Magyar Nemzet, 2010. október (73. évfolyam, 268-296. szám)

2010-10-08 / 275. szám

kultura@magyarnemzet.hu Győriványit kinevezték az Operaházba Ismét Győriványi Ráth György karmester tölti be a fő-zene­­igazgatói állást a Magyar Álla­mi Operaházban, aki 2008 óta az intézmény állandó vendég­­karmestereként működik. K Kiss_____________________ G­yőriványit megbízott fő-ze­­neigazgatónak Vass Lajos, a dalszínház főigazgatója nevezte ki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium engedélyével. Az Operaház hivata­los honlapján is megjelent közle­mény szerint a dirigens megbíza­tása 2012. december 31-ig szól, feladata a 2011-2012-es, valamint a 2012—2013-as évad programjá­nak megtervezése és művészeti vezetése. Győriványi Ráth György évadonként huszonkét előadást vezényel a dalszínházban, az idei évadban többek között a Pikk dá­ma és a Macbeth produkciót. A karmester ezzel harmadik fő-zeneigazgatói megbízatását kezdi meg. 2001-2002-ben dolgo­zott először fő-zeneigazgatóként a Magyar Állami Operaházban, ak­kor Locsmándi Miklós főigazgató­val párban. Egyéves ténykedésük­nek nem sokkal a Medgyessy-kor­­mány felállását követően lett vége, Görgey Gábor kulturális minisz­ternek ugyanis egyik első intézke­dése volt, hogy őket eltávolítsa és visszahelyezze a Szinetár-Petro­­vics párost a dalszínház élére. Mint ismeretes, az Operaház anyagi támogatásainak csökkené­se miatt ez a vezetés később ön­ként nyújtotta be lemondását, így került az intézmény vezetői széké­be Bozóki András minisztersége idején a botrányairól elhíresült Hegyi Árpád Jutocsa és csapata, amelynek részeként, közvetlenül leváltásuk előtt alig egy hónapra ismét visszakerült a fő-zeneigaz­gatói székbe Győriványi Ráth György, aki az akkor lemondott Kesselyák Gergely karmestert vál­totta. Most is lemondás az oka a kinevezésének: elődje, Fischer Ádám két hete vált meg vezető karmesteri (korábban fő-zene­igazgatói) posztjától. Fürdőéletről és irodalomról Hévízen , Varga K._______________________ F­ürdőélet Magyarországon címmel a Csokonai Vitéz Mi­hály Irodalmi és Művészeti Társa­ság mától vasárnapig időutazások­ban, fürdőélményekben, anekdo­tákban és irodalmi megemlékezé­sekben gazdag tanulmányi napo­kat rendez a hévízi gyógyfürdőben. Nagy Pál, a Párizsi Magyar Mű­hely jeles alakja a közép-európai és a nyugati fürdőkultúrát veti össze, Sarusi Mihály író a fürdőle­velekről tart előadást, Király Lász­ló pedig a fürdők zenei életéről mesél. Alexa Károly irodalomtör­ténész a polgári kor felvidéki für­dőéletébe viszi vissza hallgatósá­gát. Este rögtönzött költői ver­senyt vezet Zalán Tibor. Kovács Emőke irodalomtörténész előadá­sa a Balaton XIX. századi magyar irodalmi leírásairól szól, Katona Csaba az egykori füredi társasági életet mutatja be. Murádi Jenő Herkulesfürdői emlék című elő­adásában a magyar fürdők pusz­tulásáról emlékezik meg. A jelen­lévők szombaton megkoszorúzzák Csokonai Vitéz Mihály szobrát. „Varguitasé” az idei Nobel Mario Vargas Llosa, a nők bálványa kapta a legnagyobb irodalmi elismerést Csütörtökön a perui író, esszéíró, újságíró és akadémikus Mario Vargas Llosa, a hatvanas évek latin-amerikai irodalmi boomjá­­nak újabb tagja kapta meg a Nobel-díjat. Spanyol ajkú kollégái között Vargas Llosa olyanokat előzött meg idén, mint a mexikói Carlos Fuentes vagy az argentin Juan Gelman. Latin-amerikai­ként és spanyol ajkúként utoljára a mexikói költő, Octavio Paz részesült ebben az elismerésben, még 1990-ben. Si­aBIESEL TAMÁS_______________V­ argas Llosa a dél-perui Arequipa városában jött a vi­lágra, de szülei elváltak nőcsábász apja miatt. A kis Mario örökölte ezt az „erényt”, sőt a Julia néni és a tollnok című regényében (1977) meg is írta, hogyan csábította el és vette feleségül saját nagynénjét, Julia Urquidót. Az első feleség vá­laszul könyvben foglalta össze, miről feledkezett meg volt férje (Lo que Varquitas no dijo -1983). 1970-ben a kolumbiai Gabriel García Márquez műveiből írta doktori értekezését, Barcelonába költözött második feleségével, és a megfeszített munka közben pó­tolta irodalmi hiányosságait is. Hihetetlen, hogy „Varguitas” (a kis Vargas) már 74 éves, és még hazájában is kevesen tu­dják róla, hogy az 1990-ben másodszor is Spanyolországba költöző perui író 1993-ban felvette a spanyol állampolgárságot is. Sőt 1996- ban beválasztották a Királyi Spa­nyol Akadémia tagjai közé. A rendszeres politizálás mellett ter­mékeny írónak számító Vargas Llosa stílusa könnyed. De hóna­pokig tartó nagyon tudatos szer­kesztési munka előzi meg az idő- és térbeli síkot tetszése szerint és látszatra könnyedén váltogató párbeszédeit. Ő maga rendezte az egyik regényéből készített filmet­­ Pantaleón és a hölgyvendégek (1976) de a többi elbeszélés és regény is várja vállalkozó szelle­mű rendezőit (A Zöld Palota, Négy óra Catedralban, A város és a kutyák, Kölykök stb.). De miért népszerűek hazánk­ban is a perui-spanyol író művei a 60-as évek óta? A szakértő fordítás is a titka a tartós népszerűségnek. Elsősorban Benyhe János műfordí­tó adott számos kiváló tanítványt a szakmának, és valamennyien hoz­zájárultak nemcsak Vargas Llosa, hanem a többi spanyol és latin­­amerikai nagyság műveinek töké­letes fordításához. Vargas Llosa kétszer is járt hazánkban. V ub£R l A ....... Sissgfl^sss--"' tth­5 tre ,, .on®uk 1,a iptur^cdtS' FOTÓ: AFP/JACQUES DEMARTHON Bemutatták Koltay Mindszenty-filmjét Egy szál gyertya égett Mindszenty József bíboros hercegprímás, esztergomi érsek képe előtt szerdán az Uránia színpadán. Koltay Gábor Mindszenty - A fehér vértanú című dokumentumfilmje emléket állít a krisztusi embernek, aki szegény sorból vált a ma­gyar kereszténység, a katolikus egyház példaértékű alakjává, a meg nem alkuvás szimbólumává. __Pósa Zol­tán___________________ M­indszenty József az egyedüli helyes utat választotta az élet minden határhelyzetében. Szembeszállt az 1919-es vöröster­rorral, ezért március 21-én Zala­egerszegen letartóztatták. A Kár­pát-medencei magyarság szellemi összetartozásáért építette egyhá­zát; a nyilasok napjaiban börtön­ben volt az üldözöttek melletti ki­állásáért. Az ateista, kommunista terror rémkorszakának hajnalán, 1945. október 2-án vállalta, hogy bíboros hercegprímás lesz. 1948. május 13-án, a fővárosi Sziklaká­polnánál mondta el legendás mon­datát: „Ha tehetném, a fővárosban és az országban küszöbről küszöb­re járnék, és úgy kérnék minden családot, engesztelő lélekkel, Ma­gyarországért ereszkedjetek térd­re.” ’48 karácsonyán letartóztatta az ávó. Rövid, ’56-os kiszabadulá­sa idején megáldotta a forradal­mat, november 4-e után a pesti amerikai követségen talált mene­déket. ’71-ben szabadulhatott, hogy élete végéig Ausztriában, Ró­mában, Amerikában emeljen szót az elnyomott Magyarországért. 1991. május 4-én Esztergomban temették újra. A filmnek van két kulcsmonda­ta. Erdő Péter bíboros prímás esz­tergomi érsek szerint Mindszenty vértanú volt, kit Krisztus, az Isten báránya mosott hófehérre. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes sze­rint a bíboros életútját a történelem igazolta­ neki, és nem a hűségnyi­latkozat-tévőknek volt igazuk, mert a kommunistákkal nem lehet tár­gyalni. Mindszenty József méltó ar­ra, hogy példakép legyen. Mindszenty József méltó arra, hogy példakép legyen 2010. október 8., péntek Kultúra • Haittar Ví­in­/h Rovatvezető: Muray Gábor KIRÁNDULÁS A NAGYPOLITIKÁBA. Vargas Llosa a nyolcvanas években meglepte latin-amerikai kollégáit, amikor tőlük eltérően nem az akkor uralko­dó baloldali, hanem a liberális irányzathoz csatlakozott Még pártot is alapított - Demokratikus Front (Frederio) -, és 1990-ben neoliberális programmal in­dult az elnökválasztáson. De egy másik, és hozzá képest gátlástalan politikai újonc, a perui-japán állampolgárságú Alberto Fujimori nemcsak legyőzte, ha­nem szemrebbenés nélkül el is lopta sokkterápiáját Vargas Llosa levonta a ta­nulságot, és elegánsan odébbállt, de továbbra is szakértő szemmel követi a hétköznapi szinten zajló és a nagypolitika eseményeit is. Felújítják a Madách-kastélyt A közös örökségünk: Madách el­nevezésű pályázat eredménye­ként Nógrád megyével együtt a Szlovák Nemzeti Múzeum - Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma újíthatja fel Madách alsósztregovai kastélyát. Ket­ten együtt kétmillió eurót nyertek a projektre. (MTI) Bartók Új sorozat: Supersonic-díj Európa egyik vezető zenei folyóira­ta, a luxemburgi Pizzicato ok­tóberi számában Supersonic Award elismeréssel jutalmazta a Bartók Új sorozat legutóbbi zenei anyagát: ezen a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Kocsis Zoltán vezényletével a Zene húros hangszerekre, ütőkre és celestára, a Divertimento és a Magyar képek című kompozí­ciót játssza. (MTI) A népszerű Frida Kahlo Eddig százezren látták a szeptem­ber elején megnyílt bécsi Frida Kahlo-kiállítást. A tárlat előző­leg Berlinben is nagy sikert aratott, ott a nyitva tartás 14 hete alatt összesen 235 ez­ren látták. A kiállítás december 5-ig látható a Bank Austria Kunstforumban. (MTI) Animációsaink Bukarestben Magyarország a díszvendége a hol­nap kezdődő bukaresti animá­­ciósfilm-fesztiválnak, az Anim’est-nek. Többek között Macskássy Gyula, Reisen­­büchler Sándor, Richly Zsolt, Bertóti Attila és Cakó Ferenc, Jankovics Marcell, Kovásznai György filmjeit vetítik. (M. L.)

Next