Magyar Nemzet, 2012. március (75. évfolyam, 60-89. szám)

2012-03-01 / 60. szám

2Magyar tael Belföld 2012. március 1., csütörtök Rovatvezető: Villányi Károly Temetetlen temetkezési ügyekHarc a fővárosi vízműért Elfogadták Budapest költségvetését, amelynek középpontjában a BKV megmentése áll Folytatás az 1. oldalról . A lapunk birtokába került javaslat­ban szerepelt, hogy a Demszky­­korszakban több mint 16 és fél mil­liárd forintért a fenti befektetőknek értékesített negyedrésznyi rész­vénycsomagot a hatályos doku­mentum alapján „nulla forintért” kaphatja vissza Budapest. A fel­mondás nyomán ugyanis az önkor­mányzatnak vételi joga nyílik a ki­sebbségi részvényekre. Azok szer­ződéses vételárába pedig be kell számolni a befektetők elmúlt tizen­négy év alatt Magyarországról ki­vitt menedzsmentdíjának a felét, amely már most meghaladja a pri­vatizációért kapott összeget. A lépés előzménye, hogy a fővá­rosi tűzoltóság vizsgálatából már tavaly kiderült: a vízművek nem tartotta be a tűzvédelmi előíráso­kat, és a papíron megfelelőnek mi­nősített tűzcsapok jelentős része működésképtelen volt.­­ A főpol­gármester által a befektetőkkel kez­deményezett egyeztetés eredmény­telen volt, a francia és a német tu­lajdonosok meg sem kísérelték helyreállítani a helyzetet, ez a szer­ződésszegést még inkább súlyos­bítja - szögezte le a dokumentum. A vízközművek visszavételét a Fidesz és a KDNP fővárosi prog­ramja is tartalmazza, Tarlós István kifejezetten ígéretet tett rá, mint ahogy a főváros érdekeit súlyosan sértő privatizáció miatt a legfőbb ügyészhez is fordult. A Fővárosi Fő­ügyészség még a múlt évben ren­delte el az 1997-es tranzakciók, a Fővárosi Vízművek Zrt. mellett a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. részbeni értékesítése miatt a nyo­mozást. Az eljárás hűtlen kezelés megalapozott gyanújával egyelőre ismeretlen tettesek ellen zajlik. Ugyanakkor köztudott, hogy a pri­vatizációs folyamatot Demszky Gá­bor volt SZDSZ-es főpolgármester volt helyettese vezényelte le. Úgy tudjuk, a kormányfő támo­gatja a lépést, és a most megadott felhatalmazás alapján is csak akkor léphet életbe a felmondás, ha Orbán Viktor is igent mond rá. A Fidesz február elején Egerben tartott két­napos frakcióülésén terítékre ke­rült az árszabályozás és a korábban elrendelt rezsistop körüli tapaszta­latok is.­­ Azok a közműcégek, amelyeknek garantált piacuk van, kerüljenek vissza az állam hatáskö­rébe - forrásaink szerint a mi­niszterelnök ezt javasolta. Budapest idei költségvetését tegnap a fővárosi frakciók közül egyedül a Fidesz-KDNP támogatta. A büdzsé bevételi és kiadási főösz­­szege 396,8 milliárd forint. A hiány megközelíti a 90 milliárd forintot, a különbözetet pénzmaradványból, illetve az előző ciklusban kötött ke­retszerződések alapján lehívható, fejlesztési célú hitelből fedezik. Az önkormányzat idén működésre 203,6 milliárd forintot fordíthat, azonban a BKV működőképességé­nek fenntartása érdekében a műkö­dési kiadások tíz százalékát vissza­tartják. A források zárolásának fenntartásáról vagy az előirány­zatok végleges elvonásáról várható­an áprilisban döntenek. A városve­zetés a csőd elkerüléséhez, állami garanciavállalás esetén, hajlandó felvenni további 11 milliárd forint kölcsönt. Összesen 30 milliárd fo­rintot költenének a BKV idei mű­ködésére. Tarlós István főpolgármester felvetette: az MSZP-SZDSZ-es vá­rosvezetés 2010-ben a BKV-nál 78 milliárd, a városnál 180 milliárdos adósságot hagyott hátra, így nincs hova hátrálni. Horváth Csaba (MSZP) szerint ez a költségvetés nem a budapestiek érdekeit képvi­seli, ezért módosítást sem nyújtot­tak be. A Jobbik és az LMP összes­ségében többtucatnyi javaslatát a kormánypárti többség leszavazta. A radikálisok szerint a lehető legna­gyobb megszorítás lép életbe, külö­nösen az oktatás, a kultúra és a szo­ciális ellátás területén, a zöldpárt szerint pedig sohasem volt még ilyen rossz a főváros helyzete. ■ ÁTVÁLLALT ADÓSSÁG. Az állam az év elején 757 volt megyei és főváro­si önkormányzati intézményt vett fenntartásba, s ezzel összesen 189 milliárd forintos tartozást vállalt magára - közölte Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi mi­niszter. Az állam legnagyobb szám­ban oktatási intézményeket vett át, összesen 240-et, egészségügyi léte­sítményből pedig 66-ot. Tarlós István: Az MSZP-SZDSZ-es városvezetés a BKV-nál 78, a városnál 180 milliárd forintos adósságot hagyott hátra FOTÓ: MÁTÉ Péter Feljelentést tett a Jobbik a legfőbb ügyésznél a Budapesti Temet­kezési Intézet (BTI) Zrt. műkö­dése kapcsán ismeretlen tettes ellen gazdasági bűncselekmé­nyek elkövetésének gyanújá­val. Staudt Gábor, a párt or­szággyűlési képviselője szerint a BTI többször törvénytelenül járt el, például a 2010-es ered­ményt szándékosan tüntette fel veszteségesnek, hogy ezzel a 2011-es adatokat javítani tud­ják. Emellett a cég túl magas és indokolatlan szakértői díjakat fizetett ki, tényleges munka­végzés nélküli tanácsadói szer­ződéseket kötött, nagy értékű gépjárműveket és ingatlanokat bérelt, illetve a közbeszerzési eljárások kiírásánál nem tar­totta be a szabályokat. (MTI) Szabálytalanságok a Jobbiknál Számos szabálytalanságot talált az Állami Számvevőszék a Jobbik 2009-es és 2010-es gazdálkodásában, beszámo­lóik egyik évben sem mutat­tak megbízható és valós ké­pet. A számvevők kezdemé­nyezték, hogy a párt idei költ­ségvetési támogatása 106 ezer forinttal csökkenjen, mert korábban szabálytalanul fogadtak el névtelen ado­mányként egy ekkora össze­get. A Jobbik szerint csak a feladó neve volt olvashatatlan az adományon, hibáik egy ré­sze pedig összefügg azzal, hogy a beszámolókhoz nincs útmutató. (K. M.) Leállított nyomozás? Horn Gyula volt MSZP-s kor­mányfő kérésére állította le a Draskovics Tibor akkori pénz­ügyi államtitkár elleni titkos nyomozást 1996-ban - erősí­tette meg tegnap Kiss Ernő nyugalmazott rendőr dandár­­tábornok az ellene aljas indok­ból elkövetett rágalmazás vád­jával indult eljárásban. Ezzel önmagát is bűncselekmény el­követésével vádolta. A nyomo­zás azért folyt, mivel felvető­dött annak gyanúja, hogy Draskovics hivatali hatalmával visszaélve törvénysértően be­folyásolta a vám- és pénzügy­­őrség eljárását egy olajkeres­kedő cég ügyében. (MTI) Családi pénzszivattyú a Zrínyin HÍRÖSSZEFOGLALÓ C­saládi cégén keresztül szi­vattyúzta ki a pénzt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem­ről az intézmény volt kancellárja - tudta meg a Hír Televízió. A jelen­leg előzetes letartóztatásban lévő Nagy Kálmán családi vállalkozá­sával 2006 és 2009 között több millió forint értékben kötött szer­ződéseket az egyetem Kossuth ka­ra. Az intézmény ezen kívül a vizs­gált időszakban összesen ötven­millió forintot költött kutatási szerződésekre. Például Megtartás a cigány katonák körében, Nők a haderőben vagy Szervezeti kultúra ma és holnap címmel írattak ta­nulmányokat. Ez utóbbi nyolcmil­lió forintba került. Ugyanennyi pénzért rendelt meg az egyetem vezetése 2010 februárjában szoci­ológiai kutatást egy, a pesterzsé­beti piacon grillcsirkét áruló vál­lalkozótól, aki azonban csak a ne­vét adta a közbeszerzéshez, a ta­nulmányt valójában az egyetem egyik munkatársa készítette el. Plágiumgyanú vetül Bokrosra A tesz a Corvinus Egyetem szakembereivel vizsgáltatná meg a politikus doktoriját Plágiumgyanúsnak tartja Bokros Lajos doktoriját a Jólét és Sza­badság Demokrata Közösség ifjúsági tagozata, ezért a Corvinus Egyetem szakembereivel vizsgáltatná meg a dokumentumot. Azért kételkednek a valódiságában, mert Bokros több tucat spa­nyol szerzőt használt úgy, hogy állítása szerint mindössze fél év alatt tanulta meg a nyelvet, mikor a Panamai Állami Egyetemre járt. A közösség márciusban Strasbourgban tüntet Bokros ellen. Katona Mariann_________________ K­ételkedik Bokros Lajos euró­pai parlamenti képviselő doktorijának eredetiségében a Jó­lét és Szabadság Demokrata Kö­zösség (Jesz) U21 ifjúsági tagoza­ta. Gyanújukat arra alapozzák, hogy Bokros - saját elmondása szerint - úgy járhatott korábban egy évig a Panamai Állami Egye­temre, hogy fél év alatt megtanult spanyolul felső fokon. Tanulmá­nyai végén A közép-amerikai ipa­rosítás és integráció, a közép­amerikai közös piac fejlődéséről című doktorijának irodalomjegy­zékében számtalan spanyol nyel­vű tétel található több mint 35 szerzőtől. A Jesz által megkérde­zett nyelvtanárok szerint fél év alatt nem lehet kompetens nyelv­tudást szerezni, a szakirodalom olvasásához eleve évek kellenek. A közösség gyanúját erősíti, hogy néhány éve nyilvánosságra került egy levél a Panamai Állami Egye­tem Oktatási Hivatalától, amely szerint soha nem volt Bokros La­jos nevű hallgatójuk. Mindezek alapján arra kérik a Corvinus Egyetem vezetését, hogy vizsgálják meg, Bokros Lajos való­ban maga írta-e a doktoriját, a Külügyminisztériumnál pedig azt szeretnék elérni, hogy a tárca hi­vatalos formában kérjen igazolást a Panamai Állami Egyetemtől hallgatójuktól. Nem ez a tesz első fellépése az MDF listavezetőjeként európai parlamenti mandátumot szerző Bokros Lajossal szemben. A kö­zösség ifjúsági tagozata korábban nyit levélben kérte vissza a politi­kustól mandátumát, később pedig a Jesz vezetése tüntetést szervezett ellene az Európai Parlament elé. A demonstráció a rossz időjárás mi­att nem valósult meg, úgy tudjuk, március 13-án, a következő plená­ris ülés idején bepótolják. belpolda magyarnemzet.hu Orbán Viktor beszédet mond 15-én _­ Szilágyi Richard_________________ O­rbán Viktor miniszterelnök az állami ünnepségsorozat részeként, a Kossuth téren mond beszédet március 15-én - közölte tegnap Szijjártó Péter, a miniszter­elnök szóvivője. A Magyar Nemzet úgy tudja, a Békemenet Magyaror­szágért Egyesület szintén a Parla­ment előtti téren tartja aznap ün­nepi rendezvényét. Mint ismert, január 21-én civil kezdeményezésre több százezren demonstráltak a kormány politi­kája mellett Budapesten. A mi­niszterelnök akkor nem szólalt fel a Békemenet Magyarországért el­nevezésű megmozduláson amely akkor egyébként éppen a Kossuth téren ért véget -, de ké­sőbb egy videoüzenetben megkö­szönte a résztvevőknek a kiállást. A felvonuláson a Belügyminiszté­rium szerint négyszázezren vettek részt, a szervezők félmillió de­­monstrálóról számoltak be, de még az ellenzéki lapok is legkeve­sebb százezer felvonulóról írtak. Lapunk azt is megtudta, hogy a Fidesz nem szervez külön nagy­gyűlést március 15-én a főváros­ban. Erre legutóbb tavaly október 23-án kínálkozott volna alkalom, de ez végül elmaradt, mivel Orbán Viktornak aznapra az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójára szóló meghívása volt. ■ ELTÉRŐ MÉRÉSEK: A Századvég 2012. február végén készített fel­mérése szerint a biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz- KDNP jelenleg 45 százalékon, az MSZP 24 százalékon áll, 19 száza­lék adná voksát a Jobbikra, hét szá­zalék pedig az LMP-re. A Tárki feb­ruári kutatása szerint ugyanakkor a Fidesz-KDNP támogatottsága a januári 37 százalékról 39 százalék­ra, az MSZP-é pedig 23 százalékról 26 százalékra nőtt. Az intézet sze­rint a két párt közötti különbség az idei év első két hónapjában volt a legkisebb a 2010-es parlamenti vá­lasztások óta. Orbán Viktor Az egészségügyi hivatal vitatja az ítéletet Az EEKH szerint jogosan vonták ki a forgalomból a Diagon HM­I-tesztjeit A magyar és uniós jogi szabályozás egyaránt azt igazolja, hogy a Diagon Kft. HM­I-tesztjének forgalmazásával kapcsolatban az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) piacfelügyeleti hatásköre mindvégig megalapozott volt - közölte a hivatal. HÍRÖSSZEFOGLALÓ A Diagon Kft. múlt pénteken közölte, a Fővárosi Törvény­szék hatályon kívül helyezte az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal azon hatá­rozatait, amelyekkel kivonták a forgalomból a cég HM­I-tesztjeit. Hozzátették, „az ítélet szerint a hivatalnak nem volt hatásköre a piacfelügyeleti eljárás megindítá­sára, ezáltal a termék forgalmazá­sának felfüggesztésére és kivoná­sára”. A hivatal erre kedden úgy rea­gált, hogy „a hivatal piacfelügye­leti hatáskörével kapcsolatos jog­­értelmezési kérdésben az EEKH álláspontja - egyetértve a Nemze­ti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontjával - továbbra is az, hogy a vonatkozó hazai jogsza­bályok, a jogalkotói szándék és az európai uniós joganyag tükrében a hivatal piacfelügyeleti hatásköre mindvégig megalapozott volt”. Ezzel együtt a hivatal a Nemze­ti Erőforrás Minisztériumnál ja­vaslatot tett a bíróság szerint fennálló joghézag megszüntetésé­re, hogy az úgynevezett in vitro diagnosztikai orvostechnikai esz­közökkel - mint az influenza elle­ni védőoltások tesztjei - kapcso­latos hatósági munkája megfelel­hessen a közérdek érvényesítésé­re vonatkozó elvárásnak. A közleményben kifejtették: 2010 májusában a két gyártónak (a Diagon Kft.-nek­ és a D-Gen Kft.-nek) féléves határidőt adtak arra, hogy módosítsa a tesztek forgalmazásához szükséges doku­mentációt. Végül 2010 végén úgy döntöttek, hogy a Diagon H1N1- tesztjeit kivonják a forgalomból. Mint írták, a Fővárosi Törvény­szék a H1N1-tesztekkel kapcso­latban négyszer hozott ítéletet. Ebből hárommal szemben a hiva­tal már a Kúriához fordult, míg a múlt pénteken a D-Gen Kft. ügyé­ben meghozott ítélettel szemben annak kézhezvétele után szintén felülvizsgálati kérelemmel élnek majd. A Kúria mostanáig egy esetben hozott döntést, a D-Gen Kft. HIM­-tesztjei forgalmazásá­nak felfüggesztése tárgyában, amelyben a hivatal kérelmét eljá­rási hibára tekintettel elutasította - írta az EEKH, ezzel együtt ki­emelve, hogy „a hivatal piac­felügyeleti hatásköre kérdésében a Kúrián érdemi döntés még nem született”.

Next