Magyar Nemzet, 2015. július (78. évfolyam, 152-178. szám)
2015-07-04 / 155. szám
3 2015. július 4., szombatBelföld • Mandovnes A kormányfő az afrikai menekültektől is tart Orbán: Magyarország szabad kezet kapott a helyzet rendezésére • Hétfőn dönthet a Ház a határzárat lehetővé tévő törvényről Beláthatatlannak nevezte Orbán Viktor, hogy mennyi gazdasági bevándorló indul majd el például Afrikából Európa felé, ha a kontinensünk nem ad egyértelmű választ a helyzetre. A miniszterelnök tegnap a Kossuth rádióban a szerb-magyar határra tervezett kerítés kapcsán kifejtette, az unió arra nem nagyon tud mit mondani, hiszen az országunknak meg kell védeni a határait. A műszaki határzár felépítését lehetővé tévő és a menedékkérelmi eljárásokat felgyorsító törvényről hétfőn már dönthet is a Ház. » Katona Mariann___________ R ossz politikával a jelenlegi népvándorlást még többszörösére lehet növelni és gerjeszteni - erről beszélt pénteki rádióinterjújában a miniszterelnök. Orbán Viktor kifejtette, kétségkívül sokan érkeznek Európába a válságövezetekből, de látni kell, hogy nemcsak onnan jönnek. Afrikát hozta példaként, ahol ha azt hallják a fiatalok, hogy Európába beengedik őket, még gondoskodnak is róluk, akkor neki fognak indulni. - És nem százezren, ennek pedig beláthatatlanok a matematikai dimenziói, hiszen sok száz millióan élnek Afrikában - mondta. A kormányfő véleménye szerint tehát ki kell mondani világosan, hogy „vissza fogunk küldeni, ez a kontinens nem lesz a te hazád”, ahogyan szerinte azt is világossá kell tenni, hogy nem lehet „törvénysértő módon átrohanni a kerítéseinken”. Orbán Viktor a múlt heti, jelentős részben a migrációval foglalkozó uniós csúcstalálkozót „élete egyik legnehezebb” ilyen megbeszélésének nevezte, mert - mint mondta -, az „Európai Unió is talán az utóbbi évtized legnehezebb kérdését tárgyalta”. Elmondása szerint Magyarországnak ott azt kellett megértetnie a többiekkel, hogy Görögország és Olaszország a frontország, „nekik kell megfogni a menekültáradatot, és különválasztani a bevándorlókat a menekültektől, első hullámban”. Viszont mi mégis nehezebb helyzetben vagyunk, mint ők, mert a görögök ezt nem teszik meg, így a gazdasági bevándorlók „rázúdulnak Magyarországra”. Ezért van az, hogy a tárgyalások eredményeképp ránk nem vonatkoznak a szétosztási szabályok, a kvóták. - A mi fölfogásunk szerint az a kérdés, hogy kit engedek be a házamba, a lakásomba, az udvaromba, az országomba meg a hazámba, ez a legelemibb önvédelmi kérdés - szögezte le. Lényegében tehát Magyarország szabad kezet kapott a helyzet rendezésében az uniós szabályok keretein belül. A szerb-magyar határra tervezett kerítés kapcsán Orbán Viktor szerint az uniós csúcson „nem nagyon tudtak mit mondani”. A kiindulópont ugyanis az - fejtette ki, hogy minden országnak kötelessége megvédeni a saját határait, mi ráadásul a schengeni övezet miatt az uniós határokat is védjük. - Ha segíteni akarnak, elfogadjuk, ha nem, akkor önerőből fogjuk ezt megtenni - mondta. A kormányfő szerint Alekszandar Vucsics szerb miniszterelnök a néhány nappal ezelőtti tárgyalásokon a kerítésnek nem örült, „amit értsünk is meg”. Ugyanakkor a két országnak érdemes közös álláspont kialakítására törekedni, ezt pedig „az emberi kapcsolatok könnyítik”. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy vannak, akik a menekülteket és megélhetési bevándorlókat nem választják szét, hanem egyszerűen csak idegeneket látnak bennük, és szerintük „az idegen szép, nem veszélyes, nem problémás”. Ez a gondolkodásmód szerinte együtt jár azzal az érveléssel, hogy az a jó, ha minél sokszínűbb háttérből érkező emberek alkotnak egy társadalmat. Általában azt kell mondanom, hogy a nemzetet (...) kevésbé fontosnak, ennek a politikai megjelenítését pedig gyakran veszélyesnek gondoló és nacionalizmusnak bélyegező baloldal szenved leginkább abban a betegségben, hogy illúziói vannak a bevándorlással kapcsolatban - fogalmazott. A kerítés felépítésére lehetőséget teremtő, illetve a menedékkérelmi eljárásokat felgyorsító törvényjavaslatról - az Országgyűlés kormánypárti többségének tegnapi döntése értelmében - kivételes eljárásban hétfőn vitázik a Ház, majd még aznap szavaznak is a képviselők. Tuzson Bence, a Fidesz frakciószóvivője tegnap arról beszélt, hogy ha nem így döntöttek volna, akkor bizonytalan időre eltolnák a kérdést, hiszen a legközelebbi parlamenti ülés ősszel lesz. Kifogásolta, hogy az ellenzéki pártok nemmel szavaztak a kivételes eljárásra, és furcsának nevezte, hogy a Jobbik is így voksolt, miközben a párt „szavakban mindig erős ebben a kérdésben, de tettekben gyenge”. A Jobbik eközben azt bírálta, hogy a kormány eddig számos alkalommal félvállról vette pártjuk migrációval kapcsolatos figyelmeztetéseit. A párt közölte, már évekkel ezelőtt figyelmeztettek a migránsok részére kialakított táborok zárttá tételének szükségességére, valamit arra is, hogy azok kapacitása egy várható - és most bekövetkezett - nagyobb migrációs hullám esetén nem elégséges. A Jobbik megjegyezte, utóbbira Kontrát Károly államtitkár még 2013 végén is ezt válaszolta a parlamentben: „A rendelkezésre álló infrastruktúra alkalmas és elegendő a migránsok elhelyezésére. Újabb állandó intézmény létrehozása vagy a meglévő létesítmények bővítése szükségtelen és indokolatlan”. A határőrség visszaállítását szorgalmazó parlamenti felszólalásra pedig Kontrát kifejtette, a fejlesztések, illetve a személyi állomány elkötelezettsége megfelelő garanciát biztosít az eredményes határrendészeti munkához. ■ A CSEMPÉSZEK ELLEN MENNÉNEK. Gyorsabb és hatékonyabb megoldás az illegális bevándorlás megfékezésére az embercsempész bandák felszámolása, mint a jelenség kiváltó okainak megszüntetése - mondta tegnap Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter, miután szlovák kollégájával tárgyalt. Miroslav Lajcák pedig arról beszélt, meg kell vizsgálni, hogy milyenek a bevándorlók visszaküldéséről szóló megállapodások, illetve azok mennyire működnek hatékonyan. A horvát kormány közben úgy döntött, bekapcsolódik a menekültválság enyhítését célzó Triton mentőműveletbe, és augusztusban egy hadihajót küld a Földközi-tengerre. (MTI) MILLIÁRDOK ÉRDNEK . Öt évre szóló, összesen 40 milliárd forintos fejlesztési programban állapodott meg tegnap Orbán Viktor miniszterelnök Érden, ahol a Modern városok program részeként együttműködési megállapodást írt alá T. Mészáros András polgármesterrel. A kormányfő a tervezett helyi fejlesztések között említette egy 200 hektáros ipari park kialakítását rendőrkapitányság, iskola-, óvoda- és sportcentrumépítész, bíróság és ügyészség Érdre helyezését továbbá szakképzési centrum létrehozását a városban. Orbán szerint a korábbi ciklusban az volt a kérdés, hogya görög út elkerülése érdekében mozgósított erőinkből a válságkezelésen túl futja-e még egyáltalán valamire. A miniszterelnök kijelentette: 2015 és 2020 között már egy fejlődési program végrehajtása lesz a feladat Magyarországon. - Ez a polgári berendezkedés programja - mondta. (MTI) fotó: székelyhídi Balázs Fel kellett volna készülni az embertömegekre? Meszerics Tamás szerint nincs újkori népvándorlás • Prőhle Gergely kifejtette, a probléma nem pusztán anyagi természetű Lényegében csak abban volt egyetértés az Ökopolisz által a migrációról rendezett vita résztvevői között, hogy a bevándorlás létező probléma, a helyzetet előidéző okokról azonban már nem volt konszenzus. Az LMP-s Meszerics Tamás szerint a gazdag Európának probléma nélkül kellene tudnia integrálni a bevándorlókat. Prőhle Gergely helyettes államtitkár ugyanakkor arról beszélt, a kérdés kezelése nem pusztán anyagi természetű. Glied Viktor migrációkutató kifejtette, Magyarországnak jobban fel kellett volna készülni a mostani helyzetre. ■ Győr Áronf.________________ Helyenként parázs vita bontakozott ki a bevándorlás helyzetéről csütörtök kora este az ökopolisz Alapítvány rendezvényen Budapesten. Meszerics Tamás, az LMP európai parlamenti képviselője arról beszélt, nincsen újkori népvándorlás, a bevándorlásra Európa-szerte „rászálltak” a jobboldali pártok, akik a szélsőjobboldali politikai erők térnyerését szeretnék megakadályozni. Szerinte az európai kontinensnek a maga gazdagságával mindenféle probléma nélkül képesnek kellene lennie arra, hogy integrálja nemcsak a jelenleg érkező embertömegeket, hanem ennek akár a többszörösét is. Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárságának nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára ezzel szemben úgy fogalmazott, „nincs meggyőződve arról”, hogy a kérdés pusztán anyagi természetű, és az európai eszközrendszer képessé tehetné az egyes tagállamok intézményrendszerét a probléma kezelésére. Az Európát érintő bevándorlással kapcsolatban arról beszélt, hogy a kontinensre érkező bevándorlók „jelenléte sokkal nagyobb hangsúllyal jelenik meg” a kulturális és a vallási különbségek miatt. A helyettes államtitkár példaként említette a skandináv országokat, ahol a bevándorlási kérdést nagyon toleráns, befogadó retorikával kezelték, „most mégis balhé van belőle”. Abban mindketten, s a beszélgetés harmadik résztvevője, Glied Viktor politológus, történész, migrációkutató is egyetértett, hogy számarány alapján kisebb mértékben érinti a globális probléma Európát, mint más kontinenst, valamint a migrációs kérdésben „fogalmi zűrzavar” alakult ki. Prőhle Gergely és Meszerics Tamás között azonban vita alakult ki a kérdés jobb- és baloldali kezeléséről. A kormány képviselője szerint az LMP-s politikus beszélhet arról, hogy a jobboldalnak csak „gyűlöletgerjesztő politikája van”, de akkor meg lehet kérdezni: az európai baloldal mire ment „a nagy [...] toleranciájával”. Meszerics Tamás szerint Magyarországon „a probléma valóságát” a felkészültség minősége okozza, többek között az, hogy az illetékes hatóságok képtelenek normális időn belül elbírálni a menedékkérelmeket, amelyek közül tudomása szerint jelenleg 50 ezer vesztegel a rendszerben. Az EP-képviselő arról is beszélt, hogy a bevándorlási helyzetért a mindenkori kormány felelős. A jelenlegi állapotért azonban nemcsak az Orbán-, hanem a Gyurcsány-kormányt is bírálta, hiszen ez utóbbi döntött a határőrség megszüntetéséről. Glied Viktor ismertette, hogy ma a földön körülbelül 60 millió illegális migránsról, és körülbelül 240 millió olyan emberről lehet beszélni, aki „helyet változtat”. Szerinte a magyar kormánynak fel kellett volna készülnie a probléma kezelésére, ugyanis voltak erre utaló jelek. Hozzátette, bár nem szeretné „a kormányt mentegetni”, arra az embertömegre, amely végül megérkezett az országhatárhoz, nem lehetett felkészülni. Szakértők és politikusok vitáztak a bevándorlásról az Ökopolisz rendezvényén fotó: Kéres Attila