Magyar Nemzet, 2015. július (78. évfolyam, 152-178. szám)
2015-07-01 / 152. szám
mBelföld 2015. július 1., szerda Mától igényelhető az új szocpol Romlott a kétgyermekesek helyzete Egyre mélyebb a szegénység a munka nélküli családokban • Javult a nagycsaládosok helyzete A kedvező családpolitikai intézkedések ellenére jelentősen romlott a kétgyermekes családok jövedelmi helyzete 2013-ban, nominálértéken is csökkent az egy főre jutó jövedelmük, és nőtt körükben a relatív jövedelmi szegények aránya - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss kiadványából. Az egygyermekes családok körében is több a szegény, mint egy évvel korábban. Csak a nagycsaládosok helyzete javult érdemben. Az adatok azt mutatják, hogy az egy- és kétgyermekesek gyermekenkénti 10 ezer forintos adókedvezménye nem hozott áttörést; az alanyi jogon járó juttatások több éve tartó befagyasztása oda vezet, hogy a munka nélküli családok gyermekei egyre mélyebb szegénységbe csúsznak. IM Farkas Mf.unna____________ A polgári kormány még 2011- ben vezette be a családi adókedvezményt, ami gyermekenként az egy- és kétgyermekes családok esetében 10 ezer forintot, a három vagy annál több gyermeket nevelők esetében pedig 33 ezer forintot hagy a családok zsebében. Tavaly óta a kedvezmény a személyi jövedelemadó mellett a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék terhére is érvényesíthető. Az adatok szerint azonban ez utóbbinak érdemi hatása csak a legalább három gyermeket nevelőknél volt, az egy- és kétgyermekesek esetében nem, és a 10 ezer forintos kedvezmény évről évre egyre kevesebbet ér a szegénység elleni harcban. A nagycsaládosok helyzete ugyanakkor egyre jobb. Tavaly a három- vagy többgyermekesek reálbére 15 százalékkal nőtt, miközben havi nettó 202 ezer forintos keresetük az egy évvel korábbi 28 ezer helyett már több mint 49 ezer forinttal haladta meg a gyermektelenekét. A vásárlóerő is a nagycsaládosok esetében nőtt a legnagyobb mértékben: az elmúlt négy évben esetükben ez a mutató 37 százalékkal emelkedett, míg a gyermektelenek körében a növekedés nem érte el a 6 százalékot sem. Azonban nem minden gyermekes család vonatkozásában ilyen pozitív a kép, az egy gyermekről gondoskodók körében átlag alatti volt a vásárlóérték növekedése, és a két gyermeket nevelőknél sem sokkal jobb a helyzet. Befagyasztott ellátások Az adókedvezmény ráadásul csak azoknak a családoknak jár, ahol legalább az egyik szülő dolgozik, vagyis a mélyszegénységben élő családok gyermekeit nem segíti. Ezenkívül persze vannak egyéb családtámogatási formák is, amelyek szintén a gyermekes háztartások helyzetét hivatottak javítani. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint az összes családtámogatási forma esetében csökkent az ellátásban részesülők száma 2014-ben, mind az előző évhez, mind 2005-höz viszonyítva. Terhességi gyermekágyi segélyt (mai nevén csecsemőgondozási díjat) például ötödével kevesebben kaptak, mint 2005-ben. A gyermek születésétől mintegy féléves koráig járó ellátás ugyanis biztosítási jogviszonyhoz kötött, vagyis a jogosultak számának drasztikus csökkenése nemcsak azt jelzi, hogy 2012-ig évről évre kevesebb gyermek született, hanem azt is, hogy a nők mind nagyobb hányadának nincs munkaviszonya a szülést megelőzően. Hasonlóan biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátás a napi kereset alapján megállapított gyermekgondozási díj is, ennek havi átlagos összege 2013-ban 97 ezer forint volt, aminek reálértéke 2005 óta több mint 13 százalékkal emelkedett. Változatlan arány A fix összegű, alanyi jogon járó juttatások összege azonban 2014- ben nem változott, ami szintén a legszegényebb, munka nélküli családok gyermekeit sújtja. A gyermekgondozási segély és a 3 vagy annál több kiskorú gyermek nevelése után járó gyermeknevelési támogatás a legkisebb öregségi nyugdíjhoz kötődik, ennek 28 500 forintos összege pedig 2008 óta nem emelkedett, így ezeknek az ellátásoknak az összege sem nőtt. A családi pótlék összegét pedig már 10 éve nem emelték, és várhatóan jövőre sem fogják. Az adatok ráadásul azt mutatják, hogy a kedvező családpolitikai intézkedések ellenére nem csökken a gyermektelen családok aránya, a gyermekeseken belül pedig határozottan nő az egygyermekesek és csökken a kétgyermekesek aránya, miközben enyhén emelkedik a nagycsaládoké. A demográfiai adatok szerint ugyanakkor, ha lassan is, de két éve folyamatosan nő a születések száma: 2014-ben 2819 fővel született több gyermek, mint egy évvel korábban, ez 3,2 százalékos emelkedés, az idei év első negyedéve pedig a tavalyi azonos időszakot is felülmúlta: idén március végéig 703-mal jött világra több gyerek, mint 2014 azonos időszakában, a növekedés mértéke 3,3 százalékos. 2013-ban a gyermekes háztartásokban az egy főre jutó nettó jövedelem 793 ezer forint volt, ez 1,1 százalékkal több, mint az előző évben. A gyermeket nevelő háztartások közül azonban a két gyermeket nevelők jövedelme nominálértéken is csökkent, ráadásul jelentősen, 3,5 százalékkal. Az egyszülős háztartások jövedelme 4,8, a nagycsaládosoké 2,8, az egy gyermeket nevelőké 2,3 százalékkal emelkedett. Figyelembe véve az 1,7 százalékos inflációt, reálértéken a kétgyermekesek jövedelmi helyzete jelentősen romlott. Ezzel szemben a gyermektelen háztartások jövedelme 2,9 százalékkal emelkedett, és az országos átlagnál 25 százalékkal magasabb volt. A gyermeket nevelő családok nettó jövedelme az országos átlag alig 78, a gyermektelen családok egy főre jutó jövedelmének alig 62 százalékát tette ki. Közel másfél millióan a szegénységi küszöb alatt Az Európai Unióban elfogadott konvenció szerint az adott országra vonatkozó mediánjövedelem 60 százalékának megfelelő, vagy annál alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők számítanak szegénynek. Ezzel a számítással Magyarországon 2013-ban a teljes népesség 14,6 százaléka bizonyult szegénynek, azaz 1,4 millió ember élt a relatív szegénységi küszöb alatt. A jövedelmi szegénység kockázatát Magyarországon leginkább két tényező befolyásolja: az egyik a munkaerőpiaci aktivitás, a másik pedig a gyermekvállalás. A KSH szerint a munkanélküliek között 8,5-szer nagyobb a szegények aránya 2013-ban, mint a foglalkoztatottak között, de sajnos az igaz, hogy minél több gyermek él egy háztartásban, annál nagyobb valószínűséggel lesz a család szegény. Összességében 2013-ban is nőtt a szegénységben élő gyermekes családok aránya: míg 2012- ben e csoport 19,1 százaléka számított szegénynek, addig 2013- ban már a 20,7 százalékuk. A legveszélyeztetettebbek az egyszülős és a három vagy több gyermeket nevelő családok, de a családtámogatási rendszer sokat segít rajtuk,ugyanis a támogatások esetükben a KSH szerint a kétharmadára csökkentik a szegénységi kockázatot. A nagycsaládosok körében csökkent a szegények aránya, 2013-ban az ilyen családok 31,5 százaléka számított szegénynek, szemben a 2012-es 33,4 százalékos mutatóval. Az egy- és a kétgyermekesek körében azonban fordított a helyzet: előbbiek esetében 12-ről 13,2 százalékra, utóbbiaknál 12,3-ról 14,2 százalékra nőtt a szegény családok aránya. A kétgyermekesek helyzetén valamit javíthat, hogy jövőre gyermekenként 2500 forinttal nő a kedvezmény, és a kormányzati ígéretek szerint 2019-ig megduplázzák annak összegét. A szegénység kockázata a korral csökken: míg a gyerekek 24,6, százaléka szegény, addig az aktív korúak 14,5, a 65 év felettieknek pedig mindössze 4,2 százaléka az. A kétgyermekesek helyzetén valamit javíthat, hogy jövőre 2500 forinttal nő az igénybe vehető adókedvezmény havi összege FOTÓ: hegedűs márta Heisler szobortervet bírált A Mazsihisz elnöke szerint nehéz kiigazodni a közélet ellentmondásos tendenciáin is Győr Ágnes________________ N ehéz a zsidó közösség tagjainak kiigazodni a közélet egymásnak ellentmondó jelein - erről is beszélt Heisler András tegnap Vácott, a Duna-Ipoly-Galga menti településekről elhurcolt zsidóságról való megemlékezésen. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke üdvözölte, hogy a Sorsok Háza megnyitását Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a zsidó közösségekkel kialakítandó konszenzushoz köti, illetve hogy „Európában is páratlan” programot hirdetett a kormány a tulajdonosok nélkül maradt zsidó temetők felújítására. Egyidejűleg azonban bírálta többek közt, hogy állami pénzen terveznek szobrot állítani Székesfehérváron Hóman Bálintnak, az 1946-ban háborús bűntett miatt életfogytiglanra ítélt, a közelmúltban azonban rehabilitált egykori kultuszminiszternek. A Váci Zsidó Hitközség (VZSH) elnöke a 71 évvel ezelőtti eseményeket felidézve arról beszélt, akkoriban az emberiség „úgy elaljasult, hogy kannibállá változott, pusztított, gyilkolt”. Túras János kifejtette, a „XX. század gyilkológépezete” a régió zsidóságának több mint 85 százalékával végzett. Vácott az elhurcolt zsidókra emlékeztek FOTÓ: HEGEDŰS MÁRTA I HÍRÖSSZEFOGLALÓ Ma indul az új családi otthonteremtési program; a korábbi szocpolt felváltó családok otthonteremtési kedvezményét (csok) már az egygyermekes családok, sőt a gyermekvállalást (akár örökbefogadással) tervezők is kérhetik. A vissza nem térítendő állami támogatás összege félmilliótól 3,25 millió forintig terjed, az összeg annál magasabb, minél alacsonyabb a lakás energiafelhasználása, minél nagyobb az alapterülete, és minél több gyerek költözik az igénylővel. A kedvezményt 40 és 160 négyzetméter közötti lakásokra lehet igénybe venni, ráadásul nem csak új építésű, de használt ingatlan vásárlására és bővítésére is. Az erre vonatkozó jogszabály szerint minden eltartott gyermek után jár a kedvezmény, ha nem múlt el 16 éves, vagy 25 évnél fiatalabb, és nappali tagozaton tanul. A magzati kor 24. hete után ugyancsak figyelembe vehető a születendő gyermek, de ebben az esetben egyik igénylő sem lehet idősebb 40 évesnél. Akiknek már van gyermekük, azok esetében nincs életkori megkötés. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára szerint a csok céljára az idei költségvetésben 4 milliárd, míg a jövő éviben 9,5 milliárd forintot különítettek el. Szintén a családok helyzetét könnyíti, hogy szeptembertől minden gyermek számára ingyen gondoskodik a kormány a napi háromszori étkezésről. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere tegnap közölte: egy év alatt 25 százalékkal nőtt a gyermekétkeztetésre nyújtott költségvetési forrás, s jövőre már 72 milliárd forintot adnak e célra. Míg eddig mintegy 92 ezer gyerek ehetett ingyen a bölcsődékben és az óvodákban, szeptembertől már 320 ezer. Nem maradnak ebéd nélkül a rászorulók a nyári szünetben sem, Rétvári Bencének, az Emmi parlamenti államtitkárának a tájékoztatása szerint a vakáció ideje alatt 144 ezer gyerek kap napi háromszori étkezést az önkormányzatokon keresztül. ■ MARADNAK AZ ÁLLAMTITKÁROK. A jelenlegi államtitkárokkal akar tovább dolgozni az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán közölte: elégedett államtitkárai munkájával, és biztos abban, tárcájánál államtitkári szinten mindenki a helyén marad. Hozzátette: a helyettesállamtitkárok személyének kiválasztásába nem szól bele. (MTI) ■4 Igazságot követelnek Tóásó Elődéknek 11 Munkatársunktól__________ T örvénytelen kivégzés történt - mondta Tóásó Előd azon a közmeghallgatáson, amit Tőkés László fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő szervezett hétfőn este Brüsszelben. Ismeretes, 2009 áprilisában Tóásón és társain egy éjszaka rajtaütöttek a bolíviai kommandósok Santa Cruzban. Az akció során Rózsa Flores Eduardo, az erdélyi Magyarosi Árpád és az ír Michael Martin Dwyer életét veszítette, Tóásót és a bolíviai-horvát állampolgár Mario Tadicot pedig elfogták. Tóásó idén, csaknem hat év után vádalkuval szabadult. Tóásó állította: elfogása után a reptéren még életben látta Dwyert Tadic mellett, később lövéseket hallott, majd La Pazba már csak ketten érkeztek meg Tadiccsal. A férfi szerint a rajtaütés helyszínét meghamisították a hatóságok. A meghallgatáson Dwyer édesanyja is megjelent. - A bolíviai rendőrség meggyilkolta Michaelt - mondta Caroline Dwyer, aki úgy tudja, hogy a bizonyítékok szerint fia nem vehetett részt egy 30 perces lövöldözésben. Átlátható nemzetközi vizsgálatot szeretne. Tőkés László, úgy vélte: ha Bolívia ismét napirendre kerül az EP-ben, fel kell hozni az emberi jogok kérdését.