Magyar Nemzet, 2014. május (77. évfolyam, 118-147. szám)
2014-05-02 / 118. szám
4Magyar Sémáét - Belföld 2014. május 2., péntek Frakcióvezető maradt Mesterházy Katona____________________ T ovábbra is Mesterházy Attila vezeti az MSZP parlamenti frakcióját - a leendő képviselőcsoport tagjai szerdán döntöttek így egyhangúlag. Általános helyettese Tóbiás József lesz, míg Lukács Zoltán társadalompolitikai, Harangozó Tamás jogi és biztonságpolitikai, Tóth Bertalan pedig kül- és nemzetpolitikai ügyekért felelős frakcióvezető-helyettesi posztot tölt be. A korábbi híreket megerősítve bejelentették azt is, Hiller Istvánt jelölik a az Országgyűlés alelnökének. Ahogyan azt lapunk már megírta, a nemzetbiztonsági bizottságot ezután is Molnár Zsolt vezeti, a költségvetési bizottság elnöki székébe pedig Burány Sándor ül. Szerdán közben átvették megbízólevelüket az április 6-i országgyűlési választáson országos listáról mandátumot szerző képviselők és a nemzetiségi szószólók az Országházban. Nem vett részt azonban a ceremónián sem Gyurcsány Ferenc, sem pedig a parlamenti patkót hamarosan el is hagyó Bajnai Gordon. Az is biztossá vált, hogy a baloldali összefogásból egyedül a szocialistáknak lesz frakciója, Gyurcsányék, az Együtt-PM politikusai és Fodor Gábor is függetlenként dolgozik majd. ESÉLYEK A FŐVÁROSBAN. Csak széles körű összefogással lehet esélye a baloldali pártoknak visszaszerezni a budapesti városvezetést - ez áll a Nézőpont Intézet elemzésében, melyben az őszi önkormányzati választások fővárosi esélyeit latolgatják Emlékeztetnek rá: a parlamenti választáson a jobboldal megőrizte szavazattöbbségét a fővárosban, noha atöbbségi ollam rendkívül szűk volt a két oldal közt Mára Budapest maradt azon kevés terület egyike az országban - néhány vidéki nagyvároson kívül -, ahol a baloldal képes volt a Fidesz-KDNP szövetséghez képest kiegyensúlyozott eredményt elérni. A pártlistás szavazatokból következtetve úgy látják a Fidesz-KDNP 16, míg a baloldali erők közösen 7 kerületben rendelkeznek előnnyel. Stabilan baloldalinak csak Angyalföld mondható, a kerületek csaknem fele pedig kiegyenlítettnek számít (MN) EP-kampány a majálison A kormánnyal tárgyalna a Liga a sztrájktörvényről és a munka törvénykönyvéről A közelgő európai parlamenti választás uralta a pártok majálisait. Míg a baloldalon az unióba történő beolvadásunkat szorgalmazták, a Jobbik az unióból való kilépést sürgette. A kormánypártiak viszont a nemzeti érdekek hatékony képviseletét hangsúlyozták. A Liga tárgyalna a kormánnyal a sztrájktörvény és a munka törvénykönyve visszaállításáról. ls Munkatársamtól.___________ Hagyományosan a fővárosi Városligetben majálisozott a baloldali pártok többsége és a hozzájuk közel álló szakszervezetek. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke romló életminőségről, a jogállam felszámolásáról szónokolt, s arról, szerinte távolodunk Európától. Kijelentette, Magyarországot Orbán Viktor nacionalista, populista politikája történelmi zsákutcába vezeti. Szanyi Tibor, a párt európai parlamenti (EP) listavezetője azt hangsúlyozta, a szocialistáknak lehetőségük van többséget szerezni az EP- ben, akkor pedig „mi mondjuk meg, hogy mi legyen Európában”. A Demokratikus Koalíció (DK) hívei szintén a ligetben gyűltek össze. Gyurcsány Ferenc pártelnök megerősítette, Európai Egyesült Államokat, föderatív Európát szeretnének, ahol Magyarország nemzetállam lenne az európai államban. Gyurcsány szerint ők előre akarnak menni Európába, Orbán Viktor pedig legszívesebben „visszamenne Levédiába és Etelközbe”. Kijelentette, Szent István európai volt, ezért ők István örökösei, míg Orbán Viktor Koppányé. Új irányt követelt Európának, Magyarországnak városligeti nagygyűlésén a Magyar Szakszervezeti Szövetség is. Pataky Péter elnök azt hangoztatta, a munka elismerése és a bérek emelkedése a gazdasági növekedés záloga. Az immár felbomlott balliberális szövetség másik tagja, az Együtt-PM a fővárosi Szabadság téren majálisozott. Itt Bajnai Gordon arról beszélt, manapság kiemelten kell ünnepelni, ha van munka, amiből meg lehet élni. Közölte, nem véletlenül választották helyszínül a „szabadság terét”, mert egyfelől ma sokak szabadsága veszélyben van, és a téren egy „bűnben fogant” emlékművet akarnak felállítani. Ha nem tudjuk elérni, hogy tárgyalásos úton kivegyék a tőke szabad áramlása fejezetből a termőföldet, akkor ki kell lépni az Európai Unióból - ezt már Morvai Krisztina, a Jobbik EP-listavezetője jelentette ki a párt Hajógyári-szigeten tartott majálisán. Ugyanitt Vona Gábor pártelnök a parlamenti választások eredményére hivatkozva azon reményének adott hangot, hogy az EP-választáson számszerűsítve is jobbak lesznek a vidéken „tönkrevert” baloldalnál, a ciklus végén pedig a kormány kihívói lehetnek. A Munkáspárt elnöke is kilépne az unióból. Thürmer Gyula ezt azzal indokolta, a tíz évvel ezelőtti remények nem váltak valóra. A parlamenti választások kapcsán megjegyezte, a baloldal a liberálisok miatt vesztett. Úgy vélte, az MSZP változhatott volna, „ha nem a fővárosi értelmiségiekre, nem világmegváltókra, a kávéházakban ülő naplopókra hallgatnak”. A Fidesz-KDNP Európa-pártiságát, s az Európai Egyesült Államok elképzelésének elvetését hangsúlyozta a XVI. kerületi polgári majálison Szájer József és Gál Kinga, a párszövetség két brüsszeli küldötte. Mint kifejtették: az uniónak bizonyos területeken túl nagy, míg másutt túl kevés a jogosultsága. Leszögezték, erős felhatalmazás esetén a kormánypárti EP-képviselők a továbbiakban is a nemzeti érdekek erős érvényesítésén dolgoznának. A Liga Szakszervezetek stratégiai tervben foglalja össze a régi-új Orbán-kormánnyal szembeni elvárásait, s tárgyalásokat kezdeményez a kabinettel a szociális partnerek megerősítése érdekében - jelentette be Gaskó István. A konföderáció elnöke közlése szerint elsősorban a munka törvénykönyve és a sztrájktörvény eredeti állapotát szeretnék visszaállítani. ■ ELOSZTOTTÁK A PÉNZT. Döntött a Nemzeti Választási Bizottság a parlamentbe jutott pártok mintegy 2,5 milliárdos állami támogatásának elosztásáról. Az összeg negyedét egyenlő arányban osztják szét az összes párt között. A keret 75 százalékát ugyanezen pártok között a következőképpen osztják el: Fidesz: 44,555, Jobbik: 21,155, MSZP: 16,726, Együtt: 5,823, LMP: 5,376, DK: 3,358, KDNP: 1,814, PM: 1,193. A Magyar Liberális Párt ebből a keretből nem kap támogatást. (MN) Az MSZP-nél Mesterházy Attilával ünnepelt Dopeman is fotó: hegedűs márta A baloldalhoz közel álló érdekvédők felvonulást tartottak fotó: mti/Kovács Attila Egyre aktívabbak az orosz hírszerzők Kettős szorításban kell megvédeni az elhárító szervezeteknek a magyar érdekeket Megélénkült az orosz hírszerzés félig nyílt és titkos információszerző tevékenysége hazánkban az ukrajnai válság nyomán - értesült lapunk katonai forrásból. Mivel olyan ütközőzónában vagyunk, ahol egymás titkait igyekeznek kifürkészni a nyugati és a keleti nagyhatalmak, a magyar elhárító szervezeteknek egyre több a feladatuk, melyhez többletforrásra lenne szükség. A Haraszti Gyula__________________ Kettős szorításban vagyunk régóta, de ez most fokozódott az ukrán válság miatt - reagáltak lapunk azon kérdésére katonai forrásaink, hogy mennyire élénkült meg az orosz hírszerzés tevékenysége Magyarországon az ukrajnai fegyveres konfliktusok kapcsán. A szakemberek szerint hazánk sajátos ütközőzóna szerepet tölt be, hiszen az Európai Unió és Ukrajna határán helyezkedik el, így ki vagyunk téve mind az amerikai, mind az orosz titkosszolgálatok igen aktív tevékenységének. Miközben az oroszok a NATO lehetséges hadműveleti terveit, az unió következő politikai, gazdasági lépéseit kívánják kifürkészni, többek között rajtunk keresztül, addig az amerikai hírszerzés „figyelésének”, lehallgatásainak szinte folyamatosan ki van téve az ország, hasonlóan Európához. Az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) illegális hírszerzésével kapcsolatos botrány óta a magyar polgári és katonai elhárítás ugyan fokozottabban próbál mindent megtenni az olyan kísérletek megakadályozása érdekében, amelyek a kormányszervek, a politikai szervezetek, a legfontosabb stratégiai vállalatok informatikai rendszereinek meghekkelésére irányulnak, de az orosz aktivitás megélénkülésével olyan „kettős fronton” kell megvívni ezt a harcot, amely a költségvetési források emelése hiányában egyre nehezebb feladatnak bizonyul. Az orosz polgári és katonai hírszerzés (az SZVR és a GRU) ugyanis eddig főként „lábon” volt erős, vagyis a személyes, operatív kapcsolatokra épített az információszerzésben, most viszont egyszerre növelte aktivitását műveleti és informatikai vonalon, nem kevés gondot okozva a magyar nemzetbiztonsági szerveknek - tudtuk meg. Az általunk kérdezett szakemberek szerint több milliárd forintos fejlesztésre lenne szükség a magyar titkosszolgálatoknál a gondok enyhítésére, hisz az „ütközőzónahatás” mellett számolni kell más államok (például Kína) komoly hírszerzői tevékenységével is. Úgy tudjuk, az oroszok stratégiát váltottak az operatív hírszerző munkában is. Korábban főként civil, álcivil szervezeteken, alapítványokon, fedőcégeken, s a rendszerváltozás előtti gazdasági kapcsolatokra épülő hálózaton és a sajtón keresztül próbáltak információhoz jutni. Mára igyekeznek saját embereiket beültetni bizonyos kulcspozíciókba, megkörnyékezni vezető beosztású szakembereket is. Nyílt titok, hogy az európai orosz nagykövetségeket hírszerzőkkel tömték tele. A félig nyitt infomációszerzési tevékenység, vagyis a kapcsolatépítő, üzleti beszélgetéseknek álcázott adatszerzés élénkülése a magyar elhárító szervezetek figyelmét is felkeltette. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak például naponta van feladata a NATO-titkok, az Alkotmányvédelmi Hivatalnak pedig a nyugat-európai gazdasági lépésekről szóló információk védelme érdekében. A nagyhatalmak hírigényének többségét ugyan nem nálunk, hanem például Németországban próbálják meg kielégíteni, a magyar nemzetbiztonságnak mégis nagy kihívást jelent, hogy miközben az idegen hatalmak nálunk is pozíciókat építenek, ne sérüljenek Európa és Magyarország érdekei. Egyre több a támadás a neten is Nyugati beavatkozást sürgettek A nyugati országok vezetőinek segítségét kérték a német megszállás áldozatainak emlékműve ellen tüntetők tegnap. Nemzetközi tájékoztatójukon a szélsőséges erők térnyeréséről szónokoltak. Orbán Viktor kormányfő eközben egyeztetett a Mazsihisz vezetőivel, s levélben indokolta meg, miért támogatja az emlékmű tervét. A Győr ágnes________________ Valamennyi uniós állam, Izrael és az Egyesült Államok nagykövetségének képviselőit is meghívták a fővárosi Szabadság térre a német megszállási emlékmű ellen tüntetők tegnap. Végül a Holland Királyság képviselője és az Egyesült Államok nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, Andre Goodfriend jelent meg. Lovas Zoltán, a csoport szóvivője a rendezvényen arról beszélt, az emlékmű meghamisítja a történelmet, s rámutat a magyar demokrácia deficitjére. Megköszönte, hogy „a nyugati sajtó, pártállástól és politikai értékválasztástól függetlenül, az elmúlt négy évben foglalkozik a magyar demokrácia leromlásával, a tömeges elnyomorodással, az elcsalt választással, a gazdasági okokból emigráló százezrek ügyével.” De - tette hozzá - ez ma már kevés! Az európai parlamenti választáson a szélsőséges erők térnyerését előre jelezve azt kérte a nyugati országok vezetőitől, „álljanak készen arra, hogy amikor eljön az idő, segítsenek nekünk újraépíteni a hazánkat, a társadalmunkat, a gazdaságunkat”. . Az emlékművel kapcsolatban közben az Origo.hu szerdán nyilvánosságra hozta Orbán Viktor levelét, amelyet Dávid Katalin Széchenyi-díjas művészettörténésznek, a Magyar Művészeti Akadémia tagjának címzett. A kormányfő ebben leszögezte: „Ártatlan áldozatok százezreinek emléket állítani nemcsak helyes dolog, de erkölcsi természetű kötelesség is”. A dokumentumban a kormányfő az emlékmű körüli eddigi politikai vitát kocsmai lökdösődéshez hasonlította. Hozzátette, amit a magyarok megtehettek, megtették. „Bocsánatot kértünk, habár tudjuk, hogy a népirtókkal való kollaborálás bűne megbocsáthatatlan. Jóvátételt adtunk, habár tudjuk, ami történt, jóvátehetetlen” - fogalmazott. Hozzáfűzte, „olyan felelősséget ugyanakkor nem vállalhatunk, amely nem illet bennünket”, ezért azt is ki kell mondani: német megszállás nélkül nincs deportálás, nincsenek vagonok és százezerszám elvesztett életek. Ezek belátása nélkül - foglalt állást Orbán Viktor - nehezen képzelhető el őszinte és bizalomra épülő együttélés a jövőben. A kormányfő meghívására pedig szerdán Orbán Viktornál jártak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) vezetői. Bár a szervezet közleménye szerint a felek közt továbbra is fennáll konfliktus az emlékmű ügyében, a Sorsok Háza és az Együttélés Háza projektek terén előrelépés történt. ■ HARASZTI TÁVOZIK. Az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem egyetemi tanácsa nem ért egyet azzal, hogy Haraszti György tanszékvezető egyetemi tanár a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumi elnökeként együttműködési szerződést írt alá a Veritas Történetkutató Intézettel. Haraszti György a tanév végén lemond vezetői tisztségeiről az egyetemen - közölte a Mazsihisz szerdán. (MTI)