Magyar Nemzet, 2014. július (77. évfolyam, 177-207. szám)
2014-07-01 / 177. szám
2oi4. jmu. mt Belföld - Magyar fairt Máris módosítják a reklámadót Az újabb előterjesztés meglepetésként érte a szakmát • A korábbinál nagyobb iparági tiltakozás jöhet Folytatás az 1. oldalról Mindez egyértelmű beismerése mindannak, amit mi hetek óta mondunk és a kormányzat hetek óta tagad: ennek a törvénynek semmi köze az arányos közteherviseléshez, a kereskedelmi televíziók műsoraihoz - fogalmaztak, hozzátéve: a törvény célja szerintük az, hogy ne maradjon olyan jelentős médium az országban, amelyet a hatalom nem tud befolyásolni. Az eredeti törvényjavaslathoz hasonlóan a most benyújtott módosító javaslat is meglepetésként érte a szakmát, hiszen az indítványt nem előzte meg semmilyen konzultáció - ezt Simon Zsolt, a TV2 vezérigazgatója mondta lapunknak. Szerinte a jogszabály új verziója a korábbinál is nagyobb iparági öszszefogást vonhat maga után, hiszen a reklámok közreadói mellett immár a hirdetőket is bevonja az adófizetői körbe. Hangsúlyozta: noha a már elfogadott törvény alapján sokat lehetett hallani arról, hogy a TV2 megússza a közterhet, valójában szó sincs erről. - Szeretném leszögezni, hogy a reklámadó minden korábbi híreszteléssel ellentétben a TV2-t is érinti, ránk is vonatkozik. Az adóalap csökkentésére vonatkozó lehetőség ugyanis csak annyiban könnyít a helyzetünkön, hogy az idei évben nem kellene reklámadót fizetnünk, mivel az utóbbi években olyan mértékű elhatárolt veszteséget halmoztunk fel. A továbbiakban viszont minket is érintene a közteher, méghozzá nem is kismértékben: jövőre már a 40 százalékos adóval sújtott sávba eshetünk, ami azt jelenti, hogy elérhetjük a hárommilliárdos szintet - mondta Simon Zsolt. Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy a módosítással olyan kört is bevonnának az adózók körébe, ami nem biztos, hogy tényleg jogalkotói szándék volt. Fizetnie kell például a kis- és középvállalkozói körnek, ha havi 25 ezer forint felett hirdetnek mondjuk a Google vagy a Facebook felületein. Problematikus ugyanakkor az is, ha olyan itthon adózó felületen hirdet valaki, ami nem is kifejezetten médium. Például ha egy álláshirdetésekkel foglalkozó honlapon munkaerőt keresek, és a hirdetésemben szerepel a cégem logója, nyilatkozni kell az adókötelezettség meglétéről, szerepeltetni kell a bevallásban. Nem elég, hogy eleve fizetek a hirdetésért, még plusz adminisztrációs feladatok is a nyakamba szakadnak - mondta az elnök. Hozzátette: sok cég nem is fogja tudni, hogy bevallási kötelezettsége vann. Szerinte aggályos az önreklám kérdése is, hiszen ezentúl a sarki fűszeres saját boltja elé kitett táblája is a törvény hatálya alá eshet, ha ki van világítva, rajta a cégnév vagy lógó. Ugyanez vonatkozik a benzinkutak, a posta cégtábláira, amelyeknek működtetési, gyártási költségei szintén az adóalap részei. Ha egyértelmű kormányzati szándék a reklámadó bevezetése, akkor érdemes lenne bevonniuk a szakmát, hogy legalább helyesen fogalmazzák meg a törvényszöveget, mert nem vagyok biztos benne, hogy valóban azt akarják, ami a leírtakból következik - mondta Urbán, hozzátéve: a reklámszövetség minden eszközt megragad, hogy eljuttassa a kormányhoz az aggályait és a javaslatait, de a kormány részéről nincs fogadókészség. A Fidesz szerint az a cél, hogy bezárjanak minden kiskaput az adóelkerülők előtt, és a nyereséges multinacionális médiacégek ne tudjanak fiktív veszteségekre hivatkozva kibújni az adózás alól. A kormánypárt hangsúlyozta: a közteherviselés elve mindenkire vonatozik, ahogy a munkavállalóknak személyi jövedelemadót, úgy a jövőben a reklámpiac szereplőinek reklámadót kell fizetniük. A módosítás értelmében, ha a reklám közzétevője nem rendelkezik olyan nyilatkozattal, amelyben kijelenti, hogy eleget tett a reklámadó-fizetési kötelezettségének - vagyis nem fizette be az adót -, akkor azt a megrendelőnek kell rendeznie - írták. Az Együtt-PM szerint a reklámadó módosításának célja a szabad sajtó elhallgattatása, és a Fidesz közeli oligarchák helyzetbe hozása. A Liberálisok úgy vélik, a módosító javaslat a kormánytól független média meggyengítését célozza azzal, hogy lényegében kétszeresére emeli az RTL-csoport befizetéseit. Az MSZP-s Burány Sándor úgy fogalmazott: egyszerűbb lenne, ha a kormány benyújtana egy olyan törvénymódosítást, ami arról szól, hogy a kabinetnek nem tetsző csatornákat, híradós műsorokat különadóval sújtja, és személyesen Orbán Viktor fogja elengedni ezeket az adókat, ha jó útra térnek a tévétársaságok. Schiffer András (LMP) szerint a jogszabály a „személyre szabott fideszes jogalkotás újabb mintapéldája”, aminek civilizált országokban nem volna szabad előfordulnia. Ismeretes, az új közterhet a reklámbevételek félmilliárd forintot meghaladó része után kell fizetni sávosan: félmilliárd és ötmilliárd forint között az adókulcs egy százalék, öt- és tízmilliárd között tíz százalék, tíz- és tizenötmilliárd között húsz százalék, tizenöt és húszmilliárd között már harminc. Húszmilliárd felett az árbevétel negyven százalékát viszi el az állam. A mostani módosítás egyebek között azt is tartalmazza: nő az adóalap, ha az adóalany kiszervezi a reklámfelület értékesítését egy ügynökségnek. Emellett pontosítják a nettó árbevétel fogalmát is, hogy ne csak a magyar számviteli és a szjatörvény hatálya alá tartozó közzétevők esetében legyen egyértelmű az adóalap. A javaslatot már pénteken elfogadhatja az Országgyűlés, ha kivételes eljárásban tárgyalják. Az RTL budapesti székháza. A csatorna szerint a törvényt kifejezetten rájuk szabta a jogalkotó FOTÓ: SZÉKELYHÍDI BALÁZS Minden devizahiteles kaphat vissza pénzt Pénteken már el is fogadhatják a kormány indítványát • Schiffer András szerint megkésett a javaslat Megkezdte tegnap az Országgyűlés a devizahitelesek megsegítését célzó törvényjavaslat tárgyalását. A mostani és az ősszel megalkotandó törvények eredményeképp a Fidesz frakcióvezetője szerint szinte minden devizahiteles számíthat majd arra, hogy pénzt kap vissza a banktól. A kormánypárt egy módosító javaslattal azt is megakadályozná, hogy a bankok az évekkel ezelőtt megkötött, ám még élő szerződések kapcsán elévülésre hivatkozhassanak. IM Katona Mariann-Nagy Áron Az adósok védelme, az időigényes és költséges perindítások elkerülése és a bankok önkéntes jogkövetése a célja a Kúria nemrég meghozott jogegységi határozata alapján megalkotott, a devizahitelesek megmentését célzó törvényjavaslatnak - közölte a tegnap megkezdődött parlamenti vitában Trócsányi László. Az igazságügyi miniszter által benyújtott indítvány semmisnek nevezi az árfolyamrést - vagyis az eltérő vételi és eladási árfolyamok alkalmazását -, helyette a folyósított és a törlesztett összeget is a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell meghatározni. A pénzügyi intézményeknek 90 napjuk van az átszámolásra. Az egyoldalú szerződésmódosítások lehetőségét tartalmazó pontokról pedig úgy rendelkezik a tervezet: „vélelmezni kell” azok tisztességtelenségét, tekintettel arra, hogy nem felelnek meg a Kúria által is rögzített elveknek. Ez tehát a forinthitelesek egy részét is érintheti. Az MSZP-s Burány Sándor szerint a javaslat enyhít ugyan a terheken, ám nem kezeli az egész devizahiteles problémát. Ugyanezt kifogásolta a jobbikos Z. Kárpát Dániel is, aki ismét azt szorgalmazta, hogy a devizahiteleket a felvétel napján érvényes árfolyamon forintosítsák. Az LMP-s Schiffer András mindemellett megkésettnek is nevezte a kormány indítványát. A törvényjavaslatot az Országgyűlés a házszabálytól való eltéréssel kezdte tárgyalni, így lehetőség van arra, hogy pénteken már szavazhassanak is róla a képviselők. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője közben bejelentette, hogy szigorú módosító javaslatot nyújtanak be a szerződések elévülésének pontos és precíz meghatározására. A kormánypárt azt kívánja rögzíteni, hogy akár forint-, akár devizahitelről van szó, az elévülés csak akkor kezdődhet, ha a szerződést lezárták. Ha az ma is él, ha annak alapján a hiteles fizet vagy vele szemben követelést támasztanak, akkor nem lehet elévülésről beszélni. Ezzel biztosítható, hogy a 2009 előtt tisztességtelenül beszedett pénzeket is visszakövetelhessék a károsultak - hangsúlyozta a frakcióvezető. Rogán tegnap az M1 Napirend előtt című műsorában arról is beszélt, hogy a mostani döntés után a bankoknak minden hitelfelvevő esetében pontosan ki kell számolnia, hogy mennyi pénz jár vissza. Szeptemberben hozhatják meg a törvényt arról, hogy az ügyfelek hogyan - készpénzben vagy a tőkéből való leírással - kapják vissza ezt az összeget. A politikus azt mondta, hogy gyakorlatilag minden devizahiteles - aki nem végtörlesztett -számíthat arra, hogy pénzt fog viszszakapni a banktól. Rajtuk kívül a forinthitelesek jelentős része is számíthat valamekkora visszatérítésre, hiszen a tisztességtelen egyoldalú szerződésmódosítás őket is érintette. A politikus beszámolt arról is, hogy ugyancsak szeptemberben, a kormánypárt őszi kihelyezett frakcióülése után szeretnének dönteni arról, hogy milyen feltételekkel hajtják végre a devizaalapú jelzáloghitelek forintosítását. Azt kérték a kormánytól, hogy mindez ne a jelenlegi piaci árfolyamon történjen. ■ ELHALASZTOTT DÖNTÉS. Az eredeti tervek szerint tegnap szavazott volna a Ház az egyetemeken kancellári rendszert bevezető oktatási törvénymódosító csomagról, a Fidesz kezdeményezésére a voksolást azonban péntekre halasztották. Közben a törvényalkotási bizottság egy módosító javaslatot is benyújtott, amely szerint a kancellárok kinevezése után nem sokkal a gazdasági főigazgatói poszt megszűnik. Az ülés kezdetén letette a képviselői esküt a Demokratikus Koalícióhoz tartozó Varju László, illetve a jobbikos Lukács László. (MN) Schiffer András (jobbra) Novák Előddel. Az LMP és a Jobbik szerint a javaslat nem oldja meg a devizahitelesek problémáját fotó: székelyhídi balázs Szabó nem mutatta be a hangfelvételt Elmarasztalta a bíróság Szabó Bálintot, a Szegedi Törvényszék ítélete szerint a férfi nem tudta bebizonyítani, hogy Szili Katalin valóban részt vett az őszödi beszéd kiszivárogtatásában. A Demokratikus Koalíció volt politikusa tegnap sem hozta nyilvánosságra az állítólag birtokában lévő hangfelvételt, amellyel bizonyítani tudná, hogy valóban Szili Katalin, Szekeres Imre és Baja Ferenc szivárogtatta ki Gyurcsány Ferenc beszédét. M Otdra Kriszta_________________ Másfél millió forint nem vagyoni kártérítést és kamatait kell megfizetnie Szabó Bálintnak Szili Katalin számára, amiért valótlanul állította, hogy Szili részt vett az őszödi beszéd kiszivárogtatásában. A Szegedi Törvényszék tegnapi, nem jogerős ítélete szerint Szabónak a saját költségén kell az ítélet rendelkező részét a Heti Válaszban és az ATV Egyenes beszéd című műsorában megjelentetnie. A bíróság tegnap tanúként hallgatta meg Szekeres Imre volt honvédelmi minisztert, aki tagadta, hogy személyesen ismerte volna Rózsa- Flores Eduardót, illetve hogy valaha járt volna a Bolíviában meggyilkolt férfi lakásán akár egyedül, akár Szili Katalin és Baja Ferenc társaságában. A szocialista politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy honvédelmi miniszterként védett személy volt, így a mozgását a Köztársasági Őrezred folyamatosan nyomon követte, dokumentálta. Az ítélet indokolásában elhangzott: Szabó Bálint annak ellenére nem mutatta be bizonyítékait a tárgyaláson, hogy erre a bíró többször felszólította. Mint arról lapunkban többször beszámoltunk, 2013 májusában a Heti Válaszban megjelent interjúban Szabó Bálint - aki akkor a Demokratikus Koalíció tagja volt - arról beszélt, hogy az őszödi beszédet Imre, Ferenc és Katalin szivárogtatta ki. Későbbi interjúiban azonban mindhárom politikust megnevezte. Szili Katalin perelte be a férfit, mert álláspontja szerint személyiségi jogai sérültek, politikai karrierjének is ártott az ügy. Szabó Bálint korábban többször is állította, hogy birtokában van egy hangfelvétel, amelylyel bizonyítani tudja az állításait. Az ítélethirdetés után Szabó Bálint bejelentette: fellebbez az ítélet ellen, emellett hamis tanúzás miatt feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen, az igazát bizonyító hangfelvételt ehhez a feljelentéshez csatolja. Arra a kérdésre, hogy miért nem mutatta be a bíróságon a felvételt, Szabó Bálint úgy válaszolt: elképzelhető, hogy a nyilvánosságra hozatallal bűncselekményt követne el. Szabó egyébként korábban azt ígérte, hogy Szekeres Imre tanúvallomása után nyilvánosságra hozza bizonyítékait. Szabó Bálint