Magyar Nemzet, 2012. március (75. évfolyam, 60-89. szám)
2012-03-16 / 74. szám
Az építőipar nagyjai is hullanak mára Odáig jutott az építőipar válsága, hogy mostanra a jól bevezetett, erős cégek közül is egyre több jelent csődöt. A végelszámolások száma is drasztikusan emelkedik, a csődlovagok viszont újabb és újabb társaságokat alapítanak. A jogszabályok következetes alkalmazásától lehet remélni a felszámoláshalmozók megfékezését. K Ha JDO PF.TF.R___________________ Nem újdonság, hogy az építőipar továbbra is válságban van, az azonban új fejlemény, hogy mostanra a nagy múltú cégek közül is jó néhány bezárta kapuit - kommentálta az ágazat helyzetével kapcsolatban közzétett legfrissebb adatokat Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének alelnöke. Vagyis nem az iparág tisztulása zajlik, amikor a gyengék elbuknak, a tisztességesen adózó, szakmai referenciákkal rendelkező cégek viszont fejlődnek, hanem folytatódik a szektor mélyrepülése. Az elmúlt egy évben a felszámolások aránya 13 százalékkal haladta meg az előző egy év adatait, és havonta átlagosan 370 vállalkozás ellen indult eljárás. Még drámaibb romlást mutatnak a végelszámolási adatok. Az eljárás alá vont vállalkozások száma az elmúlt 12 hónapban 64 százalékkal mutatott magasabb értéket, mint a 2010 és 2011 februárja között - tette közzé az Opten. Tovább rontja a képet, hogy a végelszámolások zömét a bíróságok kezdeményezték az elmaradt adatszolgáltatások miatt, később azonban kiderült, komoly adósságaik vannak a cégeknek, és ekkor felszámolásba fordult át a folyamat. Jól jellemzi a helyzetet, hogy az idén ismertté vált felszámolási eljárások hatvan százaléka végelszámolásnak indult. Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója az okok között első helyen említette a lánctartozások igen magas számát. Az sem ad bizakodásra okot, hogy az elmúlt egy évben minden nyolcadik építőipari cégre jutott egy olyan, amely ellen fel- vagy végelszámolást indítottak. Egy évvel korábban ezt csak minden tizenegyedik cégről lehetett elmondani. Tavaly még a vagyonvédelmi tevékenység mutatta a legnagyobb csődarányt a magyar gazdaságban, az idén az építőipar vette át e nem éppen hízelgő lista vezető helyét. Az elmúlt év végi cégalapítási láz sajnos nem a fellendülésre utal, hanem azt mutatja, sokan voltak, akik még egyszerűbben és olcsóbban akartak vállalkozást létrehozni. Ezek között szép számban vannak olyan csődlovagok, akik egymás után hagyják magukra hatalmas adósságot felhalmozó cégeiket - összegezte az igazgató. Reméli, a szigorodó szabályokat következetesen alkalmazni is fogják a hatóságok, hiszen ez lehet a kulcs a felszámoláshalmozók kiszűréséhez. Nem mozdul az építőipar Hatalmasat ugrott a hazai autók száma HÍRÖSSZEFOGLALÓ Jelentősen nőtt az újonnan forgalomba helyezett autók száma Magyarországon februárban. Több mint 4200 kocsit írattak be ebben a hónapban, húsz százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. Igaz, a növekedési ütem elmaradt a januáritól, amikor 44 százalékkal több autót adtak el, mint 2011 első hónapjában. Az uniós tendenciáktól merőben eltér a magyarországi helyzet: az EU-ban februárban tovább zsugorodott az autópiac: 888 ezer új autót helyeztek forgalomba, 9,7 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Németország kivételével minden fontosabb európai piacon csökkent az értékesítés, a legnagyobb mértékben Portugáliába és Görögországban: 48 és 45 százalékkal. A dél-koreai autógyártók tovább meneteltek előre az olyan nagy európai márkák rovására, mint a Renault, a Peugeot, az Opel és a Fiat. Szintén friss hír, hogy öt év alatt Szlovákiában egyharmadával, 416 ezer darabbal nőtt a regisztrált személygépkocsik száma. Egy tegnapi tanulmány szerint Kínában 2020-ig csaknem megkétszereződnek a gépkocsieladások, India pedig öt éven belül Japánt megelőzve Ázsia második legnagyobb piacává válik. 2012. március 16.,péntek Gazdaság Magyar ,Vemzrl Indul az új tervezési hivatal Az intézmény vezetője szerint a növekedést és a munkahelyteremtést segítenék Olyan programokra van szükség, amelyek az állástalan tömegeket munkához juttatják - mondta lapunknak Horkay Nándor, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal elnöke. A júniustól működő intézmény vezetője szerint Magyarország az EU-n belüli külkereskedelem és a keleti kapcsolatok bővítésén keresztül, illetve a gyógy- és a termálvízkészletre, az egészséges termőföldre és az élelmiszeriparra meg a szaktudásra alapozva lehet sikeres. B Wiedemann Tamás_____________ Túl kicsi ahhoz az ország, hogy az összes olimpiai versenyszámban elindulhasson. Éppen ezért meg kell határozni azt a négyet területet, amely kitörési pont lehet hazánk gazdaságában - mondta lapunknak Horkay Nándor, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) frissen kinevezett elnöke. A szakember szerint Magyarországnak el kell döntenie, hogy melyek azok a gazdasági ágazatok, amelyekben kellő növekedési potenciál van a következő 20-30 évben. A tervezési hivatal egyik legfontosabb feladata, hogy a soron következő hétéves költségvetési ciklus, vagyis a 2014-2020-as uniós támogatási program során a hazai igényeknek megfelelő támogatási lehetőségek nyíljanak meg. Olyan ágazatokat kell fejleszteni, amelyek a gazdasági növekedést segítik és munkahelyeket teremtenek - mondta az elnök. A jelenleg is tartó, jövőre záruló hétéves költségvetési ciklust gyakran kritizálták szakemberek, mert nem működő beruházásokra költötték az uniós forrásokat, hanem „betonba” öntötték a pénzt: a lemaradó régiók településekein uniós pénzből felújított főterek és ravatalozók találhatók, miközben az ott lakók nagy része munkanélküli. Horkay Nándor szerint a klaszszikus, az állástalan tömegeket felszívni képes ágazatokon kívül igyekeznek más, eddig kevésbé kiaknázott területeken is bővíteni a foglalkoztatást. A civil szektorral alig foglalkoztak az eddigi kormányok, pedig itt is lehetőség van uniós támogatással munkahelyeket teremteni, méghozzá olyan állásokat, amelyek nemcsak egy-egy projekt befejezéséig tartanak, hanem hoszszú távon nyújtanak biztos megélhetést - tette hozzá. A 2007-2013- as uniós költségvetési ciklusban mintegy nyolcezermilliárd forintnyi összeg állt rendelkezésre, ebből azonban csak 650-700 milliárd forintot költött el az ország. Az elnök szerint a gazdasági növekedés beindításához az EU-n belüli külkereskedelem - elsősorban a Németországba irányuló export bővítése és a keleti kapcsolatok, azon belül is a kínai és indiai üzleti lehetőségek kiaknázása szükséges. Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak a német gazdaság 2040-re mintegy 4-5 milliós munkaerőhiánnyal fog szembesülni. A legnagyobb német cégek, mint az Audi, az Opel, a Mercedes, a Siemens, a Bosch már most is komoly ipari kapacitással rendelkeznek Magyarországon, amely nagy valószínűséggel a jövőben tovább fog bővülni - hangsúlyozta Horkay Nándor. A tervhivatal vezetője úgy látja, a magyar gazdaság elsősorban az ország természeti és társadalmi adottságaira alapozhat. A gyógy- és termálvízkészletre, amelyben a világ öt legjobb államai között szerepelünk, az egészséges termőföldre, az élelmiszeriparra és a szaktudásra, illetve az ország geopolitikai fekvéséből következően a tranzitgazdaságra - mondta Horkay. A tervhivatal emellett stratégiát dolgoz ki az ország egyoldalú energiafüggőségének csökkentésére és a hazai kis- és középvállalkozások megerősítésére. Az NTH a jelenlegi elképzelések szerint június 1-jén kezdi meg működését mintegy száz munkatárssal, évi 1,2 milliárd forintos költségvetéssel. Az intézmény a Nemzetgazdasági Minisztériumnál újonnan létrehozott tervezési koordinációs államtitkársága alatt működik majd, amelyet információink szerint Csizmadia Norbert vezet majd. Az uniós fejlesztési programokkal, régiós fejlesztéssel foglalkozó Váti Nonprofit Kft. területfejlesztési igazgatóságából, az NGM-en belüli átcsoportosításokkal jönne létre, de úgy tudjuk, hogy az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségtől is átvesz státusokat. A minisztérium szerint a tervhivatal a tárca döntéseit alapozza meg majd a jövőben, olyan intézmény lesz, amely komplex elemző-értékelő munkát végez, döntés-előkészítő intézetként („think-tank”) működik majd, amely foglalkozik továbbá területpolitikával és jövőkutatással is. A hivatal már közzé is tette a megpályázható állások listáját. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy több sikeres országban, például Dániában, Norvégiában, Németországban, Hollandiában, Svédországban, Franciaországban, vagy épp a távol-keleti országokban - Japán, Dél-Korea, Szingapúr - működnek hasonló központok. Néhány ágazatra tell nagyobb hangsúlyt fektetni. A gyógyturizmus kitörési pont lehet FOTÓ: Nagy Béla Még mindig a csiperke vezet Gyógyhatású gombafajták termesztésével kísérleteznek a magyarországi kutatók Az utóbbi évek stagnálása után mérsékelten nő az itthon megtermelt gomba mennyisége. Továbbra is domináns a csiperkegomba szerepe, de a termesztésben már az egzotikusnak mondható fajták - például a shiitake - is megjelentek. Dénes Zoltán__________________ A hazai gombatermesztők változatlanul elsősorban csiperke- és laskagombával foglalkoznak, itt-ott már egzotikusabb fajták is feltűnnek - mondta lapunk megkeresésére Győrfi Júlia, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) zöldség- és gombatermesztési tanszékének egyetemi docense. Ilyen különlegességnek nevezhető a shiitake, amely egyébként mára világszerte elterjedt étkezési gomba. Az európai piacon ugyanakkor eltarthatósága miatt szinte csak a kínaiak vannak jelen ezzel a termékkel, mivel árban nemigen lehet velük versenyezni. A BCE az elmúlt években többféle új gombafaj termesztési technológiájának kifejlesztésén dolgozott. Így például a Peruban és Brazíliában őshonos gyógyhatású mandulagombával (Agaricus blazei) és az ördögszekér laskagombával (Pleurotus eryngii) is foglalkoztak. A technológiai fejlesztések egy részét a termelők is hasznosítani tudják. Ezen kísérletek eredményei - jelezte a docens - egyébként nagyjából tíz év alatt szoktak elterjedni a gyakorlatban is. Az egyetemen a csiperke- és laskagomba D-vitamin-tartalmának növelése érdekében is komoly kísérletek zajlanak. A tanszéken emellett most indul az óriás pöfeteggombával kapcsolatos kutatás. A pöfeteg amellett, hogy finom, még gyógyhatású is. Próbálkoznak továbbá a tüskegombával is. Győrfi európai szinten egyedülállónak nevezte, hogy a gombatermesztés minden képzési formában megtalálható az egyetemen. Ahol ráadásul gyakorlati oktatás is zajlik, mivel szoros kapcsolatot ápolnak a termesztőüzemekkel. A szakértő kiemelte, hogy gombatermesztés szempontjából hazánk a két világháború között örökös versenyben volt a második helyért az angolokkal, az első helyen pedig Franciaország állt. Az utóbbi években megtermelt összes gombamennyiség tekintetében ugyan már nincs ilyen előkelő helyünk Európában, de szakmai szempontból hazánk továbbra is kiemelkedő pozícióban található. - Az Európai Unió huszonhét tagállamában megközelítőleg 950 ezer tonna gomba terem. Ennek a mennyiségnek több mint ötven százalékát a lengyelek és a hollandok dobják a piacra - számolt be az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának kertészeti albizottságában Bittsánszky János. A FrintVeb Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács társelnöke szerint Magyarországon némi ingadozással évente 22 500 tonna csiperkét, 2300 tonna laskagombát és 10-20 tonna shiftake-t termesztenek. A csiperkegomba jelentős részét még mindig a mesterségesen kivájt mészkőpincékben termesztjük. A magyar polgárok átlagban évi másfél kilogramm gombát esznek, ami nem éri el az európai fogyasztási átlag felét sem. A hazai gomba hatvan százalékát adják el itthon, a többit főként Ausztriába, Németországba és Olaszországba exportálják. Bitsánszky úgy látja, az ágazatban jelentős fejlesztésekre lenne szükség. Ehhez azonban megfelelő pályázati támogatások is kellenének, így háromezer-ötezer fővel növelhető lenne az ágazatban foglalkoztatottak száma. A jelenleg évi 10- 15 milliárd forintra becsült ágazati árbevétel pedig akár évi 30-35 milliárd forintra is bővíthető lenne. Kísérleteznek az egyetemen a csiperke- és a laskagombával is FOTÓ: Nagy Béla Adómentes lehet az átlépők pénze Támogatja a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy adómentesek legyenek a magánnyugdíjpénztárakból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe állépőknek járó kifizetések. Erre március 31-ig van lehetőség. Közben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete közzétette: a magákasszák összesített hozama negatív volt 2011-ben. (MTI) Enyhén esett a magyar ipar Fél százalékkal mérséklődött az ipari termelés idén januárban az előző év azonos időszakához képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A járműgyártás kibocsátásának viszszaesése, valamint a tavalyinál enyhébb évkezdés miatti kisebb fűtésigény okozta az enyhe csökkenést. Az előző hónaphoz képest két százalékkal nőtt az ipar. (MTI) Pár nap maradt kártérítést kérni Két hétig lehet még a tavaly ősztől bekövetkezett mezőgazdasági káreseményeket bejelenteni. A Mezőgazdasági Hivatal július 15-ig értesíti az illetékeseket az odaítélt hozzájárulás mértékéről. Az új rendszerben a termelők csak akkor kaphatnak támogatást, ha a hozamcsökkenés eléri legalább a harminc százalékot. (MTI)