Magyar Nemzet, 2011. június (74. évfolyam, 149-177. szám)

2011-06-27 / 174. szám

Tiltás egészségtelen élelmiszerekre Az édesítőszert tartalmazó termékekre is kivetheti a kormány a hamburgeradót Folytatás az 1. oldalról • Az egészségre káros élelmiszerekre kivetett adóbevételek egy részét ar­ra fordítsanák, hogy az egészséges élelmiszerek előállítását segítsék, és így olcsóbban is kerülhetnek majd piacra. Ángyán József kitért rá: a fo­lyamat kiterjed a közétkeztetésre is. Utalt rá, hogy egy közelmúltban meghozott intézkedés nyomán a helyi termelők által előállított mi­nőségi élelmiszerek fokozatosan megjelennek a közétkeztetésben. A hamburgeradóként elhíresült közterhet az eredeti javaslat szerint öt olyan termékcsoportra vetnék ki szeptembertől, amelynek magas a cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffe­intartalma. Font Sándor és Kovács József fideszes képviselők pénteken nyújtották be a parlamentnek a népegészségügyi termékadóról szóló törvényjavaslatot. Ennek alapján a cukrozott és 25 százalék­nál kevesebb gyümölcsöt tartalma­zó üdítőitalok adója literenként öt forint, a cukrot és koffeint is tartal­mazó energiaitalok literenkénti adója viszont 250 forint lesz. A szi­lárd termékek közül az előrecsoma­golt sütemények adója kilogram­monként 100 forint, a sós ropogtat­nivalóké 200, míg az ételízesítőké 500 forint lehet. A törvényjavaslat célja, hogy az egészségügyre fordít­ható források bővüljenek, illetve hogy az élelmiszerpiac kínálata az egészséges táplálkozás irányába változzon, s az élelmiszer-gazdaság szereplőit ilyen termékek előállítá­sára ösztönözze. Az indítvány elfo­gadásával mentesülnének az adó megfizetése alól azok a - jellemző­en saját fogyasztásra - termelők, akik a naptári évben az adóköteles termékből 50 liternél vagy 50 kilo­grammnál kisebb mennyiséget ér­tékesítenek. A belföldi forgalmazás után kivetett adót - az áfához ha­sonlóan - az eladó szedi be, aki az adóhivatalnak önadózással számol el. Ha az Országgyűlés elfogadja, akkor az új törvény 2011. szeptem­ber 1-jén léphet hatályba. Megváltozhat az üdítőspolcok kínálata. Megnyílik az út az egészséges élelmiszerek piacra vezetése előtt? fotó: mti/mohai Balázs Rokkantnyugdíj­azás: kezdődik az ellenőrzés FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL • Nekik nem kell felülvizsgálatra szá­mítaniuk, ugyanis ők nem vagy csak segítséggel képesek ellátni ma­gukat. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) főigaz­gatója lapunknak elmondta, a vizs­gálatok pozitív irányból közelítik meg az érintettek problémáit, vagy­is a fogyatékos és a megváltozott munkaképességű emberek elhe­lyezkedéséhez segítséget nyújt a hi­vatal. Pósfai Gábor kiemelte, a felül­vizsgálatnak két fő célja van. Az el­ső, hogy az érintettek rehabilitáció­ja valós egészségi állapotuk alapján történhessen. További cél, hogy azok, akiknek valóban nincs esé­lyük arra, hogy a nyitr munkaerő­­piacon elhelyezkedjenek, szakértői véleményt kaphassanak arról, hogy az NRSZH nem javasolja őket reha­bilitációra.­­ Utóbbi csoport termé­szetesen továbbra is kap ellátást, vagyis senki nem marad ellátás nél­kül, aki valóban rászorul az állami segítségre - hangsúlyozta. A hivatal terve, hogy a foglalkoztató cégeket is érdekeltté tegye a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek alkalmazásában. Arról, hogy mindezt milyen módon terve­zik, a főigazgató egyelőre nem árult el részleteket. Hazánkban 220 ezer olyan fogyatékos és megváltozott munkaképességű ember él, aki rendszeres szociális járadékban vagy rokkantnyugdíjban részesül. - Nincs olyan illúziónk, hogy mind a 220 ezer fő újra munkába állhat, de jelentős részüket rehabilitálni szeretnénk - közölte Pósfai Gábor. Megírtuk, hogy az NRSZH egy munkaszimulátor elnevezésű diag­nosztikai orvosi műszerrel küszö­bölné ki azokat a visszaéléseket, amelyek során egészséges emberek hamis orvosi leletekkel próbálják leszázalékoltatni magukat. A mű­szer vizsgálja többek között az álló­­képességet, az izomerőt, a reflexké­pességet, valamint az érzékszervek működését. Az így nyert adatokkal az orvosok objektív képet kaphat­nak a páciens tényleges munkaké­pességéről. A rendszer egy számító­­gépes program segítségével javasla­tokat tesz arra, hogy pontosan mi­lyen munkafeladatokat tud elvé­gezni az illető. Ez fontos információ a rehabilitációs foglalkoztatást vég­ző munkáltatóknak is. Az új gépe­ket várhatóan csak 2012-től lehet alkalmazni, ugyanis az NRSZH je­lenlegi kirendeltségeiben nincs elég hely és megfelelő technikai háttér a berendezések telepítésére. A szi­mulátorok segítségével nagyobb valószínűséggel elkerülhetők a né­hány hónapja kirobbant egri bot­rányhoz hasonló esetek. Itt egri or­vosok pénzért egészséges embere­ket is leszázalékoltak. A doktorok kétszázhat rokkantosítási eljárás­ból huszonnyolc esetben állítottak ki hamis szakvéleményt. A szociális államtitkárság szerint azok az orvo­sok, akik pénzért készítik el a szak­­véleményt a rokkantnyugdíjról, évente legalább harmincmilliárd forintos kárt okoznak az államnak. Pósfai Gábor kormányzati egyezte­tésekre hivatkozva arról sem árult el részleteket, hogy kiket vizsgálná­nak munkaszimulátorral, és ponto­san hogy zajlik majd az ellenőrzés. Miután a kormány a napvilágra került visszaéléseket követően beje­lentette: országos ellenőrzés indul, számos érintett megijedt attól, hogy nem kapja meg a neki járó jut­tatást. A Tolna megyei falu, Fürged polgármestere, Barkóczi József (Fidesz-KDNP) elmondta, a tele­pülésen valóban sokan tartanak at­tól, hogy elesnek a juttatástól, és munka híján veszélybe kerül a megélhetésük.­­ Az 1990-es évek­ben a tsz-ek és az állami gazdasá­gok megszűnésével nagy arányban százalékoltak le embereket, mert nem akadt munka. Persze ez sem igazságos megoldás, de Fürgetlen 56 százalékos a munkanélküliség - fejtette ki. Barkóczi József szerint szerencsés lépés lenne ezeket az embereket visszavezetni a munka­erőpiacra, ám kérdéses, hogy lesz-e elég munkahely, hiszen a teljesen egészséges emberek is alig találnak munkát. Molnár Csaba, Kisoroszi független polgármestere ugyanak­kor arról számolt be, a helyiek nem panaszkodtak az ellenőrzés hírének hallatán. Mint fogalmazott, a kor­mány munkahelyteremtésre irá­nyuló szándékát pozitív visszhang követte. 32011. június 27., hétfő Belföld Gyors diagnózis pénzért? Már nem csak a költséges beavatkozásoknál van várólista Folytatás az 1. oldalról • Ez az arány a magánorvost felkere­sők körében még magasabb. A fia­talabb, magasabb jövedelmű és felsőfokú végzettséggel rendelke­zők között kiemelkedő az igény az egy-két napon belül elérhető MR- és CT-vizsgálatokra. A 36-45 éves korosztálynak például a 80 száza­léka élne a lehetőséggel. Ők még a rövidebb várakozási idővel járó vizsgálatokért - például az ultra­hangért is - magasabb arányban fizetnének. A kutatásból az is kide­rül: minél hosszabb a várakozási idő, annál inkább hajlanak a bete­gek arra, hogy a térítéses szolgálta­tást válasszák. A betegek nemcsak maguknak, hanem gyermekük vagy - különösen a fiatalabbak - szüleik részére is fizetnének a CT- ért vagy az MR-ért. Azok egyéb­ként, akik élnének a lehetőséggel, úgy gondolják, a fizetősen igénybe vett szolgáltatásokhoz magasabb minőség is társul. A kutatásban a szakorvosokat is megkérdezték. Több mint három­negyedük hasznosnak tartja a lehe­tőséget. Úgy látják, ezáltal rövidül a várakozási idő, hamarabb kézhez kapják a leletet, így gyors diagnózis születhet, s nagyobb az esély a gyó­gyulásra. Bár a betegek igényelnék a tájékoztatást a magánfinanszíro­zású szolgáltatásokról, az orvosok egy része úgy ítéli meg, hogy nincs gond a várakozási idővel, más ré­szük pedig etikai okokból nem szí­vesen ajánlja ezt az alternatívát a pácienseinek. Mivel a társadalom­­biztosítási finanszírozási rendszer­ben a vizsgálatok és a műtétek szá­ma korlátozott, az orvosok úgy gondolják, a jövőben nőni fog a be­tegek által kért önköltséges beavat­kozások aránya. A fekvőbeteg-ellátó intézmé­nyek által közzétett várólisták sze­rint sok helyen még egy MR- vagy CT-vizsgálatra is hónapokat kell várni. Vannak azonban olyan költ­séges beavatkozások, amelyekre már többéves az előjegyzési idő. A negatív csúcsot a kiskunhalasi kórház „állította be”: itt több mint öt évet kellett várni egy csípőpro­tézis-műtétre. Az országos várólis­ta első 16 helyéből 15-öt olyan be­avatkozás foglal el, amelyhez drá­ga implantátumra - térd- vagy csí­pőprotézisre, illetve szemlencsére - van szükség. A nehéz anyagi helyzetben levő kórházak ugyanis ott spórolnak, ahol tudnak­­ legin­kább a „drága” betegeken. Ugyan­akkor megfigyelhető, hogy most már nem csak a költséges operá­cióknál van várólista. Egyre több helyen már az egyszerűbb, kevés­bé drága beavatkozásokat, például egy sérvműtétet sem tudnak azon­nal elvégezni, azokra is hónapokat kell várni. Ez a jelenség már a na­gyobb, megyei kórházakban is megfigyelhető. Szakemberek aggasztó jelenség­nek tartják azt is, hogy több nagy kórházban legalább két hónapot kell várni egy diagnosztikai célú szívkatéterezésre. Az éren keresztül végzett szívműtéteket sem tudják azonnal elvégezni, néhány év alatt sok milliárd forintos beruházással létrehozott szívkatéteres közpon­tok működnek tartalék üzemmód­ban a finanszírozási korlát miatt. A legsúlyosabb eseteknél szükséges nyitott szívműtéteknél is több hó­napra nyúlt a várakozás. nyitva, elég lenne egy patikus, efö­lött viszont kötelező a kettő, 60 órás nyitva tartásnál pedig a három. A szabályozás most annyit ír elő: nyit­vatartási időben legalább egy szerészi kamara alelnöke elvileg egyetért a tervvel, de a 40 és az 59 óra között bevezetne még egy ka­tegóriát Ha a tervezetet változatla­nul fogadnák el, nem a létszám sta­bilizálása, biztosítása lenne a gyógy­szertár vezetőjének a célja, hanem hogy visszamenjen a 40 órás nyitva tartásra - mondta. fotó: Máté Péter LÉTSZÁMRENDELET. Az egészség­­ügyi államtitkárság létszámrendele­­tet hozna, amelyben a patikában dolgozó gyógyszerészek számát a heti nyitva tartáshoz igazítanák Ha egy patika legfeljebb 40 órát van gyógyszerésznek lennie kell a pati­kában. A patikák többsége 41 -42 órát tart nyitva. Sok gyógyszerész szerint a kisebb forgalmú patikák­nak nincs pénzük a létszámbővítés­re. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógy­ Paczolay folytathatja az AB élén Orbán Viktor az új alkotmány­­bírákról szóló, mai titkos par­lamenti szavazás után tesz ja­vaslatot az Alkotmánybíróság (AB) új elnökének személyére. Úgy tudjuk, hogy a miniszter­elnök-pártelnök Paczolay Pé­tert, a testület jelenlegi elnö­két javasolja majd a Fidesz­­frakciónak. A hivatalos jelö­lésről azonban csak holnap dönt majd a parlamenti eseti bizottság. Szilágyi Richárd________________ A­z Országgyűlés mai napirend­jén szerepel többek között az AB öt új tagjának - titkos szavazás­sal történő - megválasztása. Az Al­kotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság tanácselnökét, Balsai Ist­ván fideszes országgyűlési képvise­lőt, Pokol Béla egyetemi tanárt, Dienes-Oehm Egont, a Külügymi­nisztérium korábbi főosztályveze­tőjét és Szalay Péter jogászt javasol­ta alkotmánybírónak. Úgy tudjuk, Orbán Viktor az új alkotmánybírók­ról szóló, mai titkos parlamenti sza­vazás után tesz javaslatot az AB el­nökének személyére. Fideszes for­rásaink szerint a miniszterelnök­pártelnök Paczolay Pétert, a testület jelenlegi elnökét javasolja a frakció­nak. A hivatalos jelölésről holnapi zárt ülésén dönt a parlament eseti bizottsága. Az Országgyűlés arról az elnökjelöltről szavazhat majd, aki a tizenöt tagú jelölőbizottságban - amelyben tíz kormánypárti, két MSZP-s, két jobbikos, egy LMP-s tag van - legalább nyolc igen szava­zatot kap. Az Országgyűlésben szavazás várható a cukorgyárak privatizáció­ját vizsgáló bizottság felállításáról, valamint arról a határozati javaslat­ról is, amely a privatizációs szerző­dések környezetvédelmi szempont­ból történő átvilágítására kéri a kor­mányt. Ma kezdődhet az idei költ­ségvetés módosításáról szóló javas­lat vitája. Matolcsy György nemzet­­gazdasági miniszter az idei évre ter­vezett bevételek elmaradása miatt kezdeményezi a stabilitási tartalék részeként korábban zárolt össze­gek, összesen 182,1 milliárd forint elvonását. Aktivizálódó volt SZDSZ-esek liiliifIKATÁRSUNKRÓL______­_______ H­orváth Aladár szerint a rend­szerváltozás utáni összes ma­gyar kormányt felelősség terheli a gyöngyöspatai helyzet kialakulá­sáért. A Roma Polgárjogi Mozga­lom vezetője erről pénteken Wa­shingtonban beszélt. A volt SZDSZ- es képviselő, aki Medgyessy Péter miniszterelnök tanácsadója is volt, a hazai szélsőjobb előretörésében felelősnek nevezte a pártokhoz ido­muló roma politikusokat is. Közben az „egykori demokrati­kus ellenzékhez tartozók” levelet ír­tak Hillary Clintonnak. Az aláírók - köztük Demszky Gábor, Haraszti Miklós, Hodosán Róza, Magyar Bá­lint, Mécs Imre, Tamás Gáspár Mik­lós - arra hívják fel a Tom Lantos Intézet megnyitására Magyaror­szágra készülő amerikai külügymi­niszter figyelmét, hogy „hazánkban autokratikus rendszer épül”.­­ Bi­zonyosak vagyunk benne, hogy ön Magyarországon kiáll az ismét ve­szélyeztetett szabadság mellett - ír­ják Hillary Clintonnak az SZDSZ egykori prominensei.

Next