Magyar Nemzet, 2012. július (75. évfolyam, 179-208. szám)
2012-07-02 / 179. szám
Magyar Nemzet Belföld 2012. július 2., hétfő Rovatvezető: Villányi Károly Meggyalázott emléktábla Újra meggyalázták az irodalmi Nobel-díjra jelölt Tormay Cécile emléktábláját egykori lakóhelyén, a józsefvárosi Kőfaragó volt Tormay Cecil - utcában. A Nemzeti Értékvédő Egyesület szerint erős a gyanú, hogy emögött szélsőbalos terroristák állnak. A Tormay Cécile Kör a „hazaáruló tettesek” méltó büntetését várja. (MTI) Partnerséget kértek az önkormányzatok Partnerséget kértek az önkormányzatok a kormányzattól a most zárult Magyar polgármesterek IX. világtalálkozójának zárónyilatkozatában. A vendéglátó Gémesi György, Gödöllő független polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke azt mondta: a túlzott centralizáció sérti az önkormányzati autonómiát, ellehetetleníti a ma is sok értéket hordozó kistelepülési rendszert, és nem támaszkodik az önkormányzatok több mint húszéves tapasztalataira. A dokumentum megállapítja: a járási hivatalok vezetésében a törvény biztosítja a pártpolitikai befolyás lehetőségét, ami a szakmaiság háttérbe szorítását eredményezi. (MTI) Új kollektív szerződés a BKV-nál Megállapodott a BKV vezetősége a szakszervezetekkel a július 1-jétől érvényes új kollektív szerződésről, a dokumentumot már jóvá is hagyták - közölte a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója. Szűcs Somlyó Mária szerint az új kollektív szerződés határozatlan időre szól, és biztosítja a BKV közszolgáltatási kötelességének teljesítését a feszes gazdálkodási célkitűzéseknek megfelelően, és ötmiliárd forintos megtakarítás érhető el vele. A megállapodás részeként a dolgozókat és két családtagjukat utazási igazolvány, valamint év végéig havi ötezer forintnyi Erzsébet-utalvány illeti meg. (MTI) Több pénz jelnyelvi tolmácsokra Több mint félmilliárd forintot fordít a kormány a jelnyelvi tolmácsszolgálatok fejlesztésére, az Új Széchenyi-terv kiemelt programjaként kialakítják az országos jelnyelvi videotolmács szolgáltatás rendszerét is. Ezenkívül a kormány érdemben kívánja támogatni a fogyatékosok rehabilitációját, képzését, illetve foglalkoztatását - mondta Szőke László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője. Hozzátette: az idei költségvetésben 40 milliárd forintot különítettek el erre a célra, az Új Széchenyi-tervben pedig az ugyancsak erre a célra fordítható összeg meghaladja a 21 milliárd forintot. (MN) Csökkent a diákok száma Csökkent az alap- és a középfokú oktatásban tanulók száma tavaly, a nappali tagozatos hallgatóké 2008-2009 óta keveset változott - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország 2011 című, most közzétett kiadványában. Az elemzés felhívja a figyelmet arra is, hogy a diplomás fiatalok foglalkoztatási rátája az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent, amiben a válság is szerepet játszott, a folyamat azonban korábbról eredeztethető. (MTI) belpol@magyarnevazet.hu Német légtérsértés Ausztriából Akcióban a Gripen: sikeres elfogás a Balatonnál • A bevetés során nem kellett átlépni a hangsebességet Önfeledt molylepke - repülős körökben így nevezik azokat a kisgépes pilótákat, akik ahhoz képest, hogy ritkán repülnek, sokszor szegnek szabályt. A magyar légvédelemnek szombaton Ausztria felől újfent ilyen célokkal kellett szembesülnie, melyeket azonban azonosításukig úgy kell kezelni, hogy akár potenciálisan ellenséges (terrorista) szándékuk is lehet. . Zord Gábor László____________ Nem először, valószínűleg nem is utoljára riasztották ilyen jellegű légtérsértés miatt a Magyar Honvédség (MH) Fegyveres Légtérvédelmi Készültségi Szolgálatának (FLKSZ) vadászgépeit, a Kecskeméten állomásozó Puma század Gripenjeit. Mint azt lapunknak Gróf Gergely őrnagy elmondta, szombat délelőtt, nem sokkal tizenegy óra előtt kaptak tájékoztatást arról a veszprémi központból, hogy több gép is közeledik Ausztriából előzetes repülési terv, engedély nélkül a határ felé, a Balaton irányába, majd sor került az éles riasztásra. Az irányítás utasítására végül egyedül szállt fel, és rögtön kapta a célinformációkat, azaz hogy merre menjen elfogni a légtérsértőket. Mint elmondta, az egész eljárás nagyon gyorsan zajlott le, bár az elfogás során nem kellett átlépnie a hangsebességet. - A legnagyobb sebesség, amivel haladtam, a hangsebesség 0,9-szerese volt - közölte. A Balaton nyugati csücske felé kellett tartania, rövidesen konkrét információt kapott arról, hogy hol van a cél, majd a Gripen fedélzeti radarjával is sikerült befognia a néhány száz méteren repülő kisgépeket. Mint megjegyezte, ez a lokátor számára az egyik legnehezebb feladat, éppen a cél kis magassága és sebessége miatt. A vizuális azonosításhoz lesüllyedt mintegy 600 méterre, így tanúja lehetett, hogy a gépek nem messze a balatonkeresztúri füves repülőtértől megkezdik a leszállási manővert. Miközben ő fölöttük körözött, s tájékoztatta az irányítást a történésekről, illetve rádión megpróbált információt szerezni a repülőtér tornyától, a gépek leszálltak, begurultak. Ekkor azonban már azt is látta, hogy kiérkeznek a helyszínre a rendőrök is, akiket az irányítás riasztott. Ezt követően kezdhette meg visszatérését Kecskemétre. Az őrnagy megemlítette: éppen a héten gyakorolták az ilyen kis sebességű, kis magasságú célok elfogását-azonosítását, így tökéletesen fel volt készülve a feladatra. Sáfár Albert dandártábornok, az Összhaderőnemi Parancsnokság légi haderőnem főnöke azt magyarázta el lapunknak, hogy milyen összetett információgyűjtés és elemzés előzi meg a döntést a készültségi erők bevetéséről, úgy a légvédelmi radarok, a veszprémi harcálláspont, mint a műveleti vezetést gyakorló olaszországi irányítási központ (CAOC), illetve a Hungarocontrol részéről. Az a tény, hogy az azonosítatlan célok a jelenlegi biztonsági helyzetben, Ausztria, azaz egy politikailag közel álló ország felől közeledtek, illetve repülési paramétereik valószínűsítették, hogy szabálysértő, de terrorkockázatot nagy valószínűséggel nem jelentő kisgépekről van szó. - Ha más irányból, nagy sebességgel repülő célokkal lett volna dolgunk, más lett volna a reakció is - mondta. A két német lajstromú, Diara H-36, illetve Dinamit VT-9 típusú géppel repülő négy személy ellen az országos rendőrfőkapitány intézkedett, de a honvédség illetékes szervei is megtették feljelentésüket a légügyi hatóságok felé a szabálysértés miatt. Védelmi források rámutatnak: a készültségi erők reakcióját mindig az adott helyzethez szabják. Mindennek az alapja a biztonsági helyzet, ami hagyományos értelemben vett (katonai) fenyegetésekre éppúgy vonatkozik, mint terrortámadások valószínűségére. Ahogy a tábornok is említette, más-más vonatkozik a különböző szomszédos országokból való berepülésre, így az eljárást befolyásolja, hogy az adott ország tagja-e az EU-nak vagy a NATO-nak. Sokan - még a politikai döntéshozatalban is - abban a tévhitben élnek például, hogy a schengeni szerződés a levegőben is érvényes, pedig nem. A szerződésben részes szomszédaink irányából egy legális berepülés nem ugyanúgy működik, mint autóval, amikor senkinek nem kell szólni egy szót sem. Repülési terv időben történő leadására mindenképpen szükség van, hogy az érintett országok illetékesei tudhassák, ki, mikor lépi át a határt. A tapasztalat azt mutatja, hogy leginkább Ausztria iránya problematikus ebből a szempontból: az anyagi lehetőségek miatt ott a legintenzívebb a kisgépes repülés, az ország EU-, de nem NATO-tag, ami sokakat öszszezavar azzal kapcsolatban, hogy milyen szabályok is érvényesek az átrepülésekre. Ha a több forrásból összegyűjtött információk, az azonosítatlan cél repülésének jellege arra mutat (például kiemelt objektumok, így Budapest vagy Paks felé tart), akkor már úgy kezelik, mint amely potenciálisan ellenséges, illetve terrorcselekményre készül. Ekkor lépnek működésbe azok a szabályrendszerek, melyeket a NATO-tagországokban a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után vezettek be. Amennyiben van rá lehetőség (elsősorban idő), úgy a döntéshozatalt egy terrortámadásra felhasznált civil, esetleg utasszállító gép lelövéséről igyekeznek a legfelsőbb politikai szintre delegálni, de ha erre nincs mód, úgy az elfogó vadászgépek harcászati vezetését végző szinten is kiadhatják a tűzparancsot. A vadászgép Balatonkeresztúrnál leszállásra kényszerítette a kisgépeket (képünk illusztráció) fotó: nagy Béla Nem kap negyvenmillió forintot a pécsi buszok eladása miatt 2009-ben Páva Zsolt polgármestersége idején menesztett volt pécsi cégvezér, aki munkaügyi perben a fizetését és prémiumát követelte. Kétszer nyert ugyan, de a Kúria az önkormányzatnak adott igazat, a boka mázt.____________________ V arga Pétert, a városi vagyonkezelő cég, a Pécs Holding Zrt. vezérigazgatóját még Tasnádi Péter MSZP-s polgármester idején nevezték ki. A Bóly Rt. éléről érkező vezető feladata lett a vállalat konszolidációja, valamint a városi cégek holdingba szervezése. A vezért azonban Pécs jelenlegi polgármestere, Páva Zsolt 2009 májusában történt megválasztása után menesztették. Azért kellett mennie, mert az önkormányzat álláspontja szerint nem tájékoztatta a város közgyűlését a holding alá tartozó Pécsi Közlekedési (PK) Zrt. buszainak eladásáról. A közlekedési vállalat 51 százalékát ugyanis az általa vezetett cégen keresztül birtokolta az önkormányzat. A társaság buszait ugyanakkor a 49 százalékban birtokló magáncég, a Mecsekbusz által kinevezett menedzsment értékesítette a PK Zrt. és az offshore hátterű LL Bus Kft. által létrehozott PK Busrent Kft.-nek 2009 januárjában. Páva Zsolt az ügyletről később értesülve azonnal feljelentést tett, ami alapján el is indult a nyomozás. A városvezető akkor kezdeményezte a közlekedési cég vezetésének visszahívását és Varga menesztését is, mondván, őt is felelősség terheli azért az ügyletért, ami miatt Pécs elvesztette vagyonának egy jelentős részét. A város közgyűlése így 2009 júniusában zárt ülésen döntött a holdingvezér távozásáról, mondván, tájékoztatnia kellett volna a közgyűlést a PK buszainak kiszervezéséről. Az önkormányzat rendkívüli felmondással élt a korábban a szocialisták által kinevezett cégvezetővel szemben, az MSZP-sek ennek megfelelően akkor nem is támogatták a felmentést. Varga akkor azzal védekezett, hogy ő nem tudott a nettó 2,2 milliárd forintos ügyletről, amely során a 170 buszból álló járműpark új tulajdonoshoz került. Az exvezér így munkaügyi bírósághoz fordult, úgy egyéves elmaradt munkabérét és félévi prémium-előlegét követelte kamatostul. Ez 2012-re már elérte a 40 millió forintot. Az első, majd a másodfokon eljáró bíróság is Vargának adott igazat, mondván, nem követett el olyan súlyos hibát, ami megalapozta volna a rendkívüli felmentést. Volt munkáltatója, a Pécs Holding Zrt. azonban a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, amelynek utódja a minap hozta meg döntését. A cég jogi képviselője, Kamondi Mónika szerint a Kúria jogerősen kimondta: a városi közgyűlés jogszerűen járt el, amikor bizalomvesztésre hivatkozva rendkívüli felmondással élt a volt vezetővel szemben, mivel megszegte kötelezettségeit. A zrt. jelenlegi vezére, Barna Béla közölte azt is, Varga még felszámolási eljárást is kezdeményezett ellenük a korábbi bírósági ítéletek alapján a neki ítélt összeg érvényesítésére, a Kúria ezt az eljárás során azonban már felfüggesztette. Pécsett más esetben azonban busás pénzeket kaphattak a távozó vezetők: a 2009-ben elhunyt MSZP- s polgármester, Tasnádi Péter idején a Pécs Holding elődjétől, a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt.-től ment el Kelemen László vezérigazgató. Ő közös megegyezéssel, 40 millió forinttal a zsebében vehette a kalapját, ráadásul tanácsadóként még tovább is foglalkoztatták. Hírhedtté vált az a kontraktus is, amelyet szintén a szocialisták idején, 2005-ben kötöttek meg a Pécsi Közlekedési Zrt. volt műszaki vezetőjével, ő ugyanis e szerződés alapján úgy is kapott végkielégítést - 30 milliót -, hogy ő mondott fel a társaságnál. Ez ügyben is Páva Zsolt feljelentését követően rendeltek el nyomozást ismeretlen tettes ellen, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. Ismert, a PK Zrt. buszainak 2009-es eladása miatt nem jogerősen hét év letöltendő börtönbüntetésre ítélte idén tavasszal a Pécsi Törvényszék Keczer Lászlót, a PK Zrt. volt vezérigazgatóját különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt. Mást az ügyben nem gyanúsítottak meg, ugyanakkor az eladásról szóló szerződést egy másik bíróság semmisnek nyilvánította. Az önkormányzat tavaly szerezte vissza a vállalat irányítását a kisebbségi befektetőtől, a Mecsekbusz Kft.-től, és le is váltotta az akkor már megvádolt vezérigazgatót. A magánvállalat a lépést vitatja, így perre vitte az ügyet. A pécsi buszközlekedés feladatával azóta az önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő Tüke Busz Zrt.-t bízták meg. mmm Nem kap tízmilliókat a volt vezérigazgató A Kúria a pécsi önkormányzatnak adott igazat • Varga Péter azt állította, nem tudott a buszos üzletről Az előző ciklusban Pécs buszparkját eladták, majd visszabérelték fotó: mti Kálmándy Ferenc