Magyar Nemzet, 2015. január (78. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-02 / 1. szám

4 HeratBelföld 2015. január 2., péntek Tájékoztató kampány családoknak 11 Munkatársunktól______________ A család- és ifjúságügyért fele­lős államtitkárság tájékoztató kampányokat indít azért, hogy a fiatalok és a családosok megismer­jék az őket érintő kedvezménylehe­tőségeket, köztük a diplomás gye­det vagy az év közepén induló csa­ládi otthonteremtési kedvezményt (csok), korábbi nevén szocpolt - mondta Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár az MTI-nek. Közölte: a kormány szá­mos olyan új intézkedést hozott, programot indított, amelyek ked­vezően érinthetik a családalapítás előtt álló fiatalokat vagy a gyerme­kes családokat, ugyanakkor szerin­te még nem jutott el mindenkihez ezeknek a lehetőségeknek a híre. A tájékoztató kampány például a családi támogatások konkrét le­hetőségeiről, a foglalkoztatásban érvényesíthető kedvezményekről, illetve a júliusban elinduló csok részleteiről szól majd. A politikus elmondta: lehetnek akármilyen jók a jogszabályok, a törvények előírhatnak bármilyen kedvez­ményt, mit sem ér az egész, ha pél­dául az édesanyák nem tudják, hogy a munkáltatójuknál igényel­niük kell a részmunkaidős foglal­koztatást, és kisgyermek mellett ezt meg is kell kapniuk. Az új családi kedvezmények kö­­­zül az államtitkár kiemelte az emlí­tett csokot, ami már a gyermekte­len, de legalább egy gyermeket vál­laló és az egygyermekes családok­nak is segítség lehet. Ötszázezer és 3,25 millió forint közötti vissza nem térítendő állami támogatást kap­hatnak a szülők a meglévő gyerme­keik után, továbbá a házaspárok, amelyek a következő négy évben gyereket kívánnak vállalni. f­ilm•­ Százezrek a közfoglalkoztatásban Az elmúlt két évben az érintettek tizede tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon Megközelítőleg 364 ezren vet­tek részt a közfoglalkoztatási programban november végéig - közölte a Belügyminiszté­rium. A tervek szerint jövőre havonta átlagosan kétszáz­húszezer ember juthat a prog­ram keretén belül munkához. HÍRÖSSZEFOGLALÓ T­ avaly január-novemberben a közfoglalkoztatásban töltött átlagos időtartam 4,2 hónap, a 2014. évi közfoglalkoztatásra for­dítható teljes előirányzat pedig 231,1 milliárd forint volt - írta a távirati iroda kérdésére tegnap a Belügyminisztérium (BM). A jövő évi közfoglalkoztatási célok megva­lósítására 270 milliárd forintot irányzott elő a költségvetés. E for­rás biztosítása esetén jövőre havon­ta átlagosan mintegy 220 ezer em­ber dolgozhat közfoglalkoztatásban - válaszolta a tárca. A minisztéri­um adataiból kiderül, hogy 2013- 2014-ben a közfoglalkoztatottak 11-13 százaléka tudott elhelyezked­ni az elsődleges munkaerőpiacon a közfoglalkoztatás befejezése utáni 180 napon belül. Havi átlagos lét­számuk az első tizenegy hónapban mintegy 180 ezer volt, legtöbben, 29 ezren Borsod-Abaúj-Zemplén megyében dolgoztak, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kö­vetkezik havi 24 ezer közfoglalkoz­tatottal. A közfoglalkoztatottak havi át­lagos létszámának több mint négy­ötöde szakképzettséget nem igény­lő munkakörökben - egyszerű szolgáltatási, szállítási, ipari, építő­ipari és mezőgazdasági foglalkozá­sok­­ dolgozott. A havi átlagban dolgozó 180 ezer közfoglalkoztatottból 82 ezren általános iskolát, 45 ezren szak­munkásképzőt, 14 ezren szakkö­zépiskolát végeztek. A 36-40 és a 51-55 éves korcsoportból került ki a legtöbb közfoglalkoztatott, ők az összes dolgozó mintegy negyedét tették ki. Az MTI-nek arra a kérdé­sére, hogy hozzájárult-e a közfog­lalkoztatás a munkanélküli-juttatá­sok, -segélyek csökkenéséhez, a BM azt válaszolta: míg 2013. janu­ár-októberben átlagosan 194 ezer regisztrált álláskereső kapott foglal­koztatást helyettesítő támogatást, 2014 hasonló időszakában ez a lét­szám 133,7 ezer volt a Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai szerint. A minisztérium válaszából az is kiderült, a 2013-2014. évi téli köz­foglalkoztatáshoz kapcsolódó kép­zések keretében - a halmozottan hátrányos helyzetű, alacsony isko­lai végzettségűek magas aránya mi­att - elsősorban alapkompetencia, kompetenciafejlesztő és felzárkóz­tató képzéseket valósítottak meg. A képzésbe 99 571 embert von­tak be, 93 százalékuk sikeresen be is fejezte. A 2014-2015. évi téli köz­foglalkoztatás keretében a képzé­sekbe 28 686 embert terveztek be­vonni, 2014. december második hetében 83 százalékuk kezdte meg a tanfolyamokat. A BM értékelése szerint előremutató, hogy a terve­zett tanfolyamoknál jelentős el­mozdulás van az államilag elismert OKJ-s képzési irányok felé. Míg az eddig sikeresen megvalósult képzé­sekben mintegy 22 százalékkal kép­viseltették magukat az államitag el­ismert OKJ-s képzések, addig a je­lenleg induló programok esetében ez az arány 61,4 százalék. A minisztérium tájékoztatása szerint a közfoglalkoztatásról szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a közfoglalkoztatási jogvi­szonyban álló álláskeresők mente­süljenek a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségük alól arra az időre, amíg munkaviszony - ide nem értve a másik közfoglal­koztatási jogviszonyt - létesítése céljából állásinterjún vesznek részt. Erre az időre a közfoglalkoztatotta­kat megillető állásidőre járó bérre ■lesznek jogosultak. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosítása pedig kö­telezővé teszi a közfoglalkoztatot­tak számára a felajánlott, a törvény szerint megfelelőnek minősülő munkahely elfogadását, hasonlóan a közfoglalkoztatási jogviszonyban nem álló álláskeresőkhöz - írta a tájékoztatásban a minisztérium. ■ ÚJ BÉR. A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet sze­rint január 1-jétől havibér esetén bruttó 79 155 forint, hetibér esetén 18 200 forint, napibér alkalmazása esetén 3639 forint a közfoglalkoz­tatási bér. A rendszeres szociális segély legmagasabb összege janu­ár 1-jétől 46 662 forint. (MN) Északkelet-Magyarországon a legtöbb a közfoglalkoztatott FOTÓ: székelyhídi Balázs Búcsú a menzai sószóróktól Tegnap életbe léptek az új szabályok a közétkeztetésben • Tilos a szénsavas, illetve a cukrozott üdítő Tegnap lépett hatályba a közét­keztetésről szóló rendelet, amely részletesen szabályozza a többi között az iskolai men­zákon, kórházakban adandó ételek elkészítését és tápanyag­tartalmát. Rögzítették azt is, hogy a közétkeztetésben nem kerülhet az asztalra só- és cu­kortartó. HÍRÖSSZEFOGLALÓ E­redetileg 2014 szeptemberé­ben lépett volna életbe a köz­­étkeztetésről szóló rendelet, de az emberi erőforrások minisztere által jegyzett, tavaly májusban megjelent jogszabály hatálybalé­pését januárra halasztották. Az ok: több jelzés érkezett a közét­keztetés résztvevőitől, hogy szer­ződéseik, alapanyag-beszerzéseik miatt nem elegendő a felkészülé­si idő - idézte fel tegnap a távira­ti iroda. A rendelet értelmében tilos egyebek mellett a szénsavas vagy cukrozott üdítő, valamint a magas zsírtartalmú húskészítmény fel­­használása. Rögzítették azt is, hogy a közétkeztetésben nem te­hetnek az asztalra só- és cukortar­tót, és előírták, hogy fokozatosan csökkenteni kell a napi bevitt só mennyiségét. A jogszabály rögzíti az étrend­tervezés szabályait, például hogy az egymást követő kétszer tíz élel­mezési nap főétkezéseiben egy ételsor csak egy alkalommal for­dulhat elő. Állati eredetű fehérje­forrást minden főétkezésnek, böl­csődei étkeztetés esetén az egyik kisétkezésnek is tartalmaznia kell. A felhasználási előírások, kor­látozások és tilalmak szerint az italként kínált tejhez nem adható cukor, és a tea is csak meghatáro­zott mértékben tartalmazhat hoz­záadott cukrot. A szükséges folya­dék az étkezések között ivóvíz, il­letve ásványvíz lehet. A rendelet értelmében tejföl és tejszín kizáró­lag ételkészítéshez használható fel, bölcsődei étkeztetésben pedig nem adhatnak be zsiradékban sült ételt. A közétkeztetésben „állomány­javításon vagy ételízesítésen kívü­li célra” nem lehet felhasználni sótartalmú ételport, leveskockát, ételízesítő krémeket, pasztákat. Nem adható továbbá harminc százaléknál magasabb zsírtartal­mú, a 15 évesnél fiatalabbak szá­mára 23 százaléknál magasabb zsírtartalmú húskészítmény. Az 1-3 éves és a 4-6 éves korcso­portoknak készített ételekhez sertés- és baromfizsírt sem lehet felhasználni. A rendelet előírja azt is, hogy a közétkeztetőnek az étlapon fel kell tüntetnie minden étkezés energia-, zsír-, telítettzsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukor-, illetve sótar­talmát, valamint az élelmiszerek jelöléséről szóló miniszteri rende­letben meghatározott allergén összetevőket. Részletesen rögzíti továbbá a diétás étkeztetés szabá­lyait, az ételek elkészítésének sze­mélyi feltételeit, valamint a közét­keztetési rendelet hatósági ellen­őrzését is. Az átmeneti rendelkezések kö­zött szerepel, hogy a közétkezte­tésben a napi bevitt sómennyi­séget 2020-ig az előző évihez ké­pest - a különböző célértékek el­éréséig - legalább tíz százalékkal kell csökkenteni. A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírá­sokról szóló miniszteri rendelet ha­tálya valamennyi közétkeztetési szolgáltatást nyújtó szervre, szerve­zetre, gazdasági társaságra, termé­szetes személyre, továbbá a nemze­ti köznevelésről szóló törvény sze­rinti nevelési-oktatási, a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat, illetve a gyermekjóléti alapellátást és a gyermekvédelmi szakellátást végző, valamint a fek­vőbeteg-ellátást nyújtó intézmé­nyekre is kiterjed. Fel kell tüntetni az étlapon az ételek energia-, zsír-, telítettzsírsav-, fehérje, szénhidrát-, cukor- és sótartalmát, valamint az allergéneket FOTÓ: székelyhídi Balázs Változnak a lakhatási támogatás szabályai Tavaly év végéig 2134 álláskereső vette igénybe a 2012 októberé­től elérhető lakhatási támogatást, amelynek egyes szabályai ja­nuártól módosulnak - közölte a Nemzetgazdasági Miniszté­rium. Így az idén a támogatás 18 hónap helyett legfeljebb 12 hó­napig igényelhető, ugyanakkor a korábbi három helyett már egy hónap álláskeresési időszak eltelte után is lehet igényelni. A lak­hatási támogatás továbbra is a bérleti díjjal és közüzemi díjak­kal kapcsolatos kiadásokra használható fel, így víz- és csatorna­díj, a villamos energia, a távfűtés, a gáz, a hulladékszállítás díja, valamint a közös költség vehető figyelembe. NI Garay Dorka B­orsod-Abaúj-Zemplén, Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg és Haj­­dú-Bihar megyében nyújtották be tavaly a legtöbb kérelmet lakhatási támogatásra, amely azoknak nyújt segítséget, akik messze laknak a munkahelyüktől. A Nemzetgazda­sági Minisztérium (NGM) tájékoz­tatása szerint az eddigi igénylések alapján kimutatható, hogy a leg­többen a fővárosban, valamint Pest és Győr-Moson-Sopron megyében vállalnak munkát. Az igénylés feltétele januártól több ponton is módosult. Az egyik változás, hogy a kérelmezőt - a ko­rábbi három hónap helyett - leg­alább egy hónapja álláskeresőként tartsák nyilván, valamint a munka­végzés helye az állandó lakóhelytől távol, száz kilométernél messzebb legyen, vagy öt órát meghaladó utazással lehessen eljutni oda. A korábbi szabály három hónapos ál­láskeresési időszak eltelte után tet­te lehetővé a támogatás igénylését. A tárca közlése szerint a janu­árban életbe lépő módosítás alap­ján a támogatás időtartama legfel­jebb tizenkét hónap lehet, a támo­gatás mértéke pedig nem halad­hatja meg a havi százezer forintot egy lakóingatlanra. Ha azonban ugyanazon ingatlant igénybe vevő közeli hozzátartozók közül leg­alább ketten megfelelnek a támo­gatás feltételeinek, akkor annak összege legfeljebb havi százötven­­ezer forintra növekszik. Ha az in­gatlant három vagy több olyan személy veszi igénybe, aki a támo­gatás feltételeinek megfelel, akkor a támogatás mértéke maximum kétszázezer forint. A korábbi szabály szerint ti­zennyolc hónapig lehetett igénybe venni a támogatást. A folyósítható legmagasabb összeg nem válto­zott, eddig viszont fokozatosan, hathavonta csökkent a támogatás maximális értéke. A lakhatási tá­mogatás továbbra is a bérleti díjjal és közüzemi díjakkal kapcsolatos kiadásokra használható fel, így víz- és csatornadíj, a villamos energia, a távfűtés, a gáz, a hulla­dékszállítás díja, valamint a közös költség vehető figyelembe.

Next