Magyar Nemzet, 2013. június (76. évfolyam, 147-175. szám)

2013-06-01 / 147. szám

Látó-Tér 2013. június 1., szombat Vissza a gyógyfürdővárosba? A Rudas Budapest ékessége lehet, de a hagyományos strandok kora lejárt Tizenötmilliárd forintos uniós keretből a főváros épületről épületre újítaná fel Budapest egykor nagy hírű gyógyfürdőit. Elsőként a már megújult Ru­das bővítése kezdődhet meg. A főváros szolgáltatócégénél két év alatt rend­be tették a Demszky-korszak katasztrofális gazdálkodását, de mára az is kiderült: a fürdők, különösen a hagyományos strandok a jelenlegi formá­ban nem üzemeltethetők tovább.­ ­ Szabó Zsolt V­isszakaphatják régi fényüket Budapest gyógyfürdői a kom­munizmus pusztító negyven éve és a két évtizedes Demsz­ky-korszak - gyakran silány minőségű - látványberuházásai után. Legalábbis ez derült ki nemrég Tarlós István (Fidesz- KDNP) főpolgármester fejlesztési tervei­ből. A 2014 és 2020 közötti uniós ciklus­ban igénybe vehető forrásokból legalább 15 milliárd forint juthat a fürdők komplex felújítására. Összesen tizennégy alberuhá­­zást terveznek. Az első ilyen lenne a tavaly már felújított Rudas fürdő bővítése. A XXI. századi színvonalúra fejlesztett léte­sítmény a város egyik új ékessége lehet. Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. vezérigazgatója szerint a Gellérthegy lábánál lévő fürdőnk sokáig inkább elrettentette a turistákat. - Egy korábbi pályázat ötszázmillió fo­rintjából felújítottuk a külső homlokzatot, a tetőt, az előcsarnokot. Reményeink sze­rint kiemelt állami beruházásként, több mint egymilliárd forintos költséggel, va­­­lóban európai szintű fürdőkomplexum jöhet majd létre. Az épülethez tartozó ed­digi bérlemény, a palackozóüzemként működtetett ingatlanrész hasznosítási jo­gát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. már 2012-ben visszaszerezte, amit ez év elején a BGYH Zrt.-nek át is adott vagyon­kezelésbe. A bővítéssel tervezett fedett, panorá­más kilátású létesítményben új, 33,36 és 42 Celsius-fokos medencék, jakuzzi, szau­nák, masszázshelyiségek és napozótera­szok kapnának helyet, az első emeleten pedig étterem lenne. Mint azt a főpolgármester említette, a gyógyfürdők közül a Dandár, a Király, va­lamint a Palatínus strand bauxitbeton épületének felújításához, illetve fejleszté­séhez rendelkeznek elvi építési engedél­lyel. Jelenleg is tervezők dolgoznak a Gel­­lért és a Széchenyi gépészeti fejlesztésén. A már évek óta készen álló, kívül-belül felújított, és az előző ciklusban magánbe­fektetők többségi tulajdonába adott Rác fürdőt az utolsó pillanatban sikerült visz­­szaszereznie a városvezetésnek, és még az idén átadnák a nagyközönségnek. Szőke László emlékeztetett: a folyamat nem most kezdődik, tavaly már felújítot­ták a Lukács fürdőt is, a margitszigeti Palatínuson pedig a termálmedence fel­újításán kívül egy vadonatúj, modern csúszdarendszert szereltettek föl. Míg az MSZP-SZDSZ-es időszakban folyamatosan botrányokról, büntetőeljá­rásokról, ma jelentős változásokról lehet hallani.­­ Adataink szerint 2004 és 2010 között folyamatosan csökkent a vendég­­forgalom, az elmúlt években viszont újra emelkedik. Közel 3,3 millió vendég láto­gatta 2012-ben létesítményeinket, rész­ben kampányainknak és differenciált ár­politikánknak köszönhetően - magyaráz­ta a vezérigazgató, aki bemutatta: a kül­földi turisták főként a Széchenyi, a Gel­­lért, a Rudas és a Lukács fürdőt látogat­ják, a legnépszerűbb strand pedig egyér­telműen a Dagály és a Palatínus. Budapest fürdővárosi rangjának visszaadását szol­gálja a Zsigmondy Klubkártya bevezetése. A két leglátogatottabb fürdőbe, a már em-VIZES MENTŐAKCIÓK. A fővárosi fürdőcég komoly tárgyalásokat folytat a Király fürdő felújítása érdekében. Céljuk, hogy az ötven éve érintetlen török kori fürdő felújításába török állami pénzeket is bevonjanak A Dan­dárt részben élményfürdővé alakítanák A Dagály strand jövőbeni sorsa nagyban függ a nemzetközi úszószövetség július 19-én várható döntésétől. Amennyiben Magyaror­szág rendezheti a 2021-es vizes világbajnok­ságot, akkor itt építik ki a fő helyszínt. Amennyiben mégsem, a strand bővítésével gyermekparadicsomot alakítanának ki a Du­na angyalföldi partján. Az óbudai Rómainál a közelmúltban komoly fejlesztések voltak mégis, egykori rangját a környező területek funkcióváltása adhatná vissza. A Csillaghe­gyi strand megmaradását a III. kerületi ön­­kormányzat, a BGYH és a Vasas közös fejlesz­tése, egy uszodaközpont kialakítása biztosít­hatja. A zuglói Paskál továbbműködését se­gítené, ha a kerület a szomszédban uszodát építene, a fürdő pedig a jó minőségű ter­málvíz kiaknázásával egész évben nyitva tarthatna. Energetikai fejlesztésekkel Pün­kösdfürdő önmagában is nyereséges lehet, viszont a hosszú évekkel ezelőtt bezárt új­pesti fürdő ingatlanát más célra kell haszno­sítani. Pesterzsébet egykor Európa-hírű jó­­dos-sós fürdőjét csak akkor nyitnák újra, ha külső befektetőt találnának a területen fel­építendő egészségközponthoz vagy gyógy­szállóhoz lített Széchenyibe és Gellértbe idén janu­ártól a kártya megvásárlói fél áron vált­hatnak 3 órás, napi fürdőbelépőt. Szőke László hozzáfűzte: két év alatt 20 százalékkal, egymilliárd forintot meg­haladó összeggel növelték alaptevékeny­ségi árbevételüket. A BGYH Zrt. tavalyi nyeresége több mint 100 millió forint volt, úgy, hogy a tulajdonos fővárostól nem kap támogatást, és ingatlanokat sem értékesít. A korábbi adatok is beszéde­sek: 2004-ben és 2007-ben az önkor­mányzati cég 300 milliót, illetve 600 mil­liót meghaladó eredményről számolt be. Előbbi esetben a városházáról 175 milliós jegyártámogatás érkezett, és abban az év­ben értékesítették a zuglói Paskál fürdő egy részét több mint egymilliárd forin­tért. Hat évvel ezelőtt már csökkent a ki­egészítés, Budapest 30 milliós támogatá­sát a Gellért fürdő napozójának, a Dagály ingatlanrészének piacra dobásával más­fél milliárd forintnál is többre egészítet­ték ki. Az előző cégvezetés 2008-2009-re 400-600 millió forintos veszteséget pro­dukált, és emlékezetes: 2010-re a csőd szélére vitték a céget. A helyzetet a milli­árdos beléptető rendszer máig nem tisz­tázott beszerzése, és lényegében az akko­ri önkormányzati alapfeladat kiszervezé­se idézte elő. Mindkét ügyben az SZDSZ által jelölt volt vezérigazgató, Ferenczi Ti­bor ellen vádat is emeltek. A 2010-es választás utáni új Fővárosi Közgyűlés rögtön az elején 711 millió fo­rintos „mentőövet dobott” a BGYH-nak. Már ez első évben visszafordították az üzemeltetés kiszervezését, a működést vi­szont átszervezték. Ezen intézkedéseknek köszönhetően értek el 2010-hez képest 1,4 milliárd forintos eredményjavulást. Mint azonban a Fővárosi Közgyűlés május 29-i ülésén elfogadott előterjesz­tésből kiderült: a közfürdők jelenlegi mű­ködtetésének rendszere tarthatatlanná vált. A hivatalos kimutatások alapján ugyanis a BGYH tulajdonában lévő, illet­ve üzemeltetésébe tartozó tizennégy köz­fürdőből elsősorban a strandok hosszabb távon is csak veszteségesen működtethe­tők. A legnagyobb veszteséget, 107 millió forintot 2012-ben a Csillaghegyi strand „termelte”, a Dandár 52 milliót. A hosszú évek óta lakat alatt álló újpesti és pester­zsébeti fürdőknél csak a kifizetett adók, illetve az értékcsökkenés mértéke több mint 30 millió, de a még meg sem nyitott Rác fürdőre is 2 millió forintot költöttek. A fővárosi képviselők ezért a fürdők mű­ködtetését kivették a közszolgáltatások köréből, amely ezután „önként vállalt ön­­kormányzati közfeladat” lesz. A fenntar­tást a jövőben a BGYH-nak kizárólag sa­ját bevételeiből, legfeljebb - ha van ilyen - a célzott külön források terhére kell biztosítania. Díj a nem dohányzók védelméért Orbánnak Orbán Viktor kormányfő kapta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) dí­ját a dohányzás visszaszorításáért - közölte tegnap az egészségügyért fele­lős államtitkár. A nem dohányzók világnapján elhangzott, hazánkban a dohányzás következtében évente több mint húszezer ember hal meg. H SZ.AI.A1___________________________________ A WHO reméli, hogy más tagál­lamok is követni fogják Magyar­­ország jó példáját a dohányzás visszaszorításában - közölte Szócska Miklós a tegnapi dohányzásmentes világnapon. Az egészségügyért felelős ál­lamtitkár azt is bejelentette, hogy az e téren kifejtett erőfeszítéseiért Orbán Viktor mi­niszterelnök kapta a világszervezet díját. Szócska Miklós emlékeztetett, hogy az Országgyűlés 2011-ben kiugróan magas többséggel döntött a nem dohányzók vé­delméről szóló törvény módosításáról, aminek értelmében tavaly január 1-jétől ki­szorították a dohányzást többek között a zárt közösségi területekről. - Fellélegezhet­tünk, hiszen nem kell ruhát cserélnünk és hajat mosnunk egy vendéglői tartózkodás után - jegyezte meg. Az államtitkár adatok­ra hivatkozva hozzátette, nem igazolódtak azok a félelmek, hogy az éttermek vagy a szórakozóhelyek forgalma csökkent volna, és a lakosság nagy többsége egyetért a szi­gorúbb szabályozással. Tájékoztatása szerint hazánkban éven­te több mint húszezer ember hal meg a dohányzás következtében, és a tüdőrákot - mint az egyik vezető halálokot - tekint­ve világelsők vagyunk. A szív- és érrend­szeri megbetegedések miatti halálesetek egynegyede írható a cigarettázás számlá­jára, egy dohányos pedig a nem dohány­zókhoz képest kétszer-háromszor na­gyobb eséllyel hal meg szívinfarktusban. A rossz szokás azonban nem csak a füstö­lőknek ártalmas, a statisztikák szerint ugyanis évente 2500 passzív dohányos hal meg a belélegzett füst miatt. A WHO magyarországi irodájának vezetője elmondta: a dohányzás globáli­san hatmillió áldozatot követel évente, és ebből mintegy 600 ezer a nem dohány­zók száma. Pusztai Zsófia emlékeztetett, hogy hazánk 2004-ben az elsők között csatlakozott a dohányzásellenes keret­egyezményhez, de a visszaszorításban több kísérlet is kudarcba fulladt. Az utóbbi évek intézkedései, mint a zárt, közforgalmú helyeken történő dohány­zás tiltása, a képes illusztráció megjele­nítése a dohánytermékeken, valamint a jövedéki adó emelése azonban lényeges változást hozott - szögezte le. A helyettes országos tiszti főorvos úgy tájékoztatott, ez idáig 57 ezer ellenőrzést végeztek az országban, ebből több ezret az este és éjszaka nyitva tartó szórakozóhe­lyeken. Szabó Enikő arról is beszélt, hogy a razziákon összesen 18 millió forint bír­ságot szabtak ki, és a szabálytalanságot el­sősorban a pályaudvarokon, busz- és vil­lamosmegállókban, a játszótereken, a be­vásárlóközpontokban és a felsőoktatási intézményekben tapasztalták. Léder László, az Országos Egészségfej­lesztési Intézet főigazgatója elmondta, a dohányzás elleni küzdelem során a jövő­ben két csoportra, a nőkre és a fiatalkorú­­ak­ra szeretnének fókuszálni a lesújtó sta­tisztikák miatt. Orbán Viktor Újabb gén segíthet a rákosok kezelésében Újabb gén szerepét bizonyították be a vastagbél-daganatos betegek cél­zott kezelésében. A felfedezésnek komoly szerepe lehet abban, hogy a betegeket a jövőben megkíméljék a felesleges kezelésektől, és az itthon közfinanszírozott formában is elér­hető gyógyszert csak azoknál alkal­mazzák, akiknek arra valóban szükségük van. il-SzALAi Laura____________________ S­ürgősséggel hozott nyilvánosság­ra a napokban az Amerikai On­kológusok Társasága (ASCO) egy fontos kutatási eredményt. Ez ideig a vastagbélrák esetében csak az úgy­nevezett KRAS gén meghatározása volt rutinszerű a daganatszövetből. Ha ez a gén meghibásodik, képes arra, hogy a normális szabályozást felborítva folyama­tosan osztódásra kényszerítse a sejteket. A KRAS gén mutációjának felismerése már eddig is meghatározta, hogy kinek milyen személyre szabott kezelésre van szüksége. A most ismertetett, nemzetközi összefogással végzett kutatás - amelyben Bodoky György, a Szent László Kórház on­kológiai osztályának vezetője is részt vett - egy újabb gén, az NRAS hasonló szere­pét bizonyította be a vastagbél-daganatos betegek célzott kezelésében, amellyel még pontosabban lehet a személyre szabott te­rápiát megtervezni. Ennek a génnek a vizsgálata már most is elérhető Magyarországon a budapesti KPS Molekuláris Diagnosztikai Központ­ban. Az itt végzett eljárások elsődleges célja, hogy még a kezelés megkezdése előtt kiderüljön, egy beteg számára me­lyik gyógyszer lesz a leghatékonyabb, il­letve mely készítmények lennének a páci­ensnél teljesen hatástalanok. Peták István, a KPS tudományos igaz­gatója lapunknak elmondta, a génhiba di­agnosztizálása lehetővé teszi, hogy a bete­geket a jövőben megkíméljék a felesleges kezelésektől, továbbá hogy az itthon má­jus 1-jétől közfinanszírozott formában is elérhető gyógyszert csak azoknál alkal­mazzák, akiknek arra valóban szükségük van. Tájékoztatása szerint az NRAS gén hibája a vastagbél-daganatos betegek kö­rülbelül öt-tíz százalékát érinti. Peták ki­emelte, mivel a KPS lépést tart a moleku­láris diagnosztika fejlődésével, így a ma­gyar betegek számára ugyanakkor válnak elérhetővé az új diagnosztikai lehetősé­gek, mint az amerikaiaknak. - Fontos, hogy ha egy célzott gyógy­szer nagy eséllyel alkalmazható lenne egy betegnél, jusson is el hozzá, ugyanakkor a felesleges, hatástalan kezeléseket elkerül­jük - szögezte le. Magyarországon a vastagbéldaganat a tüdőrák után a második leggyakoribb da­ganatos megbetegedés. Évente körülbelül hét-nyolcezer esetet diagnosztizálnak, és ötezren esnek áldozatul a kórnak. Az újonnan kimutatott génhiba négy-ötszáz beteget érinthet.

Next