Magyar Nemzet, 2012. június (75. évfolyam, 148-177. szám)

2012-06-23 / 170. szám

40 Magazin 2012. június 23., szombat BGyőr Ágne­s__________________________________ is sámlin egy pár fekete sportcipő állt a családi házban. Az egyiken pi­ros, a másikon zöld felirattal ugyan­az a szó volt olvasható: Alfa. - Miért Alfa? - kérdeztem meg­alkotójukat. - Mert az mindennek a kezdete - felelte Oroszi László, a feltaláló, aki majdnem egy évtizeden át tartó jogi csatározás után nemrég le­győzte hazai bíróságon az Adidas sportszer­­gyártó óriáscéget. A Fővárosi Ítélőtábla márciusi határozatá­ban elismerte, hogy Oroszi László találta fel 1995-1996-ban az irányítósávos sportcipőt. Oroszi szerint könnyen megállapítható, hogy ta­lálmánya mintájára 2000 és 2001 között több terméket (Predator Precision, Predator Mania) dobott piacra az Adidas. A jogi harc középpontjában álló modell lé­nyege, hogy a lábbeli orr-részén keménygumiból­­nevezik ebonitnak, vulkanitnak is) készített, sű­rű bordázatot tartalmazó, úgynevezett irányító­sávok helyezkednek el. Ezek segítik a focistákat abban, hogy pontosabban irányíthassák játék közben a labdát. Oroszi László, aki eredeti szakmája szerint mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépész, éle­tének jelentős részét a foci bűvkörében töltöt­te. Fejér megye északkeleti részén, Válón szü­letett és nőtt fel, majd a helyi csapat kapusa­ként területi bajnokságokon védett. Később megszerezte a D licences labdarúgó-edzői ké­pesítést is. Az ebédlőasztalnál üldögélő feltaláló a na­pokban ünnepelte 59. születésnapját. Körülötte tornacipők, régi prospektusok és külföldi újság­cikkek hevertek. Ezek segítségével idézte fel a hosszú per előzményeit és állomásait, s történe­téből nyilvánvalóvá vált, neki és környezetének igen nagy árat kellett fizetnie a mamutcéggel folytatott háborúban. Sima labda, bordás cipő A lábbeli mintadarabjait a feltaláló Martfűn, a Tisza cipőgyár egyik utódcégénél dolgozta ki munkatársaival. Az irányítósávok ötlete mögött az a felismerés állt, hogy a focilabdák evolúcióját nem követi a cipők fejlesztése. A légellenállás csökkentése érdekében az ipar­ág arra törekszik, hogy minél simább legyen a labda felszíne. Ennek az a következménye, hogy a lábbelin végrehajtott változtatások nélkül a játé­kosok egyre nehezebben tudják pontosan irányí­tani lövéseiket. A feltaláló szerint többek között ez az oka annak, hogy míg az ötvenes-hatvanas években rengeteg gól született egy-egy meccsen, manapság rendszerint 0:0, 0:1 vagy hasonló kis gólszámú eredménnyel zárulnak a mérkőzések. Oroszi László tehát úgy vélte, ideje, hogy a ci­pő utolérje a labdát. Már ami az eszközök fejlesz­tését illeti. Bordázott műanyag lemezeket készít­tetett, és ezekből maga vágta ki, majd ragasztot­ta a cipők orrára a megfelelő méretű darabokat. Először maga húzta fel a lábbelit, hogy próbára tegye a focipályán. A prototípus után következett a IMG névre keresztelt modell. Ez már gyári kö­rülmények között készült, de a bordák illeszke­désével még nem volt megelégedve a szakember. A széria következő tagjánál, a zöld logos Alfánál megoldották ezt a gondot is, s a cipők indulhat­tak Kölnbe, hogy egy focicsapat tesztelje őket. A visszajelzések megerősítették, hogy a feltaláló jó úton halad ötletével. Derült égből az Adidas Oroszi és társai helyben akarták megkezdeni a gyártást, hogy ezzel biztosítsanak munkát a kör­nyékbelieknek. Ezért is lepődtek meg, amikor egyik nap, anélkül hogy keresték volna a kapcso­latot a nagy céggel, az Adidas képviselője jelezte, ellátogatna Martfűre. Az óriáscég fejlesztési igaz­gatóját, Herbert Gallockét két munkatársa kísér­te el, s noha az üzletemberek feltettek néhány kérdést Oroszi találmányára vonatkozóan, úgy tűnt, a márka képviselőit elsősorban az érdekli, hogy tudna-e esetleg a jövőben Martfűn gyártat­ni sportcipőt az Adidas. Miután hazautaztak, a fejlesztési igazgató te­lefonon kért a magyar féltől egy mintadarabot a bordázott cipőből. Hangsúlyozta, hogy jelzik, ha a társaságot érdekli a lábbeli szabadalmi jogai­nak megvásárlása. Oroszi, nem sejtve, milyen hibát követ el, postára adta az akkor még használati minta for­májában védett cipőt. Ezt követően elnémult a sportszergyártás nemzetközi forróvonala Martfű és az Adidas központja közt, s úgy is maradt egé­szen addig, amíg a feltaláló 2000. június 19-én a Fejér Megyei Hírlap televíziós újságának címlap­ján fel nem fedezte az általa tervezett cipő átdol­gozott változatát David Beckham kezében. A lábbelin az Alfa logója helyett az Adidas közismert három csíkja virított. Oroszi azonnal írt a cégnek, de hiába. Néhány levél váltása után egyértelművé vált, hogy nem közelednek az ál­láspontok. Noha az Adidas elismerte, hogy mun­katársai látták a magyar cipőt, nem fogadta el, hogy törvénysértő az irányítósávos megoldás használata. (Oroszi László már 1998-ban beje­lentette igényét az európai uniós szabadalomra, de csak négy évvel később kapta meg.) Ezt követően, 2002 októberében jogellenes hasznosítás miatt pert indított az Adidas Ma­gyarország Kft. ellen a Fővárosi Bíróságon. Vá­laszként 2003 februárjában a kft. és tulajdonos anyacége, az Adidas International Marketing B.V. közöl támadást, ugyancsak jogi eljárást kezdeményezett a magyar feltaláló kizárólagos joga ellen, és kérte a szabadalom megsemmisíté­sét. Ez utóbbi eljárás zárult le áprilisban a bírói döntés kézbesítésével, a feltaláló által indított kereset még függőben van. Hol szükség, ott Lantos Mire elkezdődött a per, Martfűn már egy egész gyárrészleget alakítottak ki a cipő sorozatgyár­tására. Az elhúzódó eljárás miatt azonban kárba veszett a vállalkozás beindítására fordított be­fektetett összeg. A feltaláló lelki békéje mellett odalett a család cukrászdája is, sok találmány vázlata pedig azért porosodik a fiókokban, mert a jogi hercehurca közben Oroszi László nem merte fejleszteni őket, s szabadalmaztatásukra sem jutott volna pénze.­­ Egy ilyen per megfojtja a feltalálót - mondta. Ám sohasem merült fel benne, hogy feladja a harcot, voltak azonban pillanatok, amikor szinte kilátástalannak tűnt a küzdelem az óriáscég ellen. 2005-ben addigi szabadalmi ügyvivője - akinek az a feladata, hogy hozzáse­gítse ügyfelét iparjogvédelmi ügyben jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségei teljesítéséhez, esetenként ellássa megbízójának jogi képvisele­tét is - bejelentette, hogy nem hajlandó tovább képviselni ügyét. - Amikor közölte, hogy kiszáll, szó nélkül el­fogadtam. Tudtam, hogy nincsenek észérveim, amelyekkel meggyőzhetném - idézte fel. Szorult helyzetében Oroszi a Magyar Felta­lálók Egyesületének főtitkárától kért tanácsot, Vedres András pedig azt javasolta neki, keresse fel Lantos Mihály magyar és európai szabadal­mi ügyvivőt, a Danubia Szabadalmi és Jogi Iro­da Kft. akkori igazgatóját. Köztudott, hogy a nemzetközileg elismert szakember más ügyben is, presztízsokoktól vezérelve ingyen, a szak­mai kihívásra és az ügy jelentőségére való te­kintettel szállt síkra az üvegbeton feltalálójá­nak jogaiért. 2008-ra elérte, hogy a müncheni bíróság kimondja, a német Heidelberg Cement AG igenis bitorolta Losonczi Áron szellemi ter­mékét. Lantos Mihály végighallgatta Oroszit, majd kért tőle néhány nap gondolkodási időt. Ezalatt átnézte a terveket, a bírósági iratokat, összeha­sonlította a cipőket előbb az egyik, majd a másik oldalról. Végül nyújtózott egyet, megköszörülte a torkát, és közölte, sikerdíj fejében kész harcol­ni az ügyért. - Ennyi éven át gyakorlatilag még ingyen dol­gozott - mondta Oroszi, zsebkendőjével töröl­­getve szemét. - Ilyen segítőkész ember, mint Lantos úr, talán nincs is több! Amennyiben a feleknek nem sikerül a közel­jövőben bíróságon kívül megegyezniük, auto­matikusan folytatódik az eredeti eljárás, vagyis az a szabadalombitorlási per, amelyet tíz évvel ezelőtt indított a feltaláló az Adidas ellen a Fővá­rosi Bíróságon. - Mi mindig azt mondtuk, hogy készek va­gyunk megegyezni. Az Adidas mindeddig nem tett reális ajánlatot. Ha nincs más lehetőség, folytatódik a küzdelem... A bírósági ítélet után az Adidas közlemény­ben szögezte le: cipője „nem sérti Oroszi László magyarországi szabadalmát vagy bármely más jogát”. A cég hangsúlyozta, a bíróság nem dön­tött abban a kérdésben, hogy jogsértő lenne az Adidas e termékének magyarországi forgalma­zása. Egyelőre tehát úgy tűnik, folytatódik a per, és a cég épp erre hivatkozva nem kíván további nyilatkozatot tenni az ügyben. Bern, 3:2 Való igaz, a sportszergyártó mamutcég és a ma­gyar feltaláló közötti feszültség jóval azelőtt léte­zett, hogy Herbert Gallocke átlépte a martfűi gyártelep küszöbét. Egészen pontosan a „berni csodaként” emlegetett világbajnoki döntőig kell visszatekintenünk, amikor az NSZK válogatottja 3:2-re legyőzte az Aranycsapatot. Ez pedig nem tíz, nem is húsz esztendővel ezelőtt, hanem 1954-ben történt. Ottjártunkkor Oroszi László nagyméretű szí­nes katalógust húzott elő, s kinyitotta ott, ahol a sportcég alapítója, Adolf Dossier fekete-fehér­ben, igen komoly tekintettel méregeti a kezében tartott csavaros stoplis cipőt. A német vállalkozó testvérével közösen vezetett cége, a Gebrüder Dassler már 1925-ben kibocsátotta első, szögek­kel ellátott futballcipőit. A második világháború alatt azonban megromlott a testvérek viszonya. Rudolf Dassler ezért kivált az eredeti társulásból, és létrehozta saját vállalkozását, a Pumát. Adolf egyedül vitte tovább az immár Adidas néven is­mertté vált céget. 1954-ben ez utóbbi látta el az NSZK csapatát az újonnan kifejlesztett csavaros stoplis lábbelivel. Sokan emlékeznek még rá, hogy a nemzeti öntudatunkban tüskét jelentő mérkőzés előtti napon esett az eső, s július negyedikén a szakem­berek szerint többek közt a nedves gyep miatt csúszott le az Aranycsapat a világbajnoki címről. Ha Oroszi Lászlón múlik, nem csúszunk el még egyszer. - Teher alatt nő a pálma! - figyelmeztetett immár sokadszorra a feltaláló. • Oroszi Lászlót nemhogy nem tántorította el a sportcipő fejlesztésétől az évtizedes per, hanem még elszántabbá tette. Noha - a múltból okulva - részleteket nem árulhatott el, arról biztosított, hogy időközben újabb lábbelit tervezett. Olyat, amely reményei szerint gyökerestül felforgatja majd a labdarúgócipő-gyártást. Nem tagadja, elsősorban a magyar foci fellen­dítéséhez szeretett volna hozzájárulni az irányí­tósávos cipő kifejlesztésével, s hisz benne, hogy az Alfa továbbfejlesztett változata ezt a célt szol­gálja majd. A sportolók egyéni felkészültségéért termé­szetesen nem vállal felelősséget. De - tette hozzá csillogó tekintettel - ha netán ismét szembeke­rülünk a németekkel, a hazai csapat győzelme biztosan nem a felszerelésén múlik. Miért érdekelte a német multit a magyar csodacipő? Visszavágó Tíz éve folytat jogi csatát egymással Oroszi László és az Adidas óriásvállalat. Noha az első félidő hosszú volt, az állás 1:0 az irányítósávos cipő magyar atyjának javára. A magyar feltaláló küzdelme a német céggel korábbra, egészen pontosan az 1954-es elvesztett világbajnoki döntőig nyúlik vissza.

Next