Magyar Nemzet, 2013. június (76. évfolyam, 147-175. szám)
2013-06-01 / 147. szám
Látó-Tér 2013. június 1., szombat Vissza a gyógyfürdővárosba? A Rudas Budapest ékessége lehet, de a hagyományos strandok kora lejárt Tizenötmilliárd forintos uniós keretből a főváros épületről épületre újítaná fel Budapest egykor nagy hírű gyógyfürdőit. Elsőként a már megújult Rudas bővítése kezdődhet meg. A főváros szolgáltatócégénél két év alatt rendbe tették a Demszky-korszak katasztrofális gazdálkodását, de mára az is kiderült: a fürdők, különösen a hagyományos strandok a jelenlegi formában nem üzemeltethetők tovább. Szabó Zsolt Visszakaphatják régi fényüket Budapest gyógyfürdői a kommunizmus pusztító negyven éve és a két évtizedes Demszky-korszak - gyakran silány minőségű - látványberuházásai után. Legalábbis ez derült ki nemrég Tarlós István (Fidesz- KDNP) főpolgármester fejlesztési terveiből. A 2014 és 2020 közötti uniós ciklusban igénybe vehető forrásokból legalább 15 milliárd forint juthat a fürdők komplex felújítására. Összesen tizennégy alberuházást terveznek. Az első ilyen lenne a tavaly már felújított Rudas fürdő bővítése. A XXI. századi színvonalúra fejlesztett létesítmény a város egyik új ékessége lehet. Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. vezérigazgatója szerint a Gellérthegy lábánál lévő fürdőnk sokáig inkább elrettentette a turistákat. - Egy korábbi pályázat ötszázmillió forintjából felújítottuk a külső homlokzatot, a tetőt, az előcsarnokot. Reményeink szerint kiemelt állami beruházásként, több mint egymilliárd forintos költséggel, valóban európai szintű fürdőkomplexum jöhet majd létre. Az épülethez tartozó eddigi bérlemény, a palackozóüzemként működtetett ingatlanrész hasznosítási jogát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. már 2012-ben visszaszerezte, amit ez év elején a BGYH Zrt.-nek át is adott vagyonkezelésbe. A bővítéssel tervezett fedett, panorámás kilátású létesítményben új, 33,36 és 42 Celsius-fokos medencék, jakuzzi, szaunák, masszázshelyiségek és napozóteraszok kapnának helyet, az első emeleten pedig étterem lenne. Mint azt a főpolgármester említette, a gyógyfürdők közül a Dandár, a Király, valamint a Palatínus strand bauxitbeton épületének felújításához, illetve fejlesztéséhez rendelkeznek elvi építési engedéllyel. Jelenleg is tervezők dolgoznak a Gellért és a Széchenyi gépészeti fejlesztésén. A már évek óta készen álló, kívül-belül felújított, és az előző ciklusban magánbefektetők többségi tulajdonába adott Rác fürdőt az utolsó pillanatban sikerült viszszaszereznie a városvezetésnek, és még az idén átadnák a nagyközönségnek. Szőke László emlékeztetett: a folyamat nem most kezdődik, tavaly már felújították a Lukács fürdőt is, a margitszigeti Palatínuson pedig a termálmedence felújításán kívül egy vadonatúj, modern csúszdarendszert szereltettek föl. Míg az MSZP-SZDSZ-es időszakban folyamatosan botrányokról, büntetőeljárásokról, ma jelentős változásokról lehet hallani. Adataink szerint 2004 és 2010 között folyamatosan csökkent a vendégforgalom, az elmúlt években viszont újra emelkedik. Közel 3,3 millió vendég látogatta 2012-ben létesítményeinket, részben kampányainknak és differenciált árpolitikánknak köszönhetően - magyarázta a vezérigazgató, aki bemutatta: a külföldi turisták főként a Széchenyi, a Gellért, a Rudas és a Lukács fürdőt látogatják, a legnépszerűbb strand pedig egyértelműen a Dagály és a Palatínus. Budapest fürdővárosi rangjának visszaadását szolgálja a Zsigmondy Klubkártya bevezetése. A két leglátogatottabb fürdőbe, a már em-VIZES MENTŐAKCIÓK. A fővárosi fürdőcég komoly tárgyalásokat folytat a Király fürdő felújítása érdekében. Céljuk, hogy az ötven éve érintetlen török kori fürdő felújításába török állami pénzeket is bevonjanak A Dandárt részben élményfürdővé alakítanák A Dagály strand jövőbeni sorsa nagyban függ a nemzetközi úszószövetség július 19-én várható döntésétől. Amennyiben Magyarország rendezheti a 2021-es vizes világbajnokságot, akkor itt építik ki a fő helyszínt. Amennyiben mégsem, a strand bővítésével gyermekparadicsomot alakítanának ki a Duna angyalföldi partján. Az óbudai Rómainál a közelmúltban komoly fejlesztések voltak mégis, egykori rangját a környező területek funkcióváltása adhatná vissza. A Csillaghegyi strand megmaradását a III. kerületi önkormányzat, a BGYH és a Vasas közös fejlesztése, egy uszodaközpont kialakítása biztosíthatja. A zuglói Paskál továbbműködését segítené, ha a kerület a szomszédban uszodát építene, a fürdő pedig a jó minőségű termálvíz kiaknázásával egész évben nyitva tarthatna. Energetikai fejlesztésekkel Pünkösdfürdő önmagában is nyereséges lehet, viszont a hosszú évekkel ezelőtt bezárt újpesti fürdő ingatlanát más célra kell hasznosítani. Pesterzsébet egykor Európa-hírű jódos-sós fürdőjét csak akkor nyitnák újra, ha külső befektetőt találnának a területen felépítendő egészségközponthoz vagy gyógyszállóhoz lített Széchenyibe és Gellértbe idén januártól a kártya megvásárlói fél áron válthatnak 3 órás, napi fürdőbelépőt. Szőke László hozzáfűzte: két év alatt 20 százalékkal, egymilliárd forintot meghaladó összeggel növelték alaptevékenységi árbevételüket. A BGYH Zrt. tavalyi nyeresége több mint 100 millió forint volt, úgy, hogy a tulajdonos fővárostól nem kap támogatást, és ingatlanokat sem értékesít. A korábbi adatok is beszédesek: 2004-ben és 2007-ben az önkormányzati cég 300 milliót, illetve 600 milliót meghaladó eredményről számolt be. Előbbi esetben a városházáról 175 milliós jegyártámogatás érkezett, és abban az évben értékesítették a zuglói Paskál fürdő egy részét több mint egymilliárd forintért. Hat évvel ezelőtt már csökkent a kiegészítés, Budapest 30 milliós támogatását a Gellért fürdő napozójának, a Dagály ingatlanrészének piacra dobásával másfél milliárd forintnál is többre egészítették ki. Az előző cégvezetés 2008-2009-re 400-600 millió forintos veszteséget produkált, és emlékezetes: 2010-re a csőd szélére vitték a céget. A helyzetet a milliárdos beléptető rendszer máig nem tisztázott beszerzése, és lényegében az akkori önkormányzati alapfeladat kiszervezése idézte elő. Mindkét ügyben az SZDSZ által jelölt volt vezérigazgató, Ferenczi Tibor ellen vádat is emeltek. A 2010-es választás utáni új Fővárosi Közgyűlés rögtön az elején 711 millió forintos „mentőövet dobott” a BGYH-nak. Már ez első évben visszafordították az üzemeltetés kiszervezését, a működést viszont átszervezték. Ezen intézkedéseknek köszönhetően értek el 2010-hez képest 1,4 milliárd forintos eredményjavulást. Mint azonban a Fővárosi Közgyűlés május 29-i ülésén elfogadott előterjesztésből kiderült: a közfürdők jelenlegi működtetésének rendszere tarthatatlanná vált. A hivatalos kimutatások alapján ugyanis a BGYH tulajdonában lévő, illetve üzemeltetésébe tartozó tizennégy közfürdőből elsősorban a strandok hosszabb távon is csak veszteségesen működtethetők. A legnagyobb veszteséget, 107 millió forintot 2012-ben a Csillaghegyi strand „termelte”, a Dandár 52 milliót. A hosszú évek óta lakat alatt álló újpesti és pesterzsébeti fürdőknél csak a kifizetett adók, illetve az értékcsökkenés mértéke több mint 30 millió, de a még meg sem nyitott Rác fürdőre is 2 millió forintot költöttek. A fővárosi képviselők ezért a fürdők működtetését kivették a közszolgáltatások köréből, amely ezután „önként vállalt önkormányzati közfeladat” lesz. A fenntartást a jövőben a BGYH-nak kizárólag saját bevételeiből, legfeljebb - ha van ilyen - a célzott külön források terhére kell biztosítania. Díj a nem dohányzók védelméért Orbánnak Orbán Viktor kormányfő kapta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) díját a dohányzás visszaszorításáért - közölte tegnap az egészségügyért felelős államtitkár. A nem dohányzók világnapján elhangzott, hazánkban a dohányzás következtében évente több mint húszezer ember hal meg. H SZ.AI.A1___________________________________ A WHO reméli, hogy más tagállamok is követni fogják Magyarország jó példáját a dohányzás visszaszorításában - közölte Szócska Miklós a tegnapi dohányzásmentes világnapon. Az egészségügyért felelős államtitkár azt is bejelentette, hogy az e téren kifejtett erőfeszítéseiért Orbán Viktor miniszterelnök kapta a világszervezet díját. Szócska Miklós emlékeztetett, hogy az Országgyűlés 2011-ben kiugróan magas többséggel döntött a nem dohányzók védelméről szóló törvény módosításáról, aminek értelmében tavaly január 1-jétől kiszorították a dohányzást többek között a zárt közösségi területekről. - Fellélegezhettünk, hiszen nem kell ruhát cserélnünk és hajat mosnunk egy vendéglői tartózkodás után - jegyezte meg. Az államtitkár adatokra hivatkozva hozzátette, nem igazolódtak azok a félelmek, hogy az éttermek vagy a szórakozóhelyek forgalma csökkent volna, és a lakosság nagy többsége egyetért a szigorúbb szabályozással. Tájékoztatása szerint hazánkban évente több mint húszezer ember hal meg a dohányzás következtében, és a tüdőrákot - mint az egyik vezető halálokot - tekintve világelsők vagyunk. A szív- és érrendszeri megbetegedések miatti halálesetek egynegyede írható a cigarettázás számlájára, egy dohányos pedig a nem dohányzókhoz képest kétszer-háromszor nagyobb eséllyel hal meg szívinfarktusban. A rossz szokás azonban nem csak a füstölőknek ártalmas, a statisztikák szerint ugyanis évente 2500 passzív dohányos hal meg a belélegzett füst miatt. A WHO magyarországi irodájának vezetője elmondta: a dohányzás globálisan hatmillió áldozatot követel évente, és ebből mintegy 600 ezer a nem dohányzók száma. Pusztai Zsófia emlékeztetett, hogy hazánk 2004-ben az elsők között csatlakozott a dohányzásellenes keretegyezményhez, de a visszaszorításban több kísérlet is kudarcba fulladt. Az utóbbi évek intézkedései, mint a zárt, közforgalmú helyeken történő dohányzás tiltása, a képes illusztráció megjelenítése a dohánytermékeken, valamint a jövedéki adó emelése azonban lényeges változást hozott - szögezte le. A helyettes országos tiszti főorvos úgy tájékoztatott, ez idáig 57 ezer ellenőrzést végeztek az országban, ebből több ezret az este és éjszaka nyitva tartó szórakozóhelyeken. Szabó Enikő arról is beszélt, hogy a razziákon összesen 18 millió forint bírságot szabtak ki, és a szabálytalanságot elsősorban a pályaudvarokon, busz- és villamosmegállókban, a játszótereken, a bevásárlóközpontokban és a felsőoktatási intézményekben tapasztalták. Léder László, az Országos Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója elmondta, a dohányzás elleni küzdelem során a jövőben két csoportra, a nőkre és a fiatalkorúakra szeretnének fókuszálni a lesújtó statisztikák miatt. Orbán Viktor Újabb gén segíthet a rákosok kezelésében Újabb gén szerepét bizonyították be a vastagbél-daganatos betegek célzott kezelésében. A felfedezésnek komoly szerepe lehet abban, hogy a betegeket a jövőben megkíméljék a felesleges kezelésektől, és az itthon közfinanszírozott formában is elérhető gyógyszert csak azoknál alkalmazzák, akiknek arra valóban szükségük van. il-SzALAi Laura____________________ Sürgősséggel hozott nyilvánosságra a napokban az Amerikai Onkológusok Társasága (ASCO) egy fontos kutatási eredményt. Ez ideig a vastagbélrák esetében csak az úgynevezett KRAS gén meghatározása volt rutinszerű a daganatszövetből. Ha ez a gén meghibásodik, képes arra, hogy a normális szabályozást felborítva folyamatosan osztódásra kényszerítse a sejteket. A KRAS gén mutációjának felismerése már eddig is meghatározta, hogy kinek milyen személyre szabott kezelésre van szüksége. A most ismertetett, nemzetközi összefogással végzett kutatás - amelyben Bodoky György, a Szent László Kórház onkológiai osztályának vezetője is részt vett - egy újabb gén, az NRAS hasonló szerepét bizonyította be a vastagbél-daganatos betegek célzott kezelésében, amellyel még pontosabban lehet a személyre szabott terápiát megtervezni. Ennek a génnek a vizsgálata már most is elérhető Magyarországon a budapesti KPS Molekuláris Diagnosztikai Központban. Az itt végzett eljárások elsődleges célja, hogy még a kezelés megkezdése előtt kiderüljön, egy beteg számára melyik gyógyszer lesz a leghatékonyabb, illetve mely készítmények lennének a páciensnél teljesen hatástalanok. Peták István, a KPS tudományos igazgatója lapunknak elmondta, a génhiba diagnosztizálása lehetővé teszi, hogy a betegeket a jövőben megkíméljék a felesleges kezelésektől, továbbá hogy az itthon május 1-jétől közfinanszírozott formában is elérhető gyógyszert csak azoknál alkalmazzák, akiknek arra valóban szükségük van. Tájékoztatása szerint az NRAS gén hibája a vastagbél-daganatos betegek körülbelül öt-tíz százalékát érinti. Peták kiemelte, mivel a KPS lépést tart a molekuláris diagnosztika fejlődésével, így a magyar betegek számára ugyanakkor válnak elérhetővé az új diagnosztikai lehetőségek, mint az amerikaiaknak. - Fontos, hogy ha egy célzott gyógyszer nagy eséllyel alkalmazható lenne egy betegnél, jusson is el hozzá, ugyanakkor a felesleges, hatástalan kezeléseket elkerüljük - szögezte le. Magyarországon a vastagbéldaganat a tüdőrák után a második leggyakoribb daganatos megbetegedés. Évente körülbelül hét-nyolcezer esetet diagnosztizálnak, és ötezren esnek áldozatul a kórnak. Az újonnan kimutatott génhiba négy-ötszáz beteget érinthet.