Magyar Nemzet, 2011. december (74. évfolyam, 329-358. szám)
2011-12-01 / 329. szám
2Magyar Nemzet - Belföld 2011. december 1., csütörtök Rovatvezető: Villányi Károly belpol@magyarnemzet.hu Büntetőeljárás indulhat egy bíró ellen Magyar orvosokat is vár Szlovákia Visszautasítja a vészhelyzetet hirdető pozsonyi egészségügyi tárca segítségkérését a MOK A Magyar Orvosi Kamara azt kéri a hazai orvosoktól, hogy ne vegyék figyelembe a szlovák kormány segítségkérését, ne helyettesítsék ottani kollégáikat, ne gyengítsék küzdelmüket. Ezt azután mondta a köztestület elnöke, hogy a szlovák egészségügyi tárcát irányító Ivan Uhliarik levélben kért segítséget, illetve orvosokat a visegrádi országoktól, így hazánktól is. Munkatársainktól Éger István tegnapi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a kamara szolidáris a helyzetük jobbításáért küzdő szlovák kollégákkal, és példátlannak, megengedhetetlennek nevezte az ottani kormányfő intézkedéseit, amellyel erőszakot alkalmaznak velük szemben. Ismert: Szlovákia 15 kórházában hirdettek vészhelyzetet, ami azt jelenti, hogy minden egészségügyi alkalmazott napi huszonnégy órás készültséget tart, és bármikor berendelhető munkahelyére. Éger István szerint itthon tavasszal állhat elő hasonló helyzet, de az orvosi kamara elnök reméli, hogy nem lesz így. Optimizmusra adhat okot - vélekedett -, hogy a Fidesz frakcióvezetője, Lázár János szerint el kell ismerni a nettó 200 ezer forintos kezdőbér-igényt az orvosoknál. A kamara azonban törvénybe iktatott garanciákat vár, mert pótlékok ígérgetésével nem elégednek meg. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár orvosokat nem ígért, ehelyett diplomatikus választ adott szlovák kollégája kérésére. A visegrádi országok egészségügyi vezetőinek találkozóját javasolta az emberierőforrás-krízishelyzet áttekintése, kezelése érdekében. Szlovákiában az egészségügyi ágazatban annak következtében alakult ki válsághelyzet, hogy a kormány és a szakszervezet nem tudott megegyezni a kórházi orvosok követeléseiről. Szeptemberben mintegy kétezer kórházi orvos felmondott, a felmondási idő november végén lejárt. Több egészségügyi szakmai szervezet felhívása és az illetékes minisztérium tájékoztatása alapján a szlovák elektronikus médiumok és honlapok arra figyelmeztették tegnaptól a betegeket, hogy ha csütörtökön kényszerülnek ellátásra - sürgősségire is előbb telefonon tájékozódjanak, hová indulhatnak, melyik kórházban vagy egészségügyi központban milyen szolgáltatásra számíthatnak, merthogy teljes a káosz az országban. A vészhelyzet kihirdetését és Ivan Uhliarik egészségügyi miniszter bejelentését, amely szerint az orvoshiányt osztályok, adott esetben egész kórházak bezárásával fogják orvosolni, zokon vették az egészségügyi dolgozók. A Szakorvosok Szlovákiai Uniója mára sztrájkot hirdetett, szerdán pedig arra szólította fel a december elsejére berendelt betegeket, kérjenek új időpontot kivizsgálásukra, egyúttal munkabeszüntetésre szólították fel a magánorvosokat is. - Mi nem mondunk fel, nem hagyjuk el betegeinket, csak arra akarunk figyelmeztetni, hogy a biztosítók legnagyobb adósa az állam - mondta az unió elnöke, Andrej Janco, aki szolidáris a kórházi kollégákkal, akik felmondtak, mert „tarthatatlan, hogy az orvos egyfolytában azt magyarázza betegének, miért kénytelen elnapolni a műtétet, vagy mit jelent az, hogy nincs keret, és nem írhatja fel a gyógyszert”. Közben kiderült, a vészhelyzet kihirdetése sem jelentett biztonságot a tizenöt kórháznak. Kassán ugyan az orvosok többsége visszavonta felmondását, és péntektől teljes szolgáltatást nyújt az intézet, Pozsonyban, Nagyszombatban és Zsolnán ellenben „beteget jelentettek” az orvosok, hogy „ne foghassák őket kényszermunkára”. S azt sem lehet tudni, a 2400 orvosból mennyien vonták vissza felmondásukat. Az orvosok felmondása miatt vészhelyzetet bevezető szlovák SZÜKSÉGÁLLAPOT. Szerettük volna megtudni, hogy a hazai jogszabályok szerint milyen intézkedéseket tehet a kormány, ha tömegesen mondanának fel munkahelyükön az orvosok. Lapzártánkig azonban nem kaptunk érdemi választ sem az ágazatot felügyelő Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól, sem pedig az ÁNTSZ-től. Megkerestük az ügyben ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, aki szerint Magyarországon az egészségügyi törvény szabályozza, mi a teendő egészségügyi szükséghelyzetekben, például orvoshiány vagy járványok esetén. Eszerint megyei szintű katasztrófáknál az országos tiszti főorvos, országos krízisnél az egészségügyért felelős államtitkár dönthet a szükségállapot elrendeléséről. - Ilyenkor korlátozhatók a betegjogok, az egészségügyi államtitkár rendkívüli jogalkotói felhatalmazást kap, új egészségügyi intézményeket nyithat meg, vagy például orvosokat csoportosíthat át az ország egyik részéből a másikba - hangsúlyozta a szakember. Kolláth György alkotmányjogász azt mondta: a magyar közjogi rendszer aklasszikus szükségállapot kihirdetését nem a szlovákiaihoz hasonló egészségügyi krízishelyzetek megoldására találta ki, hanem az ország létét biztonságát fenyegető külső-belső veszélyek esetére. Rámutatott a jelenleg hatályos alaptörvény szerint az Országgyűlés kétharmados többséggel szükségállapotot hirdethet ki az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszak, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén. (MN) kormányt az Európai Orvosszövetség figyelmeztette: az unióban nem lehet ilyen módszereket alkalmazni. Éger István reméli, hogy Magyarországon nem lesz orvoshiány (képünk illusztráció) FOTÓ: SZÉKELYHÍDI BALÁZS HÍRÖSSZEFOGLALÓ Egy szegedi bíró mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte a Szegedi Nyomozó Ügyészség a K. Zoltán szegedi ügyvéd ellen indult büntetőeljárásban - közölte Szanka Ferenc, az ügyészség szóvivője. A korrupciós ügy nyomozásának szálai a Csongrád Megyei Bíróság egyik tanácsvezető bírójáig érnek, ezért a Legfőbb Ügyészségen keresztül azt indítványozták, hogy hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt a köztársasági elnök függessze fel a bíró mentelmi jogát. K. Zoltán szegedi ügyvédet és ügyvédjelöltjét, K. Lászlót hivatali vesztegetéssel és befolyással üzérkedéssel gyanúsítják. Az eddigi adatok szerint az ügyvéd két különböző büntetőeljárás gyanúsítottjainak ajánlotta fel, hogy néhány millió forintért elintézi a szabadlábra helyezésüket. A megyei bíróság korábban közölte, az üggyel összefüggésben felfüggesztettek a munkavégzés alól egy büntetőbírót. Kövér átírná Pintér előterjesztését Kövér László több módosító javaslattal írná át a Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) létrehozásáról szóló előterjesztést. Az Országgyűlés fideszes elnöke, volt titkosszolgálati miniszter nem adná meg az új szervezetnek a nemzetbiztonsági szolgálat jogállást. Egy másik javaslatában belföldre korlátozná az új központ hatáskörét. Emellett túlzott nemzetbiztonsági kockázattal járónak ítéli a javaslat azon rendelkezéseit, amely közvetlen elektronikus adatkapcsolat kiépítését írná elő a központtal együttműködő szervek adatkezelési rendszerével, ezért ezeket kivenné a javaslatból. (MTI) Uzsoki-bizottság Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter ad hoc bizottságot állított fel az Uzsoki-ügy miatt. A kérdéskört jól ismerő szakértőkből álló bizottság tagjai áttekintik a végső stádiumban lévő betegek kezelését érintő jogi, etikai és orvosi vonatkozások aktuális helyzetét, s jelentéseket készítenek a tárcának. (Z. N.) A KDNP nem adna pénzt abortuszra Elvonná a Nemzeti Erőforrás Minisztérium jövő évi költségvetésében a terhességmegszakításra előirányzott 400 millió forintot két kereszténydemokrata képviselő, Pálffy István és Sáringer-Kenyeres Tamás, akik ezt az összeget például az örökbefogadás ösztönzésére, gyermek- és ifjúsági üdültetésre fordítanák. (MTI) Hamis könyvelés a temetőben? A kőbányai rendőrkapitányság nyomozást folytat ismeretlen tettes ellen a Budapesti Zsidó Hitközség Kozma utcai központi temetője és kegyeleti osztálya könyvelésével kapcsolatban - írja az Index.hu. Információik szerint sikkasztásra és kettős könyvelésre utaló dokumentumok kerültek elő a könyvelésben. (MTI) ROMÁNIÁBAN IS GONDOK VANNAK. Szlovákiához hasonlóan Romániában is előfordulhat, hogy az évek óta tapasztalható orvoselvándorlás miatt kórházi osztályok tevékenységét kell felfüggeszteni. A kolozsvári Krónika tegnapi számában idézte Eugen Nicolaescu volt egészségügyi minisztert, aki szerint Románia 2007-es EU- csatlakozása óta több mint tízezer orvos távozott az országból, és vállalt munkát külföldön. A román orvosok átlagfizetése százezer forintnak megfelelő lej, miközben legalább a négyszeresére volna szükség, hogy az egészségügyi dolgozókat otthon lehessen tartani. A külföldi egészségügyi intézmények valósággal vadásznak a jól képzett romániai orvosokra és ápolókra, fejvadászcégek például nagy-britanniai, dániai, svédországi, máltai, hollandiai munkát is ajánlanak. Álláshirdetésük szerint egy orvos akár tízezer euróig terjedő fizetésre számíthat, s az asszisztensek is havi kétezret kaphatnak. A magyar szakember irányította bukaresti egészségügyi tárca szerint a legtöbbet a helyi önkormányzatok tehetnek az ágazat dolgozói anyagi helyzetének javítása terén. (R. Sz.) Verekedés Gyöngyöspatán A jobbikos polgármester nem örülne a gárdistáknak Gyöngyöspata jobbikos polgármestere szerint sem lenne szerencsés, ha az Új Magyar Gárda e hét végén tartaná meg rendezvényét a településen. Juhász Oszkár szerint viszont ezzel okafogyottá válna az a demonstráció is, amelyet állítólag romák szerveznek a faluba. Tegnap este tömegverekedés volt a településen, amelynek vezetőjére korábban rálőttek. M Katona Mariann______________ • •Összeszólalkozott, majd kerti szerszámokkal felfegyverkezve egymásnak esett két csoport tegnap délután Gyöngyöspatán - közölte Lázár Levente, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese a távirati irodával. Lapunk úgy tudja, a verekedés két helyi roma csoport között robbant ki. Három személy könnyebben megsérült. A gyöngyösi rendőrkapitányság nagy erőkkel vonult ki a helyszínre. Három embert állítottak elő, ellenük csoportosan elkövetett garázdaság gyanúja miatt indítanak büntetőeljárást. Azt, hogy a hétfő éjszakai lövöldözéssel összefüggésbe hozható-e a tömegverekedés, egyelőre nem tudni. A hét elején ugyanis rálőttek Juhász Oszkár polgármesterre. Úgy tudjuk, a rendőrség talált lövedéket a támadás helyszínén, és emberölés kísérlete miatt folyik eljárás. Vona Gábor Jobbik-elnök tegnap védelmet ajánlott a polgármesternek. Juhász jelezte, él a lehetőséggel, de azt nem árulták el, pontosan milyen védelemről is van szó. Az Új Magyar Gárda a hét végén Gyöngyöspatára megmozdulást szervez: a helyi művelődési házban tartanának konferenciát civil ruhában. Juhász Oszkár szerint nem lenne szerencsés, ha felvonulnának a gárdisták. Erről a tavaszi gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló országgyűlési bizottság ülésén beszélt. Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatal vezetője a tanácskozáson jelezte: úgy tudja, hogy időközben elkezdődött egy roma demonstráció szervezése a településre, bár lapunknak ezt a megyei rendőr-főkapitányság nem erősítette meg. Juhász Oszkár szerint ha a gárda rendezvénye elmaradna, okafogyottá válna a roma demonstráció is. Juhász kitért rá: tavasszal a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület megjelenése után nem ők hívták a faluba a többi szervezetet, például a Véderőt sem. Utóbbi vezetőjével, az azóta öngyilkosságot elkövetett Eszes Tamással még azokban a hónapokban megromlott a kapcsolata, bár szerinte „száz Eszes Tamás is kevesebbet tudott volna ártani Gyöngyöspatának mint egy Richard Field”. Az amerikai üzletember volt az, aki evakuálásról és polgárháborús helyzetről beszélt, amikor a Vöröskereszt roma nőket és gyerekeket utaztatott el a faluból. Juhász Oszkár Kémügy: perdöntő bizonyítékok Folytatás az 1. oldalról A Heti Válasz úgy tudja, az információleszívás azt célozta, hogy Moszkva a 2006-os magyar választások után meghatározó befolyást szerezzen a Mal olajipari óriásban, és így monopolizálja az iparágat Kelet- és Közép-Európában. Forrásainktól úgy tudjuk, az NVSZ derítette fel annak a fedett akciónak a mozzanatait is, amelyben a hivatalnak a budapesti Liszt Ferenc repülőtéren szolgáló munkatársai a légikikötő védelmi rendszereit üzemeltető Zömök Kft. embereivel együttműködve lehetővé tették: a poligráfos ellenőrzéssel megbízott oroszok és eszközeik feltűnés nélkül érkezzenek, majd távozzanak. A katonai ügyészség a június 28-án kirobbant ügyben kémkedéssel gyanúsította meg Galambos Lajost, az NBH korábbi főigazgatóját, három nappal később felbujtás gyanújával hallgatta ki Szilvásy György egykori titokminisztert, július 1-jén pedig a főigazgató hivatali utódját, a bűnpártolással meggyanúsított Laborc Sándort. Az ügyészség az államellenes bűncselekmény felbujtójaként gyanúsította meg Püski Lászlót, a Zömök Kft. társtulajdonosát, aki Galamboshoz hasonlóan azóta is előzetes letartóztatásban van. A BKV október végén mind a négy gyanúsítottnál befejezte az eljárás iratainak ismertetését, és várhatóan december végére összeállítja a Fővárosi Bíróságnak továbbítandó vádiratot. Az ügy részletei 2040-ig minősített nemzeti adatot képeznek, ezért a nyomozó hatóság eddig semmilyen formában sem kommentálta az eljárásról nyilvánosságra került információkat. Ezzel együtt lapunknak több, neve elhallgatását kérő titkosszolgálati szakértő is úgy vélekedett: a botrány miatt megtépázott hírnevű magyar szolgálatok megítélését jelentősen javítaná, ha a velünk egy szövetségi rendszerben lévő országok nemzetbiztonsági szerveinek is egyértelművé tennénk, hogy a nyomozó hatóság az orosz hírszerzési akció minden részletét feltárta. Úgy fogalmaztak: partnereink bizalmát növelné, ha legalább az eljárás bírósági szakaszában mindenki előtt világossá tennénk, az illetékesek eltávolították a „daganatot” a rendszerből.