Magyar Nemzet, 2015. december (78. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-01 / 281. szám
Készül a kvóta elleni kereset Németh Zsolt: Felettébb bizonytalan, hogy Törökország megvédi-e a határait Némi kritika mellett alapvetően üdvözölték a parlamenti pártok tegnap az Országgyűlésben az Európai Unió és Törökország közötti megállapodást a migráció visszaszorítása érdekében. A fideszes Németh Zsolt megfogalmazása szerint úgy tűnik, fontos csatát sikerült megnyerni. A kormány közben bejelentette, két héten belül elkészül a kötelező betelepítési kvóta elleni magyar kereset. 11 Katona Mariann_______________ K omoly eredménynek nevezte tegnap az Országgyűlésben az Európai Unió és Törökország közötti vasárnap született megállapodást Rogán Antal. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a kötelező betelepítési kvóta megvalósulásának veszélye továbbra is fennáll. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter napirend előtti felszólalásában ezt azzal magyarázta, hogy a megállapodásnak csak az része, hogy Törökországból nem kell átvenni migránsokat, de „Brüsszel továbbra is erőlteti a kényszerbetelepítést”. Ebben az évben Európába már több mint egymillió ember áramlott be, a Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke által jegyzett képlet szerint Magyarországra ebből 15 ezer ember, illetve családtagjaik kerülhetnének. Rogán Antal leszögezte, hogy a kormány folytatja a kötelező kvóta elleni küzdelmet, az Igazságügyi Minisztérium december 14-ig elkészíti az Európai Unió Bíróságához beadni tervezett keresetet, ehhez pedig a visegrádi országok támogatását is várják. A miniszter egy későbbi felszólalásában a kötelező kvóta kapcsán beszélt arról is, hogy az szétterítené egész Európában azt a megnövekedett biztonsági kockázatot, amit a migránsok ellenőrizetlen bevándorlása okoz. - Növelné a konkrét terrorveszélyt - mondta. Emellett költségei is vannak, a magyarországi befogadótáborokban ugyanis havi 130 ezer forintba kerül egy illegális bevándorló ellátása. A miniszter a Törökországgal kötött megállapodás kapcsán a humanitárius segítségnyújtással egyetértett, ahogyan az EU és Ankara közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésével is. A megállapodás értelmében Törökország megpróbálja megállítani az Európába irányuló illegális migrációt, cserébe a vízumliberalizációs tárgyalások felgyorsítására és a területén élő több mint 2 millió menekült ellátását segítő 3 milliárd eurós pénzügyi segítségre számíthat. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke minderre reagálva úgy fogalmazott, hogy „a migrációs háborúban a vasárnapi tárgyalás rendkívül fontos csata volt, ezt a csatát pedig, úgy tűnik, sikerült megnyerni azoknak, akik hozzánk hasonlóan közelítik meg a kérdést”. Ugyanakkor felettébb bizonytalannak nevezte, hogy képes lesz-e Törökország lezárni a határait, vagyis az Európai Uniónak továbbra is nagyon komoly hangsúlyt kell fektetnie a külső határai védelmére. A jobbikos Gyöngyösi Márton ugyancsak üdvözölte a törökökkel kötött megállapodást, mindemellett tovább sürgette az uniós határok megvédését. Közös európai stratégia híján ezért minden államnak a saját kezébe kell vennie a kérdést, és szerinte hozzá kellene látni a magyar-román szakaszon is a határzár létesítéséhez. Az MSZP-s Tóth Bertalan ugyanakkor elutasította a nemzetállami megoldásokat, a közös határvédelmet és a menekültügyi és kitoloncolási eljárást, a dublini egyezmény helyett pedig új szabályozást sürgetett. Leszögezte: a terrorveszély nem mosható össze a menekültválsággal. Az LMP-s Schiffer András arra emlékeztetett, hogy már korábban azt javasolták, meg kell erősíteni mind a török, mind pedig a jordán és libanoni menekülttáborokat. A mostani megállapodás kapcsán megjegyezte, nem szabad elmenni a kurdok önrendelkezési jogának megsértése mellett. ■ MENEKÜLTTÁBOR. Bezárta kapuit a debreceni menekülttábor, miután az utolsó őrizetes is elhagyta a területet. Papp László, Debrecen fideszes polgármestere közölte, az Orbán Viktor miniszterelnök májusi debreceni látogatásakor aláírt megállapodásnak megfelelően fogadták el azt a kormányhatározatot, amely alapján most bezárt a tábor. (MTI) Némi elismerés mellett bírálat is kijutott az EU-nak Rogán Antal parlamenti felszólalásában fotó: Béres Attila Kezdődhet a hazánk elleni aláírásgyűjtés Az Európai Bizottság szűrőjén is átment az a polgári kezdeményezés, amely hazánk uniós szavazati jogának felfüggesztését akarja elérni. A Fidesz alelnöke szerint Brüsszel bosszúja, hogy átengedték a „radikális és szélsőbalos, egyértelműen Soros György finanszírozási hátterével rendelkező” szervezet kezdeményezését. Ml Katona-PihAt_________________ Nyilvántartásba vette az Európai Bizottság (EB) tegnap az Európai Humanista Föderáció polgári kezdeményezését, amely az uniós alapértékek állítólagos megsértése miatt az alapszerződés hetes cikkelye szerinti eljárás megindítását és szankciót (szavazatijog-megvonást) követel Magyarország ellen. Az EB közleménye szerint a biztosok testülete múlt kedden nem tartalmi, hanem kizárólag formai szempontból vizsgálta a kezdeményezést, és megállapította, adottak a jegyzékbe vétel előfeltételei. A kezdeményezőknek mostantól egy esztendejük van arra, hogy legalább hét tagországban összegyűjtsenek együttesen egymillió támogató nyilatkozatot egy online felületen vagy papíralapú formanyomtatványon. Ám a hét tagállamban külön-külön is meg kell szerezni egy bizonyos számú aláírást. A Fidesz frakcióvezetője Brüszszel bosszújának tartja, hogy az Európai Bizottság útjára engedte a „radikális és szélsőbalos, egyértelműen Soros György finanszírozási hátterével rendelkező” szervezet kezdeményezését. Kósa Lajos tegnap a parlamentben azt mondta: a biztosi testület politikai álláspontot képviselt, miután Magyarország következetesen kiállt az uniós határok megvédése és a nemzetközi szerződések betartatása mellett. Lattmann Tamás nemzetközi jogász lapunknak néhány napja úgy nyilatkozott: ha össze is gyűlne az egymillió aláírás, az is csak arra kötelezné a bizottságot, hogy foglalkozzon az üggyel, de nem arra, hogy indítsa meg a 7-es cikkely szerinti eljárást. A bizottság polgári kezdeményezés nélkül is bármikor dönthet úgy, hogy megindít egy ilyen eljárást, mint ahogy ennek lehetősége korábban fel is vetődött. - A polgári kezdeményezés annyiban más, hogy sajátos politikai súlya is van - vélte Lattmann Tamás. Az eddigi ötven polgári kezdeményezés közül az EB mindössze egynél tett lépéseket, ám a hetes cikk szerinti eljárást akkor sem indították meg. A szavazati jog felfüggesztésével járó legsúlyosabb szankcióról egyébként a Miniszterek Tanácsa dönt, már ha úgy ítéli meg, hogy sérülnek az uniós alapértékek. I smét kérhetik Hernádi átadását Elfogatóparancsot adhatnak ki újra a horvátok, de erről még nincs döntés Folytatás az 1. oldalról . Arról azonban, hogy valóban sor kerül-e az elfogatóparancs kiadására, a bíróság illetékes tanácsa hozza meg a végső döntést. Fontos megemlíteni, az elfogatóparancs elutasításakor a magyar hatóság nyomatékosította: a döntés csak Magyarország határain belül érvényes, azaz más uniós országokban a helyi hatóságok letartóztathatják és a horvát fél részére átadhatják Hernádit. Éppen ezért a horvát belügyminisztérium magyarázatot kért Ausztriától és Németországtól a közelmúltban, amikor kiderült, noha Hernádi járt az említett országokban, ott nem tettek eleget az európai elfogatóparancsnak. A német igazságszolgáltatás nem válaszolt, Ausztria pedig a magyar hatóságokhoz hasonlóan a kétszeres eljárás tilalmára hivatkozott. Az első európai elfogatóparancs visszautasítása óta egyébként nemcsak Horvátországban, hanem itthon is voltak jelentős fejlemények. Mint arról lapunk is beszámolt, egy pótmagánvádas eljárásban - amelyben a vádpontok gyakorlatilag megegyeztek a horvát eljárásban szereplőkkel - a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is felmentette Hernádit 2014 decemberében. Úgy tudjuk, többek közt erre az ítéletre is hivatkoztak Hernádi ügyvédei, amikor második alkalommal kezdeményezték az Interpolnál, hogy távolítsák el a magyar üzletembert a nemzetközi körözési listáról. Az Interpol a minap levélben megerősítette lapunknak, jelenleg valóban zajlik a Mal elnök-vezérigazgatójának ügyében egy felülvizsgálati eljárás, s ennek köszönhető, hogy - miként arról a Népszabadság számolt be elsőként - a magyar üzletember nyilvános profilját néhány napja átmenetileg blokkolták. Mint ismert, a horvát ügyészség azzal vádolja Hernádi Zsoltot: cége több millió euró kenőpénz kifizetéséről gondoskodott Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek cserébe azért, hogy a magyar olajipari társaság kisebbségi tulajdonosként megszerezhesse az irányítói jogokat az INA horvát olajipari cég felett - a veszteséges gázüzletág kivételével. A Mal Nyrt. és Hernádi Zsolt is számos alkalommal utasította vissza a vádakat. A Mol elnök-vezérigazgatója a Népszabadság értesülései szerint a napokban Hágában járt. A lap arról számolt be, az üzletembert a Mal és a horvát kormány közötti, a horvát INA-ról szóló választott bírósági perben hallgatták meg Hollandiában. Hernádi Zsolt ügye tovább bonyolódhat az újabb horvát elfogatóparancs kiadásával FOTÓ: Nagy Béla 3 2015. december 1., kedd Belföld Netes kampányt is indít a Fidesz Addig folytatja a Fidesz-frakció a kötelező betelepítési kvóta elleni aláírásgyűjtést, amíg Brüsszel el nem törli azt - közölte Kósa Lajos frakcióvezető. A kormánypárt állítólag már több mint egymillió aláírásnál tart, és rövidesen kampány is indul az interneten és a megyei lapokban. A közelgő kongresszus egyes hírek szerint erődemonstráció lesz. Markotay Csaba________________ A z interneten és a megyei lapokban indít kampányt a Fidesz a közeljövőben azért, hogy támogassa a bevándorlási kvótaellenes aláírásgyűjtését, arról pedig majd januárban döntenek, hogy szükség van-e újabb plakátkampányra a migrációs helyzettel kapcsolatban. Ezt mondta a Magyar Nemzet kérdésére Kósa Lajos frakcióvezető, aki azt is közölte, már több mint egymillió aláírás gyűlt össze a kötelező betelepítési kvóták ellen. A gyűjtést mindaddig folytatják, amíg a kötelező kvótát az Európai Bizottság el nem törli - tette hozzá. A bevándorlás és a terrorizmus kéz a kézben jár, ráadásul nehezen lehetne rávenni az eredetileg Németországba vagy Svédországba érkezett migránsokat arra, hogy egy másik uniós országba menjenek, és ott telepedjenek le - sorolta az érveket tegnapi tájékoztatóján Kósa Lajos, hogy miért elfogadhatatlan és rossz döntés az uniós kötelező kvóta. - A brüsszeli urak fellépnek Magyarország ellen, mi viszont azt állítjuk, hogy meg kell védeni Európát a tömeges illegális bevándorlástól, mert az veszélyes és növeli a terrorizmus kockázatát - tette hozzá a Fidesz frakcióvezetője. A kormánypárt még tavasszal nemzeti konzultációt rendezett, és plakátokkal is fellépett az illegális bevándorlás ellen. Ez utóbbi részeként jelentek meg azok a kék hátterű plakátok, amelyeken egyebek mellett azt üzenték: „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját”. A kötelező uniós kvóták elleni aláírásgyűjtés november elején indult, az utóbbi hetekben pedig már nemcsak ezzel, hanem országjárással és lakossági fórumok szervezésével is fellépnek az illegális bevándorlás ellen. Az országjárás egyébként azért érdekes, mert ezeken a fórumokon többségében a Fidesz szimpatizánsai vesznek részt, akiket nem valószínű, hogy meg kell győzni a párt politikájáról. Karácsonyig a tervek szerint csaknem száz helyszínen tartanak majd lakossági fórumokat fideszes politikusok. ■ ERŐDEMONSTRÁCIÓ? A december 13-i Fidesz-kongresszuson mutatják be Orbán Viktor többnyelvű, a menekültválságról szóló kampányvideóját - írta az Origó. Ez állítólag a kormányfő elmúlt egy évben elhangzott beszédeinek vágott változata lesz, és a fő üzenetek nemcsak magyar, hanem angol és német nyelven is elhangzanak majd. Bár eredetileg a Millenárison tartották volna a kongresszust, amit a párizsi terrorakciók miatt halasztottak el, a rendezvény mégsem ott, hanem a kőbányai BMV területén lesz, mert utóbbi helyen jóval több embert tudnak fogadni. A pártvezetés célja, hogy a küldöttek mellett minél több vendég jelen legyen a rendezvényen, ezzel is demonstrálva a Fidesz erejét - írta a portál. A tisztújító kongresszuson, amint arról beszámoltunk, újraválasztják majd Orbán Viktor pártelnököt, viszont a négy alelnökből hármat várhatóan lecserélnek.