Magyar Nemzet, 2013. november (76. évfolyam, 298-326. szám)
2013-11-02 / 298. szám
Magyar Nemzet Belföld Rovatvezető: Villányi Károly 2013. november 2., szombat Végső búcsút vettek Für Lajostól A Vas megyei Egyházasrádócon, szülei mellett helyezték végső nyugalomra Für Lajos volt honvédelmi minisztert csütörtökön, a reformáció ünnepén - tudatta a gyászoló család kérésére tegnapi közleményében a Honvédelmi Minisztérium. A volt honvédelmi miniszter október 22-én halt meg 82 évesen. A Magyar Demokrata Fórum (MDF) alapító tagja volt, 1990- 1994 között az Antall-, majd a Boross-kormányban töltötte be a honvédelmi miniszteri posztot. Megemlékezés a 6. oldalon AB: eltörölnék a korhatárt Eltörölné az alkotmánybírák hetvenéves felső korhatárát az az alaptörvény-módosító javaslat, amely csütörtök este került fel a parlament honlapjára. A módosítás nyomán öt új alkotmánybíró 2023-ban is aktív lenne. Az Alkotmánybíróság júliusban semmisítette meg azt a szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62-re szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt. A bírák kötelező nyugdíjazását a velencei bizottság is kritizálta. (MN) Ingyen szólhat a Klubrádió Hivatalból eljárást indít a Klubrádió budapesti 92,9 MHz-es frekvenciára szóló szerződésének hatósági szerződéssé alakítása érdekében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa, és megteszi a szükséges lépéseket a rádió közösségi médiaszolgáltatásként való elismeréséhez, ami lehetővé teszi az ingyenes sugárzást - jelentette be a szervezet. (MTI) Kerékpárospont svéd segítséggel Budapest első kerékpáros szerviz-, információs és találkozópontját adta át csütörtökön a budai Vérmezőn Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes és Karen Olofsdotter, Svédország magyarországi nagykövete. A fővárosi önkormányzat svéd támogatással építette ki a helyszínt. A fejlesztés munkálatait a Corvinus Egyetem tájépítészeinek tervei alapján a Főkert végezte el, mindössze három hét alatt. (Sz. Zs.) Villamosfelújítás November 4-én megkezdődnek a felújítási munkálatok a 3-as villamos zuglói Mexikói út és a pesterzsébeti Gubacsi út közötti 13,5 kilométer hosszú vonalán - jelentette be György István (Fidesz-KDNP) főpolgármester-helyettes. A tizenegymilliárd forint értékű fejlesztés 94 százalékban uniós finanszírozású, s a budai fonódó villamosokhoz vagy az 1-es vonalhoz hasonlóan ezt is a Budapesti Közlekedési Központ felügyeli. (Sz. Zs.) Orbán az európai deformációról A miniszterelnök vezetésével megalakult a Reformáció Emlékbizottság Az állam és az egyház közjó érdekében való együttműködését szorgalmazta Orbán Viktor a reformáció emléknapján tartott fővárosi ünnepségen, amelyen megállapodást írt alá a Magyarországi Evangélikus Egyházzal. A kormány ötmilliárd forinttal támogatja az evangélikusok közösségi szolgálatában fontos szerepet játszó épületek fejlesztését, amely 2017-re valósulhat meg. A kormányfő vezetésével megalakult a Reformáció Emlékbizottság, amelynek feladata lesz, hogy előkészítse a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából tartandó ünnepi rendezvényeket. 11 Miinkatársiinktöi.__________ O rszágszerte a reformáció napját ünnepelték csütörtökön a protestáns egyházak. Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár 1517-ben e napon - október 31-én - tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Az emléknapon a budapesti Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban a kormányfő megállapodást írt alá a Magyarországi Evangélikus Egyházzal (MEE) az evangélikusok közösségi szolgálatában fontos szerepet játszó épületek felújításáról, amely a reformáció születésének 500. évfordulójára, 2017-re várható. Az ötmilliárd forintos összegből 4,7 milliárdot a győri épületegyüttesre, 300 milliót pedig a Deák téri épület átalakítására fordítanak. Orbán Viktor beszédében kifejtette, az egyházaknak adott állami támogatás valójában a magyar embereknek juttatott támogatás, a pénzből ugyanis az egyházi iskolákban tudás lesz, a szociális intézményekben pedig gondoskodó szeretet. A magyar nemzet akkor volt erős és büszke, amikor az állam és az egyház között jó kapcsolat volt, amikor az állam elismerte az egyház hivatását a vallási élet szervezése mellett a kultúra terjesztésében, az ifjúság nevelésében, a betegek gyógyításában és a szegények megsegítésében - emelte ki. A kormányfő utalt rá, hogy amikor Luther kiszögezte tételeit, Európa rendkívül mély válságtól szenvedett, „a deformáció útjára lépett”. Luther Márton azonban azt vallotta meg, hogy kész vitába szállni az őt körülvevő világgal, és tettével azt üzente, a kereszténység és a kontinens csak akkor menthető meg, ha visszatér gyökereihez - hangsúlyozta. A miniszterelnök párhuzamot vont az akkori és a mostani világ között, rámutatott, lehet, hogy a szerzetes ma is kiszegezné tételeit a vártemplom kapujára, mivel „Európa ma is deformációtól szenved”, s meggyőződése szerint a még meglévő gazdasági és politikai pozíciója is leginkább annak köszönhető, hogy a kontinens az akkori megújulásból fakadó értékrendszerre épült. Európa akkor indult el a diadal útjára, amikor Luthertől megtanulta: a munkára úgy tekintsen, mint Istentől kapott hivatásra, és mindig olyankor került válságba, amikor megfeledkezett erről a tanításról - emelte ki Orbán. Gáncs Péter, az MEE elnöke a kormánnyal kötött megállapodásról elmondta, annak célja, hogy „az állam és egyház elválasztásának elvét megvalósítva, de azt meghaladva, a közösségi célok érdekében történő együttműködés útját válasszuk”. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Károli Gáspárdíj átadásakor bejelentette: a miniszterelnök vezetésével megalakult a Reformáció Emlékbizottság, amely a 2017-ben tartandó ünnepi rendezvényeket készíti elő. Az idén hárman kapták meg a Károli Gáspár-díjat: Berkesi Sándor, a debreceni kollégium kántusának karnagya, Csepregi Zoltán, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára és A. Molnár Ferenc nyelvtörténész. Gáncs Péter és Orbán Viktor a megállapodás aláírásakor FOTÓ: MÁTÉ Péter Kampánypénz: kizárnák a csalást A kormány támogatja a Political Capital és a Transparency International javaslatát Még az őszi időszakban el kell fogadni a kampányfinanszírozás további szigorításáról szóló törvényjavaslatot, és ehhez annak egy két héten belül a parlament elé kell kerülnie - erősítette meg lapunknak adott korábbi nyilatkozatát Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője. Civil szervezetek szerint még mindig maradnak kiskapuk a kampánypénzekkel való csalásra. HÍRÖSSZEFOGLALÓ K edden jelezte a Political Capital Institute és a Transparency International Magyarország, hogy súlyos kockázatot lát a választási kampány finanszírozásának szabályozásában, ezért kezdeményezik az erre vonatkozó törvény módosítását. Gulyás Gergely fideszes szakpolitikus a közrádiónak adott csütörtöki nyilatkozatában közölte, a két szervezet „kiskaput bezáró javaslatát” támogatja a Fidesz frakciója, azt, hogy a pártoknak ne az állított, hanem a választásokon ténylegesen induló jelöltek után járjon csak támogatás. A civil szervezetek azzal érveltek, hogy mivel könnyebben teljesíthetők a képviselőjelölt-állítás feltételei - 27 egyéni jelölt indításával, azaz 13 500 aláírás összegyűjtésével már országos lista állítható -, így egy baráti társaságnak is megéri pártot alapítani, és máris hozzájuthat a központi kampánytámogatás százmillióihoz. Gulyás Gergely azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a támogatások elszámolását szigorították. A mostani kampányfinanszírozás szerint a pártok készpénzben kapnak állami támogatást, jelöltszámtól függően 150-600 millió forintot, ha külön-külön vágnak neki a jövő évi választásoknak. De trükközhetnek a pénzzel, ha az utolsó pillanatban összefognak, így például a szocialisták jelenleg csaknem 375 millió forintra jogosultak, a Bajnai Gordon nevével fémjelzett Együtt-PM pedig valamivel több mint 180 millióra. Vagyis a két szervezet együtt összesen csaknem 555 milliónyi támogatásra számíthat. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció, ha mind a 106 egyéni választókerületben önálló jelöltet indít, szintén több száz milliós támogatásra lesz jogosult. A pénzről csak számlával kell elszámolniuk az Állami Számvevőszéknek. A Transparency International jogi vezetője a Hír TV-nek úgy nyilatkozott, Gulyás Gergely javaslatával is megmaradnak a kiskapuk. Ligeti Miklós szerint ugyanis bármelyik párt szerezhet be fiktív számlákat a kampánypénz elköltéséről úgy, hogy egy forintot sem fordít kampányra. ■ KAMUPÁRT? A Jobbik szerint a Magyar Hajnal fő motivációja, hogy az új kampányfinanszírozási rendszert kihasználva egyfajta „kamupártként” komoly anyagi forráshoz jusson. Tagjaik közül pedig többen a Jobbikból kizárt vagy kilépett „sértett emberek” - írták közleményükben. A bejegyezésre váró formáció vezetője Kisgergely András volt jobbikos politikus. (MN) HELYESLÉS: Amerikai részről a helyes irányba tett lépésként értékelték az alaptörvény ötödik módosítását - tájékoztatott tegnap a Külügyminisztérium. A szeptember 16-án elfogadott módosítással törölték a bírósági ügyáthelyezés lehetőségét, és úgy határoztak, hogy a kereskedelmi médiumok ingyen közölhetnek kampányhirdetést (MTI) f ®, ii 1MMi m üfwmsmtBfc , *. ■ mpm gggg Kihallgatják Petrétei Józsefet A volt igazságügyi minisztert a 2006. őszi eseményekről kérdezik Mi Puhát Tamás______________ Petrétei Józsefet, a Gyurcsánykormány egykori igazságügyi és rendészeti miniszterét hallgatja ki tanúként a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa jövő kedden a 2006. őszi események kapcsán a Bene-Gergényi-perben. Emlékezetes, Petrétei 2010-ben a rendőrterrort vizsgáló parlamenti albizottság előtt azt mondta: otthon papucsban, a tévén nézte végig a Magyar Televízió székházának ostromát. Bár a jogszabályok szerint a kormány a mindenkori tárcavezetőn (rendészeti vagy belügyminiszteren) keresztül irányítja a rendőrséget. 2006 őszén Gyurcsány Ferenc megkerülte Petréteit, és közvetlenül szabott feladatokat az egyenruhásoknak. Ezt a volt kormányfő maga is elismerte, amikor annak idején a TV2-nek azt nyilatkozta, telefonon utasította Szabadfi Árpád volt országos rendőrfőkapitány-helyettest a tévé megvédésére. Ennek ellenére a tévéostrom után nem Gyurcsány, hanem a kormányfő által megkerült Petrétei ajánlotta fel a lemondását, amit felettese nem fogadott el. A per csütörtöki tárgyalásán két újabb rendőr tanút hallgatott ki a bíróság. Egyikük, Huszár Ferenc alezredes, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) volt alosztályvezetője szerint a rendőri vezetőknek sokkal keményebben kellett volna fellépniük a tévéostromkor, ehelyett azonban inkább politikai utasításra vártak, pedig a Rebisz laktanyájában több száz rendőr állt bevetésre készen - mondta az alezredes. A tizennégy egykori és jelenlegi rendőri vezetőt elöljárói intézkedés elmulasztásával és más katonai bűncselekménnyel vádolják, amiért elmulasztották felelősségre vonni beosztottaikat, eltűrték az azonosító jelvények hiányát, illetve nem védték meg a tévé székházát. Gergényi Péter és társai politikai utasításokra vártak FOTÓ: nagy Béla belpol@magyarnemzet.hu Intézkedés a rezsitrükkök ellen A HÍRÖSSZEFOGLALÓ efagyasztaná a rendszerhasználati és egyetemes szolgáltatási díjakat a rezsicsökkentés után a Fidesz. A törvénymódosítás után ezeket a tételeket határozatlan ideig nem változtathatják meg a szolgáltatók - mondta Németh Szilárd. A rezsicsökkentést ellenőrző munkacsoport vezetője szerint a módosításra azért van szükség, mert a szolgáltatók az alacsonyabb fogyasztásnál ezeknek a díjaknak az emelésével trükköztek, így biztosítva a magas bevételeket. Leszögezte, ez is bizonyítja, hogy a szolgáltatók azt csináltak, amit akartak. - Egy átlagos magyar háztartás a rezsicsökkentéssel évi százezer forintot takaríthat meg. A többi szolgáltatás árának csökkenését is figyelembe véve az összes megtakarítás bizonyos háztartásokban azonban elérheti akár az évi 150 ezer forintot is - közölte Kocsis Máté annak kapcsán, hogy az idei rezsicsökkentés harmadik üteme tegnap lépett hatályba. Ennek eredményeként 11,1 százalékkal - a tavaly decemberi árakhoz képest pedig összesen 20 százalékkal - lett olcsóbb a gáz, az áram és a távhő. Idén már kilenc szolgáltatás ára csökkent. Mindezzel a fogyasztók javára jelentősen javult a rezsiköltségeknek az átlagbérhez viszonyított aránya, de „még mindig van ezen mit javítani, éppen ezért gondolkodunk a jövőben is hasonló lépésekben” - mondta Kocsis. ■ EMELKEDŐ JÁRADÉKOK: A nyugdíjakkal együtt 2,4 százalékkal emelkednek a rokkantsági és a rehabilitációs ellátások, valamint a baleseti járadék is 2014. január 1-jétől - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A közlemény szerint a nyugdíjhoz hasonlóan 2013-ban ezeknek az ellátásoknak is jelentősen emelkedett a reálértéke, ami mintegy 600 ezer főt érintett kedvezően. 2006 és 2010 között a nyugdíjak reálértéke 8,5 százalékkal csökkent, 2011 óta viszont 3,3 százalékos a növekedés. (MN) 1 t I 1 1 I