Magyar Nemzet, 2013. március (76. évfolyam, 59-87. szám)

2013-03-01 / 59. szám

Lefújták a békemenetet A titkosszolgálat jelzése alapján állhattak el a szervezők a Ponta látogatása elleni demonstrációtól Folytatás az 1. oldalról • A Magyar Nemzet értesülése sze­rint a civileket a hazai titkosszolgá­latok figyelmeztették a békemenet tervezett megzavarásáról, a provo­kációs elő­készületekrő­l. Lapunk tegnap számolt be ar­ról, hogy a békemenet székely és magyar zászlós tüntető­ tömeggel várja majd a magyarellenes intéz­kedéseiről és kijelentéseiről elhíre­­sült Victor Pontát március 9-én a Papp László Budapest Sportaréná­nál, ahová a román kormányfő az MSZP évértékelő rendezvényének díszvendégeként érkezik. Fricz Ta­más akkor azt nyilatkozta: azért tüntetnek, mert elfogadhatatlan­nak tartják az erdélyi magyarság jogait lábbal tipró, a kisebbségeket sorozatosan sértegető Ponta ma­gyarországi látogatását. A civilek a nemzeti érdekek arculcsapásának tartják, hogy egy ilyen szélsőséges, gyűlölködő embert hív meg magá­hoz díszvendégnek az MSZP, és szerintük ezzel a szocialisták ugyanott folytatják, ahol Med­­gyessy Péter és Kovács László 2002- ben a „23 millió román munkavál­lalóval” való riogatással, illetve az Erdély elcsatolására való koccin­tással abbahagyták. Ismeretes, Ponta hatalomra ke­rülése után kizárólag nemzetiségi alapon elküldte az erdélyi magyar prefektusokat és alprefektusokat, felszámolta a marosvásárhelyi or­vosi egyetem magyar karát, tűzzel­­vassal üldözi a székely zászlót, újabban pedig szét akarja zúzni a Székelyföld tömbmagyar régióját. Ráadásul olyan (utóbb alkot­mányellenessége miatt megsem­misített) választási törvényt dol­gozott ki, amely alaposan meg­nyirbálta volna az erdélyi magyar­ság képviseletét a bukaresti tör­vényhozásban. Mint megírtuk, az erdélyi magyarságot sanyargató Ponta érkezése szocialista körök­ben sem aratott osztatlan sikert. Többen úgy vélik, nem feltétlenül egy ilyen vitatott megítélésű politi­kussal kellene szemléltetni, milyen kiterjedt a szocialista párt nemzet­közi kapcsolatrendszere. Eközben az Európai Nemzeti­ségek Föderatív Uniója (FUEN) keddi közleményében elfogadha­tatlannak nevezte a székely zászló használatának romániai tiltását. A Martha Stocker, a FUEN dél-tiroli alelnöke által aláírt nyilatkozat ki­emelte: „Romániának engedélyez­nie kell a székelyek számára zász­lójuk használatát - nem utolsó­sorban a hivatalos épületeken. Eu­rópai kisebbségi jogi távlatból minden más megoldás elégtelen volna”. Hozzátette: ilyen kérdé­sekben az Európai Uniónak a ki­sebbségek védelmezőjeként kelle­ne fellépnie. Az európai nemzeti kisebbségek ernyőszervezetének közleménye aggodalmát fejezte ki a zászlóügy kapcsán kialakult ro­mán-magyar vita miatt is, mert szerintük az államoknak nem sza­bad a kisebbségek kárára vitat­kozni. A 32 európai ország 94 szervezetét tömörítő FUEN sze­rint a most zajló román-magyar nézeteltérések ismét rávilágítanak arra, hogy Európának foglalkoz­nia kell a nemzeti kisebbségek kérdéskörével. ■ SZÉKELYFÓBIA: A pápai trónra esé­lyes Erdő­ Péter bíborosi címerében is ott vannak a székely szimbólu­mok, így a nap és a hold, mert az egyházi vezető nagyszülei széke­lyek voltak - közölte tegnap a bu­karesti Cotidianul. Már a cikk cí­me (A székely felmenőkkel rendel­kező magyar kardinális, Erdő Pé­ter esélyes arra, hogy ő legyen a pápa) is arra utal, hogy továbbra sem csillapodik a román sajtó szé­kelyfóbiája. A bukaresti sajtóorgá­num XVI. Benedek utódjának március végén tartandó választási procedúráját elemezve megállapít­ja: a 116 pápaválasztó bíboros kö­zül több sajtóorgánum, így az olasz RAI rádió és a német Die Welt is esélyesként emelte ki Erdő Péter bíborost, esztergom-buda­­pesti érseket. (L. Cs.) Victor Ponta román kormányfő Mesterházy Attila MSZP-elnök vendége lesz Budapesten FOTÓ: europress/afp/john­thys Tiszta lap a településeknek Megközelítőleg hétszázmilliárdnyi adósságot vesz át az állam az önkormányzatoktól az idén - erről a kistelepülések többségével még tavaly, a városokkal pedig a napokban köt megállapodásokat a kormány. A két évvel ezelőtt kritikussá vált eladósodási folya­matnak ma már törvényi gátja van, ugyanakkor a kabinet június végéig dönt: milyen előnyökhöz juttatja azokat a helyhatóságokat, ahol jól gazdálkodtak, és nem vettek fel jelentős hiteleket. L. Szabó Zsolt T­iszta lappal indulhatnak Ma­gyarország önkormányzatai azután, hogy a kormány csaknem 685 milliárd forintnyi adósságu­kat vállalja át - közölte tegnap Giró-Szász András kormányszóvi­vő. A kabinet tavalyi döntése alap­ján december végéig 1710 ötezres lélekszám alatti település 74 milli­árdos tartozását teljes egészében átvették. Összesen 278 város, nagyváros 1033 milliárdnyi hitelé­ből több mint 610 milliárdot az ál­lam fizet vissza a bankoknak. Pintér Sándor belügyminiszter leszögezte: Magyarország törvé­nyei nem engedik meg, hogy az önkormányzatok újra eladósodja­nak.­­ Amennyiben egy település mégis erre az útra lépne, a helyi vezetőknek tudniuk kell, az adós­ságrendezési eljárás nem változik - figyelmeztetett mindenkit a mi­niszter. Hozzátette: ha van olyan település, ahol az önkormányzat önhibáján kívül olyan nagymérté­kű az adósságspirál, hogy az állam segítsége után is gondok vannak, a Belügyminisztériumnál elkülö­nített 25 milliárd forintos keretből támogatáshoz juthatnak. Várha­tóan a második fél évében már adatok is lesznek az eljárásnak az önkormányzati gazdálkodásra gyakorolt hatásairól. A városok adósságállományá­nak átvételéről 40 és 70 százalék közötti arányt tartalmaz a kor­mánydöntés. Ez 48 önkormányzat esetében minimális, 91-nél pedig maximális segítséget jelent. A fő­városban a korábbi bejelentés sze­rint 60 százalékos lesz az állami segítség, amellyel több mint 104 milliárd forintos törlesztéstől sza­badulna meg Budapest. Pintér Sándor azonban hangsúlyozta: Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester jövő pénteki megállapodása után ez a szám még változhat. Mint ismere­tes, a húsz évig tartó Demszky­­korszak legsúlyosabb öröksége, a BKV működtetése máig megol­datlan, a város gazdálkodását pe­dig többek között a 4-es metró el­hibázott beruházása szorítja kor­látok közé. Az általános önkormányzati eladósodottság 2011-re vált tart­hatatlanná: a településeken 1247 milliárd forintnyi adósság, továb­bá 136 milliárd forint lejárt szállí­tói tartozás halmozódott fel. - Az előző kormányok egyre több fede­zet nélküli feladatot adtak át a helyhatóságoknak. Az adósságte­her egy része a felelőtlen helyi gaz­dálkodás miatt keletkezett, sokan devizában, jellemzően svájci frankban adósodtak el - sorolta a fő okokat a belügyminiszter. Azt is jelezte: június végéig döntenek ar­ról, milyen előnyhöz juttatják azt az 1160 önkormányzatot, ahol „a jó gazda gondosságával” kezelték a közös pénzt. Tegnap országszerte számos adósságrendezési megállapodást írtak alá a kormány és az önkor­mányzatok között. Veszprémtől például 70, Debrecentől, Tapolcá­tól, Tatabányától 65, Szekszárdtól, Siófoktól és Mosonmagyaróvártól 60, Győrtől pedig 40 százalékos tartozást vesz át az állam. 3 2013. március 1., péntekBelföld Magyar Elemzőt Több adóson segítenek Kibővítik az eszközkezelő programjaiban részt vevők körét m Munkatársunktól M­ég az idén tavasszal jelen­tősen nőhet a Nemzeti Esz­közkezelő (NET) programjára jo­gosult családok száma, miután a kormány tegnap elfogadta az ezzel kapcsolatos előterjesztést. Az Or­szággyűlés várhatóan még a tavaszi ülésszak első felében dönthet a ja­vaslatról, vagyis akár már nyár előtt életbe léphetnek a változások. Az Otthonvédelmi Akcióterv részét képező programban az állam az eszközkezelőn keresztül úgy vásá­rolja meg a hiteladósok ingatlan­jait, hogy lehetőséget ad számukra az ingatlan bérlésére. Jelenleg a programban azok vehetnek részt, akik maguk, házastársuk vagy élet­társuk révén felelnek meg a krité­riumoknak. Az előterjesztés ezt a kört tovább bővítené a hozzátarto­zókkal is. Vagyis a családok akár a velük élő nagyszülő jogán is bekap­csolódhatnak a programba. A lapunknak nyilatkozó szakér­tők szerint a jogosultak körének bővüléséhez leginkább az járulhat hozzá, hogy a felajánlható ingatlan forgalmi értéke Budapesten és a megyei jogú városokban 15 millió forintról 20 millióra, egyéb telepü­léseken 10 millió forintról 15 mil­lióra emelkedhet. Korábban már többen is azért kritizálták a progra­mot, mert a jogszabályban megálla­pított értékhatárok véleményük szerint túl alacsonyak voltak. A két évre szóló visszavásárlási jogot an­nak rövidsége miatt érték bírálatok. A javaslat épp ezért jóval hosszabb, ötéves időtartamra nyújtaná ki a korábbi tulajdonosok vételi jogát. A Nemzeti Eszközkezelő tavaly év végéig 600 lakást vásárolt meg, az idén pedig tízezer család meg­mentésére van keret a program­ban. A 2013-as költségvetésben a társaság ingatlanvásárlásaira 33 milliárd forint áll rendelkezésre. ■ LEJÁRT A MORATÓRIUM. Véget ért a mai nappal a kilakoltatási mora­tórium. A lapunknak nyilatkozó szakértők ugyanakkor biztosak abban, hogy hétfőn a parlament elé kerül a moratórium meghosz­­szabbításáról szóló javaslat. Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezője reményét fejezte ki, hogy a lakások kiürítésével foglal­kozó cégek nem vágnak elébe a kormányzat moratóriumhosszab­bító szándékának. A szakember azt üzente az adósoknak, hogy egyelőre ne hagyják el otthonaikat, hivatkozzanak a tilalom fenntartá­sának ígéretére. (Cs. L.) Elkészült Németh javaslata HÍRÖSSZEFOGLALÓ J­övő héten az Országgyűlés elé kerülhet a tízszázalékos rezsi­csökkentést törvényi szinten is rög­zítő javaslat. Németh Szilárd (Fi­desz), a rezsicsökkentést ellenőrző munkacsoport vezetője az Ország­­gyűlés keddi ülésén már beszélt a tervezett jogszabályról, amelynek célja, hogy a tíz százalék törvényi rögzítésével kizárjanak mindenféle szolgáltatói trükközést, és minden szolgáltatót kötelezzenek arra is, hogy a rezsicsökkentés tényéről számszakilag alátámasztva tájékoz­tassák a fogyasztókat. A jogszabály emellett felhatalmazná a kormányt a további rezsicsökkentési elemek kidolgozására és érvényesítésére, a fogyasztók védelmét pedig az ga­rantálná, hogy a törvény 365 napon belüli számlázásra kötelezné a szol­gáltatókat a hátralékosok felé. A fideszes politikus közölte, az előter­jesztést az általa vezetett testület dolgozta ki és nyújtja be a Ház elé. ■ BAJNAI A CSÖKKENTÉS ELLEN. Baj­nai Gordon volt kormányfő szerint a rezsicsökkentés nem fenntartha­tó. - Az árát sokszorosan fizeti meg mindenki - nyilatkozta a politikus a 168 Órának adott interjúban. Hozzátette, miközben a lakosság rezsiköltségei csökkentek, a vállala­toké növekedett. (MN) Hétfőn az Országgyűlés is foglalkozhat a rezsicsökkentéssel fotó: Kocsis ZOLTÁN A Jobbik megelőzte az MSZP-t Másfél éves csúcsra emelkedett azok száma, akik szerint jó irányba mennek a dolgok Ma­gyarországon és jók az Orbán­­kormány intézkedései - derül ki a Medián legfrissebb kutatá­sából. A felmérés szerint a kor­mánypártok stabilan őrzik ve­zető szerepüket, míg a biztos választók között a Jobbik meg­előzte a szocialistákat. ft Munkatársunktól______________ S­tabilan őrzik vezető szerepüket a kormánypártok a Medián leg­frissebb, februárban készült közvé­lemény-kutatása szerint. A teljes népességen belül a januári adatok­hoz képest némi esés után 26 száza­lékos a Fidesz-KDNP támogatott­sága. A második helyen álló MSZP szimpatizánsainak száma ugyanak­kor jelentőset zuhant, a párt az év eleji 16 százalék után jelenleg 12 százalékos népszerűséget tudhat magáénak. Ebben a kategóriában a Jobbik 10, míg a Bajnai Gordon ne­vével fémjelzett Együtt 2014 né­hány százalékpontos erősödés után 8 százalékon áll. A felmérés szerint sem az LMP, sem pedig a Gyur­­csány-féle Demokratikus Koalíció nem jutna be a parlamentbe 2-2 százalékos támogatottságával. A biztos szavazók között is je­lentős a kormánypártok előnye, a Fidesz-KDNP ugyanis 41 százalé­kon áll. Ebben a kategóriában ugyanakkor a Jobbik megelőzte a szocialistákat, 19 százalékos támo­gatottságával a radikális párt ugrott a második helyre. Az MSZP-t 17, az Együtt 2014-et 15 százalék támo­gatja, míg a DK és az LMP a parla­menti küszöb alatt, 4, illetve 2 szá­zalékon áll. A kutatásból az is kiderül, hogy az elmúlt másfél év legmagasabb szintjére emelkedett a derűlátók aránya. Jelenleg minden negyedik válaszadó látja úgy, hogy Magyar­­országon jó irányba mennek a dol­gok. Ugyancsak másfél éve a leg­többen, az emberek 30 százaléka értékelte jónak az Orbán-kormány eddigi munkáját. A politikusok listáján továbbra is Áder János köztársasági elnök a legnépszerűbb, habár népszerűségi szintje a januári 49 pontról 43 pont­ra csökkent. A második helyen egy pontot erősítve az előző hónaphoz képest Orbán Viktor miniszterel­nök áll, 34 pontos népszerűséggel. A harmadik legnépszerűbb a fide­szes Pokorni Zoltán, őt Bajnai Gor­don, illetve a Fidesz frakcióvezetője, Rogán Antal követi. A Tárki szerdán közzétett felmé­rése is jelentős emelkedést mért a kormánypártoknak. A kutatás sze­rint a Fidesz-KDNP a teljes népes­ségen belül a januári 20 százalék után februárban 26 százalékon áll, míg a biztos választók között 40-ről 48-ra növelte táborát. Az MSZP a Tárki szerint is lényegi esést produ­kált, a teljes népességen belül a sza­vazótábora 14-ről 12 százalékra, a biztos szavazók között pedig 28-ról 22 százalékra csökkent. ■ KRITIKUS A KÜLFÖLDI MÉDIA. Ösz­­szességében kritikus volt a világsaj­tó Magyarországgal szemben a múlt évben - erre a következtetés­re jutott a Nézőpont Intézet több ezer, a nyugati sajtóban megjelent cikk áttekintése után. Mráz Ágos­ton Sámuel vezérigazgató elmond­ta, a Nyugat-Európában és az Egye­sült Államokban Magyarországról megjelent cikkek 57 százaléka volt negatív és mindössze hat százaléka pozitív. A legkritikusabb az osztrák Der Standard volt, országonként vizsgálva pedig Németország.

Next