Magyar Nemzet, 2013. október (76. évfolyam, 268-297. szám)
2013-10-11 / 278. szám
Ei Magyari,ii/1, Kultúra 2013. október 11., péntek Rovatvezető: Tölgyesi Gábor Tapintható Miró-tárlat Vakok és gyengénlátók számára Joan Miró festményeiből nyílt tapintható tárlat a Szépművészeti Múzeumban tegnap, a bemutató október 15-ig látogatható. A kiállítás anyagát a katalán művész 12, kimondottan a látássérülteknek, dombornyomásos technikával átalakított festménye alkotja. (MTI) Színházi vetélkedőt szervez az OSZMI Gobbi 100! Színházi múltidézés a Bajor-villában Gobbi Hildával címmel színházi vetélkedőt szervez az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) nyugdíjasklubok és baráti körök számára. A vetélkedő első fordulója során csapatonként egy feladatlapot kell kitölteni, amelyet a múzeumban a közelmúltban nyitt Gobbi-kiállítás anyagából szerkesztettek össze. A kitöltött lapot a múzeumba vagy a színházi intézetbe kell visszajuttatni november 15-ig. A pályázatról további információk, részletek a Színháziintézet.hu honlapon találhatók. (MTI) Összművészet az élő vizekért Áramlás - Aqua Sacra címmel tartanak összművészeti előadást az élő vizek és a lélek szerepéről a kortárs magyar zene, tánc és színház eszközeivel az Avilai Szent Teréz-templomban, a VI. kerületi Pethő Sándor utca 2.-ben holnap este fél nyolckor. A műsorban fellép Felber Gabriella, König Lilla, Pethő Kincső, Bicskey Lukács, valamint Dóczy Péter. (M. D.) Alice Munro az irodalmi Nobel-díjas A kanadai novellista kapta idén a nagy presztízsű elismerést A Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntése értelmében Alice Munro kapta 2013-ban az irodalmi Nobel-díjat. A kanadai írónő a méltatás szerint a kortárs rövid próza mestere, aki „páratlan módon ábrázolja a kisemberek nagy érzelmeit”. Peter Englund, az akadémia titkára a bejelentés után azt nyilatkozta: idén igazán népszerű lesz a döntés. Alice Munro a második kanadai díjazott Saul Bellow után, akit azonban inkább amerikai szerzőként tartanak számon. Botcsor-R. Kiss Tavay sokan kifogásolták a kínai Mo Jen díjazását, akit a pártállamhoz hű alkotónak neveztek. Herta Müller, a 2009-ben Nobel-díjjal kitüntetett írónő kétségbeesésének adott hangot amiatt, hogy kínai kollégája megkaphatta az elismerést. Talán a tavalyi reakciókra is célzott a Svéd Királyi Tudományos Akadémia titkára, amikor azt mondta: az idei döntés igazán népszerű lesz. Politikai értelemben biztosan sokkal határozottabb üzenetértéke lett volna, ha a fogadási listákon szintén előkelő helyen jegyzett szíriai költő, Adonis kapta volna idén a Nobel-díjat. A bejelentés után arra a kérdésre, hogy a 82 éves Alice Munro tényleg abbahagyja-e az írást, ahogy korábban jelezte, Peter Englund azt felelte: az írónő eddig hatalmas munkát végzett, pályafutásának első húsz évében háziasszonyként, feleségként és művészként egyaránt helytállt - ha csodálatos életművét követően abbahagyja az írást, akkor tiszteletben kell tartanunk a döntését. Nem véletlen, hogy az írónőnek ezt a hármas szerepét hangsúlyozta Peter Englund. Alice Munro saját maga is úgy fogalmazott 2006-ban a Die Zeit német lapnak adott interjúban, hogy a rövid próza műfaját, amellyel világszerte híres lett, és amely miatt mára a „kanadai Csehov” néven emlegetik, részben praktikus okokból kedveli. Nem volt elég ideje az írásra, így nehezen tudott volna nagyobb lélegzetű művekbe fogni. Véleménye szerint közös problémája volt generációja legtöbb női írójának, hogy úgy kell összelopkodniuk az írásra szánt időt. A női sorsok, a női szemszög és a női hősök lelkivilágának ábrázolása Alice Munro munkásságában mindig központi helyet foglalt el. Munro 1931-ben született a kanadai Ontario államban, Winghamban Alice Laidlaw néven, gazdálkodó édesapa és tanár édesanya gyermekeként. Két évig járt a Nyugat-ontariói Egyetemre - ekkor publikálta első novelláit -, majd tanulmányait félbehagyva férjhez ment James Munróhoz. Három lánygyermeknek adott életet, egyiküket nem sokkal a születése után elveszítették. Családjával Vancouverben, majd Victoriában élt, itt könyvesboltot nyitottak Munro’s Books néven. Férjétől később elvált, visszatért az egyetemre, és folytatta az írást. 1976-ban újra férjhez ment a geográfus Gerald Fremlinhez. Munro történeteinek középpontjában szinte kizárólag szűkebb pátriájának lakói állnak, novellái ritkán lépik át a délkeletkanadai provincia határát. Az ontariói kisvárosi létről szólt már első, 1968-ban megjelent novelláskötete is, amellyel rögtön megkapta a legnagyobb kanadai irodalmi elismerést, a főkormányzó díját, amelyet később még kétszer ítéltek oda neki. A hatvanas évek társadalmi változásaival párhuzamosan változott meg az ő élete is, ez a különbség a műveiben is megjelent. Első kötetének megjelenésekor 37 éves volt. „Már érett voltam, de nem túl öreg” - nyilatkozta később. Szinte kizárólag novellásköteteket publikált, regényként számon tartott műveiben is viszonylag különálló történetek alkotnak összefüggő láncot. Ilyen az Asszonyok, lányok élete, amely egy kislány nővé válását követi végig egy ontariói kisvárosban az 1940-es években. Bár Alice Munro többször hangsúlyozta történetei és figurái fikciós voltát, az önéletrajzi ihletés ebben a műben is tetten érhető. Magyarországon biztosan népszerűbb lesz az idei döntés, mint a tavalyi, ugyanis Alice Munrónak számos munkája megjelent magyarul. A Park Kiadó 2006-tól sorozatban adta ki műveit, az egyik a sorban éppen az Asszonyok, lányok élete volt, és négy novelláskötete is napvilágot látott. Az író Kanadában legutóbb 2012-ben jelentetett meg könyvet Kedves élet címmel. Szeret, nem szeret című, magyarul is olvasható novelláskötetének Odavissza című írásából forgatták Julie Christie főszereplésével az Egyre távolabb című, két Oscar-jelölést begyűjtő 2006-os kanadai filmdrámát. Az Alzheimer-kórban szenvedő főhősnő megformálásáért a színésznő Golden Globe-díjat kapott. Alice Munro számos rangos irodalmi elismerés birtokosa: hazája legfontosabb díjain kívül megkapta például a nemzetközi PEN Klub rövid prózáért járó Malamud-díját, az amerikai könyvkritikusok díját és 2009-ben a Booker-díjat. Az írónő számos könyve olvasható magyarul FOTÓ: EUROPRESS/AFP/PETER MUHLY 'mfm r''. KfuCJ*mmm • Helyi éttermek kitelepülése - Kulináris kalanod : az egészséges táplálkozás jegyében - Szörpbár és zöldségfigura készítés - Fűszerfelismerő és Keresd az olajbegyűjtő autót és legyél vendégünk egy italra! További infók a MOL Facebook oldalon! Tódulnak a nézők Wajda új filmjére Egy hete került a lengyel mozikba Andrzej Wajda Walesa - A remény embere című filmje, ami túlzás nélkül az utóbbi évek legjobban várt filmalkotása a rendező hazájában. A filmről a köztársasági elnök is nyilatkozott. Szathmáry István Pál_______ H étfői cikkében arról írt az egyik lengyel hírportál, hogy 150 ezer nézőjével Wajda új alkotása volt a hétvége legnézettebb filmje. A főszereplőt játszó színész kilététől a finanszírozási kérdéseken át a forgatókönyv megszületéséig minden éberen tartotta a lengyel közvéleményt. A film egyszerre kívánja bemutatni a politikai hőst és a magánembert. Az életút több fontos állomása helyet kapott a forgatókönyvben: hogy a villanyszerelőként dolgozó Lech Walesa a Gdanski Lenin Hajógyárban a történelmi jelentőségű sztrájk élére állt 1980- ban; hogy internálótáborban kötött ki; hogy Nobel-békedíjat kapott; hogy felszólalt az Amerikai Egyesült Államok kongresszusában. De az az ellentmondásos epizód is bekerült a filmbe, amikor fiatal férjként és apaként Walesa a fenyegetés hatására, a családja iránt érzett aggodalom okán aláírta a biztonsági szolgálat által elé tett papírt. „Igaz történet arról, hogyan sikerült egy jobb világba elmenekülnünk” - nyilatkozta a filmről Bronislaw Komorowski lengyel köztársasági elnök, aki azt is elmondta, a lengyelek hálásak lehetnek az Istennek, amiért Lech Walesának sikerült azokban a nehéz időkben megtalálnia a bátorságot és a megfelelő utat. A lengyel kulturális miniszter is megszólalt, szerinte Wajda filmje olyan történetet mutat be, amelyből a lengyelek büszkeséget meríthetnek, és megoszthatják azt az egész világgal. A film ünnepélyes bemutatóját szeptember végén tartották Varsóban, ahol a közönség felállva fejezte ki tetszését a film végén. A lengyel mozipremier apropóján Wajda, aki egészségügyi okokból nem tudott ott lenni a díszbemutatón, a következőket írta levelében: „Emlékeztessenek arra ezek a képek, hogy vannak olyan pillanatok nemzetünk életében, amikor képesek vagyunk összefogni.” A karakteresen jobboldali wPolityce nevű hírportál azonban Wajda egyik leggyengébb alkotásaként aposztrofálja a filmet, hiányolva belőle a lendületességet. A cikkíró összességében úgy látja, a film valójában nem más, mint Walesa emlékművének megalapozása. A nézők szavazatai is mérsékelt sikerről tanúskodnak, legalábbis ha a Filmweb.pl oldal szavazatait nézzük - az oldal világméretekben is az egyik leglátogatottabb filmes adatbázisok közé tartozik. Jelenleg három és fél ezer szavazat alapján a film 5,8 pontot kapott a tízből, ami a legnagyobb jóindulattal is csak közepesnek értékelhető minősítés. Pedig ha más nem, a zeneválasztás egészen merész volt Wajdától: több olyan zenekar száma is feltűnik a filmben, amelyek a korábbi évtizedek lengyel undergroundvagy punk rock legendái közé tartoznak. Lengyelország ezt a filmet jelölte idén Oscar-díjra a nem angol nyelvű filmek kategóriájában. kultura@magyarnemzet.hu Jövőre újabb támogatás múzeumoknak : Dombi Margit_________________ _ • Ötvenhét múzeum gyűjteménye újulhat meg jövő év közepéig háromszázmillió forintból, a 2014-es múzeumfejlesztési pályázaton pedig már 340 millió forintot nyerhetnek el az intézmények ugyanerre a célra - jelentette be Halász János a debreceni Medgyessy Ferenc Emlékmúzeumban. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára közölte, a muzeális intézmények szakmai fejlesztésére kiírt pályázat idén elsősorban a vidéki gyűjteményeket támogatja azzal a céllal, hogy a kultúrafogyasztó közönség, és különösen az ifjúság számára vonzó közeggé válhassanak. Halász hozzáfűzte, jövőre tovább bővül a támogatásra jogosultak köre. A nagyobb, illetve a megyeszékhelyen elhelyezkedő múzeumok együttesen 240 millió forinttal részesedtek az idei keretből, hatvanmilliót pedig a kisebb városi múzeumok, helyi kis gyűjtemények, tájházak között osztottak szét. A legmagasabb összeget, 30 millió forintot a szentendrei Ferenczi Múzeum nyerte el, de a debreceni irodalmi gyűjtemény is sikeresen pályázott, őket 20 millió forinttal támogatják. Halász János emlékeztetett, a kulturális rendszerváltás egyik fontos momentumaként a települési önkormányzatok idén januárban kapták vissza a múzeumokat. Működésüket idén 2,4 milliárd forinttal támogatta az állam. Jövőre ez az összeg 120 millió forinttal lesz nagyobb.