Magyar Nemzet, 2013. augusztus (76. évfolyam, 208-237. szám)
2013-08-01 / 208. szám
, 2013. augusztus 1., csütörtök mmmmgg ' ' I pariifppupmipppppjp^ | MmM Wln * A'.i i IMP '. A VVPMMIMN Már kevesebb orvos menne külföldre Az ápolók nemcsak Nyugaton, hanem Szlovákiában, Csehországban és Romániában is vállalnának munkát Az orvosok esetében csökkent, a szakdolgozóknál azonban tovább nőtt az elvándorlás az idei év első felében. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adataiból kiderült, hogy még mindig többségében a fiatal orvosok veszik külföldre az irányt, a szakorvosok közül főleg belgyógyászok, háziorvosok, altatóorvosok és sebészek távoztak A Magyar Orvosok Szövetségének elnöke felhívta a figyelmet, már most 25 a hiányszakmák száma az ágazatban. Tud olyan kórházról, ahol a nyáron 11 napig meg sem tudják oldani a sebészeti ügyeleti ellátást. Szalai Laura Csökkent az országból távozni kívánó orvosok száma a tavalyi, azonos időben tapasztalthoz képest, ugyanakkor továbbra is a fiatal egészségügyi dolgozóknak áll szándékukban külföldön munkát vállalni - derült ki az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) július közepén publikált adataiból. Idén ez idáig 929-en kérték ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges engedélyüket, ebből 454 volt az orvosok száma a tavaly azonos időszakban dokumentált 542-vel szemben. Ennek ellenére még nem örülhetünk felhőtlenül, az ápolók körében ugyanis nemhogy javult, még romlott is a helyzet, az év első felében 292 ápoló kérte ki a hatósági bizonyítványát a tavalyi 244-hez képest. A fogorvosok közül 87-en, a gyógyszerészek között pedig 29-en fordultak a hivatalhoz. A távozó egészségügyi dolgozók közül a legtöbben - több mint 380- an - a 25 és 35 év közötti korosztályba tartoznak, és köztük csak az orvosok vannak kétszázan. Az öszszes igazolást kikérő doktor között egyébként 256-an voltak azok, akiknek szakvizsgájuk, és 198-an, akiknek általános orvosi oklevelük van. A szakorvosok közül főleg belgyógyászok, háziorvosok, altatóorvosok és sebészek fordultak az EEKH-hoz, de jelentős számban távoztak még a szülészet-nőgyógyászat és a hiányszakmának számító radiológia területéről is. A statisztikákból szintén látszik, hogy az igazolást kikérő orvosok között többen, 250-en, voltak a férfiak, a gyógyszerészek és az ápolók között azonban egyértelműen a nők voltak felülrepre- zentálva. A szakdolgozóknál még szembetűnőbb az aránytalanság: mindösszesen 28 férfi ápoló fordult a hivatalhoz, a nők száma ezzel ellentétben 264 volt. A hivatal minden évben közzéteszi a külföldre távozó egészségügyi dolgozók által megjelölt célországokat is. Az idén a legnépszerűbbnek egyértelműen Németország bizonyult, ahová az igazolást kikérők közül 265-en távoznának. Előkelő helyen szerepel még az Egyesült Királyság, amelyet majdnem kétszázan jelöltek meg célállomásként, ezenkívül Ausztria és Svédország is népszerű. A Magyar Orvosok Szövetségének elnöke szerint az idei adatok miatt még korai örülni, mivel az első négy hónapban egészen másról tanúskodtak a számok, akkor még növekedett is az igazolásukat kikérők aránya a tavaly tapasztalthoz képest. Bélteczki János lapunknak elmondta, a mostani megtorpanásban a nyári időszak játszik szerepet, és félő, hogy az év további részében a tavalyihoz hasonló növekedés lesz tapasztalható. - Nálunk, az ózdi kórházban az intenzív terápiás osztályon már hárman nyelvtanfolyamra járnak, ez több mint árulkodó - hívta fel a figyelmet. Bélteczki János rámutatott, sajnos az egészségügyi kormányzat által hozott intézkedéseket az orvostársadalom kevésnek tartja, mivel az uniós és a hazai jövedelmek közt még mindig tíz-tizenkétszeres különbségek vannak. Emellett egyre gyakrabban hallja a kollégáktól, hogy a dolgozók elviselhetetlen munkakörülményekre, leterheltségre panaszkodnak. Ráadásul a túlmunkákat továbbra sem fizetik meg, ezt az idei bérfejlesztés során sem rendezték - tette hozzá. Tájékoztatása szerint jelenleg 25 feletti a hiányszakmák száma, például tud olyan intézményről, ahol emberhiány miatt augusztusban 11 napra nem lesz megoldott a sebészeti ügyeleti ellátás, így az érkező betegeket kénytelenek lesznek egy 50-60 kilométerre lévő kórházba vinni. Saját osztályán idáig heten voltak altatóorvosok, szeptembertől azonban csak ketten maradnak, így Bélteczki János bele sem mer gondolni, hogy miként működik majd a 78 ezer ember ellátásáért felelős intenzív osztály. Elmondása szerint leginkább a 30 és 50 év közötti szakorvosok gondolkodnak külföldi munkavállaláson, vagyis azok, akik nem részesültek bérkiegészítésben és az ösztöndíjrendszerben, viszont ők végzik a munka dandárját. Ugyanakkor vannak olyan nyugdíj előtt álló orvosok is, akik annak ellenére, hogy a továbbfoglalkoztatásukról határoztak, itthon nem érzik magukat biztonságban. Számukra a nyugat-európai nyugdíjrendszer jóval kedvezőbb feltételeket teremt, így nem meglepő, hogy már ez a korosztály is fontolgatja a távozást - magyarázta. Tavaly egyébként már felcsillant a remény, hogy valamelyest mérséklődik az évek óta egyre fokozódó migráció az egészségügyben. Elmondható, hogy a tavalyi, orvosokra vonatkozó számok kedvezőbben alakultak a korábban tapasztalthoz képest, 2011- ben ugyanis még 1200 doktor kérte ki a hatósági bizonyítványát, ellentétben a tavalyi 1100-zal. Ugyanez már nem mondható el az ápolókról, esetükben 2011-ről 2012-re radikálisan megnőtt a távozni szándékozók száma: míg tavalyelőtt „csak” 314-en kérték a dokumentumot, tavaly már több mint ötszázan. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke lapunknak elmondta, ez még csak a jéghegy csúcsa, hiszen sokan vannak, akiknek nincs szükségük igazolásra a munkavállaláshoz. Ilyen terület például az idősellátás, ahol szintén egyre többen helyezkednek el - magyarázta. Balogh Zoltán tájékoztatása szerint jellemzően a 30 és 40 év közötti, tíz-tizenöt év munkatapasztalattal bíró ápolók mennek külföldre, de a pályakezdő fiatalok, uniós diplomával és nyelvvizsgával a zsebükben is külföldre veszik az irányt - tette hozzá. A szakdolgozók elsősorban Németországban és Angliában telepednek le, de egyre népszerűbb Franciaország, a Benelux-államok és Olaszország is. - Egy OKJ-s papír birtokában lévő pályakezdő ápoló bruttó 114 ezer forintot kap itthon, míg egy főiskolai vagy egyetemi diplomás 163 ezret. Ezeknek a béreknek a négy-ötszörösét kínálják nekik az uniós tagállamokban - hívta fel a figyelmet. Hozzátette, az utóbbi időben az ápolók célállomásai közt már nemcsak a nyugati országok, hanem a szomszédaink - Szlovákia, Csehország, Románia - is szerepelnek, különösképpen a határ mentén élők körében. Ennek oka, hogy még ezekben az országokban is kétháromszorosak a fizetések a magyar bérekhez képest. Balogh Zoltán hangsúlyozta, a kormányzati erőfeszítéseket nagyra értékeli, ugyanakkor a szakdolgozók itthon tartásához elengedhetetlen a további bérfejlesztés és egy életpályamodell elindítása. Megjegyezte azt is, fontos volna a családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, a külföldről vagy gyesről visszatérő ápolók támogatása. Az orvosszövetség szerint korai még az optimizmus fotó: hegedűs marta Bölcskei minőséget vár a roma tanodától Eloszlik a bűzfelhő Martfűn Egy hét után kijelölték a közérdekű szolgáltatót szemétszállításra Megszűnik az egy hete tartó áldatlan állapot Martfűn, miután tegnap a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kijelölte közérdekű szolgáltatóként a Remondis Szolnok Zrt.-t. A cég - amely alvállalkozóként eddig is szállította a szemetet - már ma megkezdi a napok óta el nem vitt hulladék összegyűjtését. Az önkormányzat pert indít a cég ellen káraik és költségeik megtérítése érdekében, a Remondis ugyanakkor nem érti: január óta, amikor bejelentették szándékukat, miért nem gondoskodott a helyhatóság másik szolgáltatóról. M Vétker Tamás_____________________ Ma végre megkezdik a szemét elszállítását, mert a területileg illetékes katasztrófavédelem kijelölte az átmeneti közérdekű szolgáltatót - újságolta Kiss Edit, Martfű független polgármestere. Ismeretes: a korábbi hulladékszállító, a Kun Hulladék Kft. alvállalkozója, a Remondis Szolnok Zrt. megszüntette szolgáltatását, ezért a város háztartásaiban napok óta gyűlt a szemét. A Jász-Nagykun- Szolnok megyei település szemétproblémája egy hét után, tegnap oldódott meg. A városvezető leszögezte: az egyes médiumokban megjelentekkel ellentétben a Remondis nem indokolta meg kellőképpen az önkormányzatnak a szolgáltatás megszüntetésének okát, mindössze annyit közölt a helyhatósággal, hogy számukra a tevékenység nem gazdaságos, ám ezt igazoló számításokat, éves mérleget máig nem küldtek a polgármesteri hivatal címére. Kits László, a Remondis Szolnok Zrt. ügyvezető igazgatója a döntés után elmondta: a szolgáltatást - amelynek végzésére maguk jelentkeztek - kilenc hónapig látja el a cég. A Szolnok Remondis tulajdonosa 51 százalékban Szolnok városa, míg a fennmaradó pakettet a Remondis Magyarország Holding Kft. birtokolja (a cég telephelye ugyanarra a budapesti címre van bejelentve, mint a Kun Hulladéké). - Remélhetőleg ennyi idő elegendő lesz az önkormányzatnak arra, hogy új szolgáltatót találjon, a januári, szerződést felmondó döntésünk után ugyanis tudomásunk szerint a város nem foglalkozott a kérdéssel - jegyezte meg Lits László. Az ügyvezető igazgató a szerződés felmondásának hátteréről lapunknak annyit mondott: megváltozott a jogszabályi környezet, amely a növekvő lerakási díj formájában többletterhet rótt a szolgáltatókra, továbbá a szemétszállítási tarifát sem emelte a város, ezért a tevékenység folytatása nem volt gazdaságos. A közelmúltban lapunknak adott interjújában Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár kifejtette: a kormány nem a külföldi cégek hasznát tartja szem előtt, az új hulladékgazdálkodási törvény ennek szellemében fogant (a Remondis anyacége német - a szerk.). Az államtitkár hozzáfűzte, éveken át folyt a „szabadrablásos kapitalizmus”, így például az egyik társulás évente kétmilliárd forintot szedett be, a költsége 500 millió volt, míg a cég az anyavállalatnak licencdíj formájában 700 milliót küldött Ausztriába. Kiss Edit kérdésünkre kijelentette: beperelik majd a Kun Hulladék Kft.-t, mert szerződésben vállalt kötelezettségeit, például a szelektíven gyűjtött hulladékot, vagy a lomtalanításkor keletkező szemetet nem szállították el. Az önkormányzat közmunkásokkal gyűjtötte be a kitett lomot - mondta a városvezető, hozzátéve, hogy a keletkezett költségeik megtérítését és kártérítést is követelnek majd a cégen. KIVÁSÁRLÁS: Az oroszlányi önkormányzat megszerezte a helyi hulladékkezelő cég, a Remondis Oroszlány Zrt 75 százalékos tulajdonrészét Takács Károly (Fidesz-KDNP) elmondta: a német érdekeltségű anyavállalat ragaszkodott a korábbi megállapodás szerinti július 31. fizetési határidőhöz, ellenkező esetben a szerződés érvényét veszti és így veszélybe került volna Oroszlány, Tata és 13 falu mintegy 65 ezer lakosának hulladékszállítása. (MTI) A martfűi önkormányzat beperli az eddigi hulladékszállítót fotó: mti/bugány János Nemcsak a felzárkóztatást, de a középiskolára történő előkészítést és a tehetséggondozást is zászlajára tűzte az Egy Cseppnyi Segítség a Rászorultaknak Alapítvány most induló Világ világossága elnevezésű tanodaprogramja. A szervezet a Tiszántúli Református Egyházkerülettel együttműködve harminc hátrányos helyzetű gyermekkel foglalkozik 2015 júniusáig. Dombi Margit______________ A tanodaprogram elsőként a debreceni Nagysándor telepen élő, Nagysándor József Általános Iskolába járó hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű felső tagozatos gyermekeknek kíván intellektuális muníciót és lelki támaszt nyújtani. Azért választották ezt az iskolát, mert az oda járó 168 gyermek 60 százaléka hátrányos, 15 százaléka pedig halmozottan hátrányos helyzetű. A tanodát vezető pedagógusoktól elsősorban az iskolai tananyag jobb elsajátításához kapnak segítséget a gyermekek, ezzel az általános iskola sikeres befejezésén túlmenően szakmaszerzésre, középiskolai továbbtanulásra is szeretnék felkészíteni őket. Ebben természettudományos tárgyakat, matematikát, magyart és történelmet oktató tanárok, valamint egy német anyanyelvű angol szakos tanár is segíti őket, a zenében, képzőművészetekben tehetséges gyermekekkel is pedig, külön foglalkoznak - mondta Gregussné Búzás Irén, a Tiszántúli Református Egyházkerület cigánymissziójának lelkésze. Bölcskei Gusztáv, püspök, a magyar református zsinat lelkészi elnöke elmondta, a tanodaprogram célja az évekkel ezelőtt indított roma szakkollégiumi hálózat kiterjesztése a fiatalabb korosztályra, és azt várják tőle, hogy még több gyermeket készítsen fel a magasabb szintű - akár egyetemi végzettséget is adó - tanulmányokra. A püspök hangsúlyozta, világos számukra, hogy a program önmagában nem képes orvosolni a gyermekek iskolai hátrányában is megmutatkozó sokrétű társadalmi problémát. A maga eszközeivel mégis közelebb vihet a megoldáshoz, hiszen a benne részt vevő gyermekek tudásra és önbizalomra tehetnek szert a foglalkozásokon, erre alapozva emberibb, a megszerzett szellemi és lelki értékek birtokában élhetőbb életet alakíthatnak ki maguknak. Bölcskei Gusztáv fontosnak tartotta megemlíteni, a tanodában nem fordulhat elő, hogy olyan tudást igazolnak a gyermekeknek, aminek nem jutottak birtokába. Elmondta, értesülései szerint a roma felzárkóztatásra vállalkozó programokkal történnek visszaélések, az egyik cigány gyermek például azzal kereste meg egyháza egyik püspökét: olvassa fel neki a frissen megkapott érettségi bizonyítványát, mert ő maga arra nem képes.