Magyar Nemzet, 2011. május (74. évfolyam, 119-148. szám)
2011-05-23 / 140. szám
Mentőöv és újjászervezés Megkeresik a helyhatósági eladósodás felelőseit ■ Az MSZP szerint a Fidesz az önkormányzatokat támadja Nem az önkormányzatok, hanem a szocialista kormányok tehetnek a helyhatóságok eladósodásáról - mondta Orbán Viktor kormányfő a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlésén. A szervezet három törvénymódosítási kezdeményezést is elfogadott, amelyeket benyújt az Országgyűlésnek. ti Bodacz Balázs______________ Három törvénymódosítási kezdeményezést fogadott el a hét végén a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlése. Az egyik az adósságkezelési eljárásról szóló törvény módosítása, ami a pillanatnyi anomáliákat kezelné (az átfogó újrarendezés az önkormányzati törvény elfogadása után kerülhet a Ház elé). A másik az utak melletti táblákkal kapcsolatos engedélyezési eljárást módosítaná, a harmadik pedig a közösségi közlekedés teljesítményarányos finanszírozásáról szól. Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere - egyszersmind az önkormányzati szövetség elnöke - a tanácskozás után elmondta: a megyei jogú városok törvényhatósági jogot szeretnének kapni, vagyis azt akarják, hogy az állam felhatalmazásával végzett államigazgatási feladatok maradjanak a nagyvárosoknál, a kialakítandó járásokban pedig hozzák létre azokat a hivatalokat, amelyek a kisebb településektől veszik át az állami feladatokat. Az önkormányzatok nehéz gazdasági helyzetéért a megelőző évek központi kormányzatai a felelősek - ezt már Orbán Viktor mondta, aki szintén megjelent a Székesfehérváron tartott tanácskozáson. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy az eladósodást vizsgáló parlamenti bizottság jelentése a megyék és a települések eladósodásáért viselt felelősséget is meg fogja állapítani. Kiemelte, az önkormányzatok pénzügyi megmentésével egy időben az egész rendszer működését is ki kell igazítani. Ennek lényege az volna, hogy az önkormányzatok csak olyan feladatot vállaljanak, amit el tudnak végezni, az államnak viszont semmi olyasmit nem szabad magára vállalnia, amit helyileg jobban meg tudnak oldani. - A Fidesz támadást indított az önkormányzatok ellen - így reagált a fentiekre Mesterházy Attila MSZP-elnök. Szerinte a kormány a tanácsrendszer feladatfinanszírozását hozná vissza az eddigi normatív támogatások helyett. Tállai András ellenben úgy látja, nem a Fidesz, hanem az MSZP indított támadást az önkormányzatok ellen. A Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára felidézte: a szocialista kormányok évente csökkentették a helyhatóságok támogatását, miközben növelték feladataikat és a bürokráciát. Hozzátette, a szocialista kormányzat idején ezermilliárd forint került ki az önkormányzatoktól, azok többségét csőd fenyegeti, és a teljes eladósodottság jellemző. Orbán Viktor, Cser-Palkovics András és Kósa Lajos érkezik az ülésre fotó: musons Lajos Pokorni Zoltán: Nem lesz tandíj Pokorni Zoltán ellenzi a teljes egészében fizetős felsőoktatást, azt azonban nem, hogy aki nem fejezi be tanulmányait, vagy az állam pénzén megszerzett diplomájával rövid időn belül külföldre megy dolgozni, az „vállalja ennek következményeit”. Elmondta: nem állnak személyes okok a KDNP-s Hoffmann Rózsával meglévő konfliktusa mögött. MTI-Bodacz enki sem beszélt tandíjról, de „kezelni kell” a lemorzsolódó diákok és a külföldre távozó diplomások képzésének finanszírozását - ezt Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke mondta a távirati irodának adott interjújában. - Akik tanulmányaikat önhibájukból nem fejezik be, lemorzsolódnak vagy a diplomaosztás után röviddel külföldre távoznak, vállalják ennek következményeit - mondta Pokorni Zoltán. Hozzátette: januárban személyesen Orbán Viktor kormányfőtől kapott felkérést arra, hogy az ilyen helyzetekre dolgozzon ki alternatív megoldásokat. - Tandíj azonban nem lesz - mondta, hozzátéve: a javaslata arról szól, hogy nem az intézmények kapacitását, hanem a diákokat finanszíroznák, ha úgy tetszik, „állami ösztöndíjat adunk több tízezer hallgatónak”. Ha valaki a feltételeket nem teljesíti, nem fejezi be tanulmányait, akkor ez hitellé minősül, amit vissza kell fizetni. A felsőoktatási integrációról azt mondta, egy eszköz, amely nem ördögtől való, javíthat a felsőoktatás hatékonyságán. Hozzátette, hogy a kis vidéki főiskolák egyre nehezebben fenntarthatók a népességfogyás és a költségtérítéses hallgatók számának csökkenése miatt; kiemelte ugyanakkor, hogy a kisvárosok jövője radikálisan megváltozna, ha megszűnne a felsőoktatás. Véleménye szerint érdemes lenne az intézmények finanszírozásában megjeleníteni olyan mutatót is, amely arra reflektálna, hogy a diák a végzés után el tudott-e helyezkedni, és mennyi időn belül. Az ebben az összefüggésben eredményeket produkáló intézmény pedig többlettámogatást kaphatna - tette hozzá. Túl sok anyagi tartalék nincs a rendszerben, de - Pokorni szerint - ha az önköltséges képzés megmarad, amelynek egyik támasza a diákhitelrendszer lehet, akkor bizonyos pénzügyi kivonással is megőrizhető a tömeges igényeket kielégítő felsőoktatás. - Senkivel nem állok harcban - jelentette ki arra reagálva, hogy a fővárosi KDNP korábban személyeskedéstől sem mentes közleményben foglalt állást Pokornival szemben. Lapunknak a múlt héten Hoffmann Rózsa kereszténydemokrata oktatási államtitkár kifejtette, hogy Pokorni Zoltán - állításaival ellentétben - nem adott neki tanácsot arra nézve, hogy milyen módon kerülhető el az önkormányzati iskolák bezárása. Arról is beszélt, hogy Pokorni többször diktátumokban és ultimátumokban, nem pedig egyenrangú felek párbeszédében próbálta meggyőzni őt a maga igazáról. S Pokorni Zoltán 32011. május 23., hétfőBelföld Tömeges felmondás? Markánsabb fellépést ígérnek a pénzükkel elégedetlen rezidensek HÍRÖSSZEFOGLALÓ T egnapi lapzártánkkor még zárt ajtók mögött tárgyalt a Magyar Rezidens Szövetség nagygyűlése arról, hogy miként kényszerítsék ki a kormánytól a béremelést. Papp Magor, a szervezet elnöke egy szombati szakmai rendezvény után az MTI-nek úgy fogalmazott: a fiatal orvosoknak egyszerűbb lenne felállni és elmenni, de maradni akarnak, ezért olyan feltételekért harcolnak, amelyek között dolgozni lehet. „Nem nézhetjük ölbe tett kézzel, ahogy betegeinkre és ránk dől a magyar egészségügy” - mondta. Hozzátette: lehet hangulatkeltésről beszélni, de csak az vezérli őket, hogy látják, néhány éven belül nem lesz, aki ellássa a magyar betegeket. A fogorvosokat leszámítva jelenleg már kevesebb mint 29 ezer aktív orvos van Magyarországon, és ez a szám folyamatosan csökken. Évente nagyjából másfélszer több orvos megy el, mint amennyit képeznek. Papp Magor azt mondta, az elmúlt bő egy évben türelmesen vártak, de nem láthatók minőségi változás jelei. „Nincs mire tovább várni a markánsabb fellépéssel” - fűzte hozzá, s leszögezte: az egészségügyért felelős államtitkárság mindent megtett, de úgy tűnik, nem kapnak olyan támogatást a kormányzattól, amellyel érdemben befolyásolni tudnák az egészségügyi dolgozók elvándorlását. Egy hónapja a rezidensszövetség levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, kérve, hogy biztosítson forrást helyzetük rendezésére, de érdemi választ nem kaptak, csak egy főosztályvezető írt nekik. Korábban több olyan lehetséges lépéssel is számoltak a fiatal orvosok, amellyel megpróbálnák kikényszeríteni a kormányzatnál a béremelést. Ezek közül a cseh doktorokéhoz hasonló akciónak volt a legnagyobb támogatottsága. Eszerint az orvosok ügyvédi letétbe helyeznék felmondólevelüket, amelyet „akkor élesítenének”, ha nem sikerül megállapodni a kormánnyal a bérrendezésről. Tárgyalási alapot a kezdő orvosoknál nettó 200 ezer forintos, míg a kezdő szakorvosoknál nettó 300 ezer forintos havi fizetés jelentene. Várhatóan lapzártánk után születik döntés arról, hogy az érintettek milyen fellépést választanak. Legutóbb az világított rá az egészségügyi dolgozók tarthatatlan bérezésére, hogy a főváros nagyjából ugyanannyi pénzt - bruttó 120 ezer forintot - kínált az utcaseprőknek, mint a fiatal orvosoknak. A rezidensek ma ugyanis körülbelül nettó 80 ezer forintot keresnek. Ismét lehet közgyógylista Változtatna a közgyógyellátás rendszerén az egészségügyi államtitkárság. A tervek szerint a jövőben csak bizonyos készítményeket lehetne felírni az elvileg ingyenességre jogosító kedvezménnyel. 11 Zivkovics Natália________________ Most úgy működik a közgyógyellátás rendszere, hogy egy rászorulónak maximum havi 6000 forintos keretet állapíthatnak meg (ez évente egy alkalommal további 6000-rel egészíthető ki), s az összeg egy virtuális pénztárcába kerül. Noha a keret megállapításakor az azonos hatóanyagú medicinák közül a legolcsóbb térítési díjával számolnak, a betegnek nem feltétlenül ezt a terméket kell kiváltania. Ha drágábbat választ, legfeljebb hamarabb elfogy az ingyenes kerete. Az elképzelések szerint azonban megszűnne ez a gyakorlat, s csak bizonyos készítményeket írhatnának fel az orvosok közgyógyellátás terhére. Azokat, amelyek egy most létrehozandó kategóriába, az úgynevezett preferált referencia-ársávba tartoznak. Ebbe azok kerülhetnének be, amelyek ára legfeljebb 5 százalékkal haladja meg az azonos hatóanyagcsoportba tartozó, s valós forgalommal rendelkező legolcsóbb készítmény (referenciatermék) árát. A preferált referencia-ársávból kieső termékeket nemcsak közgyógyellátásra nem írhatnák fel az orvosok, hanem emelt, illetve kiemelt tb-támogatással sem (ide a csak szakorvosi rendelvényre felírható medicinák tartoznak). Szakértők szerint komoly megtakarítás nem remélhető az intézkedéstől, mert a gyógyszerkasszában a legnagyobb pénzkiáramlást okozó termékek - például a vérnyomáscsökkentők - nem tartoznak a kiemelt és az emelt támogatási kategóriába. A minisztérium ezzel inkább piaci előnyt adna a legolcsóbb készítményeknek, s ezzel arra ösztönözné a gyártókat, hogy csökkentsék áraikat. Úgy tudjuk, a tárca a későbbiekben tervezi a közgyógyellátás mélyebb átalakítását is. Jelentős változás néhány éve történt a rendszerben, akkor felülvizsgálták a jogosultságot, s így körülbelül 100 000 fővel csökkent az ilyen jogcímen támogathatók száma. Megszüntették azt a gyakorlatot is, hogy az érintettek korlátlanul válthatnak ki térítésmentesen gyógyszereket. Ezzel eltörölték a közgyógylistát, azon ugyanis javarészt korszerűtlen gyógyszerek szerepeltek. Most ismét lenne közgyógylista, igaz, a korábbitól eltérően állítanák össze. Az LMP szerint Gyurcsány egy ballaszt Schiffer András kizártnak tartja, hogy az LMP valaha is együttműködjön Gyurcsány Ferenccel, mert egyébként is a volt miniszterelnök ellenzékeként jöttek létre, a politikus pedig egy ballaszt. Bár Gyurcsányt már saját pártjában sem értik meg, ő továbbra is egy széles körű Orbán-ellenes szövetségben látja a jövőt. S. Török László_______________ Kizárt, hogy az LMP valaha is együttműködjön Gyurcsány Ferenccel - ezt Schiffer András nyilatkozta az MTI-nek annak kapcsán, hogy a volt miniszterelnök az áprilisi zuglói önkormányzati választás után összefogásra szólította fel az MSZP-t és az LMP-t. A frakcióvezető hangsúlyozta, az LMP 2008-2009-ben Gyurcsány Ferenc ellenzékeként jött létre. Hozzátette, ha a Gyurcsány-kormány szabadságjogokhoz, jogállamisághoz való viszonyát vagy az álbaloldali kormányok neoliberális gazdaságpolitikáját nézik, akkor egyértelmű, hogy az egykori miniszterelnök és az LMP ideológiai platformja „fényévekre áll egymástól”. Gyurcsány Ferenc ma egy ballaszt, akinek személye és szereplése, az általa meghonosított politikai stílus és gyakorlat nehezíti, hogy akár az ellenzéki pártok, akár különböző társadalmi szerveződések kellő erélylyel tudjanak fellépni a jogállamiság és az emberi méltóság védelmében - jelentette ki Schiffer András. Bár a volt miniszterelnök megítélése nem egyértelmű, ő széles Orbán-ellenes szövetségben gondolkodik, amelyben egymásra találhatna mindenki a konzervatívoktól a liberálisokon át a szocialistákig. Éppen ezért sürget egységet az MSZP-ben is, mert az egység - miként egyik Facebook-bejegyzésében kifejtette - „önmagában is érték”. Gyurcsány szerint a változás időszakában megbillen az egység, mert a „régi egység egy időre felbomlik, az új meg még nem jön létre”. A szocialista politikus kijelentette azonban, hogy ettől nem kell félni. Ők mindenesetre egy demokratikus balközép politikai platformot ajánlanak az új egység alapjául. Erre azonban nem mindenki kíváncsi a pártban. Lázár András, az MSZP választmányának tagja nyit levelet írt az exkormányfőnek Elbocsátó szép üzenet címmel. A politikus szerint Gyurcsányék pártszavazási kezdeményezése a „félresikerült kérdéseikkel” együtt több kárt okoz majd a pártnak, mint amennyi hasznot hoz. Lázár András úgy látja, Gyurcsány „karakter-öngyilkosságot” követ el, amelynek végén a volt miniszterelnök és a szocialisták útja elválik majd. Schiffer András