Magyar Nemzet, 2013. október (76. évfolyam, 268-297. szám)

2013-10-11 / 278. szám

Ei Magyar­­i,ii/1,­ Kultúra 2013. október 11., péntek Rovatvezető: Tölgyesi Gábor Tapintható Miró-tárlat Vakok és gyengénlátók számára Joan Miró festményeiből nyílt tapintható tárlat a Szépművé­szeti Múzeumban tegnap, a bemutató október 15-ig láto­gatható. A kiállítás anyagát a katalán művész 12, kimon­dottan a látássérülteknek, dombornyomásos techniká­val átalakított festménye al­kotja. (MTI) Színházi vetélkedőt szervez az OSZMI Gobbi 100!­­ Színházi múltidézés a Bajor-villában Gobbi Hildá­val címmel színházi vetélke­dőt szervez az Országos Szín­háztörténeti Múzeum és Inté­zet (OSZMI) nyugdíjasklubok és baráti körök számára. A ve­télkedő első fordulója során csapatonként egy feladatlapot kell kitölteni, amelyet a mú­zeumban a közelmúltban nyitt Gobbi-kiállítás anyagából szerkesztettek össze. A kitöl­tött lapot a múzeumba vagy a színházi intézetbe kell vissza­juttatni november 15-ig. A pá­lyázatról további információk, részletek a Színháziintézet.hu honlapon találhatók. (MTI) Összművészet az élő vizekért Áramlás - Aqua Sacra címmel tar­tanak összművészeti előadást az élő vizek és a lélek szerepé­ről a kortárs magyar zene, tánc és színház eszközeivel az Avilai Szent Teréz-templom­­ban, a VI. kerületi Pethő Sán­dor utca 2.-ben holnap este fél nyolckor. A műsorban fellép Felber Gabriella, König Lilla, Pethő Kincső, Bicskey Lukács, valamint Dóczy Péter. (M. D.) Alice Munro az irodalmi Nobel-díjas A kanadai novellista kapta idén a nagy presztízsű elismerést A Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntése értelmében Alice Munro kapta 2013-ban az irodalmi Nobel-díjat. A kana­dai írónő a méltatás szerint a kortárs rövid próza mestere, aki „páratlan módon ábrázolja a kisemberek nagy érzelmeit”. Peter Englund, az akadémia titkára a bejelentés után azt nyilatkozta: idén igazán nép­szerű lesz a döntés. Alice Mun­ro a második kanadai díjazott Saul Bellow után, akit azonban inkább amerikai szerzőként tartanak számon. B­otcsor-R. Kiss T­avay sokan kifogásolták a kí­nai Mo Jen díjazását, akit a pártállamhoz hű alkotónak nevez­tek. Herta Müller, a 2009-ben No­­bel-díjjal kitüntetett írónő kétség­­beesésének adott hangot amiatt, hogy kínai kollégája megkaphatta az elismerést. Talán a tavalyi reak­ciókra is célzott a Svéd Királyi Tu­dományos Akadémia titkára, ami­kor azt mondta: az idei döntés iga­zán népszerű lesz. Politikai érte­lemben biztosan sokkal határozot­tabb üzenetértéke lett volna, ha a fogadási listákon szintén előkelő helyen jegyzett szíriai költő, Adonis kapta volna idén a Nobel-díjat. A bejelentés után arra a kérdés­re, hogy a 82 éves Alice Munro tényleg abbahagyja-e az írást, ahogy korábban jelezte, Peter Eng­­lund azt felelte: az írónő eddig ha­talmas munkát végzett, pályafutá­sának első húsz évében házias­­szonyként, feleségként és művész­ként egyaránt helytállt - ha csodála­tos életművét követően abbahagyja az írást, akkor tiszteletben kell tar­tanunk a döntését. Nem véletlen, hogy az írónőnek ezt a hármas sze­repét hangsúlyozta Peter Englund. Alice Munro saját maga is úgy fo­galmazott 2006-ban a Die Zeit né­met lapnak adott interjúban, hogy a rövid próza műfaját, amellyel vi­lágszerte híres lett, és amely miatt mára a „kanadai Csehov” néven emlegetik, részben praktikus okok­ból kedveli. Nem volt elég ideje az írásra, így nehezen tudott volna na­gyobb lélegzetű művekbe fogni. Véleménye szerint közös problé­mája volt generációja legtöbb női írójának, hogy úgy kell összelop­kodniuk az írásra szánt időt. A női sorsok, a női szemszög és a női hő­sök lelkivilágának ábrázolása Alice Munro munkásságában mindig központi helyet foglalt el. Munro 1931-ben született a kanadai Ontario államban, Win­­ghamban Alice Laidlaw néven, gaz­dálkodó édesapa és tanár édesanya gyermekeként. Két évig járt a Nyu­­gat-ontariói Egyetemre - ekkor publikálta első novelláit -, majd ta­nulmányait félbehagyva férjhez ment James Munróhoz. Három lánygyermeknek adott életet, egyi­küket nem sokkal a születése után elveszítették. Családjával Vancou­verben, majd Victoriában élt, itt könyvesboltot nyitottak Munro’s Books néven. Férjétől később el­vált, visszatért az egyetemre, és folytatta az írást. 1976-ban újra férjhez ment a geográfus Gerald Fremlinhez. Munro történeteinek középpontjában szinte kizárólag szűkebb pátriájának lakói állnak, novellái ritkán lépik át a délkelet­kanadai provincia határát. Az on­tariói kisvárosi létről szólt már első, 1968-ban megjelent novelláskötete is, amellyel rögtön megkapta a leg­nagyobb kanadai irodalmi elisme­rést, a főkormányzó díját, amelyet később még kétszer ítéltek oda ne­ki. A hatvanas évek társadalmi vál­tozásaival párhuzamosan változott meg az ő élete is, ez a különbség a műveiben is megjelent. Első köteté­nek megjelenésekor 37 éves volt. „Már érett voltam, de nem túl öreg” - nyilatkozta később. Szinte kizá­rólag novellásköteteket publikált, regényként számon tartott művei­ben is viszonylag különálló történe­tek alkotnak összefüggő láncot. Ilyen az Asszonyok, lányok élete, amely egy kislány nővé válását kö­veti végig egy ontariói kisvárosban az 1940-es években. Bár Alice Munro többször hangsúlyozta tör­ténetei és figurái fikciós voltát, az önéletrajzi ihletés ebben a műben is tetten érhető. Magyarországon biztosan nép­szerűbb lesz az idei döntés, mint a tavalyi, ugyanis Alice Munrónak számos munkája megjelent magya­rul. A Park Kiadó 2006-tól sorozat­ban adta ki műveit, az egyik a sor­ban éppen az Asszonyok, lányok élete volt, és négy novelláskötete is napvilágot látott. Az író Kanadában legutóbb 2012-ben jelentetett meg könyvet Kedves élet címmel. Sze­ret, nem szeret című, magyarul is olvasható novelláskötetének Oda­­vissza című írásából forgatták Julie Christie főszereplésével az Egyre tá­volabb című, két Oscar-jelölést be­gyűjtő 2006-os kanadai filmdrá­mát. Az Alzheimer-kórban szenve­dő főhősnő megformálásáért a szí­nésznő Golden Globe-díjat kapott. Alice Munro számos rangos iro­dalmi elismerés birtokosa: hazája legfontosabb díjain kívül megkapta például a nemzetközi PEN Klub rö­vid prózáért járó Malamud-díját, az amerikai könyvkritikusok díját és 2009-ben a Booker-díjat. Az írónő számos könyve olvasható magyarul FOTÓ: EUROPRESS/AFP/PETER MUHLY 'mfm r'­'. KfuCJ*­mmm • Helyi éttermek kitelepülése - Kulináris kalano­d : az egészséges táplálkozás jegyében - Szörpbár és zöldségfigura készítés - Fűszerfelismerő és Keresd az olajbegyűjtő autót és legyél vendégünk egy italra! További infók a MOL Facebook oldalon! Tódulnak a nézők Wajda új filmjére Egy hete került a lengyel mozikba Andrzej Wajda Walesa - A re­mény embere című filmje, ami túlzás nélkül az utóbbi évek leg­jobban várt filmalkotása a rendező hazájában. A filmről a köz­­társasági elnök is nyilatkozott.­ ­ Szathmáry István Pál_______ H­ étfői cikkében arról írt az egyik lengyel hírportál, hogy 150 ezer nézőjével Wajda új alkotá­sa volt a hétvége legnézettebb film­je. A főszereplőt játszó színész kilé­tétől a finanszírozási kérdéseken át a forgatókönyv megszületéséig minden éberen tartotta a lengyel közvéleményt. A film egyszerre kí­vánja bemutatni a politikai hőst és a magánembert. Az életút több fon­tos állomása helyet kapott a forga­tókönyvben: hogy a villanyszerelő­ként dolgozó Lech Walesa a Gdans­ki Lenin Hajógyárban a történelmi jelentőségű sztrájk élére állt 1980- ban; hogy internálótáborban kötött ki; hogy Nobel-békedíjat kapott; hogy felszólalt az Amerikai Egye­sült Államok kongresszusában. De az az ellentmondásos epizód is be­került a filmbe, amikor fiatal férj­ként és apaként Walesa a fenyege­tés hatására, a családja iránt érzett aggodalom okán aláírta a biztonsá­gi szolgálat által elé tett papírt. „Igaz történet arról, hogyan si­került egy jobb világba elmenekül­nünk” - nyilatkozta a filmről Bronislaw Komorowski lengyel köz­­társasági elnök, aki azt is elmondta, a lengyelek hálásak lehetnek az Is­tennek, amiért Lech Walesának si­került azokban a nehéz időkben megtalálnia a bátorságot és a meg­felelő utat. A lengyel kulturális mi­niszter is megszólalt, szerinte Wajda filmje olyan történetet mu­tat be, amelyből a lengyelek büsz­keséget meríthetnek, és megoszt­hatják azt az egész világgal. A film ünnepélyes bemutatóját szeptem­ber végén tartották Varsóban, ahol a közönség felállva fejezte ki tetszé­sét a film végén. A lengyel mozi­premier apropóján Wajda, aki egészségügyi okokból nem tudott ott lenni a díszbemutatón, a követ­kezőket írta levelében: „Emlékez­tessenek arra ezek a képek, hogy vannak olyan pillanatok nemze­tünk életében, amikor képesek va­gyunk összefogni.” A karakteresen jobboldali wPolityce nevű hírportál azonban Wajda egyik leggyengébb alkotása­ként aposztrofálja a filmet, hiányol­va belőle a lendületességet. A cikk­író összességében úgy látja, a film valójában nem más, mint Walesa emlékművének megalapozása. A nézők szavazatai is mérsékelt siker­ről tanúskodnak, legalábbis ha a Filmweb.pl oldal szavazatait néz­zük - az oldal világméretekben is az egyik leglátogatottabb filmes adat­bázisok közé tartozik. Jelenleg há­rom és fél ezer szavazat alapján a film 5,8 pontot kapott a tízből, ami a legnagyobb jóindulattal is csak közepesnek értékelhető minősítés. Pedig ha más nem, a zenevá­lasztás egészen merész volt Wajdá­­tól: több olyan zenekar száma is fel­tűnik a filmben, amelyek a korábbi évtizedek lengyel underground­­vagy punk rock legendái közé tar­toznak. Lengyelország ezt a filmet jelölte idén Oscar-díjra a nem angol nyelvű filmek kategóriájában. kultura@magyarnemzet.hu Jövőre újabb támogatás múzeumoknak : Dombi Margit_________________ _ • Ö­tvenhét múzeum gyűjtemé­nye újulhat meg jövő év kö­zepéig háromszázmillió forintból, a 2014-es múzeumfejlesztési pá­lyázaton pedig már 340 millió fo­rintot nyerhetnek el az intézmé­nyek ugyanerre a célra - jelentet­te be Halász János a debreceni Medgyessy Ferenc Emlékmúze­umban. Az Emberi Erőforrások Mi­nisztériuma kultúráért felelős ál­lamtitkára közölte, a muzeális in­tézmények szakmai fejlesztésére kiírt pályázat idén elsősorban a vidéki gyűjteményeket támogatja azzal a céllal, hogy a kultúrafo­gyasztó közönség, és különösen az ifjúság számára vonzó közeggé válhassanak. Halász hozzáfűzte, jövőre tovább bővül a támogatásra jogosultak köre. A nagyobb, illetve a megye­­székhelyen elhelyezkedő múzeu­mok együttesen 240 millió forint­tal részesedtek az idei keretből, hatvanmilliót pedig a kisebb váro­si múzeumok, helyi kis gyűjtemé­nyek, tájházak között osztottak szét. A legmagasabb összeget, 30 millió forintot a szentendrei Fe­­renczi Múzeum nyerte el, de a debreceni irodalmi gyűjtemény is sikeresen pályázott, őket 20 millió forinttal támogatják. Halász János emlékeztetett, a kulturális rendszerváltás egyik fontos momentumaként a telepü­lési önkormányzatok idén január­ban kapták vissza a múzeumokat. Működésüket idén 2,4 milliárd fo­rinttal támogatta az állam. Jövőre ez az összeg 120 millió forinttal lesz nagyobb.

Next