Magyar Nemzet, 2015. január (78. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-02 / 1. szám
4 HeratBelföld 2015. január 2., péntek Tájékoztató kampány családoknak 11 Munkatársunktól______________ A család- és ifjúságügyért felelős államtitkárság tájékoztató kampányokat indít azért, hogy a fiatalok és a családosok megismerjék az őket érintő kedvezménylehetőségeket, köztük a diplomás gyedet vagy az év közepén induló családi otthonteremtési kedvezményt (csok), korábbi nevén szocpolt - mondta Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár az MTI-nek. Közölte: a kormány számos olyan új intézkedést hozott, programot indított, amelyek kedvezően érinthetik a családalapítás előtt álló fiatalokat vagy a gyermekes családokat, ugyanakkor szerinte még nem jutott el mindenkihez ezeknek a lehetőségeknek a híre. A tájékoztató kampány például a családi támogatások konkrét lehetőségeiről, a foglalkoztatásban érvényesíthető kedvezményekről, illetve a júliusban elinduló csok részleteiről szól majd. A politikus elmondta: lehetnek akármilyen jók a jogszabályok, a törvények előírhatnak bármilyen kedvezményt, mit sem ér az egész, ha például az édesanyák nem tudják, hogy a munkáltatójuknál igényelniük kell a részmunkaidős foglalkoztatást, és kisgyermek mellett ezt meg is kell kapniuk. Az új családi kedvezmények közül az államtitkár kiemelte az említett csokot, ami már a gyermektelen, de legalább egy gyermeket vállaló és az egygyermekes családoknak is segítség lehet. Ötszázezer és 3,25 millió forint közötti vissza nem térítendő állami támogatást kaphatnak a szülők a meglévő gyermekeik után, továbbá a házaspárok, amelyek a következő négy évben gyereket kívánnak vállalni. film• Százezrek a közfoglalkoztatásban Az elmúlt két évben az érintettek tizede tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon Megközelítőleg 364 ezren vettek részt a közfoglalkoztatási programban november végéig - közölte a Belügyminisztérium. A tervek szerint jövőre havonta átlagosan kétszázhúszezer ember juthat a program keretén belül munkához. HÍRÖSSZEFOGLALÓ T avaly január-novemberben a közfoglalkoztatásban töltött átlagos időtartam 4,2 hónap, a 2014. évi közfoglalkoztatásra fordítható teljes előirányzat pedig 231,1 milliárd forint volt - írta a távirati iroda kérdésére tegnap a Belügyminisztérium (BM). A jövő évi közfoglalkoztatási célok megvalósítására 270 milliárd forintot irányzott elő a költségvetés. E forrás biztosítása esetén jövőre havonta átlagosan mintegy 220 ezer ember dolgozhat közfoglalkoztatásban - válaszolta a tárca. A minisztérium adataiból kiderül, hogy 2013- 2014-ben a közfoglalkoztatottak 11-13 százaléka tudott elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon a közfoglalkoztatás befejezése utáni 180 napon belül. Havi átlagos létszámuk az első tizenegy hónapban mintegy 180 ezer volt, legtöbben, 29 ezren Borsod-Abaúj-Zemplén megyében dolgoztak, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megye következik havi 24 ezer közfoglalkoztatottal. A közfoglalkoztatottak havi átlagos létszámának több mint négyötöde szakképzettséget nem igénylő munkakörökben - egyszerű szolgáltatási, szállítási, ipari, építőipari és mezőgazdasági foglalkozások dolgozott. A havi átlagban dolgozó 180 ezer közfoglalkoztatottból 82 ezren általános iskolát, 45 ezren szakmunkásképzőt, 14 ezren szakközépiskolát végeztek. A 36-40 és a 51-55 éves korcsoportból került ki a legtöbb közfoglalkoztatott, ők az összes dolgozó mintegy negyedét tették ki. Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy hozzájárult-e a közfoglalkoztatás a munkanélküli-juttatások, -segélyek csökkenéséhez, a BM azt válaszolta: míg 2013. január-októberben átlagosan 194 ezer regisztrált álláskereső kapott foglalkoztatást helyettesítő támogatást, 2014 hasonló időszakában ez a létszám 133,7 ezer volt a Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai szerint. A minisztérium válaszából az is kiderült, a 2013-2014. évi téli közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzések keretében - a halmozottan hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségűek magas aránya miatt - elsősorban alapkompetencia, kompetenciafejlesztő és felzárkóztató képzéseket valósítottak meg. A képzésbe 99 571 embert vontak be, 93 százalékuk sikeresen be is fejezte. A 2014-2015. évi téli közfoglalkoztatás keretében a képzésekbe 28 686 embert terveztek bevonni, 2014. december második hetében 83 százalékuk kezdte meg a tanfolyamokat. A BM értékelése szerint előremutató, hogy a tervezett tanfolyamoknál jelentős elmozdulás van az államilag elismert OKJ-s képzési irányok felé. Míg az eddig sikeresen megvalósult képzésekben mintegy 22 százalékkal képviseltették magukat az államitag elismert OKJ-s képzések, addig a jelenleg induló programok esetében ez az arány 61,4 százalék. A minisztérium tájékoztatása szerint a közfoglalkoztatásról szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló álláskeresők mentesüljenek a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségük alól arra az időre, amíg munkaviszony - ide nem értve a másik közfoglalkoztatási jogviszonyt - létesítése céljából állásinterjún vesznek részt. Erre az időre a közfoglalkoztatottakat megillető állásidőre járó bérre ■lesznek jogosultak. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosítása pedig kötelezővé teszi a közfoglalkoztatottak számára a felajánlott, a törvény szerint megfelelőnek minősülő munkahely elfogadását, hasonlóan a közfoglalkoztatási jogviszonyban nem álló álláskeresőkhöz - írta a tájékoztatásban a minisztérium. ■ ÚJ BÉR. A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint január 1-jétől havibér esetén bruttó 79 155 forint, hetibér esetén 18 200 forint, napibér alkalmazása esetén 3639 forint a közfoglalkoztatási bér. A rendszeres szociális segély legmagasabb összege január 1-jétől 46 662 forint. (MN) Északkelet-Magyarországon a legtöbb a közfoglalkoztatott FOTÓ: székelyhídi Balázs Búcsú a menzai sószóróktól Tegnap életbe léptek az új szabályok a közétkeztetésben • Tilos a szénsavas, illetve a cukrozott üdítő Tegnap lépett hatályba a közétkeztetésről szóló rendelet, amely részletesen szabályozza a többi között az iskolai menzákon, kórházakban adandó ételek elkészítését és tápanyagtartalmát. Rögzítették azt is, hogy a közétkeztetésben nem kerülhet az asztalra só- és cukortartó. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Eredetileg 2014 szeptemberében lépett volna életbe a közétkeztetésről szóló rendelet, de az emberi erőforrások minisztere által jegyzett, tavaly májusban megjelent jogszabály hatálybalépését januárra halasztották. Az ok: több jelzés érkezett a közétkeztetés résztvevőitől, hogy szerződéseik, alapanyag-beszerzéseik miatt nem elegendő a felkészülési idő - idézte fel tegnap a távirati iroda. A rendelet értelmében tilos egyebek mellett a szénsavas vagy cukrozott üdítő, valamint a magas zsírtartalmú húskészítmény felhasználása. Rögzítették azt is, hogy a közétkeztetésben nem tehetnek az asztalra só- és cukortartót, és előírták, hogy fokozatosan csökkenteni kell a napi bevitt só mennyiségét. A jogszabály rögzíti az étrendtervezés szabályait, például hogy az egymást követő kétszer tíz élelmezési nap főétkezéseiben egy ételsor csak egy alkalommal fordulhat elő. Állati eredetű fehérjeforrást minden főétkezésnek, bölcsődei étkeztetés esetén az egyik kisétkezésnek is tartalmaznia kell. A felhasználási előírások, korlátozások és tilalmak szerint az italként kínált tejhez nem adható cukor, és a tea is csak meghatározott mértékben tartalmazhat hozzáadott cukrot. A szükséges folyadék az étkezések között ivóvíz, illetve ásványvíz lehet. A rendelet értelmében tejföl és tejszín kizárólag ételkészítéshez használható fel, bölcsődei étkeztetésben pedig nem adhatnak be zsiradékban sült ételt. A közétkeztetésben „állományjavításon vagy ételízesítésen kívüli célra” nem lehet felhasználni sótartalmú ételport, leveskockát, ételízesítő krémeket, pasztákat. Nem adható továbbá harminc százaléknál magasabb zsírtartalmú, a 15 évesnél fiatalabbak számára 23 százaléknál magasabb zsírtartalmú húskészítmény. Az 1-3 éves és a 4-6 éves korcsoportoknak készített ételekhez sertés- és baromfizsírt sem lehet felhasználni. A rendelet előírja azt is, hogy a közétkeztetőnek az étlapon fel kell tüntetnie minden étkezés energia-, zsír-, telítettzsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukor-, illetve sótartalmát, valamint az élelmiszerek jelöléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott allergén összetevőket. Részletesen rögzíti továbbá a diétás étkeztetés szabályait, az ételek elkészítésének személyi feltételeit, valamint a közétkeztetési rendelet hatósági ellenőrzését is. Az átmeneti rendelkezések között szerepel, hogy a közétkeztetésben a napi bevitt sómennyiséget 2020-ig az előző évihez képest - a különböző célértékek eléréséig - legalább tíz százalékkal kell csökkenteni. A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló miniszteri rendelet hatálya valamennyi közétkeztetési szolgáltatást nyújtó szervre, szervezetre, gazdasági társaságra, természetes személyre, továbbá a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti nevelési-oktatási, a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat, illetve a gyermekjóléti alapellátást és a gyermekvédelmi szakellátást végző, valamint a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményekre is kiterjed. Fel kell tüntetni az étlapon az ételek energia-, zsír-, telítettzsírsav-, fehérje, szénhidrát-, cukor- és sótartalmát, valamint az allergéneket FOTÓ: székelyhídi Balázs Változnak a lakhatási támogatás szabályai Tavaly év végéig 2134 álláskereső vette igénybe a 2012 októberétől elérhető lakhatási támogatást, amelynek egyes szabályai januártól módosulnak - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Így az idén a támogatás 18 hónap helyett legfeljebb 12 hónapig igényelhető, ugyanakkor a korábbi három helyett már egy hónap álláskeresési időszak eltelte után is lehet igényelni. A lakhatási támogatás továbbra is a bérleti díjjal és közüzemi díjakkal kapcsolatos kiadásokra használható fel, így víz- és csatornadíj, a villamos energia, a távfűtés, a gáz, a hulladékszállítás díja, valamint a közös költség vehető figyelembe. NI Garay Dorka Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében nyújtották be tavaly a legtöbb kérelmet lakhatási támogatásra, amely azoknak nyújt segítséget, akik messze laknak a munkahelyüktől. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztatása szerint az eddigi igénylések alapján kimutatható, hogy a legtöbben a fővárosban, valamint Pest és Győr-Moson-Sopron megyében vállalnak munkát. Az igénylés feltétele januártól több ponton is módosult. Az egyik változás, hogy a kérelmezőt - a korábbi három hónap helyett - legalább egy hónapja álláskeresőként tartsák nyilván, valamint a munkavégzés helye az állandó lakóhelytől távol, száz kilométernél messzebb legyen, vagy öt órát meghaladó utazással lehessen eljutni oda. A korábbi szabály három hónapos álláskeresési időszak eltelte után tette lehetővé a támogatás igénylését. A tárca közlése szerint a januárban életbe lépő módosítás alapján a támogatás időtartama legfeljebb tizenkét hónap lehet, a támogatás mértéke pedig nem haladhatja meg a havi százezer forintot egy lakóingatlanra. Ha azonban ugyanazon ingatlant igénybe vevő közeli hozzátartozók közül legalább ketten megfelelnek a támogatás feltételeinek, akkor annak összege legfeljebb havi százötvenezer forintra növekszik. Ha az ingatlant három vagy több olyan személy veszi igénybe, aki a támogatás feltételeinek megfelel, akkor a támogatás mértéke maximum kétszázezer forint. A korábbi szabály szerint tizennyolc hónapig lehetett igénybe venni a támogatást. A folyósítható legmagasabb összeg nem változott, eddig viszont fokozatosan, hathavonta csökkent a támogatás maximális értéke. A lakhatási támogatás továbbra is a bérleti díjjal és közüzemi díjakkal kapcsolatos kiadásokra használható fel, így víz- és csatornadíj, a villamos energia, a távfűtés, a gáz, a hulladékszállítás díja, valamint a közös költség vehető figyelembe.