Magyar Nemzet, 2011. május (74. évfolyam, 119-148. szám)
2011-05-04 / 121. szám
Képkockák, tollrajzok és szóbuborékok Precíz bohémek papírmozija • Egyre többeket szólítanak meg a nemzetközi szinten is elismert magyar képregényesek alkotásai Idén lenne százéves az első nagy magyar képregényalkotó, Zórád Ernő - a jubileumhoz kapcsolódóan képregényfesztivált rendeztek a hét végén a budapesti Dürer Kertben, ahol átadták a szcéna éves díjait is. A felhozatalból is kiderült, ami az utóbbi évek tendenciája alapján egyre inkább látszik: a magyar képregény-szubkultúra pezseg, virágzik. KÉPREGÉNY : Rajcsányi Gr.i.i.F.rt____________ Precíz Bohém - így hívták Zórád Ernőt a barátai. Valóban: e két tulajdonságra van szüksége egy belevaló képregényesnek. Precizitásra, hogy a saját vagy adaptált történetet a lehető leghatásosabb képkockákba sűrítse, és bohémségre, hogy ebben a sokáig lenézett, (alkalmazott) művészeti ágban a kellő fantáziával, lazasággal és túlélőképességgel legyen megáldva az alkotó. Zórád Ernő elszegényedett dzsentricsaládba született, a világháborús katonai szolgálat után dolgozott grafikusként, karikaturistaként különböző lapoknak. Ő alkotta meg a Füles magazinban 1957-ben az első magyar szóbuborékos képregényt, a Winnetout, ezzel meghonosítva ezt az egyrészt ősrégi, másrészt tipikusan huszadik századi műfajt hazánkban is. Miközben a képregény modern vívmányként él a köztudatban, a képekkel elmesélt történet egyidős magával a művészettel. Igaz, leegyszerűsítve, de a barlangrajzok is képregények voltak, nem beszélve az ókori és a középkori képsorokról. A bayeux-i faliszőnyegen Hódító Vilmos partraszállását meséli el a hosszú szőttes, hétköznapi és csatajelenetek közé szőtt latin nyelvű feliratokkal. A képregény később, a felvilágosodás idején jó felületet biztosított az arisztokrácia és az egyház viszszásságait ostorozó véleményvezéreknek, számos gúnyrajzsorozatot nyomtattak abban az időben Európa minden táján. A mai képregény a huszadik században született: Pulitzer, Hearst és a többi sajtómágnás lapjainak színes mellékleteiben keltek életre a máig létező képregényfigurák Miki egértől Batmanen át Supermanig. 1950-ben Finogenov szovjet esztéta a Fészek Klubban kijelen,tette: a képregény imperialista csökevény. Magyarországon a szocializmus puritán évtizedei alatt nem is jelenhetett meg szerzői képregény, legfeljebb néhány történelmi regény képregény-adaptációja. Nem csoda, hogy itthon máig alig ismert a művészi igényességű képregény fogalma. A Füles magazin - többek között Jókait feldolgozó - képregényein nemzedékek nőttek fel, és az ugyanitt megjelent Korcsmáros Pál-féle Rejtő-adaptációkon kívül sincsenek szinte más élvezetes feldolgozásai a nagy kalandor életművének. A nyolcvanas évek enyhülő légkörében aztán egyre több hazai kiadású lapban jelentek meg a klasszikus képregényhősök magyar kiadásai. A rendszerváltás körüli évek gazdasági válsága megakadályozta, hogy a magyar képregénykultúra újra pezsegjen. Számos alkotó, sok pénz és széles olvasótábor szükséges ahhoz, hogy ez a drága műfaj olyan szintre jusson el, mint az Egyesült Államokban, Franciaországban és Belgiumban, ahol él és virul a képregény-szubkultúra. Az utóbbi években végre Magyarországon is ígéretes kibontakozás kezdődött: 2004-ben megalakult a Magyar Képregény Akadémia, amely 2005-től minden évben megrendezi a Magyar Képregényfesztivált, a legjobb alkotókat pedig 2006-tól minden évben Alfabéta-díjjal jutalmazzák. Idén adták át először a Zórád Ernő-díjat, amelyet Futaki Attila vehetett át: a fiatal alkotó rajzaival az Egyesült Államokban megjelent Villámtolvaj című képregény nyolcadik helyen nyitott a New York Times bestsellerlistáján. Futaki mellett ma már több tucat profi alkotó és lelkes amatőr rajzol képregényeket, legjobbjaik (köztük például a Pesti Est műsorfüzetbe hosszú évek óta rajzoló Gróf Balázs, Csordás Dániel, Göndöcs Gergely és a Napirajz.hu) széles olvasótáborral rendelkeznek. Az internet korában egyre kevesebb pénz (de annál nagyobb kreativitás) szükséges ahhoz, hogy valaki áttörje a falakat. A magyar képregény lassan felnő ahhoz, hogy tényleg felnőtt műfajnak ismerje el a nagyközönség. Részlet Futaki Attila Villámtolvaj című bestselleréből Jelenet a képregényfesztiválon. Batman alakja Pulitzer lapjaiban kelt életre először FOTÓ: SZÉKELYHÍDI BALÁZS Ezerarcú Erdélyország legújabb kori átváltozásai Felülvizsgált nézőpontok • Német nyelvterületen élő magyar alkotók műveiből nyílt kiállítás a Vármegye Galériában Apor Péter Metamorphosis Transylvaniae című, 1736-ban megjelent munkájára utal a Vármegye Galéria legújabb csoportos kiállításának címe. Akár a könyv, változásokról szól a tárlat is Erdélyből elszármazott alkotók művein keresztül. LÁTHATÁS it P. Szabó Ernő________________ Úgy tűnik, igazi alapkönyv, hisz időről időre időszerűvé válik Apor Péter munkája. Rá hivatkozva jelent meg 1937-ben Kolozsvárott az az áttekintés is, amelyet Gyári Illés István szerkesztett, s amelynek a korszak jó néhány kiváló erdélyi tudósa, írója a munkatársa volt. Igaz, akkor a kincses várost egyszerűen Clujnak nyomtatták a címlapon, talán a cenzorok miatt, s egyszer így, egyszer úgy írták az Erdély változásairól beszélő cím latin eredetijét. Nincs ez másként a Vármegye Galéria csoportos kiállításának a címével sem, amelyben i betűvé egyszerűsödik az y, jelezve, hogy latinos műveltségünknek talán örökre vége. Igaz, a magyar anyanyelv mellett most a német a közvetítő, hiszen a tavaszi fesztivál részeként a Vármegye Galériában főként olyan, Erdélyből elszármazott alkotók kiállítását rendezték meg, akik német nyelvterületen élnek. Isa Schneider Marosvásárhelyről került Aachenbe, Fazakas Csaba Csíkszeredáról Bécsbe, Kovács Dénes Temesvárról Grazba, Pallos Sch. Jutta Szászrégenből Münchenbe, Szalay Józsefnek pedig Genf lett az új otthona. Paulovics László Szatmárnémetiből Iserhlonba telepedett ki, több mint száz darabhoz készített díszletet és hatvanöthöz jelmezt is, az utóbbi években azonban főként Magyarországon dolgozik. Nyilván ebből is következik, hogy a galéria felhívására ő küldte be a legnagyobb, egyben pedig legszínesebb összeállítást. Magyar mondavilág és újtestamentumi töredék éppen úgy találhatók benne, mint szatmári táj és sztánai házak. Egyik grafikáján Kós Károly portréját rajzolta meg, mintha csak a 2004. december 5-i népszavazás hangulatában idézné annak sorait: „Napnyugat felé pedig ne nézzünk többé! Attól csak nehéz a szívünk, és fáj a szemünk. Ott lebukott a nap és csak az ég veresedik meg, és az égen gomolygó nehéz sorsfellegek. Attól csak a könnyünk csordul ki már.” Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke a kiállítás megnyitójára megfogalmazott írásában - Erdély üzenete a nemzet tavaszán - az utóbbi évben, a kormányváltással elindult reményteljes változásokra utal, s a szándékok, erők egymásra találásából adódó további lehetőségek reményével ellenpontozza a Kós Károly mondataiban megfogalmazódó keserűséget, a közös munkálkodás fontosságára figyelmeztet. Ez az a gondolat egyébként, amely indulása óta meghatározza a Vármegye Galéria tevékenységét is. Az első csoportos kiállítást 1988 októberében nyitotta meg Hajdú Demeter Dénes és a közreműködő Muzsikás együttes, azóta az erdélyi magyar művészet legkülönbözőbb törekvései, különböző generációkhoz tartozó, másmás műfajban dolgozó képviselői jelentek meg a kiállítóteremben. Pallos Sch. Jutta lírai realizmusa, Szalay József Mosch motívumait és a berlini fal nyomasztó látványát társító grafikája, Fazekas Csaba lírai absztrakt kompozíciója arra utal, hogy újabb és újabb nézőpontból jelenhetnek meg előttünk Erdélyország változásai. (Metamorphosis Transilvaniae, Vármegye Galéria, május 13-ig.) NEMZETI SJ TÁNCSZÍNHÁZ 1014 Budapest, Színház u. 1-3. info: (06-1) 375 8649, 201 4407 www.tancszinhaz.hu május 6.19.00 óra Duna Művészegyüttes -NÉPTÁNCSZÍNHÁZMa 18 órától amelynek vendége: Lukács Csaba, a Magyar Nemzet újságírója. Az est témája: Katasztrófák nyomában - Japán Tóásó-per - Bolívia Helyszín: Magyar Nemzet ügyfélszolgálat Budapest VII., Wesselényi utca 8. Telefon: +36-1/322-8306; +36-1/413-1547, email: ugyfelszolgalat@mno.hu Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Tisztelt Ügyfelünk! Sár Nemzet 0 az előző évek hagyományaihoz híven szeretné a közvélemény figyelmét ráirányítani azon szervezetekre, amelyek jogosultak a személyi jövedelemadó 1 százalékának felhasználására. Több héten át olyan összeállítást jelentetünk meg, amelybe ezen alapítványok, szervezetek felhívásait várjuk. Megjelenések 2011. május 7. (szombat), 2011. május 14. (szombat) Az összeállítás hirdetési árai 2/50 (90x47,5 mm) 24 000 Ft + áfa/alkalom 1/50 (43x47,5 mm) 15 000 Ft + áfa/alkalom Ezek a kedvezményes árak csak a fent jelzett megjelenési napokra vonatkoznak! Reméljük, ajánlatunk felkeltette érdeklődését, és megtiszteli lapunkat hirdetésével. További felvilágosítással állunk rendelkezésére. Hír tv zRt. Média Divízió Telefon: 216-8817,216-8818 • Fax: 215-0245