Magyar Nemzet, 2015. november (78. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-02 / 256. szám
gyar Nemzet • Belföld 2015. november 2., hétfő A központosítás a lehetséges megoldás A meghatározott keretösszeg miatt nem mindig lehet időben kivizsgálni a betegeket • A kapacitás elosztásán kell változtatni Bár egy idén májusban megjelent rendelet szabályozza, hogy a daganatgyanús betegeknek két héten belül időpontot kell biztosítani MR- és CT-vizsgálatra, most is hónapokba telhet, mire megfelelő kezeléshez jutnak a páciensek - pedig nekik minden nap számít. Hiába készülnek el ugyanis az ilyen vizsgálatok, a diagnózis felállításához ez messze nem elég. A megoldás a centralizáció lehetne, illetve a betegek érdekében bizonyos területeket ki kellene vonni a teljesítményvolumen-korlát alól. ft Kusiits Szónia A teljesítményvolumen-korlát (tvk) azt a keretösszeget jelenti, amit egy állami kórház a betegek kezelésére fel tud használni. Ha egy intézmény „kicsúszik” ebből a meghatározott keretből, vagyis több pácienst fogad, mint amennyit szabadna, akkor utánuk az Országos Egészségbiztosítási Pénztár már nem fizet, ellátásukat a kórháznak kell fedeznie. A gond az, hogy az onkológiai betegek ellátása is a tűk alá esik. Vagyis hiába hozott a kormány rendeletet arról, hogy daganat gyanúja esetén két héten belül el kell végezni a CT-, illetve az MR-vizsgálatot, ez nem jelenti azt, hogy a beteg azonnal diagnózishoz és ellátáshoz is jut - nyilatkozta lapunknak Ficzere Andrea, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója. A szakember szerint a döntéshozók nem vették figyelembe, hogy egy daganatos beteg kivizsgálásánál mi az algoritmus, így a kiegészítő vizsgálatokra továbbra is sokat kell várni. Ráadásul egy daganatot a CT vagy az MR önmagában nem is képes igazolni, hiszen a korrekt diagnózis rendszerint csak szövettani vizsgálattal állítható fel. A szándék jó, de ez a helyzet megváltozásához kevés, hiszen csak abban az esetben lenne áttörés, ha az összes többi, a diagnózis felállításához szükséges vizsgálatot is el lehetne végezni rövid idő alatt, s azt követően azonnal megkezdődne a beteg gyógyítása - fűzte hozzá Ficzere Andrea. Jelenleg hetek is eltelnek, mire minden szükséges vizsgálat elkészül, és az esetek nagy részében a kezelés megkezdése - pont a tok miatt - még tovább késik, így az onkológiai betegek érdemben nem profitálnak az új rendelkezésből. A főigazgató úgy véli, az onkológiai pácienseknek mindenhol elsőbbséget kellene kapniuk, nem csak a CT- és MR-vizsgálatnál. - Jó volna elérni - és ezért küzdünk sokan -, hogy az onkológiai betegellátás kiessen a tok alól, akár műtétről, akár sugárterápiáról van szó, hiszen ezeknek a betegeknek nincs idejük várakozni - mondta Ficzere Andrea. Érvelése szerint ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az egészségtudatos életmódra, az élelmiszerek potenciálisan rákot okozó összetevői fogyasztásának kerülésére, a szűrővizsgálatok igénybevételére és arra, hogy baj esetén a beteg minél korábban forduljon orvoshoz. Hiszen a gyógyító tevékenység mellett legalább ugyanennyire fontos a betegek hozzáállása. Ha már kialakult a betegség, a páciensnek is időben kell jeleznie, ugyanis a korai stádiumban elvégzett kezelés jóval nagyobb esélyt ad a gyógyulásra. Azoknál viszont, akiknél előrehaladott állapotban fedezik fel a rákot, a milliókba kerülő gyógykezelés sem tud mindig segíteni. A daganatok nagy része korai szakaszban eredményesen gyógyítható. Bizonyos típusoknál viszont sokkal jobbak lennének a betegek életkilátásai, ha a daganat időben történő észlelése után azonnal el lehetne kezdeni a terápiát, amelynek jóval alacsonyabbak lennének a költségei is. Ráadásul a gyógyult betegek az esetek zömében visszamennek dolgozni, ezáltal újra keresőképessé válnak. - Ez a kérdés mindenképpen globális szemléletet igényel, nem csak azt kell figyelni, hogy aktuálisan épp menynyit teszünk be a rendszerbe - fejtette ki Ficzere Andrea. Az Uzsoki Utcai Kórházat vezető szakember is támogatja Kásler Miklósnak, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójának azt a gondolatát, miszerint még tovább kell centralizálni az onkológiai ellátást. Mindkét kórházvezető úgy véli, az lenne a célravezető, ha az ország jól definiált onkológiai centrumaiban szerveznék az ellátást, és ezáltal a betegek az alapellátásnál gyorsabban, szervezettebben jutnának el azokba a központokba, ahol az elvárható magas szakmai színvonalon kapnák meg azt, amire szükségük van. Ez a fajta centralizálás más - speciális szempontokat igénylő - területeken is eredményt hozhat, hiszen lényegében mindegy, hogy onkológiáról, szívsebészetről, idegsebészetről vagy ortopédiáról van szó, a betegutakat és a kapacitáseloszlásokat kellene újragondolni. Ezekkel a változtatásokkal nagyon sok, többszörösen, s mondjuk ki, időnként fölöslegesen elvégzett vizsgálatot és beavatkozást lehetne elkerülni, így részben meg lehetne a forrása annak a pluszpénznek, amely tökmenetessé tehetné az onkológiai ellátást - hangsúlyozta az Uzsoki kórház igazgatója. Ficzere Andrea arra az egyáltalán nem lényegtelen tényezőre is kitért, hogy a várólisták kialakulása a tvk-hoz kötődik. - Azért, hogy a kórházak a nagyon súlyos, akut betegeket el tudják látni, váratják azokat, akiknél tervezhetők a beavatkozások, vagy nem annyira súlyos a kórkép - magyarázta a szakember. Ficzere Andrea szerint az Uzsokiban minden ambulancia túlterhelt, de sokkal több beteget is el tudnának látni, ha a tvk engedné, hiszen a többi szükséges személyi és tárgyi feltételt az intézmény megteremtené. A kórházvezetők felelőssége megfelelő módon tervezni és szervezni a munkát, például a tvk-t is úgy kell szétosztani az osztályok között, hogy lehetőség szerint mindig maradjon kapacitás a sürgős, nem tervezett esetekre is. Ez persze nem mindig sikerül, hiszen számos tényező befolyásolja egy kórház szakmai működését. Ugyanakkor az egészségügyi intézményeknek mindig a betegek érdekeit kellene szem előtt tartaniuk, hiszen mégiscsak róluk szól az egészségügy. A betegek egyelőre nem érzik az előnyét annak a rendeletnek, amely gyorsítana az onkológiai képalkotó vizsgálatok elvégzésén fotó: hegedűs Márta Egyre többen egyházi iskolákban A felekezeti oktatás eredményeit méltatta a miniszterelnök Kunszentmiklóson Újraéledt az egyházi iskolarendszer Magyarországon, 2010 és 2014 között kétharmadával megnőtt az egyházi intézménybe járó diákok száma - mondta Orbán Viktor kormányfő a kunszentmiklósi református gimnázium szombati avatásán. Csókás Adrienn_______________ // Őriz és újít az egyházi iskola: XXI. századi tudást és készséget ad, miközben az évszázadok alatt felhalmozott értékekre épít - hangsúlyozta a miniszterelnök Kunszentmiklós református templomában, a Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola új épületszárnyának avatóünnepségén. A kormányfő szerint több évtizedes kényszerszünet után éledt újra az iskolarendszer, amit a köznevelési létszámváltozások is egyértelműen mutatnak. Míg 2010-ben, a nemzeti kormány hivatalba lépésének évében Magyarországon az óvodától a középiskoláig 119 ezer fiatal tanult egyházi iskolában, számuk 2014-re már 195 ezerre emelkedett - mondta. Lapunk egyébként a köznevelési államtitkárságtól úgy tudja, a felekezeti oktatást-nevelést választók arányának látványos növekedése minden intézménytípusban megfigyelhető: az egyházi óvodákban 73 százalékos növekedés mutatkozott 2010 és 2014 között, míg az egyházi általános iskolákban 93 százalékkal lettek többen a vizsgált négy tanév leforgása alatt, és középiskolai szinten is másfél-kétszeresére változott a felekezeti iskolát választók létszáma. A középfokú oktatási intézményeken belül a legnagyobb mértékű pozitív változás a szakiskolák körében látható. Mindeközben az állami oktatást minden szinten egyre kevesebb család választja. A miniszterelnök szerint amit az egyház tenni tud a szegények, a betegek gondozásában, az ifjúság nevelésében, a magyar kultúra és a nyelv ápolásában, arra a XXI. századi magyarságnak legalább annyira szüksége van, mint elődeinknek volt. Az egyházi iskolarendszer annyi jó magyart és jó szakembert, tudóst, papot, lelkipásztort, katonát, édesanyát és édesapát adott a nemzetnek. Nem véletlenül nevezik a református hagyományban az iskolákat az anyaszentegyház virágoskertjének - fogalmazott Orbán Viktor. Mint mondta, a reformáció 498. évfordulója illusztrálására nem is lehetett volna beszédesebb képet találni, mint a kunszentmiklósi iskolát, hiszen „a hagyományost, az örökséget” nem lerombolni kell, hanem megújítani. Orbán Viktor a város református templomában beszélt az egyházak oktatási tevékenységéről fotó: muujvári Sándor 40 Milliárdokat kaptak a szórványban élők Hétmilliárd forintot is meghaladó anyagi segítséget nyújtott tavaly és idén a kormány a szórványmagyarságnak, elsősorban oktatási és szociális területen. A források nagy része, több mint hatmilliárd forint erdélyi magyar diákokhoz, pedagógusokhoz és alapítványokhoz jutott. Csókás Mind a nemzetpolitikában, mind pedig a támogatáspolitikában kiemelt figyelmet fordít a kormány a szórványközösségekre, mivel a legutóbbi népszámlálási adatok szerint a szórványban zajlik a legnagyobb arányú népességfogyás - derül ki Semjén Zsolt tájékoztatásából. A miniszterelnökhelyettes a szocialista Mesterházy Attilának adott írásbeli válaszában arra mutatott rá, hogy a szórványterületeken gyorsabb az asszimiláció, és kevésbé hatékonyak a nemzeti identitást reprodukáló intézmények, mint a tömbben élő magyarok lakhelyein, emellett a szórványdiaszpóra a nyelvhasználat, az egyházak tevékenysége, a választásokon való részvétel vagy épp a magyar iskolába történő beiratkozás terén is komoly akadályokba ütközik. A fenyegető asszimilációt számos lépéssel igyekszik megállítani, de legalábbis mérsékelni kormány; e célra több mint hétmilliárd forintot tudtak biztosítani a közelmúltban. A nagyvárosi szórványban -ahol a magyar lakosság aránya nem vagy alig éri el a húsz százalékot - idén például több mint 6,3 milliárd forint jutott oktatási és szociális intézmények, szervezetek fejlesztésére. A hozzájárulás zömét, mintegy 5,6 milliárdot az erdélyiek kapták, a pénz többi részén pedig felvidéki, kárpátaljai, muravidéki, vajdasági és horvátországi közösségek osztoznak. A Magyar Állandó Értekezlet iránymutatásai alapján erdélyi alapítványok további 650,7 millió forinthoz jutottak, míg a Vajdaságban 199 millió, a Felvidéken pedig 30 millió forint szolgálta a nemzeti önazonosság megőrzését. A fentieken túl 2014-ben és 2015-ben tanévenként 20-21 millió forint értékben tudtak hozzájárulni a közoktatásban dolgozó pedagógusok és tanulók ösztöndíjának biztosításához, utazási, kollégiumi ellátási költségeihez. Az Ukrajnában kialakult politikai helyzetre tekintettel külön figyelmet kapnak a kárpátaljai magyarok: a Felső-Tisza-vidéki római katolikus óvodákat 50 millióval, a Técsői Református Líceumot 17 millióval támogatták.