Magyar Nemzet, 2011. július (74. évfolyam, 178-207. szám)

2011-07-04 / 181. szám

mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm mmmmm s műm mm i ■■ Előzetesbe kerülhet Szilvásy és Laborc A volt titokminisztert és a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatóját is gyanúsítottként hallgatták meg a kémbotrányban A Budapesti Katonai Ügyészség ma, illetve holnap kezdeménye­zi az úgynevezett kémbotrány­ban a hét végén őrizetbe vett Szilvásy György volt titokmi­niszter és Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal ko­rábbi főigazgatója előzetes le­tartóztatását - értesült lapunk. Minden jel arra utal, hogy a Szilvásy és volt beosztottja elle­ni eljárás összefügg a Galambos Lajossal, a polgári elhárítás egykori főigazgatójával közölt kémkedés gyanújával, amelyet információink szerint a tábor­nok orosz kapcsolatain keresz­tül valósított meg. Mi SVENDT Pál.________________ G­yanúsítottként hallgatta ki a Budapesti Katonai Ügyészség szombaton Laborc Sándort, az egy­kori Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját. A nyugalmazott tá­bornok ügye - hasonlóan a pénte­ken őrizetbe vett Szilvásy György­­gyel, a Gyurcsány-kormány titok­miniszterével szemben folytatott eljáráshoz - összefüggésben áll az elmúlt kedden kémkedéssel meg­gyanúsított Galambos Lajos elleni nyomozással. Utóbbit a nyomozó hatóság az elmúlt kedden vette őri­zetbe, és eddig nem cáfolt informá­ciók szerint a tábornok vallomásai vezettek előbb Szilvásy, majd La­borc meggyanúsításához, illetve őrizetbe vételéhez. A Budapesti Katonai Ügyészség továbbra sem ad tájékoztatás az ügyben, azt azonban ügyészségi forrásaink határozottan állították: a nyomozó hatóság ma Szilvásy, hol­nap pedig Labore harmincnapos előzetes letartóztatását kezdemé­nyezi azzal az indokolással, hogy szabadlábon hagyásuk esetén fenn­áll a szökés, elrejtőzés, illetve a bi­zonyítékok megsemmisítésének és a tanúk befolyásolásának veszélye. Labore védője, Zamecsnik Péter a Hír Televíziónak azt mondta: tudo­mása szerint védence nem ismerte el a felelősségét, és tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el. Mint arról ügyészségi források­ra hivatkozva beszámoltunk, Ga­lambos meggyanúsításához az a művelet vezetett, amelyet a tavalyi kormányváltás után a rendvédelmi szervek, így a polgári és katonai tit­kosszolgálatok belső elhárítása cél­jából létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat mintegy fél évvel ezelőtt indított. Informátoraink szerint a tábornokkal szemben folytatott, sokáig titkos eljárás azután vett újabb fordulatot, hogy Bécsben egy hónapja a katonai tanács elfogató­parancsa alapján őrizetbe vették Jakubinyi Róbertet, akinek az azóta tett vallomásai is megalapozhatták a Galambossal közölt gyanút. Úgy tudjuk, a tábornok orosz kapcsola­tain keresztül valósíthatta meg a terhére rótt bűncselekményeket. Gyurcsány Ferenc volt miniszterel­nök köreiből lapunk arról értesült, amikor Galambos Lajos az Egymá­­sért-botrány kirobbanása idején le­mondott tisztségéről, a kormányfő nem bánta a döntést, mert a tábor­nokot Kiss Péter, a Medgyessy­­kormány kancelláriaminisztere bi­zalmasaként tartották számon. A jelenleg osztrák kiadatási őri­zetben lévő Jakubinyit nem cáfolt sajtóhírek szerint azzal a gyanúval keresik a hatóságok, hogy orosz be­fektetők strómanjaként milliárdos tételben kötött törvénysértő üzlete­ket Mol-részvényekre. A férfi fia volt az egyik alapítója annak az Egymásért, Egy-Másért Alapít­ványnak, amelynek vezetőjét, Föl­­desi-Szabó Lászlót a bíróság tavaly vámbűncselekmények miatt hét­éves szabadságvesztésre ítélte. Az alapítvány kuratóriumában más aktív és nyugdíjas NBH-sok mellett helyet kapott Galambos is, aki az Egymásért-ügy kirobbanása idején kényszerült lemondani tisztségéről. Földesi-Szabó egy évig bujkált, majd amikor hazatérése után a rendőrség elfogta, úgy nyilatkozott: tisztázni akarja magát, és ha koráb­ban felmentést kapott volna titok­­tartási kötelezettsége alól, akkor nem marasztalták volna el. Az ügy hátteréről az Index azt írta: ilyen súlyú gyanúsítást a Mol­­részvény­pakett orosz kézre jutta­tása miatt fogalmazhatott meg az ügyészség, és a Galambos ügyében tapasztalható titkolózás azzal függhet össze, hogy az elmúlt he­tekben új információk alapján kezdtek nyomozni az ügyészek, miután az egykori NBH-főnök két ismerősét is letartóztatták. Föl­desi-Szabó Lászlót, aki hétéves börtönbüntetésének ítélethirdeté­se közben szökött meg 2010 de­cemberében, egy hónapja fogták el, üzlettársát, Jakubinyi Róbertet pedig két hete osztrák rendőrök vették őrizetbe. A Heti Válasz szerint Galambos őrizetbe vétele, Jakubinyi elfogása és Földesi-Szabó lekapcsolása után egy kérdés maradt: elér-e az Egy­másért nevű csempészalapítvány ügye Apró Piroska - és így veje, Gyurcsány Ferenc - köreiig. Mint írták, Földesi-Szabó és Jakubinyi leginkább a 2002—2010-es időszak titkosszolgálati elitjét fenyegeti. A lap felidézte a Népszabadság há­rom évvel korábbi felvetését, amely szerint a titkosszolgálati fedőcég­nek is alkalmas Egymásért Alapít­vány ötlete az egykori kurátor Nagy Lajostól, a lil/l-es csoportfőnökség, vagyis a hírszerzés New York-i rezi­densének volt helyettesétől, az NBH rendszerváltáskori főigazga­tójától származott. Az Apró-Nagy­­szimbiózissal kapcsolatban a cikk arra is kitért, hogy a 90-es évek ele­jén együtt gründolták az S-Komp­­lex biztonságvédelmi céget, s az időközben elhunyt Nagy felesége az utóbbi években Apró Piroska sze­mélyi titkáraként vétette észre magát. Mint arról beszámolunk, az egy­kori titkosszolgálati vezetők közül elsőként meggyanúsított Galambos elleni nyitt eljárást a Nemzeti Vé­delmi Szolgálat közel féléves titkos művelete előzte meg, és a sikeres felderítés után ez a szervezet tett feljelentést az ügyészségen. SZILVÁSY GYÖRGY Gyurcsány Fe­renc volt MSZP-s miniszterelnök ré­gi barátja és volt üzlettársa, koráb­ban 1998 és 2000 között az exkor­­mányfő cége, az Altus Rt igazgató­ja, 2000-2002 között pedig a Per­fekt Rt vezérigazgatója volt A poli­tikust 2007. július elsején Gyur­csány nevezte ki a titkosszolgálato­kat felügyelő tárca nélküli minisz­ternek, ezt a tisztséget 2009. április 16-ig töltötte be. Egy hónappal ké­sőbb, alig hogy megszűnt a máso­dik Gyurcsány-kormány, a Központi Nyomozó Főügyészség egyrend­­beli, hivatalos személyként folyta­tólagosan elkövetett, különleges személyes adattal való visszaélés elkövetésével gyanúsította meg. A hatóság szerint Szilvásy jogtalanul sokszorosította és osztotta szét az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága tagjainak az UD Zrt. ügyvezetője, valamint Demeter Er­vin és Kövér László között folyt, a magyar titkosszolgálat által lehall­gatott telefonbeszélgetések szöve­gét Az ügyészség az országgyűlési választások után indította meg a nyomozást, amikor megszűnt Szil­vásy mentelmi joga, az ügyet idő­közben már a Pesti Központi Kerü­leti Bíróság tárgyalja. GALAMBOS LAJOST 2004-ben még Medgyessy Péter szocialista kormányfő nevezte ki a Nemzetbiz­tonsági Hivatal főigazgatójának, műveleti helyettese, Laborc Sán­dor lett Galambos hivatali idejére esett az őszödi beszéd kiszivárgása, és az azt követő kormányellenes tüntetéssorozat Akkor az NBH ve­zetője azzal szerzett országos is­mertséget magának, hogy beve­zette a pszichikai bűnsegéd fogal­mát Azt mondta, hogy a békés és törvényes tüntetés tömegzavar­gássá alakulhat át, amelyben a résztvevők - tekintet nélkül eredeti szándékukra - akár a puszta jelen­létük miatt is bűncselekmények el­követőivé válhatnának Galambos 2007 májusában mondott le a fő­igazgatói posztról azzal az indokkal hogy többször érte jogos kritika a szolgálat működését. Galambost Laborc követte. LABORCSÁNDOR a moszkvai KGB- egyetemen, azaz az orosz rendőr­­tiszti főiskola állambiztonsági sza­kán tanult az 1980-as években. Ké­sőbb 2000. december 31-ig az In­formációs Hivatalnál dolgozott, majd január 1-jétől két évig az APEH Bűnügyi Igazgatóságának in­formációs igazgatóhelyettese lett. Ezután került a polgári titkosszol­gálatokhoz, ahol 2007 júniusában lett megbízott, decemberben Gyurcsány Ferenc tényleges fő­igazgatóvá nevezte ki. Ezelőtt több napilap is arról írt, hogy moszkvai tanulmányai miatt nemzetbizton­sági szakértők kockázatosnak tart­ják kinevezését az NBH élére. Az ügy a NATO-ban is vitákat kavart, mert a szövetség egyes illetékesei biztonsági veszélyként értékelték, hogy a Moszkvában végzett tábor­nok az atlanti szervezet hírszerzési kérdésekkel foglalkozó különleges bizottságának soros elnöke lett. Laborc Sándor végül az UD Zrt­­üggyel összefüggésben 2009. júli­us 20-án szeptember 1-jei hatállyal lemondott hivataláról, amit Bajnai Gordon miniszterelnök elfogadott Távozása után Laborc Sándort ta­valy novemberben az UD Zrt.­­üggyel kapcsolatban hivatali visz­­szaélés és más bűncselekmények miatt gyanúsítottként hallgatta ki a Budapesti Katonai Ügyészség, elle­ne jelenleg is eljárás folyik. Vadai tájékozódna a Török László___________________________________________________­ intér Sándor belügyminiszternek, Bolcsik Zoltánnak, a Nemzeti Vé­delmi Szolgálat főigazgatójának, Kovács Árpád katonai főügyésznek és a volt titkosszolgálati vezetők elleni nyomozás ügyészeinek kell ma megjelenniük a nemzetbiztonsági bizottság rendkívüli ülésén. A testüle­tet MSZP-s elnöke, Vadai Ágnes hívta össze. A politikus közölte, a fenti személyeket, mint állami szervek vezetőit, megjelenési kötelezettség ter­heli. Rajtuk kívül a házszabály szerint csak a házelnök, a köztársasági el­nök, a bizottság tagjai, munkatársa és egy gyorsíró kapott meghívást - tette hozzá. A szocialista képviselő megdöbbentőnek, hihetetlennek nevezte, hogy államellenes bűncselekményekkel gyanúsították meg Galambos Lajost, Laborc Sándort és Szilvásy Györgyöt. Vadai Ágnes megjegyezte, a harmadik magyar köztársaság történetében még nem fodult elő olyan, hogy államellenes cselekményekkel gyanúsítsanak olyanokat, akiknek feladata éppen az ilyen cselekmények kivédése és leleplezése. Szerinte a történtek alapjaiban kérdőjelezik meg a titkosszolgálatok működését. Mint mondta, a bizottságnak nemcsak joga, de kötelezettsége is megismerni az ügyet. Kitért arra is, hogy folyamatban lévő büntető­ügyben korlátozott a tájékoztatási lehetőség, ugyanakkor a nemzetbiz­tonsági bizottságnak tudnia kell ezekről az eseményekről, „már csak a bizalom érdekében is”. Vadai jelezte, a nemzetbiztonsági bizottságot nem a gyanúsítottak személye, hanem a terhükre rótt cselekmények miatt hívta össze. Kérdésünkre, hogy miként kommentálja egyes ellenzéki politikusok nyilatkozatait, miszerint politikai alapon folyik az eljárás, kijelentette, semmilyen információja nincsen a részletekről, reméli, a nemzetbizton­sági bizottsági ülés után megalapozottabb véleményt tud majd alkotni. Hozzátette, a bizottságban fel fog tenni olyan kérdéseket is, amely az ügy esetleges politikai vetületére vonatkoznak. Újságírói kérdésre Vadai Ág­nes elmondta azt is, hogy egyetlen olyan ügyet ismer, amelynek a három gyanúsított valamilyen formában szereplője volt, azt azonban nem akar­ta elmondani, hogy pontosan mire gondol.­­ Gyurcsány: Gyurit hajnalban őrizetbe vették Munkatársunktól A nyomozó hatóságok részéről még nem erősítették meg, hogy Szilvásy György volt titkosszolgálati minisztert is őrizetbe vették, Gyurcsány Ferenc azonban megtette ezt, miután szombat reggel beszélt politikustársa családjával. - Annyi világos, hogy Gyurit hajnalban őrizet­be vették, és államellenes bűncselekménnyel gyanúsítják. Gondolom, kémkedéssel, mint korábbi beosztottját, Galambos Lajost - olvasható a volt miniszterelnök Facebook-bejegyzésében. A politikus megjegyzi, kor­mánytag ellen ilyen vádat az ötvenes évek óta nem fogalmaztak meg. Gyurcsány szerint „Orbán ügyészségének” fel kell kötnie a gatyáját, mert ha megalapozatlan a gyanú, akkor előbb Polt Péter legfőbb ügyésznek, majd pedig Orbán Viktor miniszterelnöknek kell lemondania. - Mert ro­hadt világot akarnak teremteni. Erőszakkal, kitervelt koncepcióval, alkot­mányellenesen - közölte a szocialista politikus. Gyurcsány tegnap is foglalkozott a témával, amikor kifejtette, hogy „a Fidesz ügyészsége asszisztál a forradalmi ítélkezéshez”, aki pedig együtt­működik ezzel az ügyészséggel, az „részese lesz az ocsmányságnak”. Kósa Lajos pártja XXIV. kongresszusa utáni sajtótájékoztatón így rea­gált: a Fidesz egy politikai párt, nem ügyészség és nem kormány. Nem tart kapcsolatot sem az ügyészséggel, sem a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, és semmilyen más állami szervvel, amihez semmi köze. A konkrét bejegy­zés szerinte „tőrőlmetszett komcsi gondolkodás”. A régi időkben volt ilyen, nem véletlen, hogy Gyurcsány Ferenc a demokráciát kizárólag a bolsevik pártok történetéből ismeri, amennyiben a demokráciát onnan egyáltalán meg lehet ismerni. Nem is tudom, és nem is akarom kommen­tálni - mondta Kósa, hozzáfűzve, reméli, ki fog derülni, mi történt. - Az MSZP kiáll Szilvásy György mellett, hisz az ártatlanságában, és szolidaritását fejezi ki a volt titokminiszterrel - mondta Mesterházy Atti­la szombaton. Az MSZP elnöke szerint „politikai leszámolást indított a Fi­­desz-kormány”. A politikus elmondta, a hatósági intézkedések közvetle­nül a soros EU-elnökség lejárta után kezdődtek, és ez összekapcsolható azzal, amit Orbán Viktor mondott korábban, hogy az elnökség végével be­lefognak az elszámoltatásba. 32011. július 4., hétfőBelföld,­la®ar mvm

Next