Magyar Nemzet, 2014. január (77. évfolyam, 1-30. szám)

2014-01-15 / 14. szám

zoldoldal@magyarnemzet.hu Százmilliárdos érték lerakókban A hasznosítóipar fejlesztésére írt ki pályázatokat az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Több mint százmilliárd forint­nyi érték kerül a lerakókba a különböző lakossági szilárd hulladékok formájában, ezért szükség lesz a hazai feldolgo­zóipar fejlesztésére - tudtuk meg Vámosi Oszkártól, az Or­szágos Hulladékgazdálkodási Ügynökség vezetőjétől. Az ügy­vezető igazgató kiemelte: az ügynökségnél másfél milliárd forintra lehet pályázniuk a hulladékhasznosítással foglal­kozó vállalkozóknak, ez csak arra elég, hogy elindítsák a hulladékipar fejlesztését, hi­szen közel százmilliárdos be­ruházásra is szükség lehet Ma­gyarországon az anyagában történő hasznosítás helyzeté­nek jelentős javítására.­ ­ Haraszti Gyula______________________ H­ azánkban évente négymillió tonna gumiabroncs-hulla­dék keletkezik, de ennek nagy ré­sze a cementművek az égetőke­mencéiben hasznosul. Ez annak is tulajdonítható, hogy 2002 és 2010 között mindössze 250-300 ezer tonna gumiabroncs-hasznosítási kapacitás jött létre, pedig az állam mintegy 15 milliárd forintot költött erre, e­közben évente 50 ezer tonna autógumi válik hulladékká. A hely­zet megoldásához állami nagybe­ruházásra lenne szükség, amely el­adható termékeket állítana elő, például gumibitument vagy gumi­betont - mondta Vámosi Oszkár, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) vezetője. Az ügyvezető igazgató elmondta: ak­kumulátorból azonban évi húsz­ezer tonnát lesz képes feldolgozni majd egy olyan nagyüzem, amelyet nemsokára átadnak, ennek kö­vetkeztében nem kell majd a veszé­lyes hulladékot akár több száz kilo­méterre szállítgatni. Két nagy fel­adatot azonban meg kell oldani az elektromos és elektronikai (E+E) hulladékok hasznosításában. Egy­részt azt, hogy ezek a hulladékok ne kerüljenek a kukákba vagy a lomizókhoz, mert ezzel szennyezik a környezetet. Másrészt hasznos lenne az államnak egy feldolgozó­­üzem létrehozása, hiszen az E+E hulladékban nagyon nagy értékek vannak. Az ilyen hulladékokból tonnánként egy gramm arany is ki­nyerhető, bár igen drága eljárással, a nyomtatott áramkörök feldolgo­zásával. Magyarországon viszont csak százezer tonna E+E hulladék keletkezik évente, miközben a kifi­zetődő hasznosításhoz legalább ennek a duplájára lenne szükség. A hiányzó százezer tonnát könnyen beszerezhetnénk a kör­nyező országokból, mert a térség­ben sehol sincs E+E hulladékokkal foglalkozó hasznosító - fejtette ki Vámosi Oszkár. Több mint kétszázezer tonna hulladék jön létre minden évben a facsomagolásokból is Magyaror­szágon. Ennek azonban csak a tö­redékét (mintegy 30 ezer tonnát) sikerül anyagában hasznosítani, a többit elégetik. Ez azért is pazarlás, mert megvannak nálunk a műsza­ki feltételei, hogy bútorlapokat gyártsanak ebből a hulladékból, már csak a pénzt kellene hozzáten­nie az államnak. A fahulladék hasz­nosításában ugyanis egyelőre még kifizetődőbb az égetés. Az OHÜ ve­zetője elmondta: tárgyaltak olyan üzemmel, amely több mint száz­ezer tonna fahulladékot is képes lenne feldolgozni. Ezzel azt is elér­hetnénk, hogy a külföldi nagyáru­házaknak is helyben állítsák elő a bútorlapot a hazai vállalkozók. Magyarország éves papírhulla­dék-termése egymillió tonna, ebből 300-400 ezer tonna jön létre csak a csomagolásokból. Vámosi Oszkár tájékoztatása szerint Dunaújváros­ban működik egy nagy papírfeldol­gozó üzem, mintegy 600 ezer tonna kapacitással, tehát a hasznosítás el­vileg megoldott. Az üzem építése­kor azonban arra rendezkedtek be, hogy importálni is fognak, amivel olcsóbb alapanyaghoz juthatnak külföldről, ezért itthonról csak nagyjából 250 ezer tonnányi papír kerül az üzembe. Ezért elkelne még egy, vagy több kisebb hasznosító­üzem Magyarországon - véli az OHÜ ügyvezető igazgatója. A hazánkban keletkező évi hét és fél millió tonna fémhulladéknak csak elenyésző részét használják csomagolásra, 300-400 ezer tonna csomagolásfém kerül a kukákba. Magyarország nagy exportőr ebből a hulladéktípusból, mert nincs szá­mottevő feldolgozóképesség. Rá­adásul évente 20 ezer tonna úgyne­vezett élelmiszer-ipari minőségű fémhulladék is keletkezik (például italosdobozok formájában), ennek drágább az újrahasznosítása. Ezért lenne igény hulladékipari beruhá­zásra ezen a területen is - mutatott rá Vámosi Oszkár. Nagyot lépett előre az ország az elmúlt öt évben a műanyag hasz­nosításában, csak az OHÜ 65-70 ezer tonna ilyen anyagú hulladék feldolgozását támogatja, így sok vállalkozás foglalkozik ezzel igen sokféle módon - tudatta az OHÜ vezetője. Az üveghulladék haszno­sításában azonban sok a teendő - fűzte hozzá -, mert csak az oros­házi síküveggyár foglalkozik ezzel, és csak a fehér üvegekkel. Az üveghasznosítás azért is égető kérdés, mert az Európai Unió kö­telezése szerint a nálunk termelt, illetve kibocsátott üveg hatvan százalékát hasznosítani kellene, de csak alig több mint negyven százalék hasznosul. A Budafilter 94 Kft PET-palack-hasznosító üzemében új részleg épül Mezőfalván FOTÓ: SZÉKELYHÍDI BALÁZS Ö­KOTERROIR Agresszívem M­örgyi Zol­­tán__________________________________________________________________________ K­onrad Lorenz Az agresszió (Helikon Kiadó, 2013) című alapművét olvasgatom békésen, miközben a pálink némiképp váratlanul kibe­lezett két kendermagost és súlyosan megrongálta a nyilván a védelmükre kelt Mick nevű impozáns kakast. Elborítja az agyamat a vér, azaz kitör belőlem az agresszió. Az önkontroll működik, tehát nem az van, hogy­ a vasvilla után kapok, mint a nagyapám tette volna, egyszerűen ösztönö­sen felkapom a kutyát a nyakánál fogva (a tetem mellett érem tetten, te­hát tehetem), és odavágom a földhöz. Nehéz ez nekem, mert mindegyiket szeretem, de különös állat az ember. A puli érzi, hogy átlépett egy határt, és fél is a „félistentől”, tehát szemfogakat villant. Sajnálom, de újra tisz­táznunk kell, hogy ki a falkavezér. Tisztázzuk, és éppen elhessentem a fe­lelősséget minden érző lényért. Vagy nem. A helyzet természetesen így is megoldatlan. Azt a keveset, amit tudni vélek az állatokról, Lőrémtől tu­dom. Fiatalkorom revelációi az Ember és kutya és a Salamon király gyű­rűje. Akkor dőlt el, hogy ha csak tehetem, egyszer vidékre költözöm, még­hozzá falura, és ha nem kerül idejében asszony a házhoz, tuti, hogy vad­­ludak landolnak a nappalimban. Egy a teraszon korzózó vadkacsáról persze még mindig nem mondtam le. De most meg ez van a pulival, ami óriási pech, százból kilencvennyolcszor nem fordul elő. Edénkért volt itt eddig birka, kecske, kutya, baromfi, macska nézett egymásra könnybe lá­badt szemekkel, most meg befigyelt a horror, itt a Mocsár visszatér­t. Konrad Lorenz viszont csodaember volt, gyakran Lawrence Durrell jut eszembe róla, amikor azt közölte öccséről, Gerrardról: Ez az ember, nem normális. Meghívod magadhoz vendégségbe, és sast telepít a boros­pincédbe. Magyarországi helytartója, Csányi Vilmos írja Lorenz művé­ről: ezzel a könyvével robbant be a viselkedéstudományok harcias világá­ba. Az agresszió az állatok legfontosabb viselkedésszabályozó mechaniz­musa, működése révén alakul ki az állatcsoportokban a rangsor, lehető­vé téve az erőforrások biológiailag optimális elosztását különösebb har­cok nélkül. Ezt a biológusok számára könnyen érthető viselkedést járja körbe a szerző. De szó esik arról is, hogy az emberben mint az állatfajok egyikében is működik ez a szabályozó mechanizmus, bár a kultúra korlátai között. Egyszerre ugrik be az akváriumom, az egyiptomi ugró­egereim és a szomszéd tyúkjainak kannibalizmusa és embertársaim meg­annyi cselekedete. Vagy a puli a levegőben. Az agresszió negyedik fejeze­tében a mester bővebben szól az ösztön fiziológiájáról, méghozzá azért, hogy érthetővé tegye az agresszív magatartás feltartóztathatatlan, ritmi­kusan ismétlődő kitöréseinek spontaneitását. Na de most akkor mi lesz a pulival? És az ő ismétlődő kitöréseinek spontaneitásával? Hogy magya­rázzuk meg akkor az egy romántól beparázó angoloknak, hogy az is ag­resszió, hogy azért kerül évente tizenötmillió tonna élelmiszer a kukáik­ba, mert nem eszik meg a görbe zöldséget? Nesze neked, kultúra! 2014. január 15., szerda Környezetvédelem i Magyar Vintel 17 Szerkesztette: Haraszti Gyula Elkezdődhet az erdőirtás Civil tiltakozás az osztrákok székelyföldi fafeldolgozójának engedélyezése miatt Nekiláthat székelyföldi fafeldolgozó üzeme építésének az oszt­rák Holzindustrie Schweighofer, miután megkapta a végleges jóváhagyást a Kovászna megyei önkormányzattól. A székelyföl­di fenyvesek jövőjéért aggódó civilek ma demonstrációval tilta­koznak a nagyszabású beruházás ellen. _ Rostás Szabol­cs (Kolozsvár)___ M­ég ebben az évben meg­kezdheti működését Szé­kelyföldön a térség legnagyobb fű­részüzeme, amelyet lakossági és civil szervezetek tiltakozása elle­nére engedélyezett a Kovászna megyei közgyűlés. A Románia több városában is gyárat működ­tető osztrák Holzindustrie Schwe­ighofer 150 millió eurós beruhá­zással készül fafeldolgozó üzemet létesíteni a megyeszékhelyhez, Sepsiszentgyörgyhöz közeli Rét­yen. A befektető szerint a het­­venhektáros, tavaly már előkészí­tett területre tervezett gyár 650 embernek ad majd munkát, köz­vetve pedig további 2000 munka­helyet generál a térségben. A cég évente 800 ezer köbméter rönköt szeretne feldolgozni rétyi üzemé­ben, a faanyagot pedig elsősorban az ázsiai piacra­ szánja. A Greenpeace korábbi kifogásai da­cára a megyei szakhatóság kör­nyezeti hatástanulmány nélkül bocsátotta ki az építkezéshez szükséges környezetvédelmi en­gedélyt arra hivatkozva, hogy az üzem nem jelent veszélyt a kör­nyezetre és az emberi egészségre. Tamás Sándor, a Kovászna me­gyei tanács elnöke a napokban kö­zölte, az osztrák beruházó minden jóváhagyást beszerzett, így a me­gyei önkormányzat nem tagadhat­ta meg tőle az építkezési engedélyt. Az elöljáró szerint nem áll fenn an­nak a veszélye, hogy a megyében nagyszabású erdőirtások kezdőd­tek, mivel a cég nem fakitermelés­sel, hanem feldolgozással foglalko­zik, a nyersanyagot pedig az erdő­tulajdonosoktól és a fakitermelő cégektől vásárolja. Ezzel szemben székelyföldi ci­vil szervezetek rámutatnak: a rétyi fűrészüzem faigénye az országo­san kitermelt famennyiség öt szá­zaléka, s egy ilyen mértékű szívó­­erő elfogadhatatlan mértékben megnöveli az erdőirtást Székely­földön. A létesítmény ellen határo­zottan fellépő sepsiszentgyörgyi Indigó csoport azzal vádolja a me­gyei önkormányzatot, hogy a kö­zösségi érdekképviselet helyett „a közösség jövőjének tönkretételét, ennek kiárusítását” választotta. A szervezet tavaly megyei szintű la­kossági konzultációt szorgalma­zott a témában, az ennek érdeké­ben összegyűjtött több mint nyolc­ezer aláírást azonban a hatóságok figyelmen kívül hagyták. A fafeldolgozó engedélyezése miatt az Indigó ma délutánra nagyszabású tüntetést harangozott be Sepsiszentgyörgyön, minden háromszéki lakost arra kérve, hogy csatlakozzon az üzem megnyitása elleni akcióhoz. Tavaly májusban az Erdélyi Magyar Néppárt és ifjú­sági szervezete, a Minta szervezé­sében 15 erdélyi városban több ez­ren tiltakoztak a beruházás ellen, a demonstráció résztvevői tízezer gyertyából rakták ki A székelyföldi erdőkért feliratot. Tőke Ervin, a Minta elnöke a verespataki színes­fémbánya tervéhez hasonlította és Erdély kifosztási kísérletének ne­vezte a rétyi fűrészüzem engedé­lyezését. A politikus szerint a bekö­vetkező rombolásért azoknak kell vállalniuk a felelősséget, akik csak jó üzletet látnak a beruházásban. Székelyföldön több településen tiltakozásokat tartanak a rétyi fafeldolgozó ellen FOTÓ: THOMAS CAMPEAN Veszélyelhárítás a Hortobágyon A katasztrófavédelem szakembe­rei a debreceni zöldhatóság­gal együttműködve meg­kezdték a Balmazújváros ha­tárában lévő, a környezetvé­delmi jogszabályoknak és előírásoknak nem megfelelő veszélyeshulladék-tároló te­lep veszélyelhárítását. Az in­gatlan kerítését megjavítot­ták, a tárolóedények, hordók és konténerek elhelyezésére szolgáló, fölülről fedett, de oldalról nyitott, betonalap­­zatú területet pedig fóliával és raschel hálóval kerítették körbe. Ma a balmazújvárosi tárolóhoz látogat Illés Zoltán környezetvédelmi államtit­kár is. (M. N.) Kétkukás hulladékgyűjtés Kétkukás háztartási hulladék­­gyűjtés indul Magyarorszá­gon 2015. január elsejétől - mondta a környezetügyért fe­lelős államtitkár. Illés Zoltán hangsúlyozta: Magyarorszá­gon egy teljesen új hulladék­gazdálkodási rendszer alakult és alakul ki. A jövőre induló kétkukás rendszer nagyban hasonlít majd a lengyelor­szágihoz. A háztartások „egy eltéveszthetetlen rendszer­ben” kétfelé tudják szelektál-­ ni a szemetet - tette hozzá. Az államtitkár elmondta, hogy a két hulladékgyűjtő közül az egyikbe a nedves hulladék, például zöld hulla­dék kerülhet, amelynek egy része újrahasznosítható lesz. A másikba a száraz hulladék (papír, műanyag, ruha, üveg) kerül majd, amelyet utóválogatóba szállítanak, majd értékesítve anyagában újrahasznosítják. (MTI)

Next