Magyar Nemzet, 2011. május (74. évfolyam, 119-148. szám)

2011-05-04 / 121. szám

Képkockák, tollrajzok és szóbuborékok Precíz bohémek papírmozija • Egyre többeket szólítanak meg a nemzetközi szinten is elismert magyar képregényesek alkotásai Idén lenne százéves az első nagy magyar képregényalkotó, Zórád Ernő - a jubileumhoz kapcsolódóan képregényfesztivált rendeztek a hét végén a budapesti Dürer Kertben, ahol átadták a szcéna éves díjait is. A felhozatalból is kiderült, ami az utóbbi évek tendenciája alapján egyre inkább látszik: a magyar képre­gény-szubkultúra pezseg, virágzik. KÉPREGÉNY : Rajcsányi Gr.i.i.F.rt____________ P­recíz Bohém - így hívták Zórád Ernőt a barátai. Való­ban: e két tulajdonságra van szük­sége egy belevaló képregényesnek. Precizitásra, hogy a saját vagy adaptált történetet a lehető legha­tásosabb képkockákba sűrítse, és bohémségre, hogy ebben a sokáig lenézett, (alkalmazott) művészeti ágban a kellő fantáziával, lazaság­gal és túlélőképességgel legyen megáldva az alkotó. Zórád Ernő elszegényedett dzsentricsaládba született, a világ­háborús katonai szolgálat után dolgozott grafikusként, karikatu­ristaként különböző lapoknak. Ő alkotta meg a Füles magazinban 1957-ben az első magyar szóbu­borékos képregényt, a Winnetout, ezzel meghonosítva ezt az egyrészt ősrégi, másrészt tipikusan husza­dik századi műfajt hazánkban is. Miközben a képregény modern vívmányként él a köztudatban, a képekkel elmesélt történet egy­idős magával a művészettel. Igaz, leegyszerűsítve, de a barlangraj­zok is képregények voltak, nem beszélve az ókori és a középkori képsorokról. A bayeux-i falisző­nyegen Hódító Vilmos partraszál­lását meséli el a hosszú szőttes, hétköznapi és csatajelenetek közé szőtt latin nyelvű feliratokkal. A képregény később, a felvilágoso­dás idején jó felületet biztosított az arisztokrácia és az egyház visz­­szásságait ostorozó véleményve­zéreknek, számos gúnyrajzsoro­­zatot nyomtattak abban az időben Európa minden táján. A mai kép­regény a huszadik században szü­letett: Pulitzer, Hearst és a többi sajtómágnás lapjainak színes mel­lékleteiben keltek életre a máig lé­tező képregényfigurák Miki egér­től Batmanen át Supermanig. 1950-ben Finogenov szovjet esztéta a Fészek Klubban kijelen­,­tette: a képregény imperialista csö­­kevény. Magyarországon a szocia­lizmus puritán évtizedei alatt nem is jelenhetett meg szerzői képre­gény, legfeljebb néhány történelmi regény képregény-adaptációja. Nem csoda, hogy itthon máig alig ismert a művészi igényességű kép­regény fogalma. A Füles magazin - többek között Jókait feldolgozó - képregényein nemzedékek nőttek fel, és az ugyanitt megjelent Korcs­­máros Pál-féle Rejtő-adaptációkon kívül sincsenek szinte más élveze­tes feldolgozásai a nagy kalandor életművének. A nyolcvanas évek enyhülő légkörében aztán egyre több hazai kiadású lapban jelentek meg a klasszikus képregényhősök magyar kiadásai. A rendszerváltás körüli évek gazdasági válsága megakadályozta, hogy a magyar képregénykultúra újra pezsegjen. Számos alkotó, sok pénz és széles olvasótábor szüksé­ges ahhoz, hogy ez a drága műfaj olyan szintre jusson el, mint az Egyesült Államokban, Franciaor­szágban és Belgiumban, ahol él és virul a képregény-szubkultúra. Az utóbbi években végre Ma­gyarországon is ígéretes kibonta­kozás kezdődött: 2004-ben meg­alakult a Magyar Képregény Aka­démia, amely 2005-től minden év­ben megrendezi a Magyar Kép­regényfesztivált, a legjobb alkotó­kat pedig 2006-tól minden évben Alfabéta-díjjal jutalmazzák. Idén adták át először a Zórád Ernő-dí­­jat, amelyet Futaki Attila vehetett át: a fiatal alkotó rajzaival az Egye­sült Államokban megjelent Vil­lámtolvaj című képregény nyolca­dik helyen nyitott a New York Times bestsellerlistáján. Futaki mellett ma már több tu­cat profi alkotó és lelkes amatőr rajzol képregényeket, legjobbjaik (köztük például a Pesti Est műsor­füzetbe hosszú évek óta rajzoló Gróf Balázs, Csordás Dániel, Göndöcs Gergely és a Napirajz.hu) széles olvasótáborral rendelkez­nek. Az internet korában egyre ke­vesebb pénz (de annál nagyobb kreativitás) szükséges ahhoz, hogy valaki áttörje a falakat. A magyar képregény lassan felnő ahhoz, hogy tényleg felnőtt műfaj­nak ismerje el a nagyközönség. Részlet Futaki Attila Villámtolvaj című bestselleréből Jelenet a képregényfesztiválon. Batman alakja Pulitzer lapjaiban kelt életre először FOTÓ: SZÉKELYHÍDI BALÁZS Ezerarcú Erdélyország legújabb kori átváltozásai Felülvizsgált nézőpontok • Német nyelvterületen élő magyar alkotók műveiből nyílt kiállítás a Vármegye Galériában Apor Péter Metamorphosis Transylvaniae című, 1736-ban meg­jelent munkájára utal a Vármegye Galéria legújabb csoportos kiállításának címe. Akár a könyv, változásokról szól a tárlat is­­ Erdélyből elszármazott alkotók művein keresztül. LÁT­HATÁS it P. Szabó Ernő________________ Ú­gy tűnik, igazi alapkönyv, hisz időről időre időszerűvé válik Apor Péter munkája. Rá hi­vatkozva jelent meg 1937-ben Ko­lozsvárott az az áttekintés is, amelyet Gyári Illés István szer­kesztett, s amelynek a korszak jó néhány kiváló erdélyi tudósa, író­ja a munkatársa volt. Igaz, akkor a kincses várost egyszerűen Clujnak nyomtatták a címlapon, talán a cenzorok miatt, s egyszer így, egyszer úgy írták az Erdély változásairól beszélő cím latin eredetijét. Nincs ez másként a Vármegye Galéria csoportos kiállításának a címével sem, amelyben i betűvé egyszerűsödik az y, jelezve, hogy latinos műveltségünknek talán örökre vége. Igaz, a magyar anya­nyelv mellett most a német a köz­vetítő, hiszen a tavaszi fesztivál ré­szeként a Vármegye Galériában főként olyan, Erdélyből elszárma­zott alkotók kiállítását rendezték meg, akik német nyelvterületen élnek. Isa Schneider Marosvásár­helyről került Aachenbe, Fazakas Csaba Csíkszeredáról Bécsbe, Ko­vács Dénes Temesvárról Grazba, Pallos Sch. Jutta Szászrégenből Münchenbe, Szalay Józsefnek pe­dig Genf lett az új otthona. Paulovics László Szatmárné­metiből Iserhlonba telepedett ki, több mint száz darabhoz készített díszletet és hatvanöthöz jelmezt is, az utóbbi években azonban fő­ként Magyarországon dolgozik. Nyilván ebből is következik, hogy a galéria felhívására ő küldte be a legnagyobb, egyben pedig legszínesebb összeállítást. Magyar mondavilág és újtestamentumi töredék éppen úgy találhatók ben­ne, mint szatmári táj és sztánai házak. Egyik grafikáján Kós Ká­roly portréját rajzolta meg, mint­ha csak a 2004. december 5-i nép­szavazás hangulatában idézné an­nak sorait: „Napnyugat felé pedig ne nézzünk többé! Attól csak ne­héz a szívünk, és fáj a szemünk. Ott lebukott a nap és csak az ég ve­­resedik meg, és az égen gomolygó nehéz sorsfellegek. Attól csak a könnyünk csordul ki már.” Tőkés László, az Európai Par­lament alelnöke a kiállítás meg­nyitójára megfogalmazott írásá­ban - Erdély üzenete a nemzet tavaszán - az utóbbi évben, a kormányváltással elindult re­ményteljes változásokra utal, s a szándékok, erők egymásra találá­sából adódó további lehetőségek reményével ellenpontozza a Kós Károly mondataiban megfogal­mazódó keserűséget, a közös munkálkodás fontosságára fi­gyelmeztet. Ez az a gondolat egyébként, amely indulása óta meghatározza a Vármegye Galéria tevékenységét is. Az első csoportos kiállítást 1988 októberében nyitotta meg Hajdú Demeter Dénes és a közre­működő Muzsikás együttes, azóta az erdélyi magyar művészet leg­különbözőbb törekvései, külön­böző generációkhoz tartozó, más­más műfajban dolgozó képviselői jelentek meg a kiállítóteremben. Pallos Sch. Jutta lírai realizmusa, Szalay József Mosch motívumait és a berlini fal nyomasztó látvá­nyát társító grafikája, Fazekas Csaba lírai absztrakt kompozíció­ja arra utal, hogy újabb és újabb nézőpontból jelenhetnek meg előttünk Erdélyország változásai. (Metamorphosis Transilvaniae, Vármegye Galéria, május 13-ig.) NEMZETI SJ TÁNCSZÍNHÁZ 1014 Budapest, Színház u. 1-3. info: (06-1) 375 8649, 201 4407 www.tancszinhaz.hu május 6.19.00 óra Duna Művészegyüttes -NÉPTÁNCSZÍNHÁZ­Ma 18 órától amelynek vendége: Lukács Csaba, a Magyar Nemzet újságírója. Az est témája: Katasztrófák nyomában - Japán Tóásó-per - Bolívia Helyszín: Magyar Nemzet ügyfélszolgálat Budapest VII., Wesselényi utca 8. Telefon: +36-1/322-8306; +36-1/413-1547, e­mail: ugyfelszolgalat@mno.hu Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Tisztelt Ügyfelünk! S­ár Nemzet 0 az előző évek hagyományaihoz híven szeretné a közvélemény figyelmét ráirányítani azon szervezetekre, amelyek jogosultak a személyi jövedelemadó 1 százalékának felhasználására. Több héten át olyan összeállítást jelentetünk meg, amelybe ezen alapítványok, szervezetek felhívásait várjuk. Megjelenések 2011. május 7. (szombat), 2011. május 14. (szombat) Az összeállítás hirdetési árai 2/50 (90x47,5 mm) 24 000 Ft + áfa/alkalom 1/50 (43x47,5 mm) 15 000 Ft + áfa/alkalom Ezek a kedvezményes árak csak a fent jelzett megjelenési napokra vonatkoznak! Reméljük, ajánlatunk felkeltette érdeklődését, és megtiszteli lapunkat hirdetésével. További felvilágosítással állunk rendelkezésére. Hír tv zRt. Média Divízió Telefon: 216-8817,216-8818 • Fax: 215-0245

Next