Magyar Nemzet, 2012. november (75. évfolyam, 299-327. szám)
2012-11-10 / 307. szám
Védik a külhoni magyarok adatait Szilvásy neve a Portik-ügyben A nemzetbiztonsági bizottság tovább vizsgálná az olajos titkosszolgálati kapcsolatait Folytatás az 1. oldalról - Amilyen vonatkozásban felmerült, az államtitok - nyilatkozta az MSZP-s képviselő. Kocsis Máté (Fidesz) megerősítette, hogy Laborc után a volt titokminisztert is meghallgathatják. A politikus kijelentette, a konkrét ügyben tartott bizottsági ülések jegyzőkönyvei titkosítva vannak. Hozzátette, álláspontja szerint a szóban forgó ügy olyan horderejű, hogy a közvélemény érdeklődésére is számot tarthat. Kocsis emiatt úgy véli, hogy a tisztánlátás érdekében indokolt lenne a hosszú évtizedekre titkosított dokumentumok minősítésének feloldása. Az LMP-s Mile Lajos elmondta, a nemzetbiztonsági bizottság folyamatosan vizsgálódik a szolgálatok és a szervezett alvilág képviselőinek kapcsolatáról. - A kilencvenes évek elejétől, az olajmaffia befolyásának megerősödésétől kezdve évtizedeken át tartott az az időszak, amely problematikus lehet - fejtette ki a politikus, aki szerint Szilvásy minisztersége alatt is felvetődtek olyan események, amelyek tisztázása szükséges. Mile szerint azonban a nemzetbiztonsági bizottságnak érdemes lenne megvárnia, amíg a polgári titkosszolgálatoknál zajló belső vizsgálatok be nem fejeződnek, utána viszont ténymegállapító vizsgálatot folytathatna a testület. Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja kijelentette, ő személy szerint támogatná Szilvásy meghallgatását, akinek neve konkrétan a Portik-ügy kapcsán merült fel. Ezt megerősítette a fideszes Csenger-Zalán Zsolt is, aki szerint a Laborc Sándor volt NBH- főigazgató és Portik Tamás volt Energol-vezető közötti állítólagos megbeszélés Szilvásy minisztersége idején történt. A nemzetbiztonsági bizottságban korábban többször is napirenden volt, hogy Labore és Portik találkozhattak egymással. Egy októberi zárt ülésen Kocsis Máté azt is megemlítette, hogy a megbeszélést Vajtó Lajos, a Nemzeti Lóverseny Kft. volt vezetője szervezte, akit szintén meghallgattak a bizottságban, bár arról, hogy ott mit mondott, sem ő, sem más nem nyilatkozott. A rendszerváltozás óta hivatalban lévő titokminiszterek többsége korábban arról beszélt, hogy egy NBH-főigazgató legális körülmények között nem is léphet kapcsolatba egy köztörvényes cselekményekkel gyanúsított személlyel. Az olajszőkítésben részt vevő Energol Rt. tisztségviselői a vádirat szerint összesen 6,7 milliárd forintos kárt okoztak a 90-es évek közepén több tíz millió liter kőolaj illegális forgalmazásával és a közterhek meg nem fizetésével. Portik Tamás, a cég egyik igazgatója ellen nem folyt büntetőper, ugyanis megszökött az igazságszolgáltatás elől, és 1997-től 2003- ig bujkált, ebben az időben Magyarország egyik legkeresettebb bűnözője volt. A férfi elleni vádak 2003-ban elévültek, ekkor törölték az ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancsot. Portik Tamást idén júliusban vették őrizetbe, majd több, a kilencvenes években történt leszámolással összefüggésben gyanúsították meg. Felbujtónak tartják Boros Tamás 1998-as (az Aranykéz utcai robbantásban négyen haltak meg), Prisztás József 1996- os, illetve Seres Zoltán és a vele utazó olasz férfi 1999-es meggyilkolásában. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Omnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke megnyugtatónak tartja a magyar állampolgárságot szerzett felvidéki magyarok számára, hogy a magyar kormány a választási regisztráció folyamatába, a külhoni magyar szavazók védelme érdekében garanciális elemeket épít be - mondta az MTI pozsonyi tudósítójának az EMT elnöke. Semjén Zsolt ugyanis tegnap kijelentette, megfelelő garanciális elemeket kíván beépíteni a kormány a választási regisztráció folyamatába a külhoni magyar szavazók adatainak védelme érdekében. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnökhelyettes kiemelte: a kezdet kezdetétől nyilvánvalóvá tették, hogy Magyarország senkinek nem ad ki állampolgársági információt, ez vonatkozik a választási regisztrációra is. Hozzátette: a választási regisztráció folyamata során figyelmet fordítanak arra, hogy azon országok állampolgárai, akiket emiatt esetleg retorzió érhet, úgy tudjanak regisztrálni, hogy ne jusson az adott állam tudomására. Ugyanakkor megjegyezte: abból jogilag még semmi nem következik, hogy valakiről tudják, magyar állampolgár. Vele szemben csak akkor lehetne fellépni, ha azt tudják bizonyítani, hogy az illető maga kérelmezte a magyar állampolgárságot. Az MTI emlékeztetett rá, hogy Robert Fico korábban egy újságírói kérdésre, miszerint aggasztja-e Szlovákiát annak lehetősége, hogy a szlovákiai magyarok szavazhatnának a magyarországi választásokon, azt válaszolta: jelenleg sehonnan sem derül ki, mely szlovákiai állampolgárok folyamodtak magyar állampolgárságért. Hozzáfűzte: a magyarországi választások kapcsán felvetődött a választók előzetes regisztrációja, amit Fico szerint nyilvánosságra kell hozni, s így arra is fény derülhetne, hogy mely szlovákiaiak azok, akik magyar állampolgárságot szereztek, s így elveszítik a szlovákot. „Ezt csak úgy kerülhetnék el, ha nem regisztrálják magukat, és nem mennek el szavazni” - szögezte le Fico. VÁLTOZIK AZ ALAPTÖRVÉNY. A mai nappal bekerül az alaptörvénybe a választójog gyakorlásának előzetes regisztrációhoz kötése, miután a Magyar Közlönyben kihirdették az alkotmány Áder János köztársasági elnök által aláírt második módosítását Az Országgyűlés október 29-én változtatott úgy az év elején hatályba lépett alaptörvényen, hogy a jövőben tartalmazza a választási feliratkozás szabályait is. A döntés értelmében a magyarországi lakóhelylyel rendelkező választók személyesen vagy az internetes ügyfélkapun, a határon túl élő állampolgárok levélben vagy elektronikus úton kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a parlamenti választást megelőző tizenötödik napig. A Fidesz eredeti javaslatával szemben az alaptörvény így nem egyszerűen lehetővé teszi az előzetes regisztráció bevezetését, hanem rögzíti, hogy a választójog csak feliratkozás után gyakorolható. Az erről szóló módosításokat két héttel ezelőtt az alkotmányügyi bizottság indítványára fogadta el a Ház A névjegyzéket minden országgyűlési választás előtt meg kell majd újítani, kivéve, ha a voksolást a parlament feloszlása vagy feloszlatása miatt tartják. Eközben Kósa Lajos ügyvezető alelnök tudatta, a Fidesz mindenképpen szeretné, ha lenne előzetes alkotmánybírósági normakontroll az új választási eljárási törvényről, ennek technikai formája azonban még nem dőlt el. (MTI) Végelszámolás alatt Szegedi turulos cége a Katona______________________ Végelszámolás folyik a Jobbikból távozott Szegedi Csanád cége, a Turul boltot üzemeltető Szkíta Hadúr Kft. ellen. Úgy tudjuk, az eljárást Szegedi kezdeményezte. A cég egyértelműen Szabó Gáborhoz, a Jobbik pártigazgatójához kötötte Szegedit, hiszen abban a jelenleg is jobbikos politikus a 2007. februári alapítás óta 5 százalékos tulajdonrészt birtokol. Szabó a Szegedit övező botrány kirobbanása után (amikor kiderült, hogy feltehetően uniós pénzt ajánlott a zsidó származását ismerő férfinak) úgy döntött, hogy kiszáll. Lapunknak elmondta, hogy el is készíttette az üzletrész átruházásról szóló papírokat, ám azóta sem tudtak Szegedivel hivatalos körülmények között, az aláírás érdekében találkozni. A Köves Slomóval való találkozása óta sem személyesen, sem telefonon nem beszéltünk egymással - mondta a jobbikos politikus. Szegedit más üzleti érdekeltség is fűzte a Jobbikhoz. A párthoz köthető hetilapot kiadó Magyar Hírek Kft.-t közösen jegyezte először Vona Gábor pártelnökkel, majd tavaly május óta Vona feleségével. A cégrészüket néhány hete mindketten átadták az Iránytű Intézetnek; ezt az elemzőcéget egyébként Forrai Richárd, Vona egykori tanácsadója vezeti. 2012. november 10., szombatBelföld Balliberális holdudvar Bajnai mögött Selmeczi Gabriella szerint már most lejárató kampányba kezdtek a Fidesz ellen az ifjú MSZP-sek Eörsi László, Heller Ágnes, Vásárhelyi Mária, Vargha János, Kőszeg Ferenc - az MSZP-SZDSZ-koalíció hátországának legelkopottabb figurái. Szanyi Tibor szerint „bejegyzett liberálisok” szerepelnek azon a százas listán, akik támogatják a Bajnai Gordon nevével fémjelzett Együtt 2014 mozgalmat. Bár a kongresszus csak a jövő héten dönt a kérdésben, Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője szerint meg kell kezdeni Bajnaiékkal a tárgyalásokat. B Bakonyi Apám________________ Még az interneten, kormánypártisággal aligha vádolható fórumokon is felháborodást váltott ki az a lista, amely az Együtt 2014 mozgalom támogatóinak nevét tartalmazza. „Hatalmas öngól, hogy az első száz, szimbolikusnak szánt aláíró között számos olyan figura található, akiknek a neve elválaszthatatlan az MSZP-SZDSZ- koalíciótól és annak teljesen hiteltelenné vált hátországától [...] Bajnai Gordonnak és az Együtt 2014-nek sokkal óvatosabban és távolságtartóbban kellene viszonyulnia ezekhez az elkopott balliberális petíciófüggőkhöz, illetve az ő csimpaszkodásukhoz [...] az aláírók is azt hiszik, hogy még mindig 1995-öt írunk” - olvasható az Indexen rendszeresen kiemelt egyik blogban. A lista mellett Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja sem tudott szó nélkül elmenni. A szocialista politikus Facebook-oldalán azt írta: „Jobb szeretném, ha a széles összefogást jobbára nemcsak bejegyzett liberálisok, hanem rajtuk kívül mások is reprezentálnák.” Tény: annak ellenére, hogy az Együtt 2014 politikai középként határozza meg önmagát, a legelvakultabb balliberális közéleti szereplők, értelmiségiek, klubrádiósok, egykori chartások, Duna-körösök támogatják a mozgalmat, így többek között Bródy János, Eörsi László, Heller Ágnes, Vásárhelyi Mária, Vargha János, Kőszeg Ferenc, Ferge Zsuzsa, Lángh Júlia, Mélykúti Ilona, Vince Mátyás, György Péter, Jován László, Fischer Ádám, Babarczy Eszter, Vágvölgyi B. András, illetve Schweitzer József nyugalmazott főrabbi. Bajnaiék mögött áll továbbá Straub Elek, akinek elnök-vezérigazgatósága idején korrupciógyanús ügyek történtek a Magyar Telekomnál, Bojár Gábor, a Graphisoft társalapítója, az ország egyik leggazdagabb vállalkozója. Noha a kérdésben a jövő heti kongresszus dönt majd, Jávor Benedek a TV2 Mokka című műsorában kijelentette: felelőtlenség lenne, ha pártja nem vizsgálná meg az együttműködés lehetőségét az Együtt 2014 mozgalommal, ezért tartja magát ahhoz, hogy a két szervezet között meg kell kezdeni a tárgyalásokat. Az LMP frakcióvezetője szerint ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy csatlakoznak az új mozgalomhoz. Az LMP dolga megvizsgálni, hogy miként tud hozzájárulni a kormányváltáshoz úgy, hogy saját céljait és programját nem adja fel, hanem megvalósítja - mondta Jávor Benedek, aki komoly vitára számít a kongreszszuson arról, hogy mi a helyes út az ökopárt és Magyarország számára. Mint ismert, Mile Lajos, az LMP frakcióvezető-helyettese szerint felelőtlenség volt Jávortól, hogy az Együtt 2014-gyel való együttműködés lehetőségeiről nyilatkozott. Mindeközben Juhász Péter, a bejegyzés alatt álló Milla Egyesület vezetője a HVG.hu-nak arról beszélt: az, hogy Bajnai Gordon felszólalt a Milla demonstrációján, még nem jelenti azt, hogy a volt kormányfő lenne a mozgalom vezetője. „Aki így gondolja, tévúton jár. Persze Bajnai Gordon a legnagyobb név, volt már miniszterelnök, mindenki őt emeli ki, de akkor is három egyenrangú szervezetről van szó” - magyarázta Juhász Péter, aki, mint kiderült, nem szereti az Együtt 2014 fő jelszavát, a „rezsimváltás” kifejezést. Azt azonban nem indokolta meg, hogy miért. A Fidesz szerint nagy lehet a pánik a baloldal, „a Gyurcsány- Bajnai-féle szövetség” háza táján, ha már most, másfél évvel a parlamenti választás előtt lejárató kampányba kezdenek. Selmeczi Gabriella, a kormánypárt szóvivője mindezt a Societas, az MSZP ifjúsági szervezetének egyik kiadványával kapcsolatban mondta. A Fidesz által a politikai hecckampány részének tartott, a jobboldalt lejárató kiadvány a szóvivő szerint tele van csúsztatásokkal, valótlan állításokkal. Példaként említette, abban egy kormánypárti képviselőt gyanúsítanak azzal, hogy veri a nőket, „holott pontosan Józsa Istvánról, szocialista képviselőtársunkról derült ki, hogy tettleg bántalmazott egy országgyűlési bizottsági munkatársnőt, nevesül megrángatta a haját”. A Fidesz jogászai tanulmányozzák az újságot, és ha úgy látják, hogy megállnak a személyiségi jogot sértő állítások, akkor jogi útra terelik az ügyet - közölte Selmeczi Gabriella. BOKROS LAJOS BEJELENTKEZETT: Erkölcsi kötelességének érzi Bokros Lajos, hogy megméresse magát a következő parlamenti választáson. Az EP-képviselő erről az ATV Start című műsorában beszélt. Bokros Lajos még nem tudja, milyen formában teszi ezt elmondása szerint egyelőre nem áll mögötte párt Korainak nevezte a kérdést hogy új formációt hoz-e létre, vagy csatlakozik egy már meglévő politikai szervezethez Mint ismert Bokros Lajos az MDF alapszabályával ellentétesen lett a párt EP- képviselője, az ugyanis kimondja, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség korábbi vezetője nem lehet az MDF jelöltje. Bokros viszont katonaideje alatt Kalocsán KISZ-titkár volt majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen kari KISZ-titkári funkciót töltött be. Az MDF országos választmánya tavaly arra kérte Bokrost hogy adja vissza EP-képviselői mandátumát ám ő ennek a mai napig nem tett eleget