Magyar Nemzet, 2014. január (77. évfolyam, 1-30. szám)
2014-01-15 / 14. szám
zoldoldal@magyarnemzet.hu Százmilliárdos érték lerakókban A hasznosítóipar fejlesztésére írt ki pályázatokat az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Több mint százmilliárd forintnyi érték kerül a lerakókba a különböző lakossági szilárd hulladékok formájában, ezért szükség lesz a hazai feldolgozóipar fejlesztésére - tudtuk meg Vámosi Oszkártól, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség vezetőjétől. Az ügyvezető igazgató kiemelte: az ügynökségnél másfél milliárd forintra lehet pályázniuk a hulladékhasznosítással foglalkozó vállalkozóknak, ez csak arra elég, hogy elindítsák a hulladékipar fejlesztését, hiszen közel százmilliárdos beruházásra is szükség lehet Magyarországon az anyagában történő hasznosítás helyzetének jelentős javítására. Haraszti Gyula______________________ H azánkban évente négymillió tonna gumiabroncs-hulladék keletkezik, de ennek nagy része a cementművek az égetőkemencéiben hasznosul. Ez annak is tulajdonítható, hogy 2002 és 2010 között mindössze 250-300 ezer tonna gumiabroncs-hasznosítási kapacitás jött létre, pedig az állam mintegy 15 milliárd forintot költött erre, eközben évente 50 ezer tonna autógumi válik hulladékká. A helyzet megoldásához állami nagyberuházásra lenne szükség, amely eladható termékeket állítana elő, például gumibitument vagy gumibetont - mondta Vámosi Oszkár, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) vezetője. Az ügyvezető igazgató elmondta: akkumulátorból azonban évi húszezer tonnát lesz képes feldolgozni majd egy olyan nagyüzem, amelyet nemsokára átadnak, ennek következtében nem kell majd a veszélyes hulladékot akár több száz kilométerre szállítgatni. Két nagy feladatot azonban meg kell oldani az elektromos és elektronikai (E+E) hulladékok hasznosításában. Egyrészt azt, hogy ezek a hulladékok ne kerüljenek a kukákba vagy a lomizókhoz, mert ezzel szennyezik a környezetet. Másrészt hasznos lenne az államnak egy feldolgozóüzem létrehozása, hiszen az E+E hulladékban nagyon nagy értékek vannak. Az ilyen hulladékokból tonnánként egy gramm arany is kinyerhető, bár igen drága eljárással, a nyomtatott áramkörök feldolgozásával. Magyarországon viszont csak százezer tonna E+E hulladék keletkezik évente, miközben a kifizetődő hasznosításhoz legalább ennek a duplájára lenne szükség. A hiányzó százezer tonnát könnyen beszerezhetnénk a környező országokból, mert a térségben sehol sincs E+E hulladékokkal foglalkozó hasznosító - fejtette ki Vámosi Oszkár. Több mint kétszázezer tonna hulladék jön létre minden évben a facsomagolásokból is Magyarországon. Ennek azonban csak a töredékét (mintegy 30 ezer tonnát) sikerül anyagában hasznosítani, a többit elégetik. Ez azért is pazarlás, mert megvannak nálunk a műszaki feltételei, hogy bútorlapokat gyártsanak ebből a hulladékból, már csak a pénzt kellene hozzátennie az államnak. A fahulladék hasznosításában ugyanis egyelőre még kifizetődőbb az égetés. Az OHÜ vezetője elmondta: tárgyaltak olyan üzemmel, amely több mint százezer tonna fahulladékot is képes lenne feldolgozni. Ezzel azt is elérhetnénk, hogy a külföldi nagyáruházaknak is helyben állítsák elő a bútorlapot a hazai vállalkozók. Magyarország éves papírhulladék-termése egymillió tonna, ebből 300-400 ezer tonna jön létre csak a csomagolásokból. Vámosi Oszkár tájékoztatása szerint Dunaújvárosban működik egy nagy papírfeldolgozó üzem, mintegy 600 ezer tonna kapacitással, tehát a hasznosítás elvileg megoldott. Az üzem építésekor azonban arra rendezkedtek be, hogy importálni is fognak, amivel olcsóbb alapanyaghoz juthatnak külföldről, ezért itthonról csak nagyjából 250 ezer tonnányi papír kerül az üzembe. Ezért elkelne még egy, vagy több kisebb hasznosítóüzem Magyarországon - véli az OHÜ ügyvezető igazgatója. A hazánkban keletkező évi hét és fél millió tonna fémhulladéknak csak elenyésző részét használják csomagolásra, 300-400 ezer tonna csomagolásfém kerül a kukákba. Magyarország nagy exportőr ebből a hulladéktípusból, mert nincs számottevő feldolgozóképesség. Ráadásul évente 20 ezer tonna úgynevezett élelmiszer-ipari minőségű fémhulladék is keletkezik (például italosdobozok formájában), ennek drágább az újrahasznosítása. Ezért lenne igény hulladékipari beruházásra ezen a területen is - mutatott rá Vámosi Oszkár. Nagyot lépett előre az ország az elmúlt öt évben a műanyag hasznosításában, csak az OHÜ 65-70 ezer tonna ilyen anyagú hulladék feldolgozását támogatja, így sok vállalkozás foglalkozik ezzel igen sokféle módon - tudatta az OHÜ vezetője. Az üveghulladék hasznosításában azonban sok a teendő - fűzte hozzá -, mert csak az orosházi síküveggyár foglalkozik ezzel, és csak a fehér üvegekkel. Az üveghasznosítás azért is égető kérdés, mert az Európai Unió kötelezése szerint a nálunk termelt, illetve kibocsátott üveg hatvan százalékát hasznosítani kellene, de csak alig több mint negyven százalék hasznosul. A Budafilter 94 Kft PET-palack-hasznosító üzemében új részleg épül Mezőfalván FOTÓ: SZÉKELYHÍDI BALÁZS ÖKOTERROIR Agresszívem Mörgyi Zoltán__________________________________________________________________________ Konrad Lorenz Az agresszió (Helikon Kiadó, 2013) című alapművét olvasgatom békésen, miközben a pálink némiképp váratlanul kibelezett két kendermagost és súlyosan megrongálta a nyilván a védelmükre kelt Mick nevű impozáns kakast. Elborítja az agyamat a vér, azaz kitör belőlem az agresszió. Az önkontroll működik, tehát nem az van, hogy a vasvilla után kapok, mint a nagyapám tette volna, egyszerűen ösztönösen felkapom a kutyát a nyakánál fogva (a tetem mellett érem tetten, tehát tehetem), és odavágom a földhöz. Nehéz ez nekem, mert mindegyiket szeretem, de különös állat az ember. A puli érzi, hogy átlépett egy határt, és fél is a „félistentől”, tehát szemfogakat villant. Sajnálom, de újra tisztáznunk kell, hogy ki a falkavezér. Tisztázzuk, és éppen elhessentem a felelősséget minden érző lényért. Vagy nem. A helyzet természetesen így is megoldatlan. Azt a keveset, amit tudni vélek az állatokról, Lőrémtől tudom. Fiatalkorom revelációi az Ember és kutya és a Salamon király gyűrűje. Akkor dőlt el, hogy ha csak tehetem, egyszer vidékre költözöm, méghozzá falura, és ha nem kerül idejében asszony a házhoz, tuti, hogy vadludak landolnak a nappalimban. Egy a teraszon korzózó vadkacsáról persze még mindig nem mondtam le. De most meg ez van a pulival, ami óriási pech, százból kilencvennyolcszor nem fordul elő. Edénkért volt itt eddig birka, kecske, kutya, baromfi, macska nézett egymásra könnybe lábadt szemekkel, most meg befigyelt a horror, itt a Mocsár visszatért. Konrad Lorenz viszont csodaember volt, gyakran Lawrence Durrell jut eszembe róla, amikor azt közölte öccséről, Gerrardról: Ez az ember, nem normális. Meghívod magadhoz vendégségbe, és sast telepít a borospincédbe. Magyarországi helytartója, Csányi Vilmos írja Lorenz művéről: ezzel a könyvével robbant be a viselkedéstudományok harcias világába. Az agresszió az állatok legfontosabb viselkedésszabályozó mechanizmusa, működése révén alakul ki az állatcsoportokban a rangsor, lehetővé téve az erőforrások biológiailag optimális elosztását különösebb harcok nélkül. Ezt a biológusok számára könnyen érthető viselkedést járja körbe a szerző. De szó esik arról is, hogy az emberben mint az állatfajok egyikében is működik ez a szabályozó mechanizmus, bár a kultúra korlátai között. Egyszerre ugrik be az akváriumom, az egyiptomi ugróegereim és a szomszéd tyúkjainak kannibalizmusa és embertársaim megannyi cselekedete. Vagy a puli a levegőben. Az agresszió negyedik fejezetében a mester bővebben szól az ösztön fiziológiájáról, méghozzá azért, hogy érthetővé tegye az agresszív magatartás feltartóztathatatlan, ritmikusan ismétlődő kitöréseinek spontaneitását. Na de most akkor mi lesz a pulival? És az ő ismétlődő kitöréseinek spontaneitásával? Hogy magyarázzuk meg akkor az egy romántól beparázó angoloknak, hogy az is agresszió, hogy azért kerül évente tizenötmillió tonna élelmiszer a kukáikba, mert nem eszik meg a görbe zöldséget? Nesze neked, kultúra! 2014. január 15., szerda Környezetvédelem i Magyar Vintel 17 Szerkesztette: Haraszti Gyula Elkezdődhet az erdőirtás Civil tiltakozás az osztrákok székelyföldi fafeldolgozójának engedélyezése miatt Nekiláthat székelyföldi fafeldolgozó üzeme építésének az osztrák Holzindustrie Schweighofer, miután megkapta a végleges jóváhagyást a Kovászna megyei önkormányzattól. A székelyföldi fenyvesek jövőjéért aggódó civilek ma demonstrációval tiltakoznak a nagyszabású beruházás ellen. _ Rostás Szabolcs (Kolozsvár)___ Még ebben az évben megkezdheti működését Székelyföldön a térség legnagyobb fűrészüzeme, amelyet lakossági és civil szervezetek tiltakozása ellenére engedélyezett a Kovászna megyei közgyűlés. A Románia több városában is gyárat működtető osztrák Holzindustrie Schweighofer 150 millió eurós beruházással készül fafeldolgozó üzemet létesíteni a megyeszékhelyhez, Sepsiszentgyörgyhöz közeli Rétyen. A befektető szerint a hetvenhektáros, tavaly már előkészített területre tervezett gyár 650 embernek ad majd munkát, közvetve pedig további 2000 munkahelyet generál a térségben. A cég évente 800 ezer köbméter rönköt szeretne feldolgozni rétyi üzemében, a faanyagot pedig elsősorban az ázsiai piacra szánja. A Greenpeace korábbi kifogásai dacára a megyei szakhatóság környezeti hatástanulmány nélkül bocsátotta ki az építkezéshez szükséges környezetvédelmi engedélyt arra hivatkozva, hogy az üzem nem jelent veszélyt a környezetre és az emberi egészségre. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke a napokban közölte, az osztrák beruházó minden jóváhagyást beszerzett, így a megyei önkormányzat nem tagadhatta meg tőle az építkezési engedélyt. Az elöljáró szerint nem áll fenn annak a veszélye, hogy a megyében nagyszabású erdőirtások kezdődtek, mivel a cég nem fakitermeléssel, hanem feldolgozással foglalkozik, a nyersanyagot pedig az erdőtulajdonosoktól és a fakitermelő cégektől vásárolja. Ezzel szemben székelyföldi civil szervezetek rámutatnak: a rétyi fűrészüzem faigénye az országosan kitermelt famennyiség öt százaléka, s egy ilyen mértékű szívóerő elfogadhatatlan mértékben megnöveli az erdőirtást Székelyföldön. A létesítmény ellen határozottan fellépő sepsiszentgyörgyi Indigó csoport azzal vádolja a megyei önkormányzatot, hogy a közösségi érdekképviselet helyett „a közösség jövőjének tönkretételét, ennek kiárusítását” választotta. A szervezet tavaly megyei szintű lakossági konzultációt szorgalmazott a témában, az ennek érdekében összegyűjtött több mint nyolcezer aláírást azonban a hatóságok figyelmen kívül hagyták. A fafeldolgozó engedélyezése miatt az Indigó ma délutánra nagyszabású tüntetést harangozott be Sepsiszentgyörgyön, minden háromszéki lakost arra kérve, hogy csatlakozzon az üzem megnyitása elleni akcióhoz. Tavaly májusban az Erdélyi Magyar Néppárt és ifjúsági szervezete, a Minta szervezésében 15 erdélyi városban több ezren tiltakoztak a beruházás ellen, a demonstráció résztvevői tízezer gyertyából rakták ki A székelyföldi erdőkért feliratot. Tőke Ervin, a Minta elnöke a verespataki színesfémbánya tervéhez hasonlította és Erdély kifosztási kísérletének nevezte a rétyi fűrészüzem engedélyezését. A politikus szerint a bekövetkező rombolásért azoknak kell vállalniuk a felelősséget, akik csak jó üzletet látnak a beruházásban. Székelyföldön több településen tiltakozásokat tartanak a rétyi fafeldolgozó ellen FOTÓ: THOMAS CAMPEAN Veszélyelhárítás a Hortobágyon A katasztrófavédelem szakemberei a debreceni zöldhatósággal együttműködve megkezdték a Balmazújváros határában lévő, a környezetvédelmi jogszabályoknak és előírásoknak nem megfelelő veszélyeshulladék-tároló telep veszélyelhárítását. Az ingatlan kerítését megjavították, a tárolóedények, hordók és konténerek elhelyezésére szolgáló, fölülről fedett, de oldalról nyitott, betonalapzatú területet pedig fóliával és raschel hálóval kerítették körbe. Ma a balmazújvárosi tárolóhoz látogat Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár is. (M. N.) Kétkukás hulladékgyűjtés Kétkukás háztartási hulladékgyűjtés indul Magyarországon 2015. január elsejétől - mondta a környezetügyért felelős államtitkár. Illés Zoltán hangsúlyozta: Magyarországon egy teljesen új hulladékgazdálkodási rendszer alakult és alakul ki. A jövőre induló kétkukás rendszer nagyban hasonlít majd a lengyelországihoz. A háztartások „egy eltéveszthetetlen rendszerben” kétfelé tudják szelektál- ni a szemetet - tette hozzá. Az államtitkár elmondta, hogy a két hulladékgyűjtő közül az egyikbe a nedves hulladék, például zöld hulladék kerülhet, amelynek egy része újrahasznosítható lesz. A másikba a száraz hulladék (papír, műanyag, ruha, üveg) kerül majd, amelyet utóválogatóba szállítanak, majd értékesítve anyagában újrahasznosítják. (MTI)