Magyar Nemzet, 2011. január (74. évfolyam, 2-30. szám)
2011-01-03 / 2. szám
Látó-Tér 2011. január 3., hétfő Lejárt a kegyelmi időszak Eger István szerint a Magyar Orvosi Kamarának nincsenek megfellebbezhetetlen eszközei -8 Zivkovics Natália___________________ - Elcsendesedett a kormányváltás óta. - Nem önjáró valaki, hanem egy jelentős szervezet vezetője vagyok. A mozgásterem szabályozott és kötött. Azért a Medgyessy- és a Gyurcsánykormány idején keményen szembement a tervezett intézkedésekkel. Az elmúlt hét-nyolc évben markáns frontok voltak, a tervekre különösebb rákészülés, töprengés nélkül is lehetett reagálni, sajnos többnyire elutasítóan. Az új kormány az ágazat talpra állításával és a tárgyalás ígéretével lépett színre. Kegyelmi időszakként tekintettünk az eltelt időre, de a választások óta sem tétlenkedtünk. Számos anyagot juttattunk el az egészségügyi döntéshozóknak, vártuk a szakmai tárgyalásokat, amelyek egyelőre nem történtek meg. - Meddig tart a kegyelmi időszak? - Már letelt. A kormány hivatalba lépésétől egészen a költségvetés megismeréséig tartott. - Ez azt jelenti, hogy változni fog a hangnem? - Nem lesz más választás, mert sajnos nem érzékeljük a döntéshozóknál a fogékonyságot a problémák megoldására. Nem tudom miért, nem akarják vagy nem képesek érzékelni azt. - Csalódott a tárca eddigi munkájában? - Nem vagyok elégedett, mert sokkal több és komolyabb közérzetjavító, pénzügyi forrást nem igénylő lépést lehetett volna már megtenni. Még a jelenlegi, valóban kegyetlen gazdasági körülmények között is. Ebben a helyzetben hiába ordítoznék, az emberek lényegesen megértőbbek, és ilyen társadalmi közegben nekünk is meg kell találnunk a magunk helyét. Ez értékelné fel azokat a jelentős többletforrást nem igénylő intézkedéseket, amelyekre még mindig vár a szakma. Nem akarok senkit versenyeztetni, de ugyanebben a nehéz gazdasági helyzetben a hasonló fontosságú oktatásügy lényegesen markánsabb, határozottabb, körvonalazottabb módon tud megjelenni a köztudatban. Pedig - ellentétben az orvosokkal - őket senki sem csábítja külföldre. MIMMMiMIMi——HM— - Ha már az elvándorlásnál tartunk, úgy tűnik, megint nem lesz érdemi lépés az egészségügyi dolgozók béremelésében, amely önök szerint is az egyetlen módja, hogy itthon tartsuk a szakembereket. Ez különösen szomorú annak tudatában, hogy a 2010-es esztendő egészen elképesztő volt a munkaerő-csábítás szempontjából. Ezt be kellene látni, de egyelőre ilyen körülmények között sem tudtak semmi értékelhetőt felmutatni a döntéshozók. - Mi lehet az oka a tétlenkedésüknek? - No comment. - Mégis, a döntéshozók személye, a kormányzaton belüli gyenge pozíció, a tárcavezetők közti személyes ellentétek, vagy egyszerűen az ország gazdasági helyzete? - Ha nagyon árnyaltan akarnék válaszolni, akkor azt mondanám, hogy az újonnan kialakított kormányzati struktúra és a hatáskörök újradefiniálása nem kedvezett az ágazatnak. Az egészségügy és az ágazatot sújtó problémák nagysága sokkal komolyabb és fontosabb annál, hogy ezt a fajta félreértelmezett szubszidiaritást elviselné. Azokat az embereket, akik vezető szerepet vállaltak, eléggé nehéz, mondhatni lehetetlen helyzetbe hozták, és mindez együttesen talán nem jelentéktelen része, tényezője a tétlenkedésnek. A szavaiból úgy érzem, már egyáltalán nem érzi annak a régi szövetségnek az erejét, ami abból adódott, hogy az előző kormányok idején a Fidesszel együtt tiltakoztak az akkor tervezett intézkedések ellen. Ki kell ábrándítanom: ilyen szövetség soha nem volt, igaz, mindig ezzel vádoltak. A Magyar Orvosi Kamara egy hivatásrendi köztestület, amelynek semmiféle politikai erővel nem volt, nem lehetett sem formálisan, sem informálisan szövetsége. A kamarának egy dolga van, hogy mindig azt mondja, ami az orvosok léte, egzisztenciája és ezen keresztül a betegek szempontjából fontos. Hogy ki mikor szimpatizál velünk, és ezért mikor, milyen irányból van esetleg összecsengés, az tőlünk független dolog. - Tudja, hogy az orvostársadalom egy része szervezkedésbe kezdett az önök által képviselt kamarai politika ellen? - Informálisan csupán annyit tudok erről, hogy aláírásgyűjtésbe kezdtek egy sokkal több jogosítványt tartalmazó kamarai törvény érdekében, illetve azért, hogy ha ez nem lehetséges -, akkor ne is legyen kötelező a tagság. Magam is szívesen látnék számos kamarai vétójogot a leendő törvényben, ám tudomásul kell venni a társadalmi-politikai realitásokat, és azt, hogy tetszik - nem tetszik, nincsenek megfellebbezhetetlen eszközeink. Mindezzel együtt nekünk ma is harmincezer tagunk van, noha 2006 óta nem kötelező a tagság. Ezzel szemben van öt ember, aki a tiltakozást mozgatja, és kapcsolódott hozzájuk még valamennyi szimpatizáns. Ezzel nem akarok foglalkozni, hiszen olyan világ nem lesz soha, amikor mindenki mindennel egyetért. Nekem elegendő, hogy a jelenlegi tevékenységünket a legutóbbi küldöttközgyűlés 95 százalékos egyetértéssel támogatta. A tiltakozásnak attól lehet üzenetértéke, hogy éppen a webdokin, azon az internetes oldal zajlik a szervezkedés, amelyik az ön jelölését támogatta annak idején... - Én ennek az internetes oldalnak egykor sok száz orvos mellett lelkes levelezője voltam, de azok az emberek, akik annak idején oda írtak, már nincsenek ott. Ma ezt az oldalt 15-20 ember jegyzi, teljesen kisajátították. - Azzal sem lett népszerű a tagság előtt, hogy a kamara megpróbálta bírósági úton behajtani az elmaradt tagdíjakat. - Szomorú vagyok, hogy a helyzet így alakult. A tagoknak azonban ismerniük kell az alapszabályt annyiban, hogy nemcsak jogaik, hanem kötelezettségeik is vannak. Ahhoz, hogy az érdekeiket védeni tudjuk, ezt a szervezetet működőképesen fenn kell tartani. Ha van harmincezer ember, aki rendesen fizet, azoknak én hogyan mondjam azt, hogy a többiek nem akarnak tagdíjat fizetni. Mielőtt bírósághoz fordultunk, mindenkinek számos felszólítást, figyelmeztetést küldtünk. Az ügyet mindenki rendezhette volna, ha akarta volna. - Az érintettek azt állítják, hogy olyan időszakra akarnak tagdíjat fizettetni velük, amikor nem voltak kamarai tagok. - Magyarországon még mindig jogállam van, senkitől egyetlen fillér pénzt nem kértünk jogosulatlanul. A Magyar Rezidens Szövetség az egészségügyi államtitkársággal egyetértésben azzal a kezdeményezéssel állt elő: kapjanak dupla fizetést, akik egy zöld kereszttel jelzik, hogy nem fogadnak el hálapénzt. Támogatja az elképzelést? - Több okból sem. Egyrészt azért, mert a felvetés is szerencsétlen, megosztó és dehonesztáló. Abban a pillanatban, amikor az első orvos kitűzi ezt a valamit, akkor az összes a környezetében, aki nem tűzte ki, sanda gyanú alá esik. Függetlenül attól, hogy soha, 30-40 éve, amióta a pályán van, tíz fillért nem tett zsebre. - Aki eddig sem fogadott el hálapénzt, miért ne tűzné ki a zöld jelvényt? - Nem csak ez a kérdés. Amikor a rezidens megkapja a 190 ezer forintos nettó fizetését, az azt fogja jelenteni, hogy többet keres a nyugdíj előtt álló osztályvezető főorvosnál. Mekkora bérfeszültséget eredményez majd ez? Én 55 éves leszek, van két szakorvosi vizsgám, és ha teljes munkaidőben ülnék a mentőautón, akkor a közalkalmazotti fizetésem bruttó 233 ezer forint lenne, azaz körülbelül 165 ezer nettó. Sajnálom, hogy nem egyeztetett velünk a rezidensszövetség erről az ötletről. Az egész csak úgy lenne elképzelhető, ha a politika valós szándékát fejezné ki a teljes orvosi kar egzisztenciájának javítása iránt, vagyis valamennyi gyógyító számára jelentős lépéseket tenne a bérfelzárkóztatásra. Erről szól a minisztérium által bekért orvosi életpályatervünk is. - Az orvosok egy része a szemére veti, hogy miközben keményen kiállt a mielőbbi bérrendezés szükségessége mellett, addig a kamara lapjában rendszeresen tucatnyi külföldi álláshirdetés jelenik meg. Ez örökzöld téma, pedig sokat változtattunk a metóduson. Eldöntöttük már lassan egy éve, hogy nem tájékoztatjuk a kamarai tagokat a külföldi munkavállalással kapcsolatos lehetőségekről. A kamara lapjában azonban valóban elő-előfordul külföldi hirdetés, de tucatjával soha nem jelent meg. Ezek azonban csak egy konkrét ügyre, egy adott állásra vonatkozhatnak, nem a munkaközvetítő reklámozására. Azt soha nem fogjuk megtiltani, hogy valaki közzétegyen egy hirdetést, ha azt mondja: kérem, keresek egy aneszteziológust valahová. Más szakmai lapokban sokkal több iyen hirdetés jelenik meg. - Jövőre tisztújítás lesz a kamarában. Lehetséges, hogy ismét elnök lesz? - Ezt - amikor eljön az ideje - majd a körülmények döntik el. Letelt az új kormánynak járó kegyelmi időszak -jelentette ki lapunknak adott interjújában Éger István, aki úgy látja: az elmúlt hónapokban sokkal több és komolyabb közérzetjavító, pénzügyi forrást nem igénylő lépést lehetett volna megtenni. A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a döntéshozókban nincs kellő fogékonyság a problémák megoldására. EMELKEDIK A KÓRHÁZTÁMOGATÁS .Januártól egyhavi finanszírozással emelkedik a kórházak támogatása. A sürgősségi ellátásokra körülbelül 30 százalékkal kapnak többet az intézmények, az aktív fekvőbeteg-szakellátás finanszírozását pedig 146 ezerről 150 ezer forintra emelte a kormány. A változásokról szóló rendeletek a Magyar Közlönyben jelentek meg. A Hír TV beszámolója szerint a felemelt teljesítményfinanszírozásnak köszönhetően a győri Petz Aladár kórház januártól például havonta 18 millió forinttal kap több pénzt. Az intézményben tavaly év végéig már csak a sürgősségi műtéteket végezték el, mert több osztályon is átlépték az ellátható esetszámot A kórházszövetség elnöke arról számolt be, hogy a kormány kitolja a korábbi volumenkorlát felső határát, így az intézmények több beavatkozást végezhetnek el, az ellátások egy részét pedig az egészségbiztosító finanszírozza majd. Rácz Jenő szerint az intézkedések miatt csökken majd a kórházak adóssága, s a várólisták is rövidülhetnek (MN) Díjemelések és változatlan BKV-tarifák A fővárosban hosszú évek óta a 2011. év az első, amikor januártól már nem csupán a lakosság terhei növekednek. Ugyan az infláció többszörösével drágulnak a csatornadíjak és a kegyeleti szolgáltatások, a BKV tarifái viszont - bővülő szolgáltatások mellett - változatlanok maradnak. A fővárosiak ma már nemcsak dohányzó, de italozó emberekkel sem találkozhatnak az aluljárókban, februártól pedig a felszíni BKV-megállókban sem lehet cigarettázni. Szabó Zsolt_________________________ Január elsejétől csaknem húsz százalékkal magasabb csatornadíjakat kényszerült kivetni a Főváros Közgyűlés. A csepeli szennyvíztisztító uniós beruházásánál - az EU előírásai szerint - a bevételeknek fedezniük kell a költségeket. Ezt Budapest volt vezetői augusztusban még legalább 50-100 százalékkal akarták ráterhelni a fogyasztókra. Ha a fővárosi képviselők elhalasztották volna a kegyeleti díjak átlagosan 9,6 százalékos emelését, csődbe ment volna a temetkezési társaság, amitől a gyógyfürdőket működtető céget is csak közel 900 millió forintos támogatással tudták megmenteni. Ugyanakkor az előző évekhez képest emelkedik a folyósítandó lakásrezsi-támogatások összege és a jogosultak jövedelemhatára is. A távhő-szolgáltatási díjkompenzáció háztartásonként évi 36 ezer forint, a víz-, csatorna-, szemétdíj-támogatás pedig együttesen 24 ezer forint lett. A családok egy főre számított jövedelemhatára ma már 65 ezer, míg a gyermeküket egyedül nevelők vagy egyedül élők esetében 70 ezer forint. Az új városvezetés hosszú távon azt tervezi: soha ne kelljen az inflációt meghaladóan árat emelni, de a cégek átalakításához csak ez évben kezdhetnek hozzá. A lakosságnak mától csak 12,7 százalékkal kell többet fizetnie, az ipari-közületi fogyasztóktól 6,4 százalékkal kérnek többet. A szemétszállítás két éve változatlan díjának 5,27 százalékos emelése éves átlagban szinte csak feleannyi terhet jelent, a kéményseprés díja 3,8 százalékkal nő, a szennyvízszippantás ugyanannyiba kerül, mint tavaly. Az előző ciklusban szintén a csőd szélére sodort BKV tarifái 15 év után először egy fillérrel sem drágulnak. Ugyanakkor már kaphatók az úgynevezett Budapestjegyek. Ezek a 24 órára, a 72 órára, illetve az egy hétre szóló jegyek a bérletekhez hasonlóan, változatlan áron a MÁV és a Volán járataira is érvényesek a közigazgatási határon belül. További pozitív változást jelent az élhetőbb főváros kialakításában, a kulturált közlekedésben bízó embereknek, hogy a budapesti aluljárókban ezután már nemcsak dohányozni nem szabad, de tilos az alkoholfogyasztás is. A jogsértők a föld alatti közterületeken akár 30 ezer forintos bírsággal is számolhatnak. Az aluljárók közül tizennégy kiemelt helyszínen már decemberben megkezdődött a rendteremtés, a gyalogos közlekedő tereket már eredeti rendeltetésüknek megfelelően lehet használni. Február elejétől a tömegközlekedési járművek felszíni megállóiban sem lehet majd rágyújtani a főváros területén. A szabályszegőket alig több mint egy hónap múlva már ötvenezer forintig terjedő bírsággal sújthatják a közterület-felügyelők. Az előírások szerint a busz-, a troli-, a villamos- és a HÉV-megállókban a járdaszegélytől számítva két méter szélességben és járműfajtáktól függően 12-18,36, illetve 55 és 120 méter hosszú terület lesz a dohányfüst mentes zóna. Újabb, várhatóan hosszabb távú változásokat hozhat az a döntés, hogy mától nem átláthatatlan magántársaságok, hanem az önkormányzat, illetve cége, a Parking Kft. felügyeli a parkolást a fővárosi közterületeken, ezután többek között a Nagykörúton és az Andrássy úton is.