Magyar Nemzet, 2012. március (75. évfolyam, 60-89. szám)
2012-03-01 / 60. szám
Hoffmann: Oktatásügyben Andor dönt A magyar oktatási rendszer átalakításáról tartott tisztázó beszélgetést tegnap Brüsszelben Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkárt az Európai Unió oktatásért felelős biztosa fogadta. Kiderült, Andor László uniós biztos dönthet majd arról, a felsőoktatási törvény összeegyeztethető-e a munkaerő szabad vándorlásával kapcsolatos uniós szabályozással. Lovas István (Brüsszel)_________ Brüsszelben tett látogatást tegnap Hoffmann Rózsa. A magyar oktatási államtitkárt Androulla Vassiliou oktatásügyekért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős európai biztos fogadta. Hoffmann néhány hete értesült arról, hogy Vassiliou Magyarországról érkezett jelzésekre hivatkozva azon véleményét hangoztatta, hogy „esetleg aggályosak lehetnek egyes Magyarországon hozott oktatási törvények bizonyos uniós célok elérését tekintve”. Mivel, mondta az államtitkár, ezt semmiféle hivatalos megkeresés nem követte, egyértelmű volt, hogy a jelzés nem része a Magyarország ellen folytatott vizsgálatoknak. Ugyanakkor Hoffmann úgy gondolta, a legjobb, ha a biztossal személyesen tisztáznak esetleges félreértéseket. Androulla Vassiliouhoz elsősorban a nemzetközi Európai Diákszövetségtől (ESU), valamint három magyarországi „hálózattól” érkezett megkeresés. Mint ismert, a Hallgatói Hálózat, a Hálózat a Tanszabadságért és az Oktatói Hálózat képviselői néhány napja közös levélben fordultak az oktatási államtitkárhoz és az Európai Unió oktatásért felelős biztosához, amelyben a magyar oktatási rendszer átalakításával kapcsolatos problémák áttekintését kérték. Szerintük ugyanis az átalakítás elhamarkodottan, a szükséges szakmai előkészítés és társadalmi vita nélkül zajlik. E szervezetek egyes esetekben a kételyeiket, más esetekben „vádjaikat” írták le. Ezek közül az elemek közül nem egy visszaköszönt az uniós biztos fejtegetéseiben - tájékoztatott Hoffmann Rózsa. A több mint egyórás tisztázó megbeszélés inkább politikai és szakmai síkon zajlott, jelentette ki az államtitkár. Hoffmann Rózsa elmondta azt is, az oktatási reformmal a megújulást, a tanulmányokhoz, valamint a művelődéshez való egyenlő hozzáférést akarják szolgálni akkor, amikor az országnak súlyos adósságterhekkel kell megküzdenie. Ugyanakkor, emelte ki, a biztos arról beszélt, az oktatásnak nincs kötelezően érvényes uniós jogszabályi anyaga. Hoffmann tájékoztatott arról is, hogy Andor László integrációs uniós biztos lesz illetékes azt eldönteni, vajon a munkaerő szabad vándorlásával kapcsolatos jogszabállyal összeegyeztethető-e a felsőoktatási törvénynek a hallgatói szerződésekről szóló része. A tankötelezettségi kor 18-ról 16 évre történő leszállításával kapcsolatban az államtitkár egy táblázat segítségével is megnyugtatta a biztost, hogy Dániától Svédországig szintén 16 év a kötelező iskolai korhatár, és hogy Magyarország sokkal jobb helyzetben van a legtöbb uniós társánál az iskolát korán elhagyók arányát tekintve. Lapunknak arra a kérdésére, hogy milyen hangulatban zajlott a megbeszélés, Hoffmann Rózsa azt válaszolta, jóindulatot érzett, másik kérdésünkre pedig leszögezte: a diszkrimináció szó nem hangzott el. 2012. március 1., csütörtökBelföld Magyar Nemzet Brüsszel kettős mércéje Magyarországot védi a Wall Street Journal • Sérült a törvény előtti egyenlőség elve Folytatás az 1. oldalról Még ha az unió által jelzett némileg magasabb költségvetési hiány lesz is 2013-ban, Magyarország deficitje akkor is kisebb lesz, mint Németországé vagy Hollandiáé - írja a lap. A cikk arra is rámutat, hogy a magas államadósságot megöröklő Orbán Viktor olyan válságadókkal próbálta rendbe hozni országa pénzügyeit, amellyel főként külföldi érdekeket sértett, de a kormányfő célja ezzel a pénzügyi lyukak betömése volt. A lap emlékeztet arra is, hogy az unió történetében először élt az Európai Bizottság a kohéziós alapok részleges befagyasztásának szankciójával, éppen ezért megmagyarázhatatlan, hogy ezt miért ilyen apró mértékű és csak előrejelzésen alapuló deficittúllépésre hivatkozva teszi. Nem ez az első eset azonban, amikor kettős mércét érvényesítenek az EU-s szabályok alkalmazásánál: Litvánia 2006-ban például azért nem csatlakozhatott az euróövezethez, mert Brüsszel az utolsó pillanatban arra hivatkozott, hogy a balti állam 0,1 százalékponttal túllépte a maastrichti feltételek szerinti infláció mértékét. Vilnius ugyanakkor alacsony költségvetési hiányt és kedvező gazdasági kilátásokat tudott felmutatni, melyek sokkal jobbak voltak, mint némely nyugati államé - olvasható a WSJ cikkében. A cikk szerint a magyarok elleni kettős mércére az is bizonyíték, hogy a felzárkózási alapok felfüggesztésével valójában nem a deficit miatt büntették Budapestet, hanem az új alkotmány bevezetéséért, amely viszont nem szankcionálható ilyen módon, és a két dolog egyébként is független egymástól. Az újság utal arra is, hogy a brüsszeli források felfüggesztése a lehető legrosszabbkor jöhet Magyarországnak, mert az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappa is tárgyalásokat folytat a biztonsági védőháló érdekében. Úgy tűnik, hogy az EU hosszú történetű szeszélyessége most ismét tetten érhető, amikor a magyarok elleni fellépésben egy másik EU-s érték is sérül: a törvény előtti egyenlőség elve - összegezte a cikk. A napokban egy brüsszeli agytröszt is az EU kettős mércéjével foglakozott. Giles Merritt, a Friend of Europe elnöke szerint az unió súlyos válággá küzd, ami a tisztességet és a méltányosságot illeti. Merritt szerint az unióban meglévő tisztességtelenség eddig is létezett, most azonban a váság még inkább szemmel láthatóvá tette a „felzárkózás” ígéretének hamisságát. _ ■ ÖSSZETARTOZÓK: Beszédet mond Andor László március 29-én a Bajnai Gordon volt kormányfő hátországának számító Haza és Haladás Alapítvány budapesti zászlóbontó rendezvényén - derült ki a Heti Váasz birtokába került meghívóból. Uniós biztosként Andor támogatta és méltányosnak nevezte a forráselvonásra tett EB-javaslatot. (MN) Az unió Magyarországgal szembeni diszkriminációja már a vezető amerikai üzleti napilap New York-i központjában is szemet szúrt fotó: afp/spencer platt DIKTÁTORHÍVEK OKTATJÁK A DEMOKRÁCIÁT. Nyílt levélben állt ki Márti Gyula veszprémi érsek az Orbán-kormány mellett, miután David Baer teológia- és filozófiaprofesszor számos bírálatot megfogalmazott. Baer, az Egyesült Államokban dolgozó, de magyarul is beszélő professzor kifogásolta, hogy az egyházzá nyilvánításról az Országgyűlés dönt, és kritizálta magát a kormányt is, amely szerinte a kommunista múltat úgy próbálja felszámolni, hogy a Nyugatot elhagyja. Márfi az egyházzá nyilvánítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a független magyar igazságszolgáltatásban még ma is számos olyan ember dolgozik,aki a kommunista rendszer idején elkötelezett kiszolgálója volt a pártállami diktatúrának, és tevékenyen részt vett egyházellenes, úgynevezett koncepciós perekben. Ráadásul a bíróság már bizonyította, hogy alkalmatlan a nyilvántartásba vételre, hiszen több mint 300egyházat bejegyeztek, amelyek legnagyobb része a minimális kritériumoknak sem felelt meg. Az érsek kitért arra is, hogy az Orbán-kormányt autokrata, Európa-ellenes jelzőkkel ellátók ott voltak a miniszterelnök strasbourgi (európai parlamenti) meghallgatásán, ahola világ legnagyobb diktátorának (Mao Ce-tungnak) hívei oktatták a demokráciát, s egy közismert pedofil tanította móresre Orbán Viktort. Az érsek úgy látja, hogy a miniszterelnöknek nem az unióval van elsősorban baja, hanem a nemzetközi nagytőkével, amely adófizetőivé akarja tenni az egyes államokat. Még akkor is, ha az amerikaiszínészek (Hillary Clinton, Charles Gáti, George Soros) mellett látszólag az európai szereplők vannak többségben. A nagytőke szerinte felhasználja a magyar ellenzék képviselőit is, akiketrettenetesen idegesít a jobboldal kétharmados parlamenti többsége. (MN) Miért is vehetnek tankot a görögök? Fazakas Szabolcs, az Európai Számvevőszék jelentéstevője nem érti a bizottság lépéseit ■V Lovas István (Brüsszf.i.)________ Nagy visszhangot váltott ki Fazakas Szabolcsnak, az Európai Számvevőszék jelentéstevőjének az Európai Parlament (EP) regionális fejlesztési bizottságában elhangzott legutóbbi beszéde. Ebben - mint erről kedden beszámoltunk - erős szavakkal bírálta az Európai Bizottság Magyarországgal kapcsolatos fenyegetését és szankciópolitikáját a kohéziós támogatások visszavonásáról. Fazakas Szabolcs - a 2014-2020-as időszak költségvetésének számvevőszéki jelentéstevőjeként - tegnap lapunknak elmondta, hogy e témában az Európai Parlamentben egész héten folytatódnak a megbeszélések, ma épp a költségvetési bizottságban. A korábbi MSZP-s európai parlamenti képviselő tájékoztatott arról is, hogy beosztásánál fogva politikai véleményt nem mondhat döntésekről, de azt igen, hogy hivatala „negatívan kritikus” véleményt fogalmazott meg az EP-ben, egyrészt a pénzügyi előírások csökkentése, másrészt a kohéziós források megvonása kapcsán. Örül annak, mondta lapunknak Fazakas, hogy megítélése szerint a parlament ebben partner, s reményét fejezte ki, hogy a szabályozásban az elmondottak e formában jelennek meg. Az EB múlt heti, kifogásolt döntésével kapcsolatban Fazakas Szabolcs emlékeztetett arra, hogy alig egy hónapja José Manuel Barroso bizottsági elnök és Hahn regionális politikáért felelős biztos azt fejtette ki: ahhoz, hogy Görögország a magyarnál háromszorta nagyobb deficitjét le tudja építeni, újabb 9 milliárdos kohéziós támogatást kell hogy kapjon. Hozzátették, ehhez keresnek most forrásokat. Belátják ugyanis, hogy egy ország, amely gazdasági gondokkal és deficittel küzd, csak akkor tudja ezeket leküzdeni, ha forrásokat kap hozzá. - Ezt a döntést akkor üdvözöltük - mondta Fazakas, hozzátéve, ezért állnak most értetlenül az Európai Bizottság Magyarországgal kapcsolatos döntése előtt. Fazakas hangsúlyozta azt is, különös, hogy az Európai Bizottság által Athénba kiküldött „felügyelők” minden egyes tételt alaposan átnéznek, azt keresve, hol lehet a görög nyugdíjakat, a minimálbért és a köztisztviselők számát csökkenteni. A honvédelmi kiadásokhoz azonban nem nyúltak hozzá, noha egy 3 milliárdos tétel tankok megvásárlására vonatkozik. A kritériumokat betartó magyaroktól eközben pedig kohéziós alapokból fizetendő támogatásokat vonnának meg. Fazakas Szabolcs Megőrizhető az uniós támogatás Jó esélyünk van arra, hogy egyetlen forintot se veszítsünk el a Magyarországnak szánt uniós kohéziós támogatásokból - közölte az Európai Tanács ma kezdődő ülését megelőző háttérbeszélgetésen Győri Enikő uniós ügyekért felelős államtitkár. Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár pedig egy brüsszeli tanácskozáson jelentette be, ha megérkezik az uniós értékelés a kötelezettségszegési eljárásokra adott magyar válaszokról, elkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal, Munkatársunktól._______________ Ha a 2013-as magyar költségvetéssel kapcsolatos kormányzati korrekciókat, vállalásokat eredményesnek értékelik, akkor visszavonják a forrásmegvonásra vonatkozó javaslatukat. Győri Enikő uniós ügyekért felelős államtitkár szerint ezt az Európai Bizottság (EB) tudatta hazánkkal. Mint ismert, az EB 495 millió euró - mintegy 142 milliárd forint - nagyságrendű uniós fejlesztési támogatás felfüggesztésére tett javaslatot arra való hivatkozással, hogy feltételezéseik szerint Magyarországon 2013-ban az elvártnál nagyobb lesz az államháztartás hiánya. Az államtitkár aggályosnak nevezte az EB javaslatát. Mint elmondta, a kormány már február 8-án komoly vállalásokat tett - amelyeket másnap elküldtek Olli Rehn gazdasági ügyekért és monetáris politikáért felelős uniós biztosnak -, hogy a magyar deficit 2013-ban is az elvárt 3 százalék alatt legyen. Jogi szempontból pedig külön aggályos, hogy a szankciókat, a kifizetések felfüggesztését jövőre vonatkozó feltételezésekre alapozzák - vélte Győri Enikő. A külügyi államtitkár szerint így hiteltelenné válhat az EU eddig még nem alkalmazott, amúgy hatásos gazdaságpolitikai eszköze. Hangsúlyozta, épp egy látványosan javuló gazdasági adatokat produkáló tagállammal szembeni, rossz időzítéssel, kétségbe vonható indoklással hozott döntés megkérdőjelezhetővé teheti az új uniós intézményrendszert is. A tagállamok fiskális politikájára vonatkozó jogszabálycsomagba lefektetett szankciók ráadásul az euróövezeti tagokra vonatkoznak. Magyarország az unióban az egyik legambiciózusabb, legszélesebb körű reformprogramot hajtja végre - ezt már Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hangoztatta az Európai Parlament gazdasági bizottsága előtt szerdán Brüsszelben. Az államtitkár úgy érvelt: a nyugdíjreform és az adósságfék területén élenjárunk a reformokban, s a munkaerőpiac rugalmasságának területén sem vagyunk lemaradva. Gyorsítani kell viszont a reformot a tömegközlekedésben és az önkormányzatoknál. A tanácskozáson szinte valamennyi felszólaló fontosnak tartotta azonban, hogy a kormány orvosolja az Európai Bizottság megfogalmazta hiányosságokat, köztük az EP-bizottság illetékességi körébe tartozókat. Cséfalvay közölte azt is, az uniós kötelezettségszegési eljárások során adott magyar válaszokról alkotott brüsszeli értékelés elkészülte után elkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal.