Magyar Nemzet, 2014. július (77. évfolyam, 177-207. szám)
2014-07-07 / 183. szám
8.Magyar Herzet • Vélemény 2014. pum 7., hétfő Magyar világhősök A tudás és a vállalkozó szellem elszánt hittel párosulva rendkívüli teljesítményre képes Ml Dr. Pftrin László______________________ bízott anyaországba menekülő tízezrek és az itt élő milliók ellehetetlenülő gazdasági helyzetével kellett megbirkóznia a hazának. A hazai viszonyokat még súlyosbította, hogy 1929-ben összeomlott a New York-i tőzsde, ami az egész világgazdaságon végigsöprő válságot okozott, a munkanélküliség és a nyomor mindenütt, így itthon is hihetetlen méreteket öltött. Az álmok álmodóinak a nemzetközi és hazai bizonytalan gazdasági és politikai körülmények mellett még szembe kellett nézniük a honi repülést oktalan büntetésként padlóra küldő antantintézkedésekkel is. Ebben a vészterhes korban csattanós válasznak kínálkozott a régen lépő balsorssal és ellenségeinkkel szemben a magyar óceánrepülés merész vállalkozása. . A nagy kaland ötlete a Kanadába kivándorolt volt repülőtiszt, Magyar Sándor fejében született meg, aki Lindbergh 1927-es sikeres óceánrepülése után minden igyekezetével azon volt, hogy a magyarok is véghezvigyék és túlszárnyalják ezt a diadalt. Az álmok megvalósításához azonban kitartó és szívós munkára, továbbá szinte csodára volt szükség, hogy a személyi és a műszaki, valamint nem utolsósorban a pénzügyi feltételek egyidejűleg jelen legyenek. Magyar Sándor a barátját, Endresz György főhadnagyot kérte fel az óceánrepülés pilótájának, míg jómaga a navigátori feladatokat vállalta magára. A Magyar Aeroszövetség pedig hivatalosan is megbízta Endreszt az óceánrepülés feladatának végrehajtásával, továbbá bekapcsolódott a műszaki és technikai előkészítés megszervezésébe. Éppen jókor, ebben az időszakban lépett a színre Lord Rothermere angol sajtómágnás, aki tízezer dollár jutalmat ajánlott fel az eredményes óceánrepülést végrehajtóknak, továbbá magára vállalta Endresz György és társai amerikai útjának költségeit. Elévülhetetlen érdeme, hogy az ő javaslatára kapta az óceánt átrepülő Lockheed Sirius típusú gép a „Justice for Hungary”, Igazságot Magyarországnak nevet. Azonban még mindig hiányzott az óceánrepülésre alkalmas gép megrendeléséhez szükséges vételár összege. Ennek előteremtése Szalay Emil nevéhez fűződik, aki az Egyesült Államokban korábban letelepedett húsipari szakmunkásból virsligyárat működtető nagyvállalkozóvá nőtte ki magát. A nemes cél érdekében feláldozta mintegy 25 ezer dollárnyi mozgatható vagyonát. Ma nagyítóval keresve sem találunk olyan ellenzéki politikust, aki tehetős polgárként vagyonának akár csak töredékét is felajánlotta volna valamilyen közösségi cél megvalósítására. A gyakorlati előkészítéshez szakemberek érkeztek a legjobbak között számon tartott Bánhidi Antal mérnök és repülőgép-konstruktőr, sportrepülő, valamint Czapáry Jenő alezredes és Grosschmid István személyében, akik a Magyar Aeroszövetség részéről delegált szakértők voltak. A csoda megtörtént, együtt volt tehát minden szükséges feltétel a sikerhez, és a bravúrt ismerjük. A kanadai Új-Fundland sziget Harbour Grace városából Endreszék 1931. július 15-én nekivágtak az Atlanti-óceánnak, majd július 16-án, közel 26 órányi viszontagságos repülés után néhány kilométerrel Budapest előtt, Felcsút és Szár határában, az üzemanyag-ellátás megszűnése miatt kényszerleszállást végrehajtva egy kukoricás szélén épségben földet értek. Teljesítményük egyedülálló volt a maga nemében, annak ellenére, hogy huszadikként hajtották végre a sikeres óceánrepülést. Ugyanis három világrekordot is megdöntöttek. Először: 13 óra 50 perc alatt repülték át az Észak-atlanti-óceánt, előttük 15 óra 48 perc volt a legjobb idő. Másodszor: az övék volt a legnagyobb átlagsebesség, 250 km/óra. Harmadszor: Amerikából Európába repülve olyan messzire, mint ők, idáig senki sem jutott el. Minden szakember által elismerten a diadal végrehajtásában a vezéregyéniség Endresz volt. Tanúbizonyságát adta annak, hogy a tudás elszánt hittel párosulva, a nem mindennapi bátorság és a vállalkozó szellem rendkívüli teljesítményre képes. Nemcsak akkor, hanem ma is. „A sikerben hinni kell...” - említette beszámolójában Endresz. A vállalkozásuk sikerébe vetett hit nélkül esélyük sem lett volna felülemelkedniük a rájuk nehezedő hazai és nemzetközi kritikákon, az ellendrukkerek huhogásán. Ne legyenek kétségeink afelől, hogy készülődésük a nagy útra egyáltalán nem volt diadalmenet. Nemcsak az előttük tornyosuló technikai és anyagi nehézségek, hanem még inkább az irigyeik által keltett ellenséges közhangulat miatt. Endresz azonban rendíthetetlenül, keményen, határozottan és célratörően hitt célkitűzésük megvalósításában. Ma, ha nem hinnénk hazánk sikerében, mi adna erőt a gyakran előforduló és kínzóan megalázó Tavares-, Reding-, Cohn-Bendit- és Schulz-féle európai uniós nemtelen támadások elviseléséhez? Ma, ha a kormányzó nemzeti jobboldal kételkedő Péterként a körülöttük hullámzó háborgó balliberális áradatra tekintve megrémülne és levenné tekintetét a kitűzött célról, mi adna erőt az Európai Unió pillanatnyi globálkapitalista érdekeit érvényesíteni akarókkal szemben vívott harcához? Endreszék akkor hazánkat képviselve számos iparilag és gazdaságilag jóval fejlettebb ország fiait megelőzték abban az öldöklő versenyben, amelynek eredményeként a nemzetek az óceánok légterét meghódították. Mi sem adhatjuk alább Endreszéknél, nekünk is jó okunk van hinni országunk sikerében, hiszen a már látható és az unió részéről is elismert kormányzati eredmények arra utalnak, hogy hazánk teljesítménye tiszteletre méltó és tekintélyt teremtő módon maga mögé utasítja Európa nyugati felének számos országát. A szerző jogász magyar történelem bővelkedik a világ figyelmét is felkeltő hősökben. Néhány évvel a honfoglalást követően, 907-ben nyugati invázió zúdult hazánkra, de a több mint kétszeres túlerőben lévő frankok által vezetett koalíciós hadsereget Árpád hadai Pozsony mellett július 4. és 6. között tönkreverték. Ötszázötvennyolc esztendővel ezelőtt, 1456. július 22-én Nándorfehérvárnál Hunyadi János serege megsemmisítő vereséget mért II. Mehmed török szultán hadseregére. Majd néhány évszázadot átugorva elérkezünk 1931 forró nyarához, július 15-hez és 16-hoz, amikor nem egy hadsereg, hanem „csupán” két magyar aratott világraszóló diadalt, de nem a szárazföldön, hanem a levegőégben. Minden esztendőben július 15-16-án ünnepeljük az első magyar óceánrepülés évfordulóját, Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor hőstettét. Olyan időszakban mertek nagyot álmodni és merték a magyar nevet felemelni, amikor az igazságtalan trianoni békediktátum következményeként az ország kifosztásával, területe kétharmadának az elrablásával, horribilis összegű jóvátészabó János rajza felfizetési kötelezettséggel, valamint a megcson k wmsmmm Két tűz között az unió t is Tóth G László_______________________ a az Egyesült Államok által dominált NATO-t nem számítjuk, akkor Európában mindössze egyetlen ütőképes hadsereg van, és ez Oroszországé. Ez a tény önmagában jelzi az Európai Unió államainak kiszolgáltatottságát. Ennek következményeként az EU érdekérvényesítése meglehetősen korlátozott a világ és az erőforrások újrafelosztásáért folyó, a nagyhatalmak közötti egyre kíméletlenebb harcban. Úgy tűnik, mintha az európai államok vezetői nem lennének tudatában a helyzet súlyosságával, és megpróbálkoznak a felelősség szétterítésével és áthárításával. Ugyanakkor teljesen nyilvánvaló, hogy az unió hivatalos, formális vezetői és szervei tökéletesen alkalmatlanok az EU érdekvédelmének ellátására és egy történelmi jelentőségű stratégia kidolgozására, valamint következetes képviseletére. Ehhez nemcsak az intézményes struktúrák hiányoznak, de a szellemi-intellektuális háttér sincs meg. Martin Schulz és társai kisstílű politikai konjunktúralovagok, akiket Európa történelme és valódi szellemisége éppen csak megérintett. Ez a helyzet magyarázza, hogy Európa még a saját érdekei mellett sem képes kiállni, hiszen a Déli Áramlat megépítése Brüsszel szempontjából kulcsfontosságú, mert az energiaellátás biztonsága megkívánja Ukrajna teljes kiiktatását a rendszerből. Ha félretesszük az Egyesült Államok nagyhatalmi érdekeit, nem marad racionális érv a Déli Áramlat ellen. Ki beszél ma már a brüsszeli irodák mélyén megszületett Nabuccotervről, amelyik a hazai külügyesek egy részének a tetszését is elnyerte? Nem véletlen, hogy Bulgáriában a John McCain vezette szenátusi küldöttség szófiai látogatása után állt le ideiglenesen a Déli Áramlat építése. Az Amerikai Egyesült Államok saját birodalmi céljai elérése érdekében gátlástalanul avatkozik be a kisebb államok belügyeibe. A jelenlegi helyzet egyértelműen bizonyítja az EU és az Oroszország közötti gazdasági kapcsolatok kölcsönösen előnyös voltát, ami egyúttal egyfajta politikai partnerséget is jelent. És ez az, amit Amerika képtelen elviselni. De az Egyesült Államok az Európai Unió energiaellátásának akadályozásán túl, a transzatlanti szabadkereskedelmi és befektetési területről szóló - a legnagyobb titokban folytatott - tárgyalások során, a saját birodalmi céljainak megfelelően igyekszik az Európai Uniót tovább gyengíteni, ideértve a keleti kapcsolatok tervezett leépítését is. (A történelmi folyamatok szempontjából jelentéktelen esemény, de az ügy fontosságát jelzi, hogy két amerikai újságíró Ukrajnáról szóló tárgyilagos írásának megjelenése után leváltották a New York Times főszerkesztőjét.) Szakértők szerint a megállapodás eredményeként Európa az Egyesült Államok piacává válhat. Ám a jövőben az Európai Uniónak nem csak Amerika halálos ölelését kellene elhárítania, mert 2015. január 1-jétől az Eurázsiai Gazdasági Unió (EGU) színrelépésével keleti kihívója is támad. Az Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Örményország által létrehozott gazdasági közösség 170-180 milliós fős piacot jelent. Putyin és a résztvevők szándéka szerint el akarják kerülni az EU negatívumait, ezért nem tervezik közös valuta bevezetését, tiszteletben tartják egymás szuverenitását és belső jogrendjét, ehelyett a gazdasági előnyök realizálására koncentrálnak. Az együttműködés hosszú távú sikerességének záloga lehet, hogy az említett országok együtt a világ kőolaj- és földgázkészleteinek jelentős részét birtokolják. Az új integráció is az áruk, a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlásán alapul, de több fontos ágazat kérdésében összehangolják követendő gazdaságpolitikájukat. Ma már senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy Ukrajna destabilizálása kizárólag az Amerikai Egyesült Államoknak állt érdekében. Ezért érte meg ötmilliárd dollárt fordítani a „nekünk megfelelő kijevi kormány létrehozására” - ahogy azt Victoria Nuland amerikai helyettes külügyi államtitkár elmondta. Ezzel Amerikának sikerült megakadályoznia Ukrajna csatlakozását az EGU-hoz, ráadásul a bizonytalan helyzet fenntartásával - minimális befektetéssel - hosszabb távon destabilizálhatja a térséget. Az új geopolitikai helyzet Magyarország számára is komoly kihívást jelent. Az Európai Unió érdeke ezen túl azt kívánja, hogy az Egyesült Államokkal szemben védje meg szuverenitását, de közben az amerikai birodalmi érdekek ellenére ne mondjon le az Oroszországgal fenntartott és az EGU-val kialakítandó kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokról sem. Németország és Franciaország szemmel láthatóan igyekszik elkerülni az orosz kapcsolatok leépítését. Magyarország - a már korábban kialakított keleti nyitás politikájával - készen áll a változásokra. Ma még nehéz az EGU valódi súlyának megítélése, de úgy látszik, érdemes komolyan venni a világ vezető hatalmainak újrapozícionálási törekvéseit és szövetségkötési elképzeléseit. Ezek közül kétségkívül a legjelentősebb a 2001-ben alapított Sanghaji Együttműködési Szervezet, a SESZ, amelynek tagjai: Kína, Oroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán Tádzsikisztán és Üzbegisztán. Megfigyelői státust kapott India, Irán, Mongólia, Pakisztán és Törökország. A felsorolt országok közül négy rendelkezik atombombával, lakosságuk létszáma pedig meghaladja a hárommilliárd főt! Az átfedések miatt a SESZ már megalakulásakor hasznosíthatja az EGU, illetve az EU működési tapasztalatait. Szorosabb összefogásuk a fennálló érdekellentétek miatt ma még irracionálisnak tűnik, de ez nyilvánvalóan nem a végső állapot. Feltételes módban annyit leszögezhetünk, hogy a LESZ esetleges megalakulása az atlantista birodalmi fölény végét jelentené. A szerző politológus