Magyar Nemzet, 2015. július (78. évfolyam, 152-178. szám)

2015-07-04 / 155. szám

3 2015. július 4., szombatBelföld • Mand­­ovn­es A kormányfő az afrikai menekültektől is tart Orbán: Magyarország szabad kezet kapott a helyzet rendezésére • Hétfőn dönthet a Ház a határzárat lehetővé tévő törvényről Beláthatatlannak nevezte Or­bán Viktor, hogy mennyi gaz­dasági bevándorló indul majd el például Afrikából Európa felé, ha a kontinensünk nem ad egyértelmű választ a hely­zetre. A miniszterelnök teg­nap a Kossuth rádióban a szerb-magyar határra terve­zett kerítés kapcsán kifejtette, az unió arra nem nagyon tud mit mondani, hiszen az orszá­gunknak meg kell védeni a ha­tárait. A műszaki határzár fel­építését lehetővé tévő és a me­nedékkérelmi eljárásokat fel­gyorsító törvényről hétfőn már dönthet is a Ház. » Katona Mariann___________ R­ ossz politikával a jelenlegi népvándorlást még többszö­rösére lehet növelni és gerjeszteni - erről beszélt pénteki rádióinter­jújában a miniszterelnök. Orbán Viktor kifejtette, kétségkívül sokan érkeznek Európába a válságöveze­tekből, de látni kell, hogy nemcsak onnan jönnek. Afrikát hozta pél­daként, ahol ha azt hallják a fiata­lok, hogy Európába beengedik őket, még gondoskodnak is róluk, akkor neki fognak indulni. - És nem százezren, ennek pedig belát­­hatatlanok a matematikai dimen­ziói, hiszen sok száz millióan élnek Afrikában - mondta. A kormány­fő véleménye szerint tehát ki kell mondani világosan, hogy „vissza fogunk küldeni, ez a kontinens nem lesz a te hazád”, ahogyan sze­rinte azt is világossá kell tenni, hogy nem lehet „törvénysértő mó­don átrohanni a kerítéseinken”. Orbán Viktor a múlt heti, je­lentős részben a migrációval fog­lalkozó uniós csúcstalálkozót „éle­te egyik legnehezebb” ilyen meg­beszélésének nevezte, mert - mint mondta -, az „Európai Unió is ta­lán az utóbbi évtized legnehezebb kérdését tárgyalta”. Elmondása szerint Magyarországnak ott azt kellett megértetnie a többiekkel, hogy Görögország és Olaszország a frontország, „nekik kell megfog­ni a menekültáradatot, és külön­választani a bevándorlókat a me­nekültektől, első hullámban”. Vi­szont mi mégis nehezebb helyzet­ben vagyunk, mint ők, mert a gö­rögök ezt nem teszik meg, így a gazdasági bevándorlók „rázúdul­nak Magyarországra”. Ezért van az, hogy a tárgyalások eredmé­nyeképp ránk nem vonatkoznak a szétosztási szabályok, a kvóták. - A mi fölfogásunk szerint az a kérdés, hogy kit engedek be a há­zamba, a lakásomba, az udvarom­ba, az országomba meg a hazám­ba, ez a legelemibb önvédelmi kérdés - szögezte le. Lényegében tehát Magyarország szabad kezet kapott a helyzet rendezésében az uniós szabályok keretein belül. A szerb-magyar határra terve­zett kerítés kapcsán Orbán Viktor szerint az uniós csúcson „nem na­gyon tudtak mit mondani”. A ki­indulópont ugyanis az - fejtette ki­­, hogy minden országnak köte­lessége megvédeni a saját határait, mi ráadásul a schengeni övezet miatt az uniós határokat is védjük. - Ha segíteni akarnak, elfogadjuk, ha nem, akkor önerőből fogjuk ezt megtenni - mondta. A kormányfő szerint Alekszan­­dar Vucsics szerb miniszterelnök a néhány nappal ezelőtti tárgyalá­sokon a kerítésnek nem örült, „amit értsünk is meg”. Ugyanak­kor a két országnak érdemes kö­zös álláspont kialakítására töre­kedni, ezt pedig „az emberi kap­csolatok könnyítik”. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy vannak, akik a menekül­teket és megélhetési bevándorló­kat nem választják szét, hanem egyszerűen csak idegeneket látnak bennük, és szerintük „az idegen szép, nem veszélyes, nem problé­más”. Ez a gondolkodásmód sze­rinte együtt jár azzal az érveléssel, hogy az a jó, ha minél sokszínűbb háttérből érkező emberek alkot­nak egy társadalmat.­­ Általában azt kell mondanom, hogy a nem­zetet (...) kevésbé fontosnak, en­nek a politikai megjelenítését pe­dig gyakran veszélyesnek gondoló és nacionalizmusnak bélyegező baloldal szenved leginkább abban a betegségben, hogy illúziói van­nak a bevándorlással kapcsolat­ban - fogalmazott. A kerítés felépítésére lehetősé­get teremtő, illetve a menedékké­relmi eljárásokat felgyorsító tör­vényjavaslatról - az Országgyűlés kormánypárti többségének tegna­pi döntése értelmében - kivételes eljárásban hétfőn vitázik a Ház, majd még aznap szavaznak is a képviselők. Tuzson Bence, a Fi­desz frakciószóvivője tegnap arról beszélt, hogy ha nem így döntöt­tek volna, akkor bizonytalan időre eltolnák a kérdést, hiszen a legkö­zelebbi parlamenti ülés ősszel lesz. Kifogásolta, hogy az ellenzéki pártok nemmel szavaztak a kivé­teles eljárásra, és furcsának ne­vezte, hogy a Jobbik is így voksolt, miközben a párt „szavakban min­dig erős ebben a kérdésben, de tettekben gyenge”. A Jobbik eközben azt bírálta, hogy a kormány eddig számos al­kalommal félvállról vette pártjuk migrációval kapcsolatos figyel­meztetéseit. A párt közölte, már évekkel ezelőtt figyelmeztettek a migránsok részére kialakított tábo­rok zárttá tételének szükségességé­re, valamit arra is, hogy azok kapa­citása egy várható - és most bekö­vetkezett - nagyobb migrációs hul­lám esetén nem elégséges. A Job­bik megjegyezte, utóbbira Kontrát Károly államtitkár még 2013 végén is ezt válaszolta a parlamentben: „A rendelkezésre álló infrastruktú­ra alkalmas és elegendő a migrán­sok elhelyezésére. Újabb állandó intézmény létrehozása vagy a meg­lévő létesítmények bővítése szük­ségtelen és indokolatlan”. A határ­őrség visszaállítását szorgalmazó parlamenti felszólalásra pedig Kontrát kifejtette, a fejlesztések, il­letve a személyi állomány elkötele­zettsége megfelelő garanciát bizto­sít az eredményes határrendészeti munkához. ■ A CSEMPÉSZEK ELLEN MENNÉNEK. Gyorsabb és hatékonyabb megol­dás az illegális bevándorlás meg­fékezésére az embercsempész bandák felszámolása, mint a je­lenség kiváltó okainak megszün­tetése - mondta tegnap Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter, miután szlovák kollégájával tár­gyalt. Miroslav Lajcák pedig arról beszélt, meg kell vizsgálni, hogy milyenek a bevándorlók vissza­küldéséről szóló megállapodások, illetve azok mennyire működnek hatékonyan. A horvát kormány közben úgy döntött, bekapcsoló­dik a menekültválság enyhítését célzó Triton mentőműveletbe, és augusztusban egy hadihajót küld a Földközi-tengerre. (MTI) MILLIÁRDOK ÉRDNEK . Öt évre szóló, összesen 40 milliárd forintos fejlesztési programban állapodott meg tegnap Orbán Viktor miniszterelnök Érden, ahol a Modern városok program részeként együttműködési megállapodást írt alá T. Mészáros András polgármesterrel. A kormányfő a tervezett helyi fejlesztések között említette egy 200 hek­táros ipari park kialakítását rendőrkapitányság­, iskola-, óvoda- és sportcentrumépítész, bíróság és ügyészség Érd­re helyezését továbbá szakképzési centrum létrehozását a városban. Orbán szerint a korábbi ciklusban az volt a kérdés, hogy­­a görög út elkerülése érdekében mozgósított erőinkből a válságkezelésen túl futja-e még egyálta­lán valamire­. A miniszterelnök kijelentette: 2015 és 2020 között már egy fejlődési program végrehajtása lesz a fel­adat Magyarországon. - Ez a polgári berendezkedés programja - mondta. (MTI) fotó: székelyhídi Balázs Fel kellett volna készülni az embertömegekre? Meszerics Tamás szerint nincs újkori népvándorlás • Prőhle Gergely kifejtette, a probléma nem pusztán anyagi természetű Lényegében csak abban volt egyetértés az Ökopolisz által a mig­rációról rendezett vita résztvevői között, hogy a bevándorlás lé­tező probléma, a helyzetet előidéző okokról azonban már nem volt konszenzus. Az LMP-s Meszerics Tamás szerint a gazdag Európának probléma nélkül kellene tudnia integrálni a beván­dorlókat. Prőhle Gergely helyettes államtitkár ugyanakkor arról beszélt, a kérdés kezelése nem pusztán anyagi természetű. Glied Viktor migrációkutató kifejtette, Magyarországnak jobban fel kellett volna készülni a mostani helyzetre. ■ Győr Áronf.________________ H­elyenként parázs vita bonta­kozott ki a bevándorlás hely­zetéről csütörtök kora este az ökopolisz Alapítvány rendezvé­nyen Budapesten. Meszerics Ta­más, az LMP európai parlamenti képviselője arról beszélt, nincsen újkori népvándorlás, a bevándor­lásra Európa-szerte „rászálltak” a jobboldali pártok, akik a szélső­­jobboldali politikai erők térnyeré­sét szeretnék megakadályozni. Szerinte az európai kontinensnek a maga gazdagságával mindenféle probléma nélkül képesnek kellene lennie arra, hogy integrálja nem­csak a jelenleg érkező embertöme­geket, hanem ennek akár a több­szörösét is. Prőhle Gergely, az Emberi Erő­források Minisztériuma parlamen­ti államtitkárságának nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára ezzel szem­ben úgy fogalmazott, „nincs meg­győződve arról”, hogy a kérdés pusztán anyagi természetű, és az európai eszközrendszer képessé tehetné az egyes tagállamok intéz­ményrendszerét a probléma keze­lésére. Az Európát érintő beván­dorlással kapcsolatban arról be­szélt, hogy a kontinensre érkező bevándorlók „jelenléte sokkal na­gyobb hangsúllyal jelenik meg” a kulturális és a vallási különbségek miatt. A helyettes államtitkár pél­daként említette a skandináv or­szágokat, ahol a bevándorlási kér­dést nagyon toleráns, befogadó re­torikával kezelték, „most mégis balhé van belőle”. Abban mindketten, s a beszél­getés harmadik résztvevője, Glied Viktor politológus, történész, mig­rációkutató is egyetértett, hogy számarány alapján kisebb mérték­ben érinti a globális probléma Európát, mint más kontinenst, va­lamint a migrációs kérdésben „fo­galmi zűrzavar” alakult ki. Prőhle Gergely és Meszerics Tamás között azonban vita alakult ki a kérdés jobb- és baloldali kezeléséről. A kormány képviselője szerint az LMP-s politikus beszélhet arról, hogy a jobboldalnak csak „gyűlö­letgerjesztő politikája van”, de ak­kor meg lehet kérdezni: az európai baloldal mire ment „a nagy [...] toleranciájával”. Meszerics Tamás szerint Ma­gyarországon „a probléma valósá­gát” a felkészültség minősége okoz­za, többek között az, hogy az ille­tékes hatóságok képtelenek normá­lis időn belül elbírálni a menedék­kérelmeket, amelyek közül tudo­mása szerint jelenleg 50 ezer vesz­tegel a rendszerben. Az EP-kép­­viselő arról is beszélt, hogy a beván­dorlási helyzetért a mindenkori kormány felelős. A jelenlegi állapo­tért azonban nemcsak az Orbán-, hanem a Gyurcsány-kormányt is bírálta, hiszen ez utóbbi döntött a határőrség megszüntetéséről. Glied Viktor ismertette, hogy ma a földön körülbelül 60 millió il­legális migránsról, és körülbelül 240 millió olyan emberről lehet beszélni, aki „helyet változtat”. Szerinte a magyar kormánynak fel kellett volna készülnie a probléma kezelésére, ugyanis voltak erre utaló jelek. Hozzátette, bár nem szeretné „a kormányt menteget­ni”, arra az embertömegre, amely végül megérkezett az országhatár­hoz, nem lehetett felkészülni. Szakértők és politikusok vitáztak a bevándorlásról az Ökopolisz rendezvényén fotó: Kéres Attila

Next