Magyar Nemzet, 2015. november (78. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-02 / 256. szám

g­yar Nemzet • Belföld 2015. november 2., hétfő A központosítás a lehetséges megoldás A meghatározott keretösszeg miatt nem mindig lehet időben kivizsgálni a betegeket • A kapacitás elosztásán kell változtatni Bár egy idén májusban megje­lent rendelet szabályozza, hogy a daganatgyanús bete­geknek két héten belül idő­pontot kell biztosítani MR- és CT-vizsgálatra, most is hóna­pokba telhet, mire megfelelő kezeléshez jutnak a páciensek - pedig nekik minden nap szá­mít. Hiába készülnek el ugyan­is az ilyen vizsgálatok, a diag­nózis felállításához ez messze nem elég. A megoldás a cent­ralizáció lehetne, illetve a bete­gek érdekében bizonyos terü­leteket ki kellene vonni a telje­­sítményvolumen-korlát alól. ft Kusi­its Szóni­a A teljesítményvolumen-korlát (tvk) azt a keretösszeget je­lenti, amit egy állami kórház a be­tegek kezelésére fel tud használni. Ha egy intézmény „kicsúszik” eb­ből a meghatározott keretből, va­gyis több pácienst fogad, mint amennyit szabadna, akkor utánuk az Országos Egészségbiztosítási Pénztár már nem fizet, ellátásukat a kórháznak kell fedeznie.­­ A gond az, hogy az onkológiai bete­gek ellátása is a tűk alá esik. Vagyis hiába hozott a kormány rendeletet arról, hogy daganat gyanúja esetén két héten belül el kell végezni a CT-, illetve az MR-vizsgálatot, ez nem jelenti azt, hogy a beteg azonnal diagnózishoz és ellátáshoz is jut - nyilatkozta lapunknak Ficzere Andrea, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója. A szakember szerint a döntéshozók nem vették figye­lembe, hogy egy daganatos beteg kivizsgálásánál mi az algoritmus, így a kiegészítő vizsgálatokra to­vábbra is sokat kell várni. Ráadá­sul egy daganatot a CT vagy az MR önmagában nem is képes igazolni, hiszen a korrekt diagnózis rend­szerint csak szövettani vizsgálattal állítható fel.­­ A szándék jó, de ez a helyzet megváltozásához kevés, hiszen csak abban az esetben len­­­­ne áttörés, ha az összes többi, a di­agnózis felállításához szükséges vizsgálatot is el lehetne végezni rö­vid idő alatt, s azt követően azon­nal megkezdődne a beteg gyógyí­tása - fűzte hozzá Ficzere Andrea. Jelenleg hetek is eltelnek, mire minden szükséges vizsgálat elké­szül, és az esetek nagy részében a kezelés megkezdése - pont a tok miatt - még tovább késik, így az onkológiai betegek érdemben nem profitálnak az új rendelkezésből. A főigazgató úgy véli, az onko­lógiai pácienseknek mindenhol el­sőbbséget kellene kapniuk, nem csak a CT- és MR-vizsgálatnál. - Jó volna elérni - és ezért küz­dünk sokan -, hogy az onkológiai betegellátás kiessen a tok alól, akár műtétről, akár sugárterápiá­ról van szó, hiszen ezeknek a bete­geknek nincs idejük várakozni - mondta Ficzere Andrea. Érvelése szerint ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az egészségtudatos életmódra, az élelmiszerek potenciálisan rákot okozó összetevői fogyasztásának kerülésére, a szűrővizsgálatok igénybevételére és arra, hogy baj esetén a beteg minél korábban forduljon orvoshoz. Hiszen a gyó­gyító tevékenység mellett legalább ugyanennyire fontos a betegek hozzáállása. Ha már kialakult a betegség, a páciensnek is időben kell jeleznie, ugyanis a korai stádi­umban elvégzett kezelés jóval na­gyobb esélyt ad a gyógyulásra. Azoknál viszont, akiknél előreha­ladott állapotban fedezik fel a rá­kot, a milliókba kerülő gyógykeze­lés sem tud mindig segíteni. A da­ganatok nagy része korai szakasz­ban eredményesen gyógyítható. Bizonyos típusoknál viszont sok­kal jobbak lennének a betegek életkilátásai, ha a daganat időben történő észlelése után azonnal el lehetne kezdeni a terápiát, amely­nek jóval alacsonyabbak lennének a költségei is. Ráadásul a gyógyult betegek az esetek zömében vissza­mennek dolgozni, ezáltal újra ke­resőképessé válnak. - Ez a kérdés mindenképpen globális szemléle­tet igényel, nem csak azt kell fi­gyelni, hogy aktuálisan épp meny­nyit teszünk be a rendszerbe - fej­tette ki Ficzere Andrea. Az Uzsoki Utcai Kórházat ve­zető szakember is támogatja Kásler Miklósnak, az Országos On­kológiai Intézet főigazgatójának azt a gondolatát, miszerint még tovább kell centralizálni az onko­lógiai ellátást. Mindkét kórházve­zető úgy véli, az lenne a célraveze­tő, ha az ország jól definiált onko­lógiai centrumaiban szerveznék az ellátást, és ezáltal a betegek az alapellátásnál gyorsabban, szerve­zettebben jutnának el azokba a központokba, ahol az elvárható magas szakmai színvonalon kap­nák meg azt, amire szükségük van.­­ Ez a fajta centralizálás más - speciális szempontokat igénylő - területeken is eredményt hoz­hat, hiszen lényegében mindegy, hogy onkológiáról, szívsebészet­ről, idegsebészetről vagy ortopé­diáról van szó, a betegutakat és a kapacitáseloszlásokat kellene új­ragondolni. Ezekkel a változtatá­sokkal nagyon sok, többszörösen, s mondjuk ki, időnként fölöslege­sen elvégzett vizsgálatot és be­avatkozást lehetne elkerülni, így részben meg lehetne a forrása an­nak a pluszpénznek, amely tök­­menetessé tehetné az onkológiai ellátást - hangsúlyozta az Uzsoki kórház igazgatója. Ficzere Andrea arra az egyálta­lán nem lényegtelen tényezőre is kitért, hogy a várólisták kialakulá­sa a tvk-hoz kötődik. - Azért, hogy a kórházak a nagyon súlyos, akut betegeket el tudják látni, vá­ratják azokat, akiknél tervezhetők a beavatkozások, vagy nem annyi­ra súlyos a kórkép - magyarázta a szakember. Ficzere Andrea szerint az Uzsokiban minden ambulancia túlterhelt, de sokkal több beteget is el tudnának látni, ha a tvk enged­né, hiszen a többi szükséges sze­mélyi és tárgyi feltételt az intéz­mény megteremtené. A kórházve­­zető­k felelőssége megfelelő módon tervezni és szervezni a munkát, például a tvk-t is úgy kell szétosz­tani az osztályok között, hogy le­hetőség szerint mindig maradjon kapacitás a sürgős, nem tervezett esetekre is. Ez persze nem mindig sikerül, hiszen számos tényező be­folyásolja egy kórház szakmai mű­ködését. Ugyanakkor az egészség­­ügyi intézményeknek mindig a be­tegek érdekeit kellene szem előtt tartaniuk, hiszen mégiscsak róluk szól az egészségügy. A betegek egyelőre nem érzik az előnyét annak a rendeletnek, amely gyorsítana az onkológiai képalkotó vizsgálatok elvégzésén fotó: hegedűs Márta ­ Egyre többen egyházi iskolákban A felekezeti oktatás eredményeit méltatta a miniszterelnök Kunszentmiklóson Újraéledt az egyházi iskola­­rendszer Magyarországon, 2010 és 2014 között kétharma­dával megnőtt az egyházi in­tézménybe járó diákok száma - mondta Orbán Viktor kor­mányfő a kunszentmiklósi re­formátus gimnázium szomba­ti avatásán.­ ­ Csókás Adrienn_______________ // Ő­riz és újít az egyházi iskola: XXI. századi tudást és készsé­get ad, miközben az évszázadok alatt felhalmozott értékekre épít - hangsúlyozta a miniszterelnök Kunszentmiklós református temp­lomában, a Baksay Sándor Refor­mátus Gimnázium és Általános Is­kola új épületszárnyának avatóün­nepségén. A kormányfő szerint több évtizedes kényszerszünet után éledt újra az iskolarendszer, amit a köznevelési létszámváltozások is egyértelműen mutatnak.­­ Míg 2010-ben, a nemzeti kormány hiva­talba lépésének évében Magyaror­szágon az óvodától a középiskoláig 119 ezer fiatal tanult egyházi iskolá­ban, számuk 2014-re már 195 ezer­re emelkedett - mondta. Lapunk egyébként a köznevelési államtit­kárságtól úgy tudja, a felekezeti ok­­tatást-nevelést választók arányá­nak látványos növekedése minden intézménytípusban megfigyelhető: az egyházi óvodákban 73 százalé­kos növekedés mutatkozott 2010 és 2014 között, míg az egyházi általá­nos iskolákban 93 százalékkal let­tek többen a vizsgált négy tanév le­forgása alatt, és középiskolai szin­ten is másfél-kétszeresére változott a felekezeti iskolát választók létszá­ma. A középfokú oktatási intézmé­nyeken belül a legnagyobb mértékű pozitív változás a szakiskolák köré­ben látható. Mindeközben az állami oktatást minden szinten egyre ke­vesebb család választja. A miniszterelnök szerint amit az egyház tenni tud a szegények, a betegek gondozásában, az ifjúság nevelésében, a magyar kultúra és a nyelv ápolásában, arra a XXI. szá­zadi magyarságnak legalább annyi­ra szüksége van, mint elődeinknek volt.­­ Az egyházi iskolarendszer annyi jó magyart és jó szakembert, tudóst, papot, lelkipásztort, kato­nát, édesanyát és édesapát adott a nemzetnek. Nem véletlenül nevezik a református hagyományban az is­kolákat az anyaszentegyház virá­goskertjének - fogalmazott Orbán Viktor. Mint mondta, a reformáció 498. évfordulója illusztrálására nem is lehetett volna beszédesebb képet találni, mint a kunszent­miklósi iskolát, hiszen „a hagyomá­nyost, az örökséget” nem lerom­bolni kell, hanem megújítani. Orbán Viktor a város református templomában beszélt az egyházak oktatási tevékenységéről fotó: mu­­ujvári Sándor 40 Milliárdokat kaptak a szórványban élők Hétmilliárd forintot is meghaladó anyagi segítséget nyújtott tavaly és idén a kormány a szórványmagyarságnak, elsősor­ban oktatási és szociális területen. A források nagy része, több mint hatmilliárd forint erdélyi magyar diákokhoz, pedagógu­sokhoz és alapítványokhoz jutott.­ ­­ Csókás M­ind a nemzetpolitikában, mind pedig a támogatáspo­litikában kiemelt figyelmet fordít a kormány a szórványközösségekre, mivel a legutóbbi népszámlálási adatok szerint a szórványban zaj­lik a legnagyobb arányú népesség­­fogyás - derül ki Semjén Zsolt tájé­koztatásából. A miniszterelnök­helyettes a szocialista Mesterház­­y Attilának adott írásbeli válaszában arra mutatott rá, hogy a szórvány­területeken gyorsabb az asszimilá­ció, és kevésbé hatékonyak a nem­zeti identitást reprodukáló intéz­mények, mint a tömbben élő ma­gyarok lakhelyein, emellett a szórványdiaszpóra a nyelvhaszná­lat, az egyházak tevékenysége, a választásokon való részvétel vagy épp a magyar iskolába történő be­iratkozás terén is komoly akadá­lyokba ütközik. A fenyegető asszimilációt szá­mos lépéssel igyekszik megállítani, de legalábbis mérsékelni kormány; e célra több mint hétmilliárd forin­tot tudtak biztosítani a közelmúlt­ban. A nagyvárosi szórványban -ahol a magyar lakosság aránya nem vagy alig éri el a húsz százalé­kot - idén például több mint 6,3 milliárd forint jutott oktatási és szociális intézmények, szervezetek fejlesztésére. A hozzájárulás zömét, mintegy 5,6 milliárdot az erdélyiek kapták, a pénz többi részén pedig felvidéki, kárpátaljai, muravidéki, vajdasági és horvátországi közös­ségek osztoznak. A Magyar Állandó Értekezlet iránymutatásai alapján erdélyi ala­pítványok további 650,7 millió fo­rinthoz jutottak, míg a Vajdaság­ban 199 millió, a Felvidéken pedig 30 millió forint szolgálta a nemzeti önazonosság megőrzését. A fentie­ken túl 2014-ben és 2015-ben tan­évenként 20-21 millió forint érték­ben tudtak hozzájárulni a közokta­tásban dolgozó pedagógusok és ta­nulók ösztöndíjának biztosításá­hoz, utazási, kollégiumi ellátási költségeihez. Az Ukrajnában kiala­kult politikai helyzetre tekintettel külön figyelmet kapnak a kárpátal­jai magyarok: a Felső-Tisza-vidéki római katolikus óvodákat 50 milli­óval, a Técsői Református Líceu­mot 17 millióval támogatták.

Next