Magyar Nemzet, 2013. június (76. évfolyam, 147-175. szám)
2013-06-29 / 175. szám
26 Magazin 2013. június 29., szombat IIVarga Attila______________________________N émeth László márpedig mindent tudott. A ka-4 miontelep bejáratánál egy kis traktor nyergében ülve figyeli a tervezett menekülttábor előtt kialakuló perpatvart. Miután alig másfél hete a vámosszabadiak megtudták a me- ■Bh -- gyei napilapból, hogy július 1-jétől menekülttábor lesz a falujuk határában álló volt katonai objektumból, egymást érik a félpályás útlezárások, levelet írtak minden tótumfaktumnak. Június 25-én, kedden kiderült, hogy tíz órától a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) műszaki különítménye vizsgálja a kiszemelt épületet, majd vendéglátósokkal, takarítási vállalkozókkal találkoznak az illetékesek, hogy a menekültek ellátásáról tárgyaljanak. Ezért aznap „Bűnözőkből nem kérünk!”, „Hol van itt a jogállam?” feliratú táblákat tartó, testükre molinókat kifeszítő demonstrálók állták el a bejáratot. A nyikorgó kapun belülről gumibotos őr, körömcipőben járkáló műszaki felmérő, iratkupacot szorongató, borotválatlan adminisztrátor pislog kifelé. Begördül egy új szürke autó is, majd miután a benne ülő középkorú férfi elmondja, hogy a Honvédelmi Minisztériumból (HM) jött objektumőr-ellenőrzésre, átengedi a tömeg. Azzal kezdtem az imént, hogy Németh László telepvezető mindent tudott. Csak senki sem kérdezte, ő pedig nem fecsegős típus. - Már kilenckor itt volt Debrecenből egy főnyominger, aki igencsak kiábrándító dolgokat mondott. Hogy [az ilyen helyeken] rendszeresen megerőszakolják a csajokat, gyakori a késelés, nem győzik vizsgálni, mi történt. Ráadásul a menekültek számát is csak körülbelül tudják megmondani, mert éjszaka mindig továbbáll valaki. És ez lesz itt is. Azt állítja: a szemben lévő objektum korábbi fenntartójával, a HM-mel volt szóbeli megállapodása: ő a traktorjával lekaszálta bent a füvet, cserébe az ottani őrök figyelték kamiontelephelyét. Aztán megváltoztak a dolgok. A belügyhöz került az épület. Két hónapja a lábát se teheti be oda. Azóta járnak ide nap mint nap fekete autókkal a BÁH munkatársai. - Tartottak itt már zsibvásárt, amikor annyian voltak, mint a döglégy, tizennégy autó parkolt benn egyszerre - jegyzi meg a telepvezető. A fuvarozótársaság kapuja és a leendő menekülttábor rozsdás bejárata között lehet vagy tizenöt méter távolság. - Budapesti központú cég vagyunk, de a győri telephelyről költöztünk ide. Ponyvás autóink megfordulnak külföldön is mindenfelé. Majd kiírjuk a kamionokra, hogy hova mennek, nehogy nekik rossz irányba induló jármű alvázára kapaszkodjanak fel a menekültek. Vagy ellenőrizzük minden reggel, hogy ki hová bújt? Ez nagy hülyeség! Elmegyünk innét - mondja dühösen a férfi. Közben maguknak szónokolnak a demonstrálók. Ötvenen lehetnek. - Kérjük, ezzel a döntéssel ne mérgezzék az embereket! - jelenti ki hangosan egyikük. A kerítésen belül hátukat mutató emberek. Olaj a tűzre, hogy meg se szólalnak. - Kutya kötelességük lenne tájékoztatni minket végre, de ideküldenek olyanokat, akik be sem mutatkoznak, meg sem szólalhatnak - sérelmezi Buruzs István gépészmérnök, a Vámosszabadiban történtek hatására formálódó civil szerveződés vezetője. Ő egyébként a győri ipari parkban működő, francia tulajdonú könnyűipari cég ügyvezető igazgatója, aki nyolc éve költözött az idilli feltételeket biztosító Vámosszabadiba. Elmondása szerint csendes zsákutcában él, ahol mindenki kisgyermekes. Nyugodtan görkorcsolyázhatnak, aszfaltra rajzolhatnak az utcán, mivel minden szülő odafigyel a másik gyermekére is. Ezzel a döntéssel viszont megváltozik minden. És most rettentően félnek tőle, hogy az utcákat járó pakisztániak, afgánok, szomáliaiak tűnnek fel lakókörnyezetükben. Bár több olyan vállalkozó is látható a közelben, akik vendéglátósok, konyhát működtetnek vagy takarítócégük van, senki sem jelentkezik az objektum biztonsági őrénél leendő megbízása megbeszélésére. Tíz órakor hangos kiáltozással keresik őket a BÁH munkatársai a rácsnál, de ők inkább beülnek autóikba, és a tüntetők tapsától kísérve elhajtanak. A BÁH munkatársa rendőrt hív, mondván, a demonstrálók elállták a bejáratot, később viszont a helyszíneléskor kiderül, hogy a bejelentés nem felelt meg a valóságnak. - Megértjük, hogy az országnak meg kell oldania a menekültek elhelyezését. De nem így. Nem itt és nem a megkérdezésünk nélkül. A június 18-i megyegyűlés közmeghallgatásán a megyei rendőrfőkapitány beszámolójához érkezett hozzászólásból derült ki, hogy július 1-jétől menekülttábor nyílik Vámosszabadiban - nyilatkozza kérdésemre a kerítésnél többször is beszédet mondó Réti Csaba, Vámosszabadi polgármestere, majd részletesen felidézi a történteket. Luka Zoli hívott fel este nyolckor: „Csabi, láttad ezt az interneten?” „Micsodát? Nem, mert most érkeztem haza.” Döbbenten ültem a számítógépem monitorja előtt az egyik internetes újság hírét olvasva. Azonnal hívtam a megyei közgyűlési képviselőnket, aki elmondta, hogy valóban, Kovács Gyula, a BÁH képviselője nyilatkozta ezt Győrben, és jócskán bagatellizálta az ügyet, mondván, nem lesz baj, nagy biztonság lesz, nem kell félni azoktól, akik idejönnek, nem bűnözők. A bejelentés azért is érte hideg zuhanyként a polgármestert, mert a falunak konkrét elképzelései voltak az ingatlan hasznosításával kapcsolatban. És nem csak álmok! Egy évvel ezelőtt már Budapesten tárgyaltunk a vagyonkezelő HM EI Zrt. és a Honvédelmi Minisztérium képviselőivel. Először Duna néven lakóházat szerettünk volna létrehozni az ország keleti részéből érkezett munkavállalóknak. Mivel ott nincs munka, errefelé próbálnak szerencsét. Erre azt mondták a minisztériumban, hogy ezt az állami ingatlant nem kapjuk meg térítés nélkül. Hetek múlva közölték, hogy 72 millió plusz áfa a vételár. Gyűjtögettük a pénzt, és mivel több bevételt biztosító vállalkozásra volt szükség, elkészültek az időskorúak szociális otthonára, illetve a demens állapotúak otthonára szóló terveink. Erre óriási az igény! Győrben sajnos mintegy 150-en várakoznak most is öregotthonos elhelyezésre, s nem titok, hogy csak kihalásos alapon lehet bekerülni oda. Egyébként Vámosszabadiban alig van munkanélküli. Az itt élők a Szigetköz településeire, mosonszolnoki vállalkozásokhoz s a máriakálnoki gombaüzembe járnak dolgozni, így közfoglalkoztatásra kínkeservesen szednek össze két-három embert. A tervezett menekülttábornál, az út túloldalán egy befektető négyhektáros területet vásárolt, és 120 fő foglalkoztatásával pezsgőtablettagyárat tervezett építeni. Most viszont írásban arról értesítette az önkormányzatot, hogy ha megnyílik a menekülttábor, eláll a beruházástól. Annyi üresen álló ingatlan van az ország magas munkanélküliséggel küzdő vidékein, érthetetlen, miért nem oda tervezték a munkahelyeket jelentő menekülttábort! Mivel mi is elesünk 120 személy foglalkoztatásától, az egymillió új munkahely programot nézve az előkészítetlen döntés már a régió s az ország problémája is - vélekedik a polgármester. Érdemes idézni Lang Pál, az Innopharma Kft. ügyvezető igazgatójának leveléből: „Angol cégcsoportunk befektetésének egyik alapkritériuma, a döntés egyik legfontosabb érve a régió fejlettsége [...] és a kimagasló közbiztonság volt. A több millió eurós beruházásért szlovák, angol és más magyar helyszínekkel kellett versenyezni, és bizton állíthatom, hogy ez a hír vagy talán már döntés jelentősen rontja beruházási és munkahely-teremtési terveink megvalósulását. A projekt már tervezési fázisban van. Azonban biztos vagyok benne, hogy ilyen bizonytalan körülmények között nem vállalhatjuk a beruházás megkezdését. Szeretném kérni, hogy ennek fényében tájékoztasson az esetleges fejleményekről.” Amikor búcsúzóul kezet fogok a polgármesterrel, még annyit mond: A tervezett menekülttáborhoz sereglettek a tiltakozó vámosszabadiak Államérdek Bár állítólag készült „kommunikációs csomag”, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak az utolsó napokig sikerült titokban tartania, hogy Vámosszabadiban nem öregotthon, hanem menekülttábor nyílik egy volt katonai objektumban. A Győr melletti mintafaluban pár nap alatt mélyre zuhantak az ingatlanárak, meghiúsulhat egy jelentős munkahelyteremtő beruházás, bezárását fontolgatja még a kávézó is. Mostanában gyakran nyitották és zárták a vaskaput a volt katonai objektumban, de a Vámosszabadiban élőkkel senki sem közölte, hogy menekülttábort nyitnak