Magyar Nemzet, 2012. január (75. évfolyam, 1-30. szám)

2012-01-02 / 1. szám

Mamar Nemzet • Látó-Tér 2012.január 2., hétfő A Fidesz-KDNP továbbra is vezet A kormányerőktől elpártolt szavazók nem az ellenzéket erősítik, hanem a bizonytalanok táborát A legnagyobb közvélemény-kutató cégek mérései szerint tavaly 13 és 24 szá­zalékpont közötti támogatottságot veszített a Fidesz-KDNP a teljes népesség körében. A ciklus feléhez közeledve - a milliós veszteség ellenére - a kor­mánypártok előnye jelentős, mivel az elpártolt szavazók nem az ellenzék, hanem a bizonytalanok táborát növelték. 2011 legnagyobb nyertese a Jobbik volt, amely novemberre a második legnépszerűbb párttá vált, miután a De­mokratikus Koalíció kivált az MSZP-ből. Egy tavaly év végi választáson az LMP és a Gyurcsány-féle új párt nem került volna be a parlamentbe. : Szilágyi Richard__________________________ J­ ól indult a tavalyi év a kormány­pártok számára: az Ipsos január első felében készült kutatása szerint ugyanis - az előző év második fele­tapasztalt csökkenés után - újra erő­södött a Fidesz tábora. A párt januárban 34 százalékot ért el a teljes népesség köré­ben, míg az MSZP 11 százalékon állt, a Jobbikot 6, az LMP-t pedig 4 százalék tá­mogatta. A Tárki ugyanakkor azt mérte, hogy a múlt év első hónapjában kismér­tékben tovább csökkent (43-ról 38-ra) a Fidesz-KDNP szavazótábora, miközben 2010 novemberéhez képest csaknem másfélszeresére duzzadt a pártválasztá­sokban elbizonytalanodók aránya. Náluk az MSZP 10, a Jobbik 6, míg az LMP 4 szá­zalékon állt csaknem egy évvel ezelőtt. Februárra három százalékponttal, 31-re csökkent a Fidesz támogatottsága: az Ipsos felmérése szerint ez volt a 2010-es választások óta a leggyengébb eredménye a kormányerőnek, amelynek támogatói köre még így is 2,5 milliós, a szocialistáké egymilliós volt. A kutatócég ekkor arra fi­gyelmeztetett, hogy havi 2-3 százalék­­ponttal emelkedik azok aránya, akik sze­rint rossz irányba mennek a dolgok. A tel­jes népesség körében a Tárki nem mért je­lentős változást egyik párt esetében sem, a Mediánnál viszont szintén a Fidesz tá­mogatottsága hét százalékponttal csök­kent egy hónap alatt, vagyis szerintük ek­kor csaknem félmilliónyi választó pártolt el a kormánypárttól. Az ország legnépsze­rűbb politikusa Orbán Viktor miniszterel­nök volt, aki egyedüliként pozitív ered­ményt ért el 53 százalékkal. Tavaly március végén a Nézőpont sze­rint nem változott érdemben a pártok népszerűsége, csak az LMP tudta növelni némileg támogatottságát. A kormány­pártokkal az összes megkérdezett 48 szá­zaléka, az MSZP-vel 12 százaléka, a Job­bikkal és az LMP-vel pedig 7 és 6 százalé­ka szimpatizált. Vizsgálták a Széll Kál­­mán-terv fogadtatását is: a kormány re­formtervét tízből három magyar tudta megnevezni, többségük szerint a csomag előnyös Magyarország számára. A Tárki ekkor mért először 30 százalék alatti tá­mogatottságot a Fidesznél (27), míg az Ipsos szerint éppen ezen a határon állt a kormánypárt. A Századvég Alapítvány március végén készült felmérése szerint továbbra is Orbán Viktor volt a legnép­szerűbb politikus a magyar pártmezőny­­­ben: a megkérdezettek 42 százaléka mondta azt, hogy kedveli, 36 százaléka utasította el. A felmérésből kiderült, hogy az MSZP eddig nem tudta helyreállítani a párt iránti minimális bizalmat. Gyur­­csány Ferenc közéleti visszatérésével a volt miniszterelnök népszerűtlensége is újjáéledt. Április elején a Nézőpont Inté­zet által megkérdezettek kétharmada mondta, hogy szükség van új alaptör­vényre, és a végszavazásra váró norma­szöveg egyes tartalmi elemeit is legalább ekkora arányban támogatták. Az összes választókorú körében a vezető kormány­párt támogatottsága a tavaly januári 34 százalékról májusra 24 százalékra esett, azaz a kezdeti 2,7 milliós szavazótá­bor 1,9 millióra csökkent - mérte az Ip­sos. Azt is megállapították, hogy a rend­szerváltás óta nem voltak olyan kevesen a biztos pártválasztók, mint 2011 májusá­ban. Ezzel szemben a Századvég ekkor 35 százalékos támogatottságot mért a Fi­­desz-KDNP-nek. A kormány egyéves működését vizs­gálta május végén a Nézőpont: a megkér­dezettek szerint a legfontosabb eredmény a „nemzeti érdek érvényesítése” volt, de a rendvédelem és az igazságszolgáltatás te­rületein is többen láttak javulást, mint romlást. A munkahelyteremtés kapcsán, az oktatásügyben és az egészségügyben viszont kisebbségben voltak a kedvező változást érzékelők. A megkérdezettek szerint Orbán Viktor volt az ország szem­pontjából legjobb miniszterelnök az el­múlt húsz évben. A Mediánnál az embe­rek nagyobbik része negatívan értékelte a kabinet addigi gazdasági teljesítményét. A Tárki szerint amíg a kormánypártoktól elpártoló szavazók májusig leginkább passzivitásba vonultak, addig ebben a hó­napban már jellemzően az MSZP és a Job­bik felé mozdultak. Az Ipsos júniusi fel­mérése szerint kétmillióról 800 ezerre csökkent a különbség a Fidesz-KDNP- és az MSZP-támogatók között. A kutatók szerint a szűkülés sokkal inkább a Fidesz­nek, semmint az MSZP-nek volt tulajdo­nítható, hiszen a kormányerő tavaly ja­nuár óta 11 százalékponttal esett vissza, az ellenzéki párt viszont csak 2 százalék­­pontnyit emelkedett. A Jobbik 7-8 száza­lékon stabilizálta a támogatottságát, az LMP tábora 4 százalékon állandósult ezekben a hónapokban. Júliusra az átren­deződés jelei voltak érzékelhetők a párt­­politikai térben: az LMP átvette az MSZP pozícióját Budapesten és a 40 év alatti korosztályban a Századvég szerint. Augusztusban - a biztos pártválasz­tók körében - először előzte meg a Jobbik az MSZP-t. A Nézőpont Intézet felmérése szerint a radikális párt a leadott voksok 18 százalékát, a szocialisták pedig a 16 százalékát szerezték volna meg egy vá­lasztáson. Szerintük az LMP támogatott­ságának jelentős csökkenéséhez hozzájá­rulhatott a párt azon javaslata, amely egy esetleges LMP-MSZP-Jobbik-koalíciót vizionált. A Medián szerint tavaly szeptemberre minden vezető kormánypárti politikus veszített a támogatottságából. Annak elle­nére, hogy Orbán Viktor kedveltsége „tör­ténelmi mélypontot” ért el, továbbra is ő volt a legnépszerűbb politikus - derült ki a felmérésből. Ekkorra a Tárkinál és a Mediánnál is beérte a Jobbik az MSZP-t a teljes lakosság körében. A Századvég ok­tóberi felmérése szerint a pártok erővi­szonyaiban nem történt érdemi változás: a teljes népesség körében a Fidesz-KDNP támogatottsága 30, az MSZP-é és a Jobbi­­ké 10-10, míg az LMP-é 7 százalék volt. Szerintük ekkor kezdett kiegyenlítődni a három ellenzéki párt támogatottsága, és felszámolódni látszott az MSZP váltópárti státusa. A Tárki mérései azt mutatták, hogy októberre lényegében stagnált a kor­mánypártok szimpatizánsainak aránya, ekkor 23 százalékot mértek. Ezzel egy év alatt felére csökkent a Fidesz-KDNP tá­mogatóinak aránya a közvélemény-kuta­tó cég szerint. Egy hónappal később már egyértel­műen a második legnépszerűbb párttá vált a Jobbik, miután a Demokratikus Koalíció (DK) kivált az MSZP-ből. Ezt igazolták a Nézőpont és a Tárki mérései: mindkét cég 11 százalékot mért a radikális pártnak. A Nézőpont kutatásából az is kiderült, hogy az összes megkérdezett 45 százaléka a MSZP-DK-szakadás hátterében titkos megállapodást sejtett. A Gyurcsány-féle új pártot 2 százalékon jegyezték. Az LMP csú­fos bukást könyvelhetett el a novemberben tartott II. kerületi időközi választáson, ahol a Fidesz-KDNP jelöltje lényegében megis­mételte a Fidesz-KDNP által elért 2010-es eredményt. Az összes választókorú köré­ben a Fidesz 19 százalékon állt az Ipsosnál, vagyis a választások után ekkor mértek először 20 százalék alatti eredményt a kor­mánypárt esetében. Megállapításuk sze­rint az egzisztenciális felemelkedésben bí­zók jó része elhagyta a kormányzó erőt. Korábban az inkább a kisebb települése­ken beágyazott kormánypárt a preferen­ciaváltozások következtében szinte min­den településtípuson azonos támogatott­sággal bírt. 2011 utolsó hónapjában viszont már azt állították, hogy Budapesten csak négy­öt százalékpontot veszített a kormánypárt egy év alatt, vidéken viszont több mint húszat, e változások következtében pedig a Fidesz ma már vidéken gyengébb, mint a fővárosban. Az Ipsos decemberi méré­sei szerint a Fidesznek 2011 -ben 16 száza­lékkal - 1,3 millió fővel­ - csökkent a tá­mogatottsága, de továbbra is vezeti a pár­tok népszerűségi rangsorát. A Tárkinál hasonlóképpen rosszul álltak a kormány­pártok, állításuk szerint a választások óta nem volt ilyen alacsony a támogatottsá­guk, egyben nem volt ilyen kicsi a különb­ség a kormánypártok és a nagyobb ellen­zéki erők között. Az összes választó köré­ben az Ipsos 18, míg a Tárki 19 százalékot mért a Fidesz-KDNP-nek. A Századvég mérései viszont azt mutatták, hogy de­cemberben nem változott a kormány­pártok pozíciója: a Fidesz-KDNP támo­gatottsága a teljes népesség körében 30 százalék volt, az MSZP 12-n állt, a Jobbik 10 százalékot, az LMP 5 százalékot ért el. A Nézőpont pedig erősödést mért, mivel náluk az összes megkérdezett 36 százalé­ka támogatja a kormánypártokat, 11 szá­zalék a Jobbikot, 8 az MSZP-t, 4 az LMP-t, valamint 2 százalékot szerezne a DK. A Medián szerint tavaly év végén Schmitt Pál köztársasági elnök volt a leg­népszerűbb politikus, ám az ő támoga­tottsága is mindössze 33 százalékos. A lis­ta második helyén Varga Mihály áll, meg­előzve a holtversenyben harmadik Orbán Viktort, Pokorni Zoltánt és Rogán Antalt. Hosszú idő óta már nem Gyurcsány Fe­renc a legkevésbé kedvelt politikus: a 17 százalékon álló volt miniszterelnök maga mögé utasította a 16 százalékos tá­mogatottsággal rendelkező Matolcsy Györgyöt, valamint Hoffmann Rózsát. Felsőoktatás: elindul az állami ösztöndíjrendszer Jelentős változásokat hoz az új esz­tendő a köz- és a felsőoktatásban: állami fenntartásba kerültek az ed­dig megyei fenntartásban lévő, több esetben súlyos finanszírozási gon­dokkal küzdő iskolák, megszűnhet­nek a tankönyvellátási gondok is, ősztől pedig mindennap lesz torna­óra. Nem lesz doktori képzés a főis­kolákon, és elindul a felsőoktatás­ban az új állami ösztöndíjrendszer. : Bakonyi Ádám-Farkas Ms.i.inda______ R­adikális változásokat hoz a köz- és a felsőoktatásban a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nevé­vel fémjelzett új nemzeti közne­velési, illetve az új felsőoktatási törvény, amelyeket a karácsony előtti utolsó napok­ban fogadott el az Országgyűlés. A rendel­kezések több pontja már az új év első nap­jától életbe lépett, míg a változások jelentős része az új tanévtől, szeptember 1-jétől lesz hatályos. Az egyik legfőbb változás, hogy tegnaptól a megyei kézben lévő közoktatási intézmények állami fenntartásba kerültek, vagyis a jövőben az állam finanszírozza majd őket. Az új költségvetési törvény értel­mében január 1-jétől kötött felhasználású­vá vált az étkezési, a tankönyv- és az infor­matikai normatíva, vagyis a jövőben ezt a pénzt még a szorult helyzetben lévő önkor­mányzatok sem költhetik másra, csak az előre kijelölt célra. Az átvétel miatt a megyei intézményekben a vezetői megbízások leg­később március 31-én megszűnnek. Ekkor új pályázatot kell kiírni az igazgatói posztra, a megbízásról pedig az oktatásért felelős miniszter dönt. Fontos változás még, hogy az idén csaknem 40 százalékkal, 11 500 fo­rintról 6500 forintra csökken a pedagógu­sok továbbképzési támogatása, a gyerekek oktatására fizetett alapnormatívák összege ugyanakkor nem változik. Azok a tanulók, akik idén ősszel kezdik meg tanulmányaikat az iskola kilencedik évfolyamán, már csak annak a tanítási év­nek a végéig lesznek kötelesek iskolába jár­ni, amelyben a tizenhatodik életévüket be­töltik. Eddig 18 éves korig tartott a tanköte­lezettség. Szeptember 1-jétől vezetik be a mindennapos testnevelést az iskola első, ötödik, kilencedik évfolyamán, a többi év­folyam felmenő rendszerben csatlakozik majd a programhoz. Hatályba lépnek az új Nemzeti alaptanterv (NAT) alapján kidol­gozott kerettantervek is, egyelőre azonban az oktatási államtitkárság még sem a NAT- ot, sem a hozzákapcsolódó kerettanterve­­ket nem hozta nyilvánosságra. A szakisko­lai nevelésben a legfontosabb változás, hogy szeptembertől elindul az új típusú, le­rövidített hároméves képzés, emellett ugyanakkor a diákok számára megmarad a hagyományos, alaposabb elméleti tudást nyújtó négyéves képzés választásának lehe­tősége is. A felsőoktatási törvény rendelkezései közül tegnap még csak az egyes képzések indítását engedélyező Magyar Akkreditá­­ciós Bizottság átalakításáról szóló parag­rafusok léptek életbe. A testületre a jelen­leginél nagyobb befolyással bír majd az oktatásirányítás, amit több felsőoktatási szakember a testület autonómiájának korlátozásaként értékelt. Szeptembertől ugyanakkor komoly változások várhatók: az őszi szemeszterben új hallgatót doktori képzésre már nem vehetnek fel a főisko­lák, és az egyetemeken kívül mester- és osztatlan képzés is csak a kormány által meghatározott szakokon és helyeken mű­ködhet. Szeptembertől lép életbe az új fi­nanszírozási rendszer is: az új tanévben a hallgatók állami ösztöndíjjal, részösztön­díjjal és önköltséges formában tanulhat­nak majd a jelenlegi államilag támogatott és a költségtérítéses forma helyett. Az ösz­töndíjasok ingyen, a részösztöndíjasok pedig várhatóan „félpénzért” járhatnak egyetemre, az önköltséges képzésre beke­rülőknek azonban a képzési költségek egészét állnia kell, ami várhatóan a leg­több helyen magasabb lesz, mint a jelen­legi költségtérítés. A PÁRTOK TÁMOGATOTTSÁGA (a teljes népesség körében) ■mo NÉZŐPONT INTÉZET

Next