Magyar Nemzet, 2010. szeptember (73. évfolyam, 238-267. szám)
2010-09-01 / 238. szám
Magyar tantet Belföld 2010. szeptember 1., szerda Tábornokot küldünk Kabulba Nagy változásokat hoz az új tanév A tavalyinál kevesebb diák ül iskolapadba • Ezerkétszázzal csökkent a pedagógusok száma Folytatás az 1. oldalról • A leépítések nagy részére az általános iskolákban került sor. Jobb helyzet egyedül az óvodákban lesz: ezekben az intézményekben közel kétszázzal több szakember dolgozik majd, mint egy évvel korábban. Információink szerint várhatóan a tankönyvcsomagok egy-két százaléka, összesen 150-300 ezer kötet, illetve munkafüzet nem érkezik meg ma reggel nyolc órára az iskolákba. A késésért legtöbbször a szerzőket terheli a felelősség. Safranek László, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete terjesztői tagozatának elnöke szerint a könyvek legfeljebb néhány napot késnek, és a tanév első hetének végére minden kötet megérkezik az iskolákba. Megtudtuk azt is, hogy tovább késik a tantermek tömeges digitalizálása, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ugyanis eddig a nyertes pályázók mindössze öt százalékával kötött szerződést, így jó esetben is csak néhány iskolában lehetnek táblák tanévkezdésre. Bár az oktatásirányítás kasszája a Bajnai-kormány válságköltségvetésének köszönhetően még mindig kong az ürességtől, az új kormány bebizonyította, hogy egyetlen fillér pluszpénz nélkül is érdemi változásokat lehet elindítani az oktatásban. Az új tanévben többéves tilalom után a második évfolyamtól kezdve újra osztályismétlésre kötelezhető az, aki nem teljesíti a minimális követelményeket. Visszaállították az osztályozás lehetőségét is, szintén a második évfolyam végétől. Az iskolák maguk döntik el, hogy az utóbbi években használt szöveges értékelést vagy a hagyományos módszert használják-e. Mostantól megpróbálnak gátat szabni a burjánzó iskolai erőszaknak is. A jövőben kiemelt büntetéssel sújtják azokat, akik közfeladatot ellátó pedagógus, illetőleg a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott ellen lépnek fel brutálisan. A tanárverők tettük súlyosságától függően minimum egy-, maximum tízéves szabadságvesztéssel sújthatók. Mától szankcionálják az iskolakerülést is. Ha ennek ellenére a gyerek iskolai igazolatlan hiányzása az új tanévben eléri az ötven órát, a jegyző elrendeli a gyermek védelembe vételét, és hat hónapra felfüggeszti a családi pótlék kifizetését. A pótlék összegét a jegyző családtámogatási folyószámlára utalja át, amit az általa kijelölt eseti gondnok kezel. A felfüggesztés ideje alatt a gondnok veszi meg a szükséges ruhát, tanszert, élelmiszert, tápszert, gyógyszert, tanulóbérletet a gyereknek, a család egy fillér készpénzt sem kap kézhez. 1 ff11 r j | Az utolsó simítások. Ma országszerte több mint 13 millió tanulónak csöngetnek be FOTÓ: HEGEDŰS MÁRTA A Haraszti________________________ Kabulba vezénylik fél évre Kilián Nándor dandártábornokot, a kecskeméti repülőbázis parancsnokát, akire az ottani repülőtér vezetését bízzák - írta a keddi Petőfi Népe. A főtiszt azért utazik a közép-ázsiai országba, mert október elsejétől március végéig Magyarország lesz a kabuli nemzetközi repülőtér Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) által használt terület vezető nemzete, amely feladatot féléves váltásban más-más ország katonái látják el. A kabuli repülőtér üzemeltetéséhez szükséges személyzet többségét - nyolcvan embert - Magyarország fogja biztosítani - közölte Kilián Nándor. - Nem csak mi leszünk ott, például belgák és bolgárok is segíteni fogják a munkánkat, a helyettesem egy amerikai ezredes lesz - tette hozzá nyilatkozatában a dandártábornok. Kilián Nándor az afganisztáni szolgálat után visszatér parancsnoki helyére, az 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisra. Nem lehet véletlen, hogy ezúttal a Magyar Honvédség vezérkara úgy döntött, a legmagasabb szinten kell képviselni a katonai vezetést Kabulban. A repülőtér ugyanis fokozott veszélynek van kitéve, rendszeresen próbálnak például bejutni az ellenőrzési pontokon öngyilkos merénylők, és több alkalommal aknavetőkkel is belőttek a kerítésen. Egy tizenkilenc áldozatot követelő merényletet például úgy szervezett meg nemrégiben az egyik ellenálló, hogy egy kisbuszt telerakott robbanószerrel, az anyósülésre pedig egy burkába öltöztetett bábot ültetett, hogy a kapuőrök ne gondolják, felrobbantja magát. A magyarok feladata a logisztikai kiszolgálás lesz, a tábor őrzését mások végzik, de a raktározásnál, a csomagok ellenőrzésénél és szállításánál is előfordulhatnak életveszélyes helyzetek. Eközben a Blikk tegnapi számában felidézte azt a korábbi hírt, hogy a 2008. június 10-én Afganisztánban szolgálatteljesítés közben elhunyt Kovács Gyula tűzszerész édesapja kevesli az elhunyt fia utáni kártérítést, és beperelte a Honvédelmi Minisztériumot. A szülő 25 millió forintot követel, miközben a volt szaktárca összesen csaknem kilencmillió kártérítésben részesítette a hozzátartozókat. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a misszióban elhunyt katonák családjának a Honvédelmi Minisztérium jelenlegi szerződése szerint ötmillió forintot fizet a biztosító. ■ SÚLYOS AMERIKAI VESZTESÉGEK: Afganisztán egyes részein még mindig a táliboké a kezdeményezés, annak ellenére, hogy a koalíciós erők az utóbbi időben sikereket arattak - jelentette ki David Petraeus tábornok, az afganisztáni NATO-erők főparancsnoka tegnap. A főtiszt megalapozottnak nevezte az afganisztáni vezetés aggodalmát amiatt, hogy a tálibok Pakisztánban menedéket találnak. Tegnap egyébként hét amerikai katona halt meg. Öt katona egy út mentén elhelyezett pokolgép robbanásában vesztette életét, ketten egy másik merényletben. Meghalt a nemzetközi biztonsági erők (ISAF) egy észt katonája is az ország déli részén fekvő Hilmend tartományban pokolgépes támadásban. (MTI) Dagad a kórháztartozás Nem tudni, hogy kapnak-e pluszpénzt az intézmények az idén A Magyar Kórházszövetség becslése szerint az év végére kilencvenmilliárd forintra nőhet a kórházak lejárt tartozása. Azt egyelőre nem tudni, hogy kapnak-e pluszforrást a fekvőbeteg-ellátó intézmények az idén, s ha igen, mekkora összegre számíthatnak. Il. Zivkovics Natália______________ Év végére kilencvenmilliárd forintra nőhet a kórházak lejárt tartozása - mondta egy tegnap tartott szakmai konferencián Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Ez a becslés a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felmérésének adataiból következik, amelynek értelmében az év közepén csaknem negyvenmilliárd forint volt az intézmények lejárt határidejű tartozása. A konferencia résztvevői közül ugyanakkor többen is felhívták a figyelmet arra, hogy az adatok nem feltétlenül tükrözik a valóságot, a felmérés ugyanis önbevalláson alapult, és számos lehetőség kínálkozott a menedzsmenteknek, hogy trükközzenek a számokkal. Rácz Jenő hozzátette: feltétlenül pluszforrást kell biztosítani az egészségügyi ágazatnak az idén. Hangsúlyozta azt is, hogy alapvető változásokra van szükség, mert az egészségügyi rendszer így nem működtethető, nem fenntartható, nem finanszírozható és nem fejleszthető. Változtatni kell tehát az ellátó rendszer struktúráján, a finanszírozásán és a szolgáltatási csomagon is. Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület vezetője, a Borsod megyei kórház főigazgatója is azt hangsúlyozta, hogy minél előbb biztosítani kell a kórházaknak az egyhavi finanszírozásuknak megfelelő plusz forrást. Megemlítette azt is, hogy egy számos pontból álló javaslatcsomagot küldtek az egészségügyet irányító államtitkárságnak, amellyel pluszforrás nélkül is javítható lenne valamelyest az intézmények gazdasági helyzete. Pesti Imre, a Fidesz szakpolitikusa is egyetértett azzal, hogy körülbelül egyhavi pluszfinanszírozást, azaz mintegy negyvenmilliárd forintot be kell tenni az egészségügyi rendszerbe. Arról azonban nem tudott beszámolni, hogy a forrás biztosításáról akár elvi döntés is született volna a kormányzaton belül. Konkrétumról Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár sem tudott beszámolni az esetleges konszolidáció terén. Mint mondta, jelenleg is zajlanak az egyeztetések a szakmai szervezetekkel, többek között arról, hogy ha lesz adósságrendezés, akkor milyen szempontok szerint osszák szét a plusz pénzt. Szócska Miklós a tegnapi konferencián felsorolta azokat a területeket is, amelyeken fontos módosításokról egyeztet a tárca. Ezek között említette az egészségügyért felelős államtitkár a kórházak esetleges adósságcsökkentésének mikéntjén túl a patikaalapítás szabályainak véglegesítését, a kötelező kamarai tagság visszaállítását, a háziorvosokra vonatkozó szabályozás módosítását és az egészségügyi intézmények területi ellátási kötelezettségének korrekcióját. Szócska Miklós kitért a pszichiátriai ellátás újraszervezésének fontosságára is. Szócska Miklós OÉT: átalakítják, aztán összehívják A kormány írásbeli konzultációt kezdeményez az oldalak képviselőivel az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) további működésének koncepciójáról. A szakszervezetek és a munkaadók viszont az OÉT összehívását sürgetik a közelgő bértárgyalások és a jövő évi költségvetés tervezése miatt. HÍRÖSSZEFOGLALÓ A Nemzetgazdasági Minisztérium tegnap megküldte az írásbeli konzultációra vonatkozó leveleket az OÉT tagszervezeteinek, hogy az eddigi munka alapján osszák meg tapasztalataikat, és tegyék meg javaslataikat a fórum további működtetésére vonatkozóan. A kormány eddig ismert elképzelései szerint a jelenlegi rendszernél hatékonyabbnak, gyorsabbnak és költséghatékonyabbnak kell lennie az OÉT-nek. A munkaadói és munkavállalói oldaltól szeptember 25-ig várják, hogy javaslataikat megtegyék. A szakszervezetek és a munkaadók ugyanakkor azt szeretnék, hogy a kormány mielőbb hívja össze az OÉT-et. Az elmúlt időszakban számos olyan törvénymódosítás történt, amelyről a törvényeknek megfelelően egyeztetni kellett volna az érdekegyeztető tanácsban. Ilyenek például a végkielégítések limitálására vagy a háztartási munkára vonatkozó új szabályozások - mondta Borsik János. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke hangsúlyozta, a kormánynak a törvény szerint konzultálnia kell az OÉT- tel a jövő évi költségvetés tervezetéről, valamint október 31-ig be kell nyújtania a jövő évi bruttó keresetnövelési ajánlását. - A munkaadók szomorúan vették tudomásul, hogy a júliusi adótörvényekkel kapcsolatban nem történt egyeztetés - mondta Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint az OÉT összehívása nem „kegy gyakorlása”, hanem a kormány törvényi kötelessége, hogy a társadalmi párbeszéd legfontosabb fórumát működtesse. A munkaadók azt szeretnék, ha három egyenrangú partner egyeztetésének eredményeként alakítanák ki az OÉT működését, ezután pedig mielőbb el kell kezdeni az adókról, járulékokról, a költségvetésről és a bérekről való tárgyalást. - Ágazati egyeztetések több szervezettel is voltak, tehát az érdekegyeztetés működött - reagált Nagy Anna kormányszóvivő arra a felvetésre, hogy a kabinetnek az elmúlt négy hónapban törvényi kötelessége lett volna egyeztetni a munkaadókkal és a munkavállalókkal az őket érintő törvényekről.