Magyar Nemzet, 2012. október (75. évfolyam, 269-298. szám)

2012-10-01 / 269. szám

2 Belföld 2012. október 1., hétfő Rovatvezető: Villányi Károly Csorna díszpolgárává avatták Áder Jánost Díszpolgárrá avatták tegnap Áder János házelnököt szülővárosában, Csornán. Az önkormányzat olyan emberként méltatta a politikust, „aki megtapasztalta a kemény kétkezi munka szigorú világát, aki ismeri, mit jelentenek a saját erőből való boldogulás küzdelmei, aki jól ismeri a jogtudomány összetettségét, és aki a politikai élet útvesztőiben is mindig az egyenes utat követte”. Áder az ünnepségen arról beszélt: nem lehet mindenkiből köztársasági elnök, olimpiai bajnok, Nobel-díjas tudós, világraszóló feltaláló vagy híres író, de lehet sikeres és boldog ember, aki kiváló a maga szakmájában. Mint mondta: ehhez azt kell fejben tartani, hogy mindenkinek mindig, mindenhol a saját képességei szerint a legjobbat kell nyújtania. (MTI) Szövetségeseket keres az MSZP A programalkotásról szól a következő fél év a szocialista pártban, az MSZP szövetségeseket keres ehhez, és szövetségesnek tekint a demokratikus oldalon mindenkit, aki az ország alapvető érdekének gondolja a 2014-es kormányváltást - mondta Botka László szombaton. Az MSZP választmányának elnöke a testület ülése után úgy nyilatkozott: mára egyértelművé vált, hogy az MSZP képes demokratikus alternatívát nyújtani a jelenlegi kormánnyal szemben. (MTI) Korszerűsítés a mentőknél Az Országos Mentőszolgálat 11 milliárd forintot költ hálózatának bővítésére, épületei korszerűsítésére, valamint járművei további cseréjére - mondta a szervezet főigazgatója. Mártai István beszámolt arról, hogy az új mentőállomások révén megfelelhetnek annak az elvárásnak, hogy a mentők 15 percen belül egy adott helyszínre érkezzenek. (MTI) Százötven fiatal dolgozhat külföldön Megkezdte külföldi szakmai gyakorlatát az a százötven fiatal, aki idén elnyerte a magyar közigazgatási ösztöndíjat és már túl van a hazai féléves gyakorlaton - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vasárnap. Az ösztöndíjasok idén 28 országot céloztak meg, a legtöbben Belgium, Németország, Olaszország, Spanyolország és Ausztria minisztériumaiban, kormányhivatalaiban, magyar külképviseletein teljesítenek két hónapos gyakorlatot. (MTI) Berényi Európa szégyenfoltjáról Európa szégyenfoltjának nevezte Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnöke egy budapesti konferencián, hogy nem törölték még el a Benes-dekrétumok szlovákiai magyarokat és németeket kollektív bűnösséggel sújtó részét. Arról beszélt: jó, hogy az Európai Parlament petíciós szakbizottságában vetődött fel nemrégiben a súlyosan amorális, diszkriminatív jogszabályok eltávolitásáról szóló kérdés, mert szerinte szlovákmagyar kétoldalú tárgyalásokkal ezt nem lehet megoldani. Hozzátette, a szlovák kormányzat nagy erőket sorakoztat majd fel a dekrétumok érvényben tartására. (MTI) Elfolyó milliárdok a Zrínyin A Központi Nyomozó Főügyészség hűtlen kezelés gyanújával nyomoz Folytatás az 1. oldalról . Azóta szinte minden épületet lebontottak, a területen viszont nem épült semmi. Az értékesítésből befolyt összegből 4,6 milliárd forintot utalt át a nemzeti vagyonkezelő a HM kasszájába, egymilliárdot megtartott. A szaktárca jelenlegi vezetésének gyanúja szerint viszont a honvédelmi tárcának átadott 4,6 milliárd forintos összeget is úgy használhatták fel, hogy jelentősen túlszámláztak az egyes vállalkozóknak a korszerűsítési munkákért. Az ügyben Hende Csaba honvédelmi miniszter tett feljelentést, ez alapján hűtlen kezelés gyanújával nyomozást is folytat a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). A korszerűsítést a szocialista Szekeres Imre minisztersége idején a Zrínyi-egyetem kancellári pozíciójába ültetett Nagy Kálmán ezredes koordinálta, aki ellen a katonai ügyészség nemrég vádat emelt sikkasztásért. A volt kancellár az építkezések és a költözés megkezdése előtt azt nyilatkozta: a bevételekből 3,8 milliárd forint keretösszeget szántak többek között a katonák 372 férőhelyes kollégiumának, nyelvi laborjának, műhelyeinek és a fegyverraktáraknak a felújítására. A diákok 24 ágyas szobájába kulturált zuhanyzó, televízió és hűtőszekrény is kerül. Ehhez képest a felújítás költsége csaknem egymilliárd forinttal megugrott, miközben a kifizetések között a gyanú szerint erősen vitatható tételek is szerepeltek. Információink szerint csak a Bolyai-főiskola átköltöztetésével kapcsolatos feladatok megtervezésére több mint 150 millió forintot fizettek ki például az Üllői úti campus eladásából származó bevételekből. Egy-egy épületegyüttes korszerűsítésének költsége pedig általában elérte a félmilliárd forintot. A legnagyobb összeget azonban egyetlen épület, a 12. számú kollégium és előadó szintráépítésére és felújítására, egy új előadóterem és négy kisméretű tanteremépület kialakítására költötték el, ez több mint kétmilliárd forintba került. Különleges kifizetések történtek az úgynevezett kisebb munkákért is. A külsős műszaki ellenőrök mintegy negyvenmilliót tehettek zsebre, az új akadálypálya (a futballpálya mellett hosszú sorban elhelyezett fa- és fémelemek) építőinek és a meglévő őrzés-védelmi rendszert kibővítő cégnek szintén hozzávetőlegesen ekkora összeg (vagyis mintegy negyven-negyven millió) ütötte a markát. Csaknem hetvenmilliót kaszált a használaton kívüli épületek bontásával, tereprendezéssel, kerítések bontásával és a sportpálya körüli kerítés felújításával, illetve az objektum tereprendezési és parkosítási munkáival megbízott vállalkozó, de közel húszmillió forintot kapott az a cég is, amelynek szintén a parkkal és a csapadékvíz elvezetésével kellett foglalkoznia a felújítások során. Hende Csaba honvédelmi miniszter feljelentése alapján először a Budapesti Katonai Ügyészség kezdett eljárást, de 2011 júliusában feljelentéskiegészítést rendelt el az ügyben. A nyomozást 2011. július végén rendelték el hűtlen kezelés bűntettének a gyanúja miatt. A Budapesti Katonai Ügyészség kevesebb mint egy hónappal később hatásköri okból a KNYF- hez tette át a büntetőügyet. Eredetileg úgy volt, hogy már tavaly bírósági szakaszba léphet az egyetem ügye, de a nyomozást többször meghosszabbították. A Bolyai helyén semmi nem épült belpol@magyarnemzet.hu Szilvásy sem tud az NBH-s kapcsolatról Folytatás az 1. oldalról Bánáti Kristóf azt mondta, nemzetbiztonsági kapcsolatairól soha nem kérdezték a nyomozók a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő Portik Tamást. Szilvásy György, a Gyurcsánykormány titkosszolgálatokat irányító minisztere a Hír TV-nek azt mondta, nem tud arról, hogy Portik a Nemzetbiztonsági Hivatal embere lett volna. Az Aranykéz utcai robbantásos merénylettel, illetve Seres Zoltán és Prisztás József kivégzésének megrendelésével is meggyanúsított Portik állítólagos titkosszolgálati kapcsolatáról a Célpont című műsor közölt részleteket. Ezek szerint az Energol egykori vezetője a 2010-es választások előtt politikai megrendelésre végezhetett feladatokat, és köze volt a választások előtt felvett, Kósa Lajos debreceni polgármester lejáratását célzó videoüzenet elkészítésében. A Hír TV úgy tudja, hogy Portik már a 80-as évek vége óta kapcsolatban állhatott a Nemzetbiztonsági Hivatallal, de csak 2008 után volt aktív. Az ügyben megkeresték Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját is, ő azonban elzárkózott a nyilatkozattétel elől. Külsősöké lesz a fővárosi buszüzlet? A Budapesti Közlekedési Központ tanulmánya szerint a BKV-nak nem éri meg új járművek beszerzése . Szabó Zsolt________________ E gyértelműen kedvezőbb, tervezhetőbb és biztosabb a főváros új buszüzemeltetési modellje, mintha a BKV saját maga vásárolna új autóbuszokat vagy újítaná fel a régi járműveket - derült ki a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) lapunk által megszerzett jelentéséből. A fővárosi közlekedési társaságok igazgatóságai holnap döntenek arról a pályázatról, amelynek alapján a nyertes tavasztól 150 buszt üzemeltethet külsősként. Az elmúlt hónapokban végzett pénzügyi elemzések alapján négy lehetőséget tártak a BKK és a BKV döntéshozói elé. Az első szerint évente 8,2 milliárd forintba kerülne a városnak, ha végre kihirdetik a több mint egy hónapja húzódó tender eredményét. A jelentés részletesen ismerteti, hogy a buszkiszervezés ellenzői által felvetett megoldások valójában mit is jelentenének. A BKV általi buszbeszerzés és saját üzemeltetés 9,5 milliárd forint költség mellett óriási kockázatokat rejt magában. A jövőre kezdődő villamosfelújítások miatti vágányzárakat nem tudnák időben kiváltani. Ugyanez vonatkozik arra, ha a BKV 8,5 milliárdos kerettel felújítaná a több mint 18 éves átlagéletkorú Ikarus buszokat, amellyel „drágán konzerválná az elavult technikát”. A legrosszabb, ha minden marad a régiben. Ugyan „csupán” 7,3 milliárdba kerülne a toldozás-foldozás, de fenntartaná a „nagyon rossz műszaki üzembiztonságúnak” nevezett állapotokat. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy ezután is veszélyes, füstölő, lerobbant buszokkal utazhatnánk a városban. Mint megírtuk, a busztenderen három ajánlattevő közül a már eddig is alvállalkozó VT-Transman pályázott új Mercedes Citaro buszokkal. A cég egy évtizedig szállíthatná az utasokat a legmodernebb technikával, klímával és kamerákkal felszerelt buszaival. A Fővárosi Közgyűlés januárban döntött arról, hogy a BKK kiszervezheti az 1400 darabos buszpark kétharmadát. Új buszok vásárlására forrásokat a kormány nem tud, az unió pedig nem is akar adni. A hitel- és egyben lízingképtelen BKV-nál a buszok bérbevétele - bérbeadó híján - szóba sem jöhet. A BKK jövőre folytatja a kiszervezést, amelyet kifejezetten szorgalmaz a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság is. A legrosszabb, ha minden marad a régiben fotó: béres attila Ma döntenek a Cozma-gyilkosság ügyében A Legfőbb Ügyészség a törvénysértően enyhe jogerős döntés megsemmisítését kérte a Kúriától is Munkatársunktól.__________ V árhatóan ma dönt a Kúria a Cozma-ügyben a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványáról, amelyben a vádhatóság az álláspontja szerint törvénysértően enyhe jogerős döntés megsemmisítését és új eljárás lefolytatását kérte. Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabdaválogatott játékosát 2009. február 8-án gyilkolták meg egy veszprémi lokál előtt, segítségére siető társait, a szerb Zsarko Sesumot és a horvát Ivan Pesicet életveszélyesen megsebesítették. A Veszprém Megyei Bíróság 2011 júniusában első fokon, nem jogerősen életfogytiglant szabott ki az első- és a másodrendű vádlottra, Raffael Sándorra és Németh Győzőre. A harmadrendű vádlott, Sztojka Iván 20 év fegyházbüntetést kapott. A fellebbezések folytán a Győri Ítélőtáblára került ügyben idén április 27-én kihirdetett jogerős ítélet azonban jelentősen enyhítette a büntetéseket: Raffael és Németh 18-18 év, Sztojka pedig 8 év börtönt kapott. A Legfőbb Ügyészség ezután felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához a jogerős ítélet megsemmisítése érdekében, az ügyész érvelése szerint azért, mert a tábla döntésének minősítései és büntetései szerintük törvénysértően enyhék, továbbá ítéletszerkesztési hibák miatt a tényállás, illetve az indoklás korrekciói csak egy megismételt másodfokú eljárásban végezhetők el. A gyilkosság kapcsán Orbán Viktor kormányfő május 7-én az Országgyűlésben kifejtette: az emberi élet a jelenleginél sokkal nagyobb védelmet érdemel. Egy - a másodfokú ítéletet bíráló kérdésre pedig azt válaszolta, hogy négyszemközt ugyan egyetértene a véleménnyel, de ha Magyarország miniszterelnöke bármely egyedi bírósági döntést kritika alá von, akkor nem jár el helyesen, mert az a képzet alakul ki, mintha az igazságszolgáltatásra nyomást akarna gyakorolni a kabinet. Néhány nappal később Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter nyilatkozataiban és a Kúria elnökének írt levelében is foglalkozott az üggyel. Kérte az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát a legfelsőbb bírói fórum elnökétől, ám Darák Péter válaszában azt írta: nem lát lehetőséget a kérés teljesítésére, mivel a pártatlanság szempontjából kulcsfontosságú, hogy az igazságszolgáltatás döntéseit sem a közhangulat, sem más körülmény ne befolyásolhassa.