Magyar Nemzet, 2012. február (75. évfolyam, 31-59. szám)

2012-02-11 / 41. szám

18 ize Kultúra 2012. február 11., szombat Szerkesztette: Muray Gábor Vájná: Nem vagyunk cenzorok A filmszakmai kormánybiztos szerint demokratikus az új támogatási rendszer A kormánybiztos a jövőben fellépne az illegális letöltések ellen is, és még több külföldi produkciót hozna Magyarországra fotű: éberling andrAs A múlt hét végén lezajlott 43. Magyar Filmszemlén ismét fellán­goltak az indulatok: a Tarr Béla vezette Magyar Filmművészek Szövetsége ismét erős kritikát fogalmazott meg a filmszakmai támogatási rendszerrel szemben, miközben hamarosan elkez­dik forgatni a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készülő első filmet. Andrew G. Vájná filmszakmai kormánybiztos Ber­linbe utazása előtt adott interjút lapunknak. Bajban van a Rajkó zenekar Tavaly elnyert, 2011-re vonatkozó támogatásából még egy fillért sem látott a Rajkó Zenekar és Tánckar. A 39,4 millió forint nem veszett el, hanem az együttes működtetésére kije­lölt Design Terminál Kft. számláján várakozik, kifizeté­sét próbajátékhoz kötik. A ze­nekar 2010 végén a kulturális tárcától került át a Közigazga­tási és Igazságügyi Miniszté­rium fennhatósága alá. Az együttes tegnapi sajtótájékoz­tatóján Vajda Henrik vezető prímás úgy fogalmazott, attól tartanak, hogy a Rajkó zenekar nevet el akarják tőlük venni az együttes még meglévő vagyo­nával együtt. Gál András Le­vente kormánybiztos hétfőn találkozóra várja a Rajkó Zene­kar és Tánckar tagjait. (MTI) McCartney is csillagot kapott A Beatles egykori tagjai közül utol­sóként Paul McCartney is csil­lagot kapott a hollywoodi Hí­rességek sétányán. A Beatles mint zenekar 1998-ban kapott csillagot, több mint 25 évvel feloszlása után. Lennon és Harrison egyéni csillagaikat haláluk évében, 1980-ban és 2001-ben kapták meg. Starr 2010-ben került be a „csilla­gos” hírességek sorába. McCartney, aki nemrég új al­bumot jelentetett meg Kisses on the Bottom címmel, holnap fellép az 54. Grammy-díj-át­­adón. (MTI) Kecskeméten beköszöntött a 3D-korszak 3 R. Kiss Kornéi.ia_______________ Átadták a Kecskemétfilm Kft. új 3D-s műhelyét: a rajzfilm­stúdió munkatársai tegnap sajtó­­tájékoztatón mutatták be, milyen új technológiákat használhatnak mostantól nem csak a rajzfilmké­szítésben. A beruházás csaknem 11 millió forintba került. - Ezzel új korszak kezdődött a Kecskemétfilm Kft. életében - mondta Mikulás Fe­renc, a rajzfilmstúdió igazgatója. Az operatőrszobában most is láthatók azok a kamerák, amelyeket például a Magyar népmesék vagy a Vízi­­pók-csodapók sorozatok gyártásá­hoz használtak. Száz éven át készült úgy a rajzfilm világszerte, hogy 35 milliméteres filmre vették fel a jele­neteket, amelyeket kézzel rajzoltak és festettek. A Kecskemétfilm Kft. új műhe­lyében ezektől a kameráktól a digi­tális rajzon át a Leonardo 3D-s mo­dellezőprogramig tart a kronológia: a legújabb berendezéseket, az öt új számítógépet, az Autodesk3ds Max nevű szoftvert és a Leonar3Do elne­vezésű, virtuális térben alkalmaz­ható, háromdimenziós operációs berendezést a magyar állam, az Európai Unió, az Európai Fejleszté­si Alap és a Docler Video Produc­tion Kft. támogatása és saját befek­tetés révén sikerült beszerezniük. Az Autodesk3ds Max lényege, hogy közvetlenül a gépbe rajzolnak, a pa­pír teljesen eltűnik a folyamatból, egy digitalizáló táblára készülnek a rajzok. Mint Mikulás Ferenc is el­mondta, a 3D-technikával oktatási célra is készíthetnek anyagokat, és bekapcsolódhatnak számítógépes játékok fejlesztésébe is. Kecskemé­ten korábban is készültek háromdi­menziós filmek, de a mostani fej­lesztés után nagyobb produkciókba is belevághat a kecskeméti rajzfilm­stúdió, miközben megőrzi a hagyo­mányos rajzfilmgyártást is. 8 Kárpáti György_______________ Többen támadták a filmalapot és a támogatási rendszert a múlt hét végén egy szakmai konfe­rencián. Akkor nem reagált...- Látszott, hogy a szervezők ko­molyan vették az elképzeléseiket, fiatalok viszont alig voltak közöttük jelen. Tarr Béla és a Magyar Film­művészek Szövetsége jelenleg ösz­­szefogás helyett inkább mintha szétszakítaná a filmszakmát, mi­közben tulajdonképpen egy konk­rét kifogásuk van: az, hogy nem ül­tünk le velük egyeztetni. Ez pedig nem igaz. Leültünk velük tárgyalni, bár nem fogadtuk el az általuk felál­lítani kívánt önkormányzati rend­szert, mert sehol a világon nem úgy működik a filmes támogatási struktúra, hogy azok döntenek, akik a pénzt kapják. Ez a mechaniz­mus a múltban nem is működött igazságosan. A többcsatornás pá­lyázati rendszert is felemlegetik, mintha korábban látványosan több forrásból pályázhattak volna a já­tékfilmesek. Akkor a Magyar Moz­gókép Közalapítvány adta a film­szakmai támogatás 70-80 százalé­kát, az NKA a 10 százalékát, a többi pedig hozzájuk mérve elenyészőbb volt. Ráadásul a többféle pályázati forrás sokkal átláthatatlanabb is lenne, itt is kapsz egy kicsit, ott is kapsz egy kicsit, soha nem eleget, s nem is lennének összehangolva ezek a támogatási kiírások. Hoz­zánk hasonlóan működik az Eurimages, a Media Desk, a brit, a francia, a kanadai filmgyártás. Azok a filmkészítők, akikkel nap mint nap beszélek, utálják ezt az el­lenségeskedést - filmet szeretné­nek készíteni. Higgye el, ők vannak többségben. Az egyik vád szerint a múlt heti konferenciára azért nem jöttek el a fiatalok, mert félnek tő­lünk. Én úgy gondolom, nem fél­nek, hanem nálunk pályáznak. Ed­dig 120 filmterv érkezett hozzánk, a producerek és a rendezők több mint fele pályázott, ami azt mutat­ja, hogy a többség megértette az új rendszert, s filmet szeretne készíte­ni. A fiatalok közül pedig többek között Pálfi György Toldiját, Mund­­ruczó Kornél A repülő emberét, Ke­nyeres Bálint Tegnapját már támo­gattuk is.- Látott a 43. Magyar Film­szemlén játékfilmeket? Mi a vélemé­nye róluk?- A Magyarország 2011 című filmet és A vizsgát néztem meg, Az ajtót pedig már korábban láttam. A vizsgát érdekesnek tartom, a film­unió Berlinben értékesíti is. A Ma­gyarország 2011-et pedig azért akartam megnézni, mert ellenpro­pagandának készült, s ezért külö­nösképpen kíváncsi voltam rá. Elég nyomasztó volt.- Nem lehet, hogy a filmalap kommunikációjának javításával elejét lehetne venni az ellenségeske­désnek?- Szerintem sajnos van, aki nem akarja meghallani, amit mon­dunk. Hónapok óta igyekszünk minden fórumon elmagyarázni a működésünket. A filmalap a film­készítőkért dolgozik. Azokért, akik eredményt szeretnének felmutatni. Vissza kell nyerni a közönséget: ne felejtsük el, hogy a nézők, az adófi­zetők pénzét költjük filmekre.- Az új filtntörvény ön szerint EU-konform? Tarr Béla ezt is meg­kérdőjelezi.- Igen. Benyújtás előtt ügyvé­dek hagyták jóvá, nincs jogi prob­léma vele. A filmtörvénnyel kap­csolatban legtöbbször az utolsó vá­gás jogát róják fel nekünk, vagyis hogy a film végső változatát mint­ha cenzorként akarnánk befolyá­solni. Nem vagyunk cenzorok. Ko­rábban egy film támogatására egy összegben legfeljebb 150 millió fo­rintot ítéltek meg. Mi azt mondjuk, hogy 150 millió forint támogatásig semmilyen beleszólásunk nincs a költségvetésbe, a jóváhagyott for­gatókönyvvel és büdzsével lehet dolgozni. De ha valaki 400 millió forintot szeretne kérni, ennek is megadjuk a lehetőségét, cserébe szeretnénk látni, hogy mibe fekte­tünk ekkora összeget. Ekkor ugyanis már nemcsak támogató szerv, hanem koproducerek va­gyunk, akik nagyobb összegű koc­kázatot vállalnak, s biztosak aka­runk benne lenni, hogy az eredeti elképzeléseknek megfelelő filmért adtuk-e a pénzt.- Mindeközben zajlik a Magyar Mozgókép Közalapítvány konszoli­dációja. Mikor fog megszűnni a szervezet?- A producerekkel kötött szer­ződések kuszasága miatt lassan megy a rendbetétel, de most jogo­sítványt kaptunk arra, hogy végleg lezárjuk a függőben lévő ügyeket. Szerintem február végére sikerül is.- Az utóbbi hetekben több befe­jezetlenfilm is pályázott a filmalap­hoz utómunkára. Igaz, hogy szer­dán a Szarvassá változott fiú ebből a célból önnek szervezett vetítéséről fél óra után távozott?- Cserhalmi Sára Drága besú­gott barátaim, Hajdú Szabolcs The Gambler és Vidnyánszky Attila Szarvassá változott fiú című alkotá­sai kerestek meg minket ilyen kéré­sekkel. Utóbbira úgy mentünk oda, hogy tudták, nekünk a vetítésre ki­jelölt időpontban csak háromne­gyed óránk van. Távozásom tehát nem minősítés vagy kritika, és nem volt benne meglepetés. Megmente­ni ezeket a filmeket a filmalap dön­tőbizottságának kompetenciája, de ezek kivételes, speciális esetek.- A filmalap úgynevezett film­író napokat indított a forgató­könyvírás fejlesztésére, amelynek tavaszi előadásai között nagy ter­vek szerepelnek.- Nagy valószínűséggel Joe Esz­­terhas március elején eljön Ma­gyarországra. Kiválóan beszél ma­gyarul, és olyan hollywoodi siker­filmek forgatókönyvét írta, mint az Elemi ösztön vagy a magyar Sza­badság, szerelem. Tárgyalásokat folytatunk Oliver Stone-nal, Alan Parkend, Andrej Koncsalovszkij­­jal, akik nyitottak egy ilyen felké­résre, még zajlanak az egyezteté­sek. Ezzel a sorozattal az a célunk, hogy a Magyarországon lenézett forgatókönyv-írói szakmának ran­got adjunk, sikeres példákat mu­tassunk a fiataloknak.- Kormánybiztosi megbízatását azzal a nem titkolt céllal hosszabbí­tották meg, hogy további területeken érjen el eredményeket. Melyek ezek?- Szeretnék fellépni az illegális letöltés ellen, illetve további külföl­di produkciókat csábítani Magyar­­országra, ami hatalmas hozzáadott értéket jelent a magyar GDP-hez. Ehhez fontos, hogy továbbra is fenntartsuk a produkciók koráb­ban bevezetett és most már régió­­szerte alkalmazott adókedvezmé­nyét. Az első eredmény már látszik: a Bruce Willis főszereplésével ké­szülő Die Hard ötödik részét nagy valószínűséggel Prága helyett Bu­dapesten fogják forgatni. Vájná a Berlinalén A csütörtökön kezdődött, 62. Berlinalén a hét vé­gén filmszakmai konferenciát tartanak a Colle­gium Hungaricum Berlin szervezésében. A Cinema Total rendezvényére tavaly is elhívták Andy Vájná kormánybiztost, aki ríiár az új támogatási rendszer elindulása előtt is magyar és külföldi támadások ke­reszttüzében állt. Az idén Havas Ágnessel, a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. vezérigazgatójával utazik Ber­linbe, hogy az új rendszert és működését bemutas­sák, emellett nemzetközi koprodukciókkal kapcso­latban egyeztetnek a német filmalapokkal. A Berli­nale programja már javában zajlik: a megnyitón töb­ben is felidézték az előző hónapok világpolitikai-tár­sadalmi változásait. A fesztivál szolidaritásáról biz­tosította Dzsafar Panahi bebörtönzött iráni rende­zőt, a zsűriben helyet foglal Boualem Sansal algériai író, s a programban számos politikai darab is helyet kap. Dieter Kosslick fesztiváligazgató rávilágított: 2012-ben fontos kérdések, az arab tavasz, az emberi jogok és a világban tavaly történt jelentős esemé­nyek, így a japán cunamikatasztrófa hangadók a Csütörtök óta már javában zajlik a mustra FOTö: afp mustrán. Szombaton vetítik Paolo és Vittorio Tavia­­ni Caesar Must Die című moziját, amelyben egy ma­ximális biztonsági fokozatú börtön rabjai felfedezik a művészet erejét. A szenegáli Alain Gomis verseny­filmjében, a Teyben az emigráció a központi téma, a vasárnap bemutatandó Shadow Dancer című thriller pedig az északír konfliktust egy nő szemén keresztül láttatja. ajanlo@magyarnemzet.hu Hatalom és szív kettős portrén H Á Z I M O Z I Sí Varga Keára________________ Kettős portrét láttunk a TV2-n a Propaganda leg­utóbbi adásában, majd egy óra hosszú volt. Tilla beszélgetett Habsburg Györggyel és Papp Pé­ter hackerbóí lett biztonsági szak­értővel párhuzamos snitteken. Ott volt az első mondatokban is, hogy az alkotók szerint mi lehet a közös pont a két személyiségben, de nem volt igazán meggyőző, sem hatásos. A gondolat az volt, hogy Habsburg György az utolsó Ma­gyarországon is uralkodó királyi ház ma élő sarja, Habsburg Ottó gyermekei közül a legfiatalabb. Egy olyan uralkodócsalád tagja, amelynek a sorsa császári-királyi múlt után kifelé, lefelé ível a hata­lom világából generációról gene­rációra. A másik oldalon ott az Erdélyből, szerény anyagiakkal rendelkező tanárcsaládból szár­mazó hacker, aki viszont az új, felfelé ívelő hatalmi ág, az infor­matika képviselője. Ki hogyan viseli a sorsát, mennyire él teljes magánéletet, mit szán saját magából a közös­ségnek? Milyen veszteségek érték a történelem, a politika révén, s mit tudott ezekkel kezdeni? Ho­gyan indult el azon az úton, hogy azzá a személyiséggé legyen, aki­nek ma ismerhetjük? Ezekre a filmben szerencsére ilyen direkt módon fel nem tett kérdésekre vá­laszolnak a párhuzamos snittek. Látjuk a Habsburg-Lotharingiai családot az otthonában, kifogás­talan magyarsággal bemutatkoz­nak a gyermekek, később is őket látjuk a családi lovardában, ahogy akrobatikus mutatványo­kat gyakorolnak lóháton. De azt érzem, hogy én sokkal jobban és másképpen csodálkozom ezen a látványon, mint a kamera. A Habsburgoknál könnyen adód­nak a filmre való látványosságok, sőt Habsburg Györgynek erős a hajlama, hogy képekben beszél­jen. A jó nyersanyagból mégis rit­kán sikerül izgalmas, erővel teli képeket előhozni. Papp Pétert még nehezebb képre váltani. Pedig jókat mond ő is. Néhány snitt erejéig ketten ül­nek egy drága autóban, Papp ve­zet, és arról beszél, már gyerekko­rában megérezte, hogy ő alapve­tően tud pénzt csinálni, és ettől megnyugodott. Elárulta azt is, hogy rájött, őjobban szeret keres­ni, mint költeni, ezért a drága presztízsautót el is fogja adni, mert a saját matematikusi énjét botránkoztatja meg a fenntartá­sával. Bizony, és itt két ponton is szembefordult a rossz magyar be­idegződéssel. Ennek az a lényege, hogy szegény vagyok, ez termé­szetes, sőt szinte büszke vagyok rá, de költekezem, és többet mu­tatok, mint ami van. A film végé­re marad a pompás balatoni la­kás. Fölülről, az ablakból és a te­raszról nézünk Tihanyra, és ott hangzik el, hogy Papp Péter már sok mindent elért, mégis most kezdődik minden: Magyarország gazdasági jövőjét akarja termőre fordítani, és az informatika terén erre jó lehetőségek is vannak. Habsburg György az édesapja te­metéséről beszél, arról, hogy a szí­vét kérésre Pannonhalmán te­mették el. Szép vallomásos film kerekedett a Propaganda végére: jó lett volna végig szusszal bírni, nem csak neki-nekilódulni. (Propaganda - TV2, feb­ruár 7.)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék