Magyar Nemzet, 2012. november (75. évfolyam, 299-327. szám)

2012-11-10 / 307. szám

Védik a külhoni magyarok adatait Szilvásy neve a Portik-ügyben A nemzetbiztonsági bizottság tovább vizsgálná az olajos titkosszolgálati kapcsolatait Folytatás az 1. oldalról­­ - Amilyen vonatkozásban felme­rült, az államtitok - nyilatkozta az MSZP-s képviselő. Kocsis Máté (Fidesz) megerősí­tette, hogy Laborc után a volt ti­tokminisztert is meghallgathatják. A politikus kijelentette, a konkrét ügyben tartott bizottsági ülések jegyzőkönyvei titkosítva vannak. Hozzátette, álláspontja szerint a szóban forgó ügy olyan horderejű, hogy a közvélemény érdeklődésé­re is számot tarthat. Kocsis emiatt úgy véli, hogy a tisztánlátás érde­kében indokolt lenne a hosszú év­tizedekre titkosított dokumentu­mok minősítésének feloldása. Az LMP-s Mile Lajos elmond­ta, a nemzetbiztonsági bizottság folyamatosan vizsgálódik a szol­gálatok és a szervezett alvilág kép­viselőinek kapcsolatáról. - A ki­lencvenes évek elejétől, az olaj­maffia befolyásának megerősödé­sétől kezdve évtizedeken át tartott az az időszak, amely problemati­kus lehet - fejtette ki a politikus, aki szerint Szilvásy minisztersége alatt is felvetődtek olyan esemé­nyek, amelyek tisztázása szüksé­ges. Mile szerint azonban a nem­zetbiztonsági bizottságnak érde­mes lenne megvárnia, amíg a pol­gári titkosszolgálatoknál zajló bel­ső vizsgálatok be nem fejeződnek, utána viszont ténymegállapító vizsgálatot folytathatna a testület. Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja kijelentette, ő sze­mély szerint támogatná Szilvásy meghallgatását, akinek neve konkrétan a Portik-ügy kapcsán merült fel. Ezt megerősítette a fideszes Csenger-Zalán Zsolt is, aki szerint a Laborc Sándor volt NBH- főigazgató és Portik Tamás volt Energol-vezető közötti állítólagos megbeszélés Szilvásy minisztersé­ge idején történt. A nemzetbiztonsági bizottság­ban korábban többször is napiren­den volt, hogy Labore és Portik ta­lálkozhattak egymással. Egy októ­beri zárt ülésen Kocsis Máté azt is megemlítette, hogy a megbeszélést Vajtó Lajos, a Nemzeti Lóverseny Kft. volt vezetője szervezte, akit szintén meghallgattak a bizottság­ban, bár arról, hogy ott mit mon­dott, sem ő, sem más nem nyilatko­zott. A rendszerváltozás óta hiva­talban lévő titokminiszterek több­sége korábban arról beszélt, hogy egy NBH-főigazgató legális körül­mények között nem is léphet kap­csolatba egy köztörvényes cselek­ményekkel gyanúsított személlyel. Az olajszőkítésben részt vevő Energol Rt. tisztségviselői a vád­irat szerint összesen 6,7 milliárd forintos kárt okoztak a 90-es évek közepén több tíz millió liter kőolaj illegális forgalmazásával és a köz­terhek meg nem fizetésével. Por­tik Tamás, a cég egyik igazgatója ellen nem folyt büntetőper, ugyanis megszökött az igazság­szolgáltatás elől, és 1997-től 2003- ig bujkált, ebben az időben Ma­gyarország egyik legkeresettebb bűnözője volt. A férfi elleni vádak 2003-ban elévültek, ekkor törölték az ellen kiadott nemzetközi elfo­gatóparancsot. Portik Tamást idén júliusban vették őrizetbe, majd több, a ki­lencvenes években történt leszá­molással összefüggésben gyanúsí­tották meg. Felbujtónak tartják Boros Tamás 1998-as (az Arany­kéz utcai robbantásban négyen haltak meg), Prisztás József 1996- os, illetve Seres Zoltán és a vele utazó olasz férfi 1999-es meggyil­kolásában. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Omnici Zoltán, az Emberi Mél­tóság Tanácsának (EMT) elnö­ke megnyugtatónak tartja a magyar állampolgárságot szerzett felvidéki magyarok számára, hogy a magyar kormány a választási regisztráció folyamatába, a külhoni magyar sza­vazók védelme érdekében garan­ciális elemeket épít be - mondta az MTI pozsonyi tudósítójának az EMT elnöke. Semjén Zsolt ugyanis tegnap ki­jelentette, megfelelő­ garanciális ele­meket kíván beépíteni a kormány a választási regisztráció folyamatába a külhoni magyar szavazók adatai­nak védelme érdekében. A nemzet­politikáért felelős miniszterelnök­helyettes kiemelte: a kezdet kezde­tétől nyilvánvalóvá tették, hogy Magyarország senkinek nem ad ki állampolgársági információt, ez vo­natkozik a választási regisztrációra is. Hozzátette: a választási regiszt­ráció folyamata során figyelmet fordítanak arra, hogy azon orszá­gok állampolgárai, akiket emiatt esetleg retorzió érhet, úgy tudjanak regisztrálni, hogy ne jusson az adott állam tudomására. Ugyanakkor megjegyezte: abból jogilag még semmi nem következik, hogy vala­kiről tudják, magyar állampolgár. Vele szemben csak akkor lehetne fellépni, ha azt tudják bizonyítani, hogy az illető maga kérelmezte a magyar állampolgárságot. Az MTI emlékeztetett rá, hogy Robert Fico korábban egy újságírói kérdésre, miszerint aggasztja-e Szlovákiát annak lehetősége, hogy a szlovákiai magyarok szavazhatná­nak a magyarországi választáso­kon, azt válaszolta: jelenleg sehon­nan sem derül ki, mely szlovákiai állampolgárok folyamodtak ma­gyar állampolgárságért. Hozzáfűz­te: a magyarországi választások kapcsán felvetődött a választók elő­zetes regisztrációja, amit Fico sze­rint nyilvánosságra kell hozni, s így arra is fény derülhetne, hogy mely szlovákiaiak azok, akik magyar ál­lampolgárságot szereztek, s így el­veszítik a szlovákot. „Ezt csak úgy kerülhetnék el, ha nem regisztrál­ják magukat, és nem mennek el szavazni” - szögezte le Fico.­­ VÁLTOZIK AZ ALAPTÖRVÉNY. A mai nappal bekerül az alaptörvénybe a vá­lasztójog gyakorlásának előzetes regisztrációhoz kötése, miután a Magyar Közlönyben kihirdették az alkotmány Áder János köztársasági elnök által alá­írt második módosítását Az Országgyűlés október 29-én változtatott úgy az év elején hatályba lépett alaptörvényen, hogy a jövőben tartalmazza a válasz­tási feliratkozás szabályait is. A döntés értelmében a magyarországi lakóhely­­lyel rendelkező választók személyesen vagy az internetes ügyfélkapun, a ha­táron túl élő állampolgárok levélben vagy elektronikus úton kérhetik felvéte­lüket a névjegyzékbe a parlamenti választást megelőző tizenötödik napig. A Fidesz eredeti javaslatával szemben az alaptörvény így nem egyszerűen lehe­tővé teszi az előzetes regisztráció bevezetését, hanem rögzíti, hogy a válasz­tójog csak feliratkozás után gyakorolható. Az erről szóló módosításokat két héttel ezelőtt az alkotmányügyi bizottság indítványára fogadta el a Ház A névjegyzéket minden országgyűlési választás előtt meg kell majd újítani, kivé­ve, ha a voksolást a parlament feloszlása vagy feloszlatása miatt tartják. Eköz­ben Kósa Lajos ügyvezető alelnök tudatta, a Fidesz mindenképpen szeretné, ha lenne előzetes alkotmánybírósági normakontroll az új választási eljárási törvényről, ennek technikai formája azonban még nem dőlt el. (MTI) Végelszámolás alatt Szegedi turulos cége a Katona______________________ V­égelszámolás folyik a Jobbik­ból távozott Szegedi Csanád cége, a Turul boltot üzemeltető Szkíta Hadúr Kft. ellen. Úgy tudjuk, az eljárást Szegedi kezdeményezte. A cég egyértelműen Szabó Gábor­hoz, a Jobbik pártigazgatójához kö­tötte Szegedit, hiszen abban a jelen­leg is jobbikos politikus a 2007. feb­ruári alapítás óta 5 százalékos tulaj­donrészt birtokol. Szabó a Szegedit övező botrány kirobbanása után (amikor kiderült, hogy feltehetően uniós pénzt ajánlott a zsidó szár­mazását ismerő férfinak) úgy dön­tött, hogy kiszáll. Lapunknak el­mondta, hogy el is készíttette az üz­letrész átruházásról szóló papíro­kat, ám azóta sem tudtak Szegedi­vel hivatalos körülmények között, az aláírás érdekében találkozni.­­ A Köves Slomóval való találkozása óta sem személyesen, sem telefonon nem beszéltünk egymással - mond­ta a jobbikos politikus. Szegedit más üzleti érdekeltség is fűzte a Jobbikhoz. A párthoz köt­hető hetilapot kiadó Magyar Hírek Kft.-t közösen jegyezte először Vona Gábor pártelnökkel, majd ta­valy május óta Vona feleségével. A cégrészüket néhány hete mindket­ten átadták az Iránytű Intézetnek; ezt az elemzőcéget egyébként Forrai Richárd, Vona egykori ta­nácsadója vezeti. 2012. november 10., szombatBelföld Balliberális holdudvar Bajnai mögött Selmeczi Gabriella szerint már most lejárató kampányba kezdtek a Fidesz ellen az ifjú MSZP-sek Eörsi László, Heller Ágnes, Vásárhelyi Mária, Vargha János, Kő­szeg Ferenc - az MSZP-SZDSZ-koalíció hátországának legelko­­pottabb figurái. Szanyi Tibor szerint „bejegyzett liberálisok” sze­repelnek azon a százas listán, akik támogatják a Bajnai Gordon nevével fémjelzett Együtt 2014 mozgalmat. Bár a kongresszus csak a jövő héten dönt a kérdésben, Jávor Benedek, az LMP frak­cióvezetője szerint meg kell kezdeni Bajnaiékkal a tárgyalásokat. B Bakonyi Apám________________ M­ég az interneten, kormány­pártisággal aligha vádolható fórumokon is felháborodást váltott ki az a lista, amely az Együtt 2014 mozgalom támogatóinak nevét tartalmazza. „Hatalmas öngól, hogy az első száz, szimbolikusnak szánt aláíró között számos olyan fi­gura található, akiknek a neve elvá­laszthatatlan az MSZP-SZDSZ- koalíciótól és annak teljesen hitel­telenné vált hátországától [...] Bajnai Gordonnak és az Együtt 2014-nek sokkal óvatosabban és távolságtartóbban kellene viszo­nyulnia ezekhez az elkopott balliberális petíciófüggőkhöz, illet­ve az ő csimpaszkodásukhoz [...] az aláírók is azt hiszik, hogy még mindig 1995-öt írunk” - olvasható az Indexen rendszeresen kiemelt egyik blogban. A lista mellett Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja sem tudott szó nélkül elmen­ni. A szocialista politikus Face­­book-oldalán azt írta: „Jobb szeret­ném, ha a széles összefogást jobbá­ra nemcsak bejegyzett liberálisok, hanem rajtuk kívül mások is repre­zentálnák.” Tény: annak ellenére, hogy az Együtt 2014 politikai középként határozza meg önmagát, a legelva­­kultabb balliberális közéleti sze­replők, értelmiségiek, klubrádió­sok, egykori chartások, Duna-kö­­rösök támogatják a mozgalmat, így többek között Bródy János, Eörsi László, Heller Ágnes, Vásárhelyi Mária, Vargha János, Kőszeg Fe­renc, Ferge Zsuzsa, Lángh Júlia, Mélykúti Ilona, Vince Mátyás, György Péter, Jován László, Fischer Ádám, Babarczy Eszter, Vágvölgyi B. András, illetve Schweitzer József nyugalmazott főrabbi. Bajnaiék mögött áll továbbá Straub Elek, akinek elnök-vezérigazgatósága idején korrupciógyanús ügyek tör­téntek a Magyar Telekomnál, Bojár Gábor, a Graphisoft társalapítója, az ország egyik leggazdagabb vál­lalkozója. Noha a kérdésben a jövő heti kongresszus dönt majd, Jávor Be­nedek a TV2 Mokka című műsorá­ban kijelentette: felelőtlenség len­ne, ha pártja nem vizsgálná meg az együttműködés lehetőségét az Együtt 2014 mozgalommal, ezért tartja magát ahhoz, hogy a két szervezet között meg kell kezdeni a tárgyalásokat. Az LMP frakcióve­zetője szerint ez nem feltétlenül je­lenti azt, hogy csatlakoznak az új mozgalomhoz.­­ Az LMP dolga megvizsgálni, hogy miként tud hozzájárulni a kormányváltáshoz úgy, hogy saját céljait és program­ját nem adja fel, hanem megvaló­sítja - mondta Jávor Benedek, aki komoly vitára számít a kongresz­­szuson arról, hogy mi a helyes út az ökopárt és Magyarország számára. Mint ismert, Mile Lajos, az LMP frakcióvezető-helyettese szerint fe­lelőtlenség volt Jávortól, hogy az Együtt 2014-gyel való együttműkö­dés lehetőségeiről nyilatkozott. Mindeközben Juhász Péter, a bejegyzés alatt álló Milla Egyesület vezetője a HVG.hu-nak arról be­szélt: az, hogy Bajnai Gordon fel­szólalt a Milla demonstrációján, még nem jelenti azt, hogy a volt kormányfő lenne a mozgalom ve­zetője. „Aki így gondolja, tévúton jár. Persze Bajnai Gordon a legna­gyobb név, volt már miniszterel­nök, mindenki őt emeli ki, de akkor is három egyenrangú szervezetről van szó” - magyarázta Juhász Pé­ter, aki, mint kiderült, nem szereti az Együtt 2014 fő jelszavát, a „re­­zsimváltás” kifejezést. Azt azonban nem indokolta meg, hogy miért. A Fidesz szerint nagy lehet a pá­nik a baloldal, „a Gyurcsány- Bajnai-féle szövetség” háza táján, ha már most, másfél évvel a parla­menti választás előtt lejárató kam­pányba kezdenek. Selmeczi Gab­riella, a kormánypárt szóvivője mindezt a Societas, az MSZP ifjú­sági szervezetének egyik kiadvá­nyával kapcsolatban mondta. A Fidesz által a politikai hecc­kampány részének tartott, a jobb­oldalt lejárató kiadvány a szóvivő szerint tele van csúsztatásokkal, valótlan állításokkal. Példaként említette, abban egy kormánypárti képviselőt gyanúsítanak azzal, hogy veri a nőket, „holott pontosan Józsa Istvánról, szocialista képvise­lőtársunkról derült ki, hogy tettleg bántalmazott egy országgyűlési bi­zottsági munkatársnőt, nevesül megrángatta a haját”. A Fidesz jo­gászai tanulmányozzák az újságot, és ha úgy látják, hogy megállnak a személyiségi jogot sértő állítások, akkor jogi útra terelik az ügyet - közölte Selmeczi Gabriella. BOKROS LAJOS BEJELENTKEZETT: Erkölcsi kötelességének érzi Bokros Lajos, hogy megméresse magát a kö­vetkező parlamenti választáson. Az EP-képviselő erről az ATV Start című műsorában beszélt. Bokros Lajos még nem tudja, milyen formában te­szi ezt elmondása szerint egyelőre nem áll mögötte párt Korainak ne­vezte a kérdést hogy új formációt hoz-e létre, vagy csatlakozik egy már meglévő politikai szervezethez Mint ismert Bokros Lajos az MDF alapsza­bályával ellentétesen lett a párt EP- képviselője, az ugyanis kimondja, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség korábbi vezetője nem lehet az MDF jelöltje. Bokros viszont katonaideje alatt Kalocsán KISZ-titkár volt majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen kari KISZ-titkári funkciót töltött be. Az MDF országos választmá­nya tavaly arra kérte Bokrost hogy adja vissza EP-képviselői mandátumát ám ő ennek a mai napig nem tett eleget

Next