Magyar Nemzet, 2010. augusztus (73. évfolyam, 209-237. szám)

2010-08-02 / 209. szám

2 Rovatvezető: Villányi KárolyBelföld 2010. augusztus 2., hétfő A megszűnő felügyelet búcsújelentése A szabad demokrata egészségügyi vezetés által létrehozott szervezet előállt egy lesújtó be­zármiával Folytatás az 1. oldalról • A gyógyszerellátás folyamata az intézmények 91 százalékában sza­bályozott. Számítógépes interak­ciós adatbázis, amely a különböző medicinák hatóanyagainak egy­mást befolyásoló hatására figyel­meztet, csak a szolgáltatók 39 szá­zalékánál működik. A járóbeteg-ellátást végző in­tézmények 23 százalékának infor­matikai rendszerében nem tárol­hatók a digitális képalkotó ered­mények, és 15 százaléka nem adja ki a beteg részére a felvételt. A gyógyszereléshez kötött felelőssé­gi köröket a rendelők 27 százaléka nem szabályozza dokumentáltan. GYERMEKELLÁTÁS Nagyon kevés helyen megoldott, hogy a felnő­ttosztályokon ne ke­zeljenek gyermekeket. Az intéz­mények 84 százalékában lehetősé­ge van az édesanyának arra, hogy közvetlenül a gyermeke mellett, az intézmény által biztosított fekvő­helyen töltse az éjszakát. Az elhe­lyezés a 65 telephely közül 27-nél minden esetben ingyenes, további tíz helyen pedig akkor nem kell fi­zetni, ha az édesanyának van ér­vényes társadalombiztosítása. A vizsgálat megállapította, hogy csak az intézmények 37 szá­zalékában mehet be a szülő a 14 éven aluli gyermekével a vizsgálat vagy a beavatkozás helyszínére különösebb korlátozás nélkül. Al­tatásban végzett beavatkozás ese­tén az intézmények 13 százaléká­ban nem lehet a műtőbe tolásig az édesanya a gyermekével. A kórházaknak csak 36 száza­léka tudja megoldani, hogy min­den gyermekeket kezelő fekvőbe­teg-osztályon legyen játszó- vagy rekreációs szoba, és csak a 46 szá­zalékuk tud gyermekfoglalkozta­tót alkalmazni. A 14 év alatti gyer­mekeket is ellátó szakrendelők 62 százalékában található pelenkázó, míg játéksarok csak 27 százalé­kukban van. SZÜLÉSZETEK A hatvanegy válaszoló szülészet közül ötven helyen van egyágyas szülőszoba. A pozícionálható szü­lőágy kivételével nincs egyéb vajú­dást segítő eszköz két kórházban, a többi szülészeten viszont min­denhol rendelkezésre áll legalább labda, s tizenkilenc helyen még kádban is vajúdhatnak az édes­anyák. Harmincöt intézményben csak a vajúdás pozíciója választ­ható meg, a szülésé nem. Két kórházban nincs lehetősége a várandós anyának szülészorvos választására, míg „saját” szülésznőt 11 helyen nem kérhetnek. A kórhá­zak 21 százaléka engedi, hogy a tör­vényben előírt egy személyen kívül más is jelen lehessen a szülésnél, ha azt a nő igényli. Császármetszésnél viszont csak 31 százalékuk tudja megoldani, hogy az apa is ott le­gyen. Huszonhét intézményben ér­hető el a nap bármelyik szakában epidurális fájdalomcsillapítás (EDA), 12 helyen azonban még hal­vaszülés, késői vetélés esetén sem tudják megadni ezt a lehetőséget. Harmincnégy szülészeten nem tudják biztosítani, hogy az anya megszakítás nélkül a csecsemőjé­vel tölthessen minimum harminc percet közvetlen bőrkontaktusban a szülés után. Császármetszés után 13 intézmény egyáltalán nem tudja biztosítani a korai bőrkon­taktust sem az apával, sem az anyával. Kiderült az is, hogy nincs állandó neonatalógus (újszülött­gyógyász) jelenlét a szülészetek 26 százalékában. VÁRÓLISTÁK A válaszadó intézményeknek csak 63 százaléka jeleníti meg honlap­ján három napon belül vagy annál is gyorsabban a várólistán történt változásokat, megfelelve ezzel a jogszabályi követelménynek. A várólistát vezető fekvőbeteg-ellá­tók 57 százaléka rendelkezik min­den szervezeti egységre és minden ellátástípusra kiterjedő várólista­szabályzattal, illetve helyi eljárás­renddel, 23 százalékuknál a hatály nem teljes körű, a szolgáltatók húsz százalékánál viszont nincs is ilyen belső szabályozás. KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK Egy kórteremre átlagosan 3,45 tb­­finanszírozott (tehát a beteg szá­mára térítésmentes) ágy jut. Ezek 12 százaléka található légkondicio­nált kórteremben. A kórházi telep­helyek 44 százalékában azonban egyáltalán nincs klimatizált helyen lévő tb-finanszírozott ágy. A telep­helyek 43 százaléka tud internet­elérést biztosítani a betegeknek,­­ többnyire azok saját számítógépén, illetve kórházi gépen valamilyen közösségi helyiségben. A telephe­lyek felében működik gyógyszertár, háromnegyedében büfé, 40 száza­lékukban pedig ATM is található. A telephelyeknek azonban továbbra is csupán 57 százaléka teljesen aka­dálymentesített. BETEGJOGOK A betegek a kórházak 45 százalé­kában kapnak betegjogokkal kap­csolatos elvihető tájékoztatót. Az intézmények szinte mindegyiké­ben kihelyezték a betegjogi képvi­selő elérhetőségét. A műtéti be­avatkozás előtt a pácienseknek szinte mindenhol alá kell írniuk, hogy megkapták és megértették a szóbeli tájékoztatást. Az intézmények 63 százaléká­ban van panaszláda, 42 száza­lékukban pedig virtuális (azaz e­­mailes vagy webes) „panaszláda” is elérhető. A telephelyek 55 száza­lékában minimum félévente meg­valósul a panaszkezelés értékelése. A VÉG Ez volt az Egészségbiztosítási Fel­ügyelet egyik utolsó elemzése. Az ágazat szabad demokrata vezetése idején létrehozott szervezet ugyanis hamarosan megszűnik. Az erről szóló döntést az első in­tézkedések között jelentette be Szócska Miklós, a Nemzeti Erőfor­rás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára. A várólistákat sok helyen nem frissítik elég gyorsan fotó: hegedűs marta PÓTOLJÁK AZ OPNI-T? A kormány napirendjén szerepel egy új országos pszi­chiátriai intézmény kialakítása a korábban megszüntetett Országos Pszichiát­riai és Neurológiai Intézet (OPNI) helyett - mondta Pesti Imre fideszes parla­menti képviselő a hét végén. Hozzátette: az OPNI bezárása után nyilvánvalóan kár érte a pszichiátriai ellátást, ami nem maradhat így. Cserháti Péter, a Nem­zeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára még június közepén az Or­szággyűlés egészségügyi bizottságának ülésén azt mondta, hogy hiba volt bezárni az OPNI-t, amely az ideggyógyászati tudomány teljes spektrumát le­fedte. Mikola István, a bizottság fideszes elnöke pedig azt kérte a tárca jelen lé­vő képviselőjétől, hogy derítse ki, kinek állt érdekében az OPNI bezárása. (MTI) Áll a vizsgálat elé az Omninvest Az Omninvest nyitottan áll minden vizsgálat elé - közölte az inf­luenza elleni oltóanyagokat gyártó társaság annak kap­csán, hogy a Kormányzati El­lenőrzési Hivatal az előző cik­lus alatt kötött állami szerző­déseket, köztük az Omninves­­tét is vizsgálja. Az Omninvest július 29-én közölte, hogy be­nyújtotta a magyar cégbíróság­ra a tulajdonosi szerkezetének megváltoztatását célzó válto­zásbejegyzési kérelmet. A FLUART néven megalakult nagyváradi bejegyzésű vállal­kozás, amelyet Klenyánszki Erika, Csürke Bernadett, Hudy Ferenc (ügyvezető), Laczkó Tamás és Zimonyi Ferenc ma­gánszemélyek alapítottak, megvásárolta a ciprusi bejegy­zésű Sumpter Ltd. Omninvest­­ben birtokolt teljes üzletrészét, így az ő tulajdonukba került az Omninvest 100 százalékos üz­letrésze. (MTI) Az első fecske Megalakult az első Demokrata Kör, ahol fiatalok és kevésbé fiatalok oszthatják meg véle­ményüket a demokráciáról - közölte az MSZP-frakció sajtó­­osztálya. (MTI) Civil jelöltek Az MSZP a MSZOSZ-t, a Nyugdíja­sok Országos Szövetségét, a Mozgáskorlátozottak Egyesü­leteinek Országos Szövetségét, a Társadalmi Uniót és a Ma­gyar Természetvédők Szövet­ségét jelölte meg olyan szerve­zetként, amelytől az alkot­mány-előkészítő bizottság el­nöke véleményt kérhet. (MTI) Közpénzek milliói fotókra Büntetőjogászok is vizsgálják a VÁTI szerződéseit ti Munkatársunktól______________ A piaci ár több tízszereséért, 7,2 millió forintért rendelt közbe­szerzés nélkül fotósorozatot koráb­ban megvalósult uniós beruházá­sokról a regionális fejlesztéssel fog­lalkozó, állami tulajdonú VÁTI Nonprofit Kft. - állítja a Hír­­szerző.hu a birtokába került doku­mentum alapján. A honlap szerint Benedek János, a VÁTI vezérigaz­gatója 2008 őszén bízta meg a Lunaire Bt.-t a 2004-2006-os idő­szakhoz kapcsolódó fotódokumen­tációs adatbázis készítésével. A cégnek összesen 375 fényképet kel­lett elkészítenie a Regionális Fej­lesztési Operatív Program kereté­ben megvalósult beruházásokról, pályázatonként három darabot, egy fotóért több mint 19 ezer forin­tot kaptak. A VÁTI nem teljesítette azt a belső előírást, hogy egymillió forintnál nagyobb kötelezettség­vállalás esetén legalább három ajánlattevőt kérjen fel. Felmerült a gyanú - állítja a Hírszerző -, hogy a VÁTI a valós piaci érték több tízszeresét fizette ki a képekért úgy, hogy a bt. el sem készítette mind a 375 darab képet. A megállapodást 2008. november 3-án kötötték, s pár nappal később Rapai Katalin a VÁTI részéről már igazolta is a teljesítést. A honlap megkereste Rapai Ka­talint, aki válaszában azt írta: a szerződés nem érte el a 8 millió fo­rintos közbeszerzési értékhatárt, és az egyszerűsített közbeszerzési el­járás értékhatárát sem, a Lunaire-t pedig „a szakmai jó hírnév és refe­renciák” alapján választották ki. A vállalkozási díj megállapításánál kifejezett szempont volt a gyorsa­ság, a képek pedig hiánytalanul el­készültek. A VÁTI összesen 131 millió fo­rint értékben kötött szerződést kü­lönböző cégekkel tanulmányok, stratégiák készítésére is, amit a Hírszerző értesülései szerint bün­tetőjogászok vizsgálnak. Jogerőre várnak Népszavazási aláírásgyűjtés az öregségi nyugdíj ügyében Munkatársunktól.______________ B­ ő két hét múlva kezdheti meg a vegyipari szakszervezet az aláírások összegyűjtését ahhoz a népszavazási kezdeményezéshez, amely szerint negyven év szolgála­ti idő után igénybe vehető lenne az öregségi nyugdíj a nyugdíj össze­gének csökkentése nélkül. Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Ener­giaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövet­ségének (VDSZ) elnöke az MTI- vel közleményben tudatta: az ér­dekképviselet megkezdi a negyven év szolgálati idő után járó nyugdíj népszavazásához szükséges alá­írások összegyűjtésének technikai előkészületeit. Székely Tamás sze­rint javaslatuk lényege az, hogy akár már 54 évesen is elmehet nyugdíjba az, aki letöltötte a szük­séges szolgálati időt. Hozzátette: a javaslat nem érinti a költségvetést, és a munkáltatók járulékfizetési fegyelmezettségén is javíthat. A kommüniké szerint az alá­írásgyűjtést csak az Országos Vá­lasztási Bizottság (OVB) pénteki határozatának jogerőre emelkedé­se után, legalább 15 nap múlva le­het megkezdeni. Az aláírásgyűjtés megkezdéséhez az is kell, hogy ezen idő alatt egyetlen kifogás se érkezzen a határozat ellen az Al­kotmánybírósághoz. Az OVB pénteki ülésén 4:3 arányban hitelesítette a népszava­zási kérdést, amely így szól: „Egyetért-e ön azzal, hogy 40 év szolgálati idő megléte után az öregségi nyugdíj - az öregségi nyugdíjkorhatárra tekintet nélkül - a nyugdíj csökkentése nélkül, az eredményes népszavazást követő év január 1. napjától igénybe ve­hető legyen?” belpol@magyarnemzet.hu Kiszolgáltatottság a szemétszállítóknál? Megfélemlítik és túlhajszolják a dolgozókat hazánk egyik vezető hulladékgazdálkodási vállalatánál - állítják a munkavállalók. Az ASA Magyarország Kft. központi telephelyén nem engedik, hogy szakszervezet alakuljon. HÍRÖSSZEFOGLALÓ E­ gymást érik a munkavállalók kiszolgáltatottságáról szóló hírek, melyek arról is tanúskod­nak, hogy számos cégnél a dolgo­zók nem élhetnek alkotmányos jo­gukkal, azaz nem alapíthatnak szakszervezetet. A Hír TV most arról számolt be, hogy hazánk egyik hulladék­gazdálkodási vállalatánál, az ASA Magyarország Kft.-nél jelentősen túldolgoztatják és megfélemlítik a dolgozókat. A hírcsatornának az egyik munkavállaló elmondta, 25 kilónál nem emelhetnének na­gyobb terhet, ennek ellenére a 110 és a 240 literes kukákat is kézzel ürítik, amelyek akár 60-80 kilót is nyomhatnak. Emiatt több munkatársa is betegállományba kényszerült az elmúlt időben, és volt olyan 26 éves rakodó, aki ge­rincsérvet kapott.­­ Egy járatot mire teszed két dolgozó, az dur­ván tíz óra lenne, na most nyolc­órás munkaidőben dolgoznak, a nyolc órába pedig csak úgy fér bele, ha kézzel dobálják bele - mondta a cég alkalmazottja. Állí­tása szerint a társaságnál szak­szervezetet szerettek volna alapí­tani, amit viszont a cég nem en­gedett. - Azt mondták nekik, hogy ha szakszervezetet hoznak létre, az nem igazán vet jó fényt a további munkájukra, tehát akkor inkább megválnak tőlük - mesél­te a dolgozó. A cég vezetői csak e-mailben válaszoltak a Hír TV kérdéseire. Az ASA azt állítja, hogy a munka­­vállalói közül senki nem kezdemé­nyezte szakszervezet létrehozását. Szerintük minden kukásautóju­kon üzemel hátsó emelőberende­zés, és azt is kizártnak tartják, hogy a rakodók kézzel ürítik a ku­kákat, mivel azt a vállalat előírása és munkaköri szabályzata is tiltja. Emlékezetes, sorozatos szak­szervezet-ellenes magatartása mi­att nemrég egymillió forint bírság­gal büntette a Hankook Tire Ma­gyarország Kf­t.-t a munkaügyi fő­felügyelőség. Az óriásvállalatot már korábban nyolcmillió forintra büntették meg, mert a munkavál­lalók napi munkaideje több eset­ben is meghaladta a tizenkét órát, de előfordult tizennyolc órás fog­lalkoztatás is. Három éve a Tatabá­nyai Munkaügyi Bíróságnak kellett köteleznie a Suzukit arra, hogy ve­gye vissza a jogellenesen elbocsá­tott helyi szakszervezeti vezetőt. Az Esztergomi Gépjárműgyártók Füg­getlen Szakszervezetének elnökét rendkívüli felmondással bocsátot­ták el az esztergomi gyárból, mi­után bontatlan üvegekben alkoholt találtak az öltözőszekrényében, majd ezt követően a gyár szerint a Suzuki jó hírét sértő kijelentést tett egy televíziós műsorban.

Next