Magyar Nemzet, 2011. január (74. évfolyam, 2-30. szám)

2011-01-03 / 2. szám

Látó-Tér 2011. január 3., hétfő Lejárt a kegyelmi időszak Eger István szerint a Magyar Orvosi Kamarának nincsenek megfellebbezhetetlen eszközei -8 Zivkovics Natália___________________ - Elcsendesedett a kormányváltás óta. - Nem önjáró valaki, hanem egy jelen­tős szervezet vezetője vagyok. A mozgás­terem szabályozott és kötött.­­ Azért a Medgyessy- és a Gyurcsány­­kormány idején keményen szembement a tervezett intézkedésekkel.­­ Az elmúlt hét-nyolc évben markáns frontok voltak, a tervekre különösebb ráké­­szülés, töprengés nélkül is lehetett reagálni, sajnos többnyire elutasítóan. Az új kor­mány az ágazat talpra állításával és a tárgya­lás ígéretével lépett színre. Kegyelmi idő­szakként tekintettünk az eltelt időre, de a választások óta sem tétlenkedtünk. Számos anyagot juttattunk el az egészségügyi dön­téshozóknak, vártuk a szakmai tárgyaláso­kat, amelyek egyelőre nem történtek meg. - Meddig tart a kegyelmi időszak? - Már letelt. A kormány hivatalba lé­pésétől egészen a költségvetés megisme­réséig tartott. - Ez azt jelenti, hogy változni fog a hangnem? - Nem lesz más választás, mert sajnos nem érzékeljük a döntéshozóknál a fogé­konyságot a problémák megoldására. Nem tudom miért, nem akarják vagy nem képesek érzékelni azt. - Csalódott a tárca eddigi munkájában? - Nem vagyok elégedett, mert sokkal több és komolyabb közérzetjavító, pénz­ügyi forrást nem igénylő lépést lehetett volna már megtenni. Még a jelenlegi, való­ban kegyetlen gazdasági körülmények kö­zött is. Ebben a helyzetben hiába ordítoz­nék, az emberek lényegesen megértőbbek, és ilyen társadalmi közegben nekünk is meg kell találnunk a magunk helyét. Ez ér­tékelné fel azokat a jelentős többletforrást nem igénylő intézkedéseket, amelyekre még mindig vár a szakma. Nem akarok senkit versenyeztetni, de ugyanebben a nehéz gazdasági helyzetben a hasonló fon­tosságú oktatásügy lényegesen markán­sabb, határozottabb, körvonalazottabb módon tud megjelenni a köztudatban. Pe­dig - ellentétben az orvosokkal - őket sen­ki sem csábítja külföldre. MIMMMiMIMi——HM— - Ha már az elvándorlásnál tartunk, úgy tűnik, megint nem lesz érdemi lépés az egészségügyi dolgozók béremelésében, amely önök szerint is az egyetlen módja, hogy itthon tartsuk a szakembereket.­­ Ez különösen szomorú annak tudatá­ban, hogy a 2010-es esztendő egészen elké­pesztő volt a munkaerő-csábítás szem­pontjából. Ezt be kellene látni, de egyelőre ilyen körülmények között sem tudtak sem­mi értékelhetőt felmutatni a döntéshozók. - Mi lehet az oka a tétlenkedésüknek? - No comment. - Mégis, a döntéshozók személye, a kor­mányzaton belüli gyenge pozíció, a tárca­vezetők közti személyes ellentétek, vagy egyszerűen az ország gazdasági helyzete? - Ha nagyon árnyaltan akarnék vála­szolni, akkor azt mondanám, hogy az újonnan kialakított kormányzati struktúra és a hatáskörök újradefiniálása nem ked­vezett az ágazatnak. Az egészségügy és az ágazatot sújtó problémák nagysága sokkal komolyabb és fontosabb annál, hogy ezt a fajta félreértelmezett szubszidiaritást elvi­selné. Azokat az embereket, akik vezető szerepet vállaltak, eléggé nehéz, mondhat­ni lehetetlen helyzetbe hozták, és mindez együttesen talán nem jelentéktelen része, tényezője a tétlenkedésnek.­­ A szavaiból úgy érzem, már egyáltalán nem érzi annak a régi szövetségnek az erejét, ami abból adódott, hogy az előző kormá­nyok idején a Fidesszel együtt tiltakoztak az akkor tervezett intézkedések ellen.­­ Ki kell ábrándítanom: ilyen szövet­ség soha nem volt, igaz, mindig ezzel vá­doltak. A Magyar Orvosi Kamara egy hiva­tásrendi köztestület, amelynek semmiféle politikai erővel nem volt, nem lehetett sem formálisan, sem informálisan szövet­sége. A kamarának egy dolga van, hogy mindig azt mondja, ami az orvosok léte, egzisztenciája és ezen keresztül a betegek szempontjából fontos. Hogy ki mikor szimpatizál velünk, és ezért mikor, milyen irányból van esetleg összecsengés, az tő­lünk független dolog. - Tudja, hogy az orvostársadalom egy része szervezkedésbe kezdett az önök által képviselt kamarai politika ellen? - Informálisan csupán annyit tudok erről, hogy aláírásgyűjtésbe kezdtek egy sokkal több jogosítványt tartalmazó ka­marai törvény érdekében, illetve azért, hogy­­ ha ez nem lehetséges -, akkor ne is legyen kötelező a tagság. Magam is szí­vesen látnék számos kamarai vétójogot a leendő törvényben, ám tudomásul kell venni a társadalmi-politikai realitásokat, és azt, hogy tetszik - nem tetszik, nincse­nek megfellebbezhetetlen eszközeink. Mindezzel együtt nekünk ma is harminc­ezer tagunk van, noha 2006 óta nem köte­lező a tagság. Ezzel szemben van öt ember, aki a tiltakozást mozgatja, és kapcsolódott hozzájuk még valamennyi szimpatizáns. Ezzel nem akarok foglalkozni, hiszen olyan világ nem lesz soha, amikor min­denki mindennel egyetért. Nekem elegen­dő, hogy a jelenlegi tevékenységünket a legutóbbi küldöttközgyűlés 95 százalékos egyetértéssel támogatta.­­ A tiltakozásnak attól lehet üzenetér­téke, hogy éppen a webdokin, azon az in­ternetes oldal zajlik a szervezkedés, ame­lyik az ön jelölését támogatta annak idején... - Én ennek az internetes oldalnak egy­kor sok száz orvos mellett lelkes levelező­je voltam, de azok az emberek, akik annak idején oda írtak, már nincsenek ott. Ma ezt az oldalt 15-20 ember jegyzi, teljesen kisajátították. - Azzal sem lett népszerű a tagság előtt, hogy a kamara megpróbálta bírósági úton behajtani az elmaradt tagdíjakat. - Szomorú vagyok, hogy a helyzet így alakult. A tagoknak azonban ismerniük kell az alapszabályt annyiban, hogy nem­csak jogaik, hanem kötelezettségeik is van­nak. Ahhoz, hogy az érdekeiket védeni tudjuk, ezt a szervezetet működőképesen fenn kell tartani. Ha van harmincezer em­ber, aki rendesen fizet, azoknak én hogyan mondjam azt, hogy a többiek nem akarnak tagdíjat fizetni. Mielőtt bírósághoz fordul­tunk, mindenkinek számos felszólítást, fi­gyelmeztetést küldtünk. Az ügyet minden­ki rendezhette volna, ha akarta volna. - Az érintettek azt állítják, hogy olyan időszakra akarnak tagdíjat fizettetni ve­lük, amikor nem voltak kamarai tagok. - Magyarországon még mindig jogál­lam van, senkitől egyetlen fillér pénzt nem kértünk jogosulatlanul.­­ A Magyar Rezidens Szövetség az egészségügyi államtitkársággal egyetértés­ben azzal a kezdeményezéssel állt elő: kap­janak dupla fizetést, akik egy zöld kereszt­tel jelzik, hogy nem fogadnak el hálapénzt. Támogatja az elképzelést? - Több okból sem. Egyrészt azért, mert a felvetés is szerencsétlen, megosztó és de­­honesztáló. Abban a pillanatban, amikor az első orvos kitűzi ezt a valamit, akkor az összes a környezetében, aki nem tűzte ki, sanda gyanú alá esik. Függetlenül attól, hogy soha, 30-40 éve, amióta a pályán van, tíz fillért nem tett zsebre. - Aki eddig sem fogadott el hálapénzt, miért ne tűzné ki a zöld jelvényt? - Nem csak ez a kérdés. Amikor a rezi­­­­dens megkapja a 190 ezer forintos nettó fi­zetését, az azt fogja jelenteni, hogy többet keres a nyugdíj előtt álló osztályvezető fő­orvosnál. Mekkora bérfeszültséget ered­ményez majd ez? Én 55 éves leszek, van két szakorvosi vizsgám, és ha teljes mun­kaidőben ülnék a mentőautón, akkor a közalkalmazotti fizetésem bruttó 233 ezer forint lenne, azaz körülbelül 165 ezer net­tó. Sajnálom, hogy nem egyeztetett velünk a rezidensszövetség erről az ötletről. Az egész csak úgy lenne elképzelhető, ha a politika valós szándékát fejezné ki a teljes orvosi kar egzisztenciájának javítása iránt, vagyis valamennyi gyógyító számára je­lentős lépéseket tenne a bérfelzárkóztatás­ra. Erről szól a minisztérium által bekért orvosi életpályatervünk is. - Az orvosok egy része a szemére veti, hogy miközben keményen kiállt a mielőbbi bérrendezés szükségessége mellett, addig a kamara lapjában rendszeresen tucatnyi külföldi álláshirdetés jelenik meg.­­ Ez örökzöld téma, pedig sokat változ­tattunk a metóduson. Eldöntöttük már lassan egy éve, hogy nem tájékoztatjuk a kamarai tagokat a külföldi munkavállalás­sal kapcsolatos lehetőségekről. A kamara lapjában azonban valóban elő-előfordul külföldi hirdetés, de tucatjával soha nem jelent meg. Ezek azonban csak egy konk­rét ügyre, egy adott állásra vonatkozhat­nak, nem a munkaközvetítő reklámozásá­ra. Azt soha nem fogjuk megtiltani, hogy valaki közzétegyen egy hirdetést, ha azt mondja: kérem, keresek egy anesztezioló­gust valahová. Más szakmai lapokban sokkal több iyen hirdetés jelenik meg. - Jövőre tisztújítás lesz a kamarában. Lehetséges, hogy ismét elnök lesz? - Ezt - amikor eljön az ideje - majd a körülmények döntik el. Letelt az új kormánynak járó kegyelmi időszak -jelentette ki lapunknak adott interjújában Éger István, aki úgy látja: az elmúlt hónapokban sok­kal több és komolyabb közérzetjavító, pénzügyi forrást nem igénylő lépést lehetett volna megtenni. A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a döntés­hozókban nincs kellő fogékonyság a problémák megoldására. EMELKEDIK A KÓRHÁZTÁMOGATÁS .Januártól egyhavi finanszírozással emelkedik a kórházak támogatása. A sürgősségi ellátásokra körülbelül 30 százalékkal kapnak többet az intézmények, az aktív fekvőbeteg-szakellátás finanszírozását pedig 146 ezerről 150 ezer forintra emelte a kor­mány. A változásokról szóló rendeletek a Magyar Közlönyben jelentek meg. A Hír TV beszámo­lója szerint a felemelt teljesítményfinanszírozásnak köszönhetően a győri Petz Aladár kórház ja­nuártól például havonta 18 millió forinttal kap több pénzt. Az intézményben tavaly év végéig már csak a sürgősségi műtéteket végezték el, mert több osztályon is átlépték az ellátható eset­számot A kórházszövetség elnöke arról számolt be, hogy a kormány kitolja a korábbi volumen­­korlát felső határát, így az intézmények több beavatkozást végezhetnek el, az ellátások egy ré­szét pedig az egészségbiztosító finanszírozza majd. Rácz Jenő szerint az intézkedések miatt csökken majd a kórházak adóssága, s a várólisták is rövidülhetnek (MN) Díjemelések és változatlan BKV-tarifák A fővárosban hosszú évek óta a 2011. év az első, amikor januártól már nem csupán a lakosság terhei növe­kednek. Ugyan az infláció többszörö­sével drágulnak a csatornadíjak és a kegyeleti szolgáltatások, a BKV tari­fái viszont - bővülő szolgáltatások mellett - változatlanok maradnak. A fővárosiak ma már nemcsak do­hányzó, de italozó emberekkel sem találkozhatnak az aluljárókban, feb­ruártól pedig a felszíni BKV-megál­­lókban sem lehet cigarettázni.­ ­ Szabó Zsolt_________________________ J­anuár elsejétől csaknem húsz száza­lékkal magasabb csatornadíjakat kényszerült kivetni a Főváros Köz­gyűlés. A csepeli szennyvíztisztító uniós beruházásánál - az EU előírásai sze­rint - a bevételeknek fedezniük kell a költ­ségeket. Ezt Budapest volt vezetői augusz­tusban még legalább 50-100 százalékkal akarták ráterhelni a fogyasztókra. Ha a fő­városi képviselők elhalasztották volna a kegyeleti díjak átlagosan 9,6 százalékos emelését, csődbe ment volna a temetkezé­si társaság, amitől a gyógyfürdőket mű­ködtető céget is csak közel 900 millió fo­rintos támogatással tudták megmenteni. Ugyanakkor az előző évekhez képest emelkedik a folyósítandó lakásrezsi-támo­gatások összege és a jogosultak jövede­lemhatára is. A távhő-szolgáltatási díj­­kompenzáció háztartásonként évi 36 ezer forint, a víz-, csatorna-, szemétdíj-támo­­gatás­ pedig együttesen 24 ezer forint lett. A családok egy főre számított jövedelem­­határa ma már 65 ezer, míg a gyermeküket egyedül nevelők vagy egyedül élők eseté­ben 70 ezer forint. Az új városvezetés hosszú távon azt tervezi: soha ne kelljen az inflációt meghaladóan árat emelni, de a cégek átalakításához csak ez évben kezd­hetnek hozzá. A lakosságnak mától csak 1­2,7 százalékkal kell többet fizetnie, az ipa­­­­ri-közületi fogyasztóktól 6,4 százalékkal kérnek többet. A szemétszállítás két éve változatlan díjának 5,27 százalékos emelé­se éves átlagban szinte csak feleannyi ter­het jelent, a kéményseprés díja 3,8 száza­lékkal nő, a szennyvízszippantás ugyan­annyiba kerül, mint tavaly. Az előző ciklusban szintén a csőd szélé­re sodort BKV tarifái 15 év után először egy fillérrel sem drágulnak. Ugyanakkor már kaphatók az úgynevezett Budapest­­jegyek. Ezek a 24 órára, a 72 órára, illetve az egy hétre szóló jegyek a bérletekhez ha­sonlóan, változatlan áron a MÁV és a Vo­lán járataira is érvényesek a közigazgatási határon belül. További pozitív változást jelent az élhe­tőbb főváros kialakításában, a kulturált közlekedésben bízó embereknek, hogy a budapesti aluljárókban ezután már nem­csak dohányozni nem szabad, de tilos az alkoholfogyasztás is. A jogsértők a föld alatti közterületeken akár 30 ezer forintos bírsággal is számolhatnak. Az aluljárók közül tizennégy kiemelt helyszínen már decemberben megkezdő­dött a rendteremtés, a gyalogos közlekedő tereket már eredeti rendeltetésüknek megfelelően lehet használni. Február ele­jétől a tömegközlekedési járművek felszí­ni megállóiban sem lehet majd rágyújtani a főváros területén. A szabályszegőket alig több mint egy hónap múlva már öt­venezer forintig terjedő bírsággal sújthat­ják a közterület-felügyelők. Az előírások szerint a busz-, a troli-, a villamos- és a HÉV-megállókban a járdaszegélytől szá­mítva két méter szélességben és járműfaj­táktól függően 12-18,36, illetve 55 és 120 méter hosszú terület lesz a dohányfüst mentes zóna.­­ Újabb, várhatóan hosszabb távú válto­zásokat hozhat az a döntés, hogy mától­­ nem átláthatatlan magántársaságok, ha­nem az önkormányzat, illetve cége, a Parking Kft. felügyeli a parkolást a főváro­si közterületeken, ezután többek között a Nagykörúton és az Andrássy úton is.­

Next