Magyar Nemzet, 2013. november (76. évfolyam, 298-326. szám)

2013-11-14 / 310. szám

2013. november 14., csütörtökLátó-Tér Magyar N emre M Mf.Nufzt DÁvid______________________ A Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) pár hónapja alakult, mégis szá­mos elvégzett feladattal hívta fel magára a figyelmet. Többek közt önök szervezték meg Horn Gyula, valamint Katona Tamás temetését. A közvélemény azonban nehezen tudja megkülönböztetni a Nörit a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bi­zottságtól.­­ Ez talán természetes, hiszen az embe­rek zöme érthetően nem foglalkozik ilyes­féle szervezeti kérdésekkel. Az igazság az, hogy intézetünk a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 1999 óta általam veze­tett titkárságából alakult ki bővített jogkör­rel, megnövekedett hatáskörrel. Önállóak vagyunk immár, de mindenben segítjük a Boross Péter elnökölte bizottság szakmai munkáját. Lényegében magasabb szintre helyeztük az eddigi döntés-előkészítő és háttérmunkát.­­ Önök nemrégiben egy széles körű elis­merést kiváltó kezdeményezéssel is reflektor­­fénybe kerültek. A Fiumei úti sírkertben diá­kok hoztak rendbe egy sor ’56-os sírt. Lesz-e folytatás?­­ Ez a tervünk. Jövő év elején országos szinten hirdetjük meg ezt a közösségi ön­kéntes szolgálat keretében. Az Emberi Erő­források Minisztériumával most dolgozzuk ki a részleteket. - Pedig az a közkeletű frázis, hogy a mai fiatalok nemigen érdeklődnek a magyar tör­ténelem iránt, s nagyrészt hidegen hagyják őket a nemzeti érzelmek. - Én nem így tapasztalom. Egyenesen megható volt, hogy a középiskolások mi­lyen gonddal, szeretettel vettek részt a munkában, s milyen nagy figyelemmel hallgatták Regéczy-Nagy Lászlónak, a Tör­ténelmi Igazságtétel Bizottság elnökének személyes hangú előadását. Elbeszélgettem a diákokkal, és kiderült: sok mindent tud­nak a tényekről, és érdekli őket minden, ami Magyarország történelmével, főként a közelebbi múlttal kapcsolatos. Az ifjúság­gal szembeni előítéletek mind megdőlnek, amikor személyes élményeket, ismereteket szereznek a gyerekek a történelmi sors­fordulóinkról. - Milyen további eszközök, lehetőségek vannak az önök kezében az oktatási, isme­retterjesztési folyamatban való részvételre? - Szeretném elérni, hogy valamennyi nemzeti emlékhelyet minden középisko­lásnak alkalma legyen osztálykirándulás keretében vagy más, szervezett csoportos formában meglátogatni még érettségi előtt.­­ Nem lehetne ezt a civil önszerveződést, ifjúsági igyekezetet kihasználni arra is, hogy a még felderítetlen jeles helyszínekről is tu­domást szerezzen a társadalom? Hiszen nem csak elfeledett 56-os hősök, forradal­márok szakrális helyei maradhattak eddig rejtve előttünk, más hírességek, régebbi sza­badságharcaink főszereplőié is. - A honvédelmi tárcánál van egy fiatal szakemberekből álló, agilis csapat, amely ezzel a kutatómunkával foglalkozik. Az ő munkájukat segítheti a helyi közösségek aktivizálódása. Minél kisebb egy település, annál inkább számon tartják a helyi neve­zetes embereket, s gondozzák emlékművei­ket. Természetesen örömmel vesszük, ha a polgárok értesítenek egy-egy általuk felfe­dezett, eddig a nyilvánosság előtt nem is­mert emlékről.­­ És ha valaki megkeresi önöket egy fel­menője, rokona vagy egy általa ismert és be­csült személyiség kultikus helyének védetté nyilvánításáért? - Az állampolgárok, civil szervezetek bármikor fordulhatnak hozzánk, ha szeret­nének védetté nyilvánítani egy nyughelyet. Erről aztán a mi előterjesztésünk alapján a kegyeleti bizottságban dolgozó történészek, szakemberek döntenek . Tehát a védettségi lajstrom bővül, - így van. Jelenleg már több mint ötezer védett sír van az országban, ám hasonló módon folyamatosan újabbakkal gazdago­dik a virtuális nemzeti sírkert. - Mi a teendő, ha valakinek olyan őse, felmenője van, akinek nem tudja a pontos nyughelyét, és hogy védett-e? - Magától értetődően adunk tájékozta­tást, amennyiben rajta van a védett sírhe­lyek listáján. Ezek az adatok egyébként ne­künk is nagyon fontosak, ha bármilyen fel­újításra van szükség az emlékművön. Ezért is módosították nemrégiben a jogszabályt. Bekerült az a mondat a törvénybe, hogy mostantól a temetőnek ki kell adnia szá­munkra legalább az utolsó ismert hozzátar­tozó, rokon nevét és pontos címét. Nem­csak a család, hanem a mi érdekünk is, hogy a ránk bízott védett értékek megőrzé­séről, állagmegóvásáról bármikor intéz­kedni tudjunk. Például József Attila sírem­lékét a közelmúltban csak a mai rokonság egyetértésével, jóváhagyásával lehetett fel­újítani. Volt öt-hat forduló, amíg mindent egyeztettünk a családdal. Meg kellett hagy­ni az eredeti követ s a padot is, hogy ne sé­rüljön semmi. Nem játszunk hatóságosdit, de a miskolci Herman Ottó-síremlék enge­dély nélküli átépítése kapcsán is rögtön lép­ni kellett - haladéktalanul visszaállíttattuk az eredeti állapotot. A rendelkezési jog ugyanis a Nörit illeti meg. Szerencsére azonban ilyen brutális átépítés, mint ami ott történt, nagyon ritka. - A nemzeti emlékhelyeket összefogják, irányítják, a negyvenkét történelmi emlék­helyről nem is szólva. Bekerülhetnek-e újab­bak ebbe a körbe? - Olyannyira nem statikusak a kere­tek, hogy éppen most van az Országgyűlés előtt a Fiumei úti sírkert és a pannonhal­mi apátság nemzeti emlékhelyek közé vé­tele. Még idén megtörténhet a törvény módosítása. - A Fiumei úti sírkert a szakemberek sze­rint európai léptékkel mérve is egészen kü­lönleges, méltóságteljes látványosság.­­ Ne szerénykedjünk: Európa egyik leg­jelentősebb temetője műemléki szempont­ból is. És nemzeti közkincs. Nem egy teme­tő a sok közül, hanem az ország, a nemzet emlékezőhelye. A legtöbb védett emlékmű itt található, ahol nemzetünk legnagyobbjai nyugszanak. Súlyának megfelelően nem profitorientált, hanem nonprofit gazdasági társaságként szükséges működtetni. A pá­rizsi Pére-Lachaise-hez mérhető, ám a tu­rizmusban betöltendő szerepe nincs kiak­názva. Remélem, hamarosan az lesz a ter­mészetes, ha egy külföldi a Hősök tere és a Vár megtekintése után a Fiumei úti sírkert­be fog ellátogatni. - Ha jól tudom, pár millió forint állt ren­delkezésre sírok és emlékhelyek felújítására az előző kormány idején. Most mekkora ez az összeg? - Való igaz, volt olyan év, hogy három-, máskor ötmillió forintból kellett kijön­nünk. Most hetven-nyolcvan millió forint van erre a feladatra. Ez sem elkölthetetlen összeg, de kétségtelenül nagyságrendi az előrelépés. - A holokauszt hetvenedik évfordulójá­ról miként emlékeznek meg? - Egy egészen különleges, művészi, tu­dományos albummal, amely a Salgótarjáni úti temetőt mutatja be. A legrégebbi izraeli­ta sírkert feldolgozása alkalmat nyújt arra, hogy a dualizmus korában virágzó hazai zsidó kultúra hagyományai, fantasztikus értékei közkinccsé váljanak.­­ Egy másik kiemelkedő évforduló: idén december 12-én lesz húsz éve, hogy az első szabadon választott magyar miniszterelnök, Antall József elhunyt.­­ December 12-én lesz a temetői meg­emlékezés, rákövetkező nap pedig emlék­üléssel tisztelgünk Antall József életműve előtt az Országház felsőházi termében. Az ünnepélyes tanácskozást Orbán Viktor mi­niszterelnök nyitja meg, s felszólal többek között Boross Péter volt miniszterelnök, Kónya Imre akkori kormánypárti frakció­­vezető, valamint Marinovich Endre, Antall József kabinetfőnöke. Természetesen meg­hívást kap az ünnepségre az Antall-kor­­mány minden élő tagja. Holnap a Hadtör­téneti Múzeumban rendezi meg intézetünk Áder János köztársasági elnök fővédnöksé­ge alatt a XII. Országos Kegyelet és Emléke­zet Konferenciát. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere tart megnyitóbe­szédet, a zárszót pedig Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke mondja. Emlékezés Antall József életművére A december 13-án tartandó parlamenti tanácskozást Orbán Viktor miniszterelnök nyitja meg Kétnapos megemlékezéssel készül a Nem­zeti Örökség Intézete Antall József, az első szabadon választott miniszterelnök halá­lának huszadik évfordulójára december­ben - mondta lapunknak Radnainé Fogarasi Katalin. A fél éve alakult új in­tézmény elnöke arról is beszélt, hogy foly­tatják és országos léptékűvé szélesítik a di­ákok bevonását sírok gondozásába. Kezde­ményezik a jövőben, hogy minden középis­kolás meglátogathassa a jelenleg tizenegy nemzeti emlékhely mindegyikét. Ha az Or­szággyűlés elfogadja a javaslatot, a lista a Fiumei úti sírkerttel és a pannonhalmi apátsággal még ebben az évben bővülni fog. A holokauszt hetvenedik évfordulójára albumot jelentetnek meg a páratlan értékű Salgótarjáni úti izraelita temetőről. FOTÓ: BÉRES ATTILA MVM ^H1 -M 111 ' IHI^H HMM WM —■ [UNK]i‘—■ [UNK] [UNK]<~***—*l~r­~T*~*l**l~l*~~l*l***~~Tmn~*T‘nHT ¥ fwrTi­rniffiTiriwiTiiiiiiTi ¥ woiriwnrnBi^^ Politológiai elemzés alpári stílusban Szekeres Imre vendége egy jászapáti kampányrendezvényen kiosztotta a baloldalt Ha a magyar társadalom az ellen­zékre szavaz, akkor baromi hamar jön a csalódás, hogy megint nincs növekedés, megint nincsenek bérek -jelentette ki kedd este egy jászapá­ti fórumon Kéri László baloldali po­litológus, aki mind a kormányt, mind az ellenzéket trágár szavakkal kritizálta a rendezvényen. 11 Borsodi Attila__________________ I­ nduljatok a fórumra, mert alig van már szabad ülőhely a teremben - ismételgette idegesen többeknek telefonon egy piros inges, fekete nadrágos, fehér makkos cipőt viselő férfi kedd este a jászapáti Művészetek Háza előtt, ahová Szekeres Imre (MSZP) Kéri László politológust hívta meg előadni. A fiatalember izgalma érthető volt, mert a teremben nem egy-két, hanem több tucat szék állt üresen. Mielőtt Kéri László meg­kezdte előadását, Szekeres Imre jelezte az Együtt 2014-PM jelen lévő képviselőinek, hogy az előzetesen megbeszéltek ellenére csak az est végén kapnak szót. Más kér­dés, hogy az idegesnek látszó szövetsége­sek a végén sem jutottak mikrofonhoz. Annál inkább Kéri, aki előadásában először a kormányprogramot vette górcső alá, eleinte még visszafogottan beszélt ró­la, majd negyedóra elteltével megdöb­bentő módon elkezdtek röpködni a „b.. .megek”. Selmeczi Gabriellát pedig - nevet nem említve - kócos fogú rémség­nek, szőke csajnak titulálta. Erre az addig unottan ücsörgő, bóbiskoló rajongók egy­szeriben felvillanyozódtak. A politológus később rátért az ellen­zékre. Szerinte a ciklus elején a Jobbik, az LMP és az MSZP jobban utálta egymást, mint a Fideszt, ráadásul utóbbi kettő kö­zött latens verseny volt a vezető szerepért. - Tartottam szegény Mesterházy Attilával előadást, ahol győzedelmesen számolt be arról, hogy hány szinten sikerült legyőz­niük az LMP-t - emlékezett vissza Kéri, aki ezzel kapcsolatban megjegyezte: „hát b... meg, ez k.. .a nagy győzelem volt.” A politológus beszélt arról is, hogy amikor 2011-ben a Demokratikus Koalíció kivált az MSZP-ből, mindenki azt hitte, hogy nem látják többé Gyurcsányt.­­ Ez súlyos tévedés volt, mert elfelejtették visszazárni az ablakot, Gyurcsány pedig mostanra visszamászott - tette hozzá. Kéri László említést tett Bajnai színre lépéséről, és nevetségessé tette az Együtt 2014-PM vezetőjét. Azt mondta, hogy Bajnai 2012. október 23-án csak azért ment fel a pódiumra, mert nem tudott időben el­szaladni, így - szavai szerint - felnyomták a színpadra, és elhitették vele, hogy ő a messiás. A politológusnak az augusztus előtti, csaknem egy évig tartó egyezkedés­ről is megvolt a véleménye. Katasztrofális­nak nevezte, hogy a felek a sajtón keresztül üzengettek egymásnak, a megegyezés előtt pedig szerinte hülyeség hülyeséget szült.Az idei október 23-i rendezvényen a „hetek” azt bizonyították be, hogy nem Orbánt, ha­nem egymást akarják leváltani. Később tovább osztotta övéit, mond­ván, egy éve azzal foglalkoznak, hogy ki le­gyen a miniszterelnök-jelölt, ahelyett hogy dolgoznának. A baloldali ellenzéket egy csiricsáré szőtteshez hasonlította azzal a különbséggel, hogy a ruhánál legalább összevarrják a különböző darabokat. Sze­rinte Mesterházy nagy tévedése volt, hogy azt hitte: az MSZP egyedül el tudja szip­pantani a bizonytalanok táborát. Kéri megjegyezte, valamit ki kell találni a győze­lemhez, de ez nem az ő feladata. - Ezért fi­zetnek baromi sok semmirekellőt, tanács­adókat, mindenféle gurut - tette hozzá. Említést tett arról is, hogy a 2004. de­cember 5-i népszavazás előtt Gyurcsány Ferenc bevitte a dzsungelbe az MSZP-t. - Az első gödörben ku...a nagyot esett, és azt mondta, hogy arra van az út, a többiek pedig mentek utána - hangsúlyozta Kéri, aki szerint Gyurcsány azt gondolhatta, hogy lendületben van. - Persze a lejtőn mindenki lendületben van, b... meg - fűzte hozzá. A politológus beszélt arról is, hogy a Fi­desz mértéktelenül udvarol az emberek nemzettudatának például úgy, hogy men­­nyi olimpiai bajnokunk, Nobel-díjasunk van. - Igen, b... meg, de mind zsidó volt, és elüldöztétek, és így lett belőle az - figyel­meztetett Kéri. Ha a magyar társadalom az ellenzékre szavaz, akkor baromi hamar jön a csa­lódás, hogy megint nincs növekedés, megint nincsenek bérek - szögezte le a politológus. Példaként említette Bajnai nyilatkozatait, ami szerint minimum két év kell a bizalom visszaszerzésére, és ak­kor lehet elkezdeni egy újabb növekedési ciklus alapjait. - Egy politikus azzal nem állhat ki, hogy azért válasszatok meg, mert négy évig megint jó.. .Ez sem lesz - mondta Kéri. ■ MEGSÉRTETTÉK SELMECZIT. Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője úgy reagált a fórumon elhangzottakra, Kéri László nőként, édes­anyaként és politikusként is megsértette Selmeczi Gabriellát. Kéri László: Egy politikus azzal nem állhat ki, hogy azért válasszatok meg, mert négy évig megint ló.. .sz sem lesz fűtő: székelyhídi balázs

Next