Magyar Nemzet, 2011. január (74. évfolyam, 2-30. szám)
2011-01-04 / 3. szám
Magyar N Nedszes Kultúra 2011. január 4., kedd Rovatvezető: Muray Gábor Műsorváltozás az Operaházban Elmarad A bolygó hollandi januári premierje, mert úgy találtuk, hogy a Wagner-bemutató nem volt kellően előkészítve - nyilatkozta a távirati irodának Győriványi Ráth György, a dalszínház megbízott fő-zeneigazgatója. Tennessee Williams drámája, A vágy villamosa táncváltozatának bemutatóját a zeneszerző, Dés László kérésére a következő évadban tartják. (MTI) Internetes kínai gyűjtemény Nyolcszáznegyvenmillió szavas internetes adatbázisba gyűjtik Kínában a népi irodalmi emlékeket, hogy nagyobb eséllyel sikerüljön megmenteni az évszázados alkotásokat. A kínai népi irodalmi és művészeti társaság tervei szerint négy évig fog tartani, hogy újrarendezzék és digitális formátumban is megőrizzék az utóbbi hatvan évben gyűjtött kínai népmeséket, szólásokat. (MTI) Elhunyt Pete Postlethwaite Hatvannégy éves korában elhunyt Pete Postlethwaite brit színész, akit 1994-ben Oscar-díjra jelöltek az Apám nevében című filmben nyújtott alakításáért. Postlethwaite több mint három évtizedes pályafutása során a brit filmművészet elismert, népszerű színésze volt, de számos hollywoodi filmben is szerepelt. (MN) Fesztivál-nagyhatalmi törekvések Márta István szerint karakteres művészeti eseményekkel tudnánk kitűnni Európában December elsején a parlament kulturális bizottsága a magyar fesztiválok helyzetéről kért tájékoztatást a szakmai szervezetek képviselőitől. Márta István ekkor vetette fel, szükség volna fesztiváltörvényre. A Magyar Fesztivál Szövetség elnöke szerint a feltételek még nem adottak ahhoz, hogy a főváros valódi fesztivál-nagyhatalom legyen, többek között ezért nem lesz a Budapesti Fesztiválközpont vezetője. g Tör.r.YFSi Gábor______________ • • Öt nagy szakmai szervezet dolgozta ki a Magyar fesztiválregisztrációs és -minősítési programot. Hazánkban évente több ezer olyan esemény van, amelyet fesztivál néven rendeznek meg, ám ezek többsége a minőségi elvárásoktól elmarad. A kulturális fesztiválok, a folkfesztiválok, a gasztrofesztiválok és az egyéb speciális fesztiválok háromévenkénti minősítése a támogatók, szponzorok és a fesztiválozók felé is ajánlásokat tesz. Az eddig 272 regisztrált, ebből 100 minősített fesztivál évente mintegy ötmillió látogatót vonz, a regisztrált fesztiválok összköltsége körülbelül nyolcmilliárd forint. Tavaly, a fesztiválok évében a Nemzeti Kulturális Alapon (NKA) keresztül 600 millió forint költségvetési támogatást kaptak a minősített rendezvények, ám adó formájában ennek az öszszegnek több mint négyszeresét hozták az államkasszának. Többek között erről is szó esett december elsején a parlament kulturális bizottságának meghallgatásán, ahol Márta István, a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke (a Művészetek Völgye és az Új Színház igazgatója) felvetette, szükség volna fesztiváltörvényre is. A fesztivál műfajként nem elismert, pedig kulturális, turisztikai, településfejlesztési és társadalomformáló ereje vitathatatlan. Szükség volna arra is, hogy a kulturális, nem profitorientált fesztiválok több évre előre tervezhetők legyenek a támogatások útjának rendezésével. A döntéshozók nem utasították el a fesztiváltörvény gondolatát, sőt, biztatást adtak, ezért az öt nagy szakmai szervezet elkezdte az alapelvek kidolgozását - mondta el lapunknak Márta István, aki szerint a jogszabálytervezet egyéni képviselői indítványként akár már a tavaszi ülésszakban a parlament elé kerülhetne. Több évvel ezelőtt a regionális pályázatok megszűntek, az állami résztámogatások forrásai is szűkültek. Idén az NKA már csak 400 millió forintot tud kiosztani a fesztiválok között. Ez az összeg kevés. S mivel az önkormányzatok sem dúskálnak, valószínűleg kevesebb fesztivál lesz az idén. Elhúzódik az NKA pályázatainak kiírása, ez sem kedvez az idei fesztiválok tervezhetőségének - véli a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke. Bár december elején Tarlós István főpolgármester bejelentette, a tavaszi fesztivált is szervező Budapesti Fesztiválközpont következő vezetője Márta István lesz, néhány héttel később már csak azt lehetett tudni: mégsem. A feltételek nem tisztázódtak, és még csak részben adottak ahhoz, hogy Budapesten olyan európai minőségű és egyedi karakterű fesztiválok legyenek, amelyek erősen különböznek a többi főváros rendezvényeitől Ez komoly előkészítő munkát igényel - mondta az esetről Márta István. - Fantasztikus művészeink vannak, nagyszerű történelmi és modern kulturális helyszíneink. És függetlenül attól, hogy egy adott helyszín a kerületé, a fővárosé vagy az államé, szükség van az intézmények vagy akár a magánszerveződések együttműködésére. A különböző, akár politikai érdekeken is felülemelkedni tudó összefogás viszont hiányzik - fogalmazott a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke, akinek azért vannak elképzelései arról, hogyan válhatna fesztiválnagyhatalommá Budapest. - Míg például Romániának, Szerbiának több nagy nemzetközi színházi fesztiválja van, Magyarországnak egy sincs. Egyedülálló vállalkozás lenne az európai nemzeti színházak találkozójának megrendezése Budapesten. Nagy nemzetközi fesztivált is rendezhetnénk India, Kína Japán és Ausztrália filmtermésének európai bemutatásával. Európai egyházzenei fesztiválra sincs példa, de bátran építhetnénk a Kárpát-medence népeinek kultúrájának bemutatására is - tette hozzá Márta István. Márta István egy fesztiváltörvéytől reméli a megoldást fotó: nagy Béla Bővül a palóc kultúra kincsestára Nagyszabású beruházás kezdődött az ország egyik legszebb, közgyűjteménynek helyet adó épületében, a balassagyarmati Palóc Múzeumban. A tavaly elnyert 97 millió forintos uniós pályázati támogatásnak köszönhetően az intézmény a 2011-es évben tanulmányi raktárral, alkotóteremmel bővül, s jelentősen gazdagodik technikai-, szemléltetőeszköz-tára is. . . P. Szabó Ernő A palóc hagyományok megőrzésére alakult 1891-ben a Nógrád Vármegyei Múzeum Társulat, amely 1910-ben írt ki pályázatot a múzeumpalota megtervezésére. Anyagi okok miatt az épület egyik szárnya sajnos sohasem készült el. A gyűjtemény viszont mára olyannyira megnövekedett, hogy jelenleg legfeljebb öt százaléka látható a kiállításokon. Soha jobbkor nem jöhetett volna a múzeum számára az a pályázat, amelyet az Új Magyarország fejlesztési terv részeként írtak ki a múzeumok iskolabarát fejlesztése és oktatás-képzési szerepének infrastrukturális erősítésére. A palóc etnokultúra kincsestára - Tanulmányi raktár létesítése a Palóc Múzeum gyűjteményeiből címmel beadott pályázat több mint 97 milliós, százszázalékos uniós támogatást nyert, amelynek eredményeképpen a múzeum még az idén 157 négyzetméternyi területű tanulmányi raktárral, alkotóteremmel bővül. Átalakul, megújul a múzeum egyik központi terét jelentő lapidárium, s több tíz millió forint értékben gyarapodhat a múzeum berendezése, technikaieszköztára is. A bővítést tervező építész, Karaba Tamás nem sokkal lehet idősebb, mint amennyi Wälder Gyula volt a palota tervezésekor. A balassagyarmati patrióta részt vesz a hollókői műemléki falu rekonstrukciójában is, mint a „legbátrabb város” építészeti értékeinek jó ismerője. Nem volt hát számára kétséges - hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyen a múzeum igazgatója, Lengyel Ágnes társaságában ismertette a terveket -, hogy a bővítésre csak föld alatti terek létrehozásával kerülhet sor a múzeumpalota és a mögötte lévő falumúzeum közötti területen. Az új téregység, amelyet lépcsőzetesen alakítanak ki, s úgy kötnek össze a múzeum eredeti tereivel, hogy eleget tegyenek az akadálymentesítés szempontjainak is, a Palóc ligetben sétálók számára észrevétlen marad, legfeljebb a talajból kiálló felülvilágítók révén szerezhetnek tudomást arról, hogy a lankás nógrádi tájat idéző park alatt is folytatódik a múzeum. A néhány héttel ezelőtt területi múzeum rangot kapott Palóc Múzeum gondjai ezzel a bővítéssel azonban nem oldódnak meg teljesen. A további terjeszkedést a liget bejáratánál álló egykori Ainingerház teszi lehetővé. Ennek földszintjén lehetne bemutatni a megyei múzeumtól a városhoz visszakerült gazdag irodalmi hagyatékot, új raktárak és irodák kialakítására pedig a tetőtér beépítése tehetné lehetővé. Hogy a pályázati tervek megvalósulása után hogyan folytatódik a bővítés, egyelőre kérdés. Tény, hogy a közművelődés hatékonyságának erősítése a sok szempontból hátrányos helyzetben lévő Nógrád megye fölzárkóztatása szempontjából kulcskérdés, s ha ez így van, az is elengedhetetlen, hogy a pályázati pénzből megújuló múzeum minél nagyobb hatásfokkal tudja kihasználni új eszközeit. 2WV - « : Mickey, Barbie és a többiek Magángyűjteményből nyílt játékmúzeum Keszthelyen Több mint tízezer darabos gyűjteménnyel nyitotta meg kapuit a Victor Játékmúzeum. Ebben még nincs benne az a több ezer figura és matchbox, amely ezután kerül majd fel a lépcsőház és a folyosó polcaira Keszthely új magánmúzeumában, amelyet erős túlzással Európa legnagyobb játékmúzeumaként emlegetnek az ismertetők. Az mindenesetre látszik, hogy a gyűjtő komolyan vette a feladatot, és beszerzett jó pár nagyon érdekes darabot is. R. Kiss Kornélia Túri Török Tibor, a múzeum alapítója többnyire piacokon gyarapítja a gyűjteményt, de sok tárgyat vásárolt külföldön is. Eredeti szakmája gépészmérnök, de mindig vállalkozóként dolgozott, a játékmúzeum pedig pusztán a gyűjtőszenvedély eredménye. Az ócskapiacokon akár több százezer forint értékű játéktörténeti érdekességekre lehet bukkanni, és a gyűjtők bánatára - általában a tulajdonosok is pontosan ismerik például egy első generációs Disneyfigura értékét - kezd bele a történetbe. Bár az induláskor több helyütt Európa legnagyobb játékmúzeumaként hirdették a gyűjteményt, a kontinensen azért számos más múzeumi anyagot találunk a témában. Németországban a nürnbergi, Angliában a brightoni múzeumnak van hosszú évtizedek óta állandó játékkiállítása, de nem is kell ilyen meszszire mennünk. Kecskeméten 1981 óta működik a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely, nagyjából 15 ezer darabos kollekcióval, ahol megtalálhatjuk a nemzetközi és a magyar játéktörténelem emlékeit. A keszthelyi múzeum legrégebbi tárgyai a század elejéről származnak; a húszas évekből már egészen szép kis kollekció gyűlt össze a babakocsiktól a vasútmodellekig. Ennél régebbre nehéz is lenne elérni a hobbigyűjtő módszereivel, de Túri Török Tibor idővel szeretné elvégezni a katalogizálást, hogy információs anyaggal is felszerelhesse a frissen megnyílt kiállítást. Egyelőre én is csak tőle tudok meg érdekességeket az egyes darabokról, például a játékgyártás történetéről a nagy múltú Márkini játékgyártól a Barbie-ig, vagy arról, hogyan tett szert teljesen véletlenül az első játék Ikarus buszok egyikére, és pontosan miért is magyar világszabadalom egy teljesen hétköznapinak tűnő játékhajó. (A hajócskát egyébként az tette világhírűvé, hogy a belsejében lévő víz felmelegítésével képes volt magától mozogni a vízen. Ez volt az első minigőzhajó.) - A kiállítás tematikus felépítése mellett fontos szempont volt a válogatásnál a kronológia is - teszi hozzá Túri Török Tibor, aki a közelmúlt, a Barbie-korszak legtipikusabb játékait is igyekezett egybegyűjteni. Nekünk legfeljebb nosztalgia, az unokáink számára talán már történelmi érdekesség lehet a kollekciónak ez a része is. A mai gyerekeknek élmény, a felnőtteknek nosztalgia, unokáinknak történelem lehet a kollekció számos darabja fotó: mti/varga György kultura@maagyarnemzet.hu KECSKEMÉT: NÉPEK JÁTÉKAI. Február végéig még benézhetnek a Szórakaténusz Játékmúzeum időszaki kiállítására a Kecskemétre látogatók A múzeum gyűjteményéből válogatott Népek játékai című tárlat ezúttal a világ távoli sarkainak játékkultúrájából mutat meg néhány részletet Kézzel készített, hagyományos darabokat tesz egymás mellé, amelyek évszázadokon át őrzik a készítés helyére jellemző sajátosságaikat, utalva ezzel származásukra, Mexikótól az európai kontinensen át Indiáig vagy Japánig.