Magyar Nemzet, 2013. február (76. évfolyam, 31-58. szám)

2013-02-23 / 53. szám

BOROS BÁNK LEVENTE POLITOLÓGUS: Orbán Viktor beszé­dében egyrészről tágabb perspektívába helyezte a kormányzást, másrészt­­kontrasztolt, vagyis szembeállította kormányát politikai környezetével. A miniszterelnök történelmi távlatokból indulva vezette le Magyarország jelenlegi helyzetét s húszéves jövőképet vetített előre, amelyekben nemcsak az eddigi eredményekről, de a feladatokról is szó esett Mindezt a pódiumon látható üzenettel is hangsúlyozták, miszerint Magyarország jobban teljesít Orbán ugyanakkor már első mondatával pozícionálta pártját ellenfeleivel szemben, amikor az őt megelőző évértékelő beszédekre utalva köszöntötte közönségét Nemcsak a pártokhoz, de az Európai Unióhoz képest is kontrasztot állított amelyekben olyan értékel­lentéteket használt mint a gyenge és erős nemzet az internacio­­nális és nemzeti központú gondolkodás. MRÁZ ÁGOSTON, A NÉZŐPONT INTÉZET ELEMZŐJE: Az év első igazi országértékelő beszéde hangzott el, amelyben konkrétu­mok és hosszú távú víziók is megjelentek Az üzenet fő célja a 2010-es szavazótábor megszólítása és egységbe kovácsolása volt Az egész beszéd a­­munka közben­ lévő kormány benyomását keltette, amelyik felhatalmazást kér a megkezdett tervek befejezé­séhez Nagyon erős volt a kontraszt Orbán Viktor beszéde és az el­lenzéki vezetők korábbi­­országértékelései­ között Míg ellenfelei az aktuálpolitikai kérdésekre és a belső csatározásra helyezték a hangsúlyt ezért mondandójuk szavatossági ideje rövidnek bizo­nyult a miniszterelnök a következő egy évre, valamint a követke­ző ciklusra és évtizedre is vázolta elképzeléseit A januárban meg­hirdetett politikai konszolidációba is illeszkedett a beszéd, mert­­nyugodt erőt­ és óvatos magabiztosságot is sugárzott KISZELLY ZOLTÁN POLITOLÓGUS. A miniszterelnök évértékelő­jét elsősorban a könnyebb megérthetőséget célzó képes beszéd jellemezte, vagyis bőségesen élt hasonlatokkal, viccekkel - ebből az is adódik, hogy nem a konfliktusra, inkább a konszenzusra fek­tetett hangsúlyt Fontos eleme volt hogy az ,egy hajóban eve­zünk" mondattal gesztust tett az ellenzéknek, ugyanakkor az ed­dig elért eredmények, illetve egy esetleges kormányváltás esetén azok veszélybe kerülését emelte üzenetének középpontjába. Az országot érintő két-három kiemelt problémára és azok megoldá­sára összpontosított ismertetve, amit a kormány eddig tett, és hangsúlyozva, amit a jövőben megtehet ilyen kérdés volt a csalá­dok anyagi helyzete, de üzent a felsőoktatás ellen tüntető hallga­tóknak is - nekik kitörési pontokkal, például az innováció felkaro­lásával nyújtott perspektívát 2013. február 23., szombatBelföld Magyar Nemzet Az ország túl van a fordulóponton Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjében kijelentette, most ismét magyar mű van születőben Magyarország ma számos területen jobban teljesít, mint koráb­ban - mondta Orbán Viktor tegnap hagyományos évértékelő be­szédében. A miniszterelnök kiemelte az emberek mindennapi terheinek könnyítését, az érdekérvényesítést, a családok támo­gatását, a nyugdíjak védelmét, a közbiztonságot, a felesleges ki­adások lefaragását, az egészségügyet és a felzárkóztatást is. Hoz­zátette: a kormánynak még minden területen van tennivalója.­ ­ S/it.Agyt Richard___________ M­ iniszter után könnyű be­szélni, pap után annál ne­hezebb - kezdte felszólalását a mi­niszterelnök, akit előzőleg Balog Zoltán, a Magyar Polgári Együtt­működés Egyesület elnöke kért fel az évértékelő beszéd megtartásá­ra. Orbán Viktor a Millenáris Parkban Magyarország jobban teljesít címmel tizenötödik alka­lommal elemezte a mögöttünk ál­ló év történéseit, és áttekintette az ország előtt lévő feladatokat is. - 2012-ben 90 300 gyermek jött világra, 2251-gyel több, mint egy évvel korábban - mondta Orbán Viktor. Hozzátette, szeretné azt hinni, hogy ennek a jó hírnek a hátterében nemcsak néhány fon­tos kormányzati intézkedés áll, hanem az is, hogy „ők már tudják, a szűkmarkú jelennél nagyvona­lúbb jövő” elé nézhet Magyaror­szág.­­ Ahogy korábban eltervez­tük, lehet, hogy 2013 az emelkedés éve lesz? - utalt a kormányfő arra a napokban megjelent OECD- jelentésre, amely szerint a magya­rok 69 százaléka érzi úgy, hogy több pozitív élményben van része egy átlagos napon, mint kellemet­len tapasztalatban. Az uniónak is drukkolunk Orbán szerint a számtani muta­tóknál is fontosabb tanulság, hogy a szocialisták 2002-ben felrúgták azt a rendszerváltás utáni közös ígéretet, amely szerint Magyaror­szág „nem követi el többé Kádá­rék és az MSZMP hibáját”, és kül­földről felvett hitelből nem finan­szíroz jóléti kiadásokat.­­ Tudom, hogy a magyarok nem szeretik a szájbarágós beszédeket, de a poli­tikában vannak dolgok, amiket százszor el kell mondani. Állam­­adósságra nem lehet gazdaságpo­litikát építeni - hangsúlyozta a miniszterelnök. Szerinte siker, hogy hazánk - az öt uniós tagál­lam egyikeként - 2012-ben to­vább csökkentette adósságát. - Az Európai Bizottság aktuális előre­jelzései ne zavarják meg önöket - utalt Orbán a tegnap közzétett uniós jelentésre. Hozzátette azt is, hogy „a költségvetési hiányt egy­szer sem sikerült eltalálniuk, drukkolunk nekik, de három szá­zalék alatt lesz idén is a hiány”. Ottlik Gézától idézve azt mondta: a világhoz nem alkalmazkodni kell, nem újrarendezgetni azt, ami már megvan benne, hanem hozzáadni mindig. Szerinte így születnek a nagy művek, mi, magyarok azon­ban ritkán beszélünk a nagy mű­veinkről. A miniszterelnök a Mil­lenáris közönsége előtt felsorolt több olyan magyar teljesítményt, amelyek a tavalyi évben születtek, de talán kevesebb figyelmet kap­tak. Ezek között említette a mate­matikai Nobel-díjként emlegetett Ábel-díj, illetve a nemzetközi logi­kai játékok nagydíjának magyar nyerteseit, az európai szakmun­kás-olimpián öt aranyérmet szer­zett magyar csapat teljesítményét, de azt is, hogy a világ legjobb klubja Budapesten van, míg a vi­lág tíz legjobb séfje közé került egy magyar is. A gyengeség a probléma­ ­ Úgy áll a helyzet, hogy most is­mét magyar mű van születőben - mondta Orbán, aki szerint a „megtanultunk kicsik lenni” évei után 2010 fordulópont volt az or­szág életében. A kormányfő sze­rint új időszámítás kezdődött az­zal, hogy a magyarok belátták azt is, hogy „a gyengeség nem megol­dás, hanem maga a probléma”.­­ Azóta mindent véghezvittünk, amiről a gyengeség hívei azt mondták, nem lehet. Ezzel vette kezdetét a magyarok új műve, a XXI. századi erős Magyarország megteremtése - folytatta. Orbán szerint „olyan országot építünk, ahol az emberek nem külföldiek hasznáért dolgoznak, ahol nem bankárok és külföldi bürokraták mondják meg, hogyan éljünk, mi­lyen alkotmányunk legyen, mikor emelhetünk béreket vagy nyug­díjakat”. A miniszterelnök arról is be­szélt, hogy a XX. századi magyar gazdaságtörténetet gyakran írják le húszéves ciklusok változása­ként. Orbán úgy véli, mindennél fontosabb, hogy legyen világos el­képzelésünk a következő húsz év­ről és az ehhez kapcsolódó politi­kai, társadalmi, és gazdasági dön­tésekről. A kormány ez irányú ter­vei között szerepel egyebek mel­lett az, hogy megszüntesse az or­szág külső pénzügyi és energia­függőségét, hogy mindenkit kise­gítsen a devizaadósságból, hogy megállítsa a népességfogyást, hogy mindenki találjon munkát, aki itthon akar dolgozni, valamint az is, hogy a magyar gazdaság a harminc legversenyképesebb közé tartozzon. A hajófenéken ügyeskedők Magyarország ma jobban teljesít, mint korábban, és eredménye­sebb a válság kezelésében, mint a legtöbb európai ország - hangsú­lyozta Orbán Viktor. A parlament után itt is kiemelte, hogy ez „mindannyiunk sikere, még az el­lenzéké is”.­­ Persze van olyan, hogy az embert leparancsolják a parancsnoki hídról, de mivel a ha­jó közös, ilyenkor evezni kell, és nem durcásan ügyeskedni a fúró­val a hajófenékben - tette hozzá. Orbán szerint Magyarország job­ban teljesít az emberek minden­napi terheinek könnyítésében is, mint az elmúlt húsz évben. Emlé­keztetett arra, hogy január elsejé­től tíz százalékkal csökkent a gáz, a villamos energia, illetve a távfű­tés ára, és tovább csökkentik a megélhetési költségeket. A kor­mányfő szerint hazánk jobban ér­vényesíti az érdekeit is, mivel az európai uniós csatlakozása óta még soha nem harcolt ki magának annyi forrást a közösségi költség­­vetésből, mint a következő hét­éves ciklusban. Újabb akciótervek Orbán kifejtette, a családok támo­gatásában, a nyugdíjak védelmé­ben is jobban áll az ország, mint az európai országok többsége. Megerősítette, hogy az év máso­dik felében akciótervet hirdetnek a bérből és fizetésből élők támo­gatása érdekében, a munkahely­védelmi akciótervet pedig kibőví­tik 2013 derekán. A miniszterel­nök a közbiztonságot, a felesleges kiadások lefaragását, az egészség­ügyet és a felzárkóztatást is azon területek között említette, ame­lyeken Magyarország jobban tel­jesít. Ugyanakkor minden terület elemzésénél hozzátette, hogy még mindenhol van további teendője a kormánynak. Kezünkben a sorsunk Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy 2010-ben „jó döntés volt a ma­gunk kezébe venni a sorsunkat, bár ennek nem mindenki örül itt­hon és külföldön”. A miniszterel­nök szerint „egy erős ország nem felejtheti el, hogy az azt megelőző nyolc évben eladósították az or­szágot, elvették az otthontereme­­tés lehetőségét a fiataloktól, a tá­mogatást a családoktól, hogy el­vettek a nyugdíjasoktól egyhavi nyugdíjat, és azt sem, hogy béké­sen ünneplő emberekre uszították a rohamrendőröket”. Szerinte „ezek a régi figurák a bankok adó­ját elengednék, és helyette megint az embereket adóztatnák, csök­kentenék a minimálbért, megvág­nák a nyugdíjakat, és megint el­vennék a gyermekek után járó adókedvezményt”. Orbán szerint a ma zajló csata célja, hogy Magyarország olyan hely lesz-e, ahol kemény és felelős­ségteljes munkával előre lehet jut­ni, függetlenül attól, hogy ki mi­lyen családból érkezik. Hangsú­lyozta, hogy ehhez meg kell nyerni a fiatalokat is, meggyőzve őket ar­ról, hogy az egyéni szabadság mel­lett van közös felelősség is. Orbán Viktor Olyan országot építünk, ahol az emberek nem külföldiek hasznáért dolgoznak, ahol nem bankárok és külföldi bürokraták mondják meg, hogyan éljünk FOTÓ: NAGY BÉLA Az ellenzék többet várt a kormányfőtől HÍRÖSSZEFOGLALÓ TÖRÖK ZSOLT (MSZP): Magyaror­szág jobb beszédet és jobb kor­mányzást érdemelt volna. Az utóbbi három év kormányzása azt bizonyítja, hogy Orbán Viktor nem tudja, mit kellene tenni, míg a be­széd azt, hogy a miniszterelnök nem tudja, mit kellene mondani. A 25 éve a politikai porondon sze­replő­ kormányfő ugyanazokat a közhelyeket, ugyanazokat az olcsó poénokat pufogtatta korábban is, mint most. Orbán Viktor húsz éve erős Magyarországról beszél, de azt még mindig csak a jövő időben teszi. Az ország sokkal rosszabb helyzetben van, az emberek sokkal nehezebb körülmények között él­nek, mint korábban. VONA GÁBOR (JOBBIK): Orbán Vik­tor évértékelő beszéde nem állt a valóság talaján, a Fidesz nem ké­pes megoldást kínálni a magyar emberek mindennapi problémái­ra. Orbán Viktor nem beszélt a munkahelyteremtésről, nem tud­juk, hol van a beígért egymillió új munkahely legalább töredéke. Nem esett szó a közbiztonság tra­gikus állapotáról sem, a rendőrség állományának újoncokkal történő feltöltése nemhogy két hét, de két és fél év alatt sem teremtett rendet az országban. A miniszterelnök nem adott számot az elszámolta­tás ígéretéről sem, a nemzeti va­gyont kiárusítók közül pedig senki nem nyerte el méltó büntetését. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): A mi­niszterelnök évértékelő beszédé­ben azzal hencegett, hogy az or­szág függőségét csökkenti, de va­lószínűleg mi másik mozit né­zünk. A helyzet ugyanis az, hogy az államadósság annak ellenére nő, hogy a kormány eltapsolta a magán-nyugdíjpénztári vagyont, és rekordmértékű a külföldi tulaj­donban lévő állampapírok értéke. Orbán Viktor nem tudja, hogy va­lójában kivel folytat szabadság­­harcot, a gazdaságpolitika kiszá­míthatatlansága miatt a nemzet­­gazdaság csak drágán finanszíroz­ható. A foglalkoztatás kapcsán a miniszterelnök trükközött a szá­mokkal, hiszen nemhogy új állás­helyek jöttek volna létre, hanem rekordokat dönt a munkahelyek megszűnésének száma. EGYÜTT 2014: A kormányfő úgy tett, mintha csak a lépéseinket kel­lene növelni és gyorsítani, az irány amúgy jó, de ez nem igaz: Magyar­­országon rossz irányba mennek a dolgok. A demokrácia gerincét csigolyánként törték el a rezsim irányítói, a gazdaságot pedig tönkretették: folyamatosan romlik a forint, tízezrével szűnnek meg a munkahelyek, uniós források ezermilliárdjait buktuk el, félmil­lió vállalkozó szellemű, fiatal és jól képzett magyar vándorolt ki az or­szágból, mert ez a kormány elvette tőlük a reményt, hogy a hazájuk­ban is boldogulhatnak. A jobban teljesítő Magyarországtól éppen az elmúlt két év kormányzati ámokfutása miatt kerülünk egyre távolabb. MOLNÁR CSABA (DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ): Az évértékelőből ki­maradtak a valós tények, és a kor­mányfő csak az álmairól beszélt, ami azt bizonyítja, hogy a kormány nemcsak tönkretette az országot, de észre sem veszi, hogy milyen iszonyatos a rombolás, amit vég­hezvitt”. A közelmúlt miniszterel­nöki beszédei közül ez volt „intel­lektuálisan a legsilányabb”.

Next