Magyar Nemzet, 2015. december (78. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-17 / 295. szám

Magyar Nemzet • Külföld Rovatvezető: Stier Gábor 2015. december 17., csütörtök Magyar esély Marosvásárhelyen Másfél évtized után valós esély nyílik a marosvásárhelyi magyarság előtt, hogy visszaszerezze az erdélyi város irányítását. A román korrupcióelle­nes ügyészség tegnap hivatali visszaélés miatt vádat emelt Dorin Florea, a közel fele arányban magyarok lakta megyeszékhely polgármestere ellen a helyi futballklub önkormányzati finanszírozásával összefüggésben. Mari­an Petrache, a román jobbközép liberális párt első alelnöke lapunknak el­mondta, a PNL frissen elfogadott feddhetetlenségi feltételei alapján Florea nem indulhat újabb mandátumért az alakulat színeiben a jövő nyári hely­­hatósági választáson. Egy októberi előválasztáson Soós Zoltán városi ta­nácsos lett az erdélyi magyar pártok közös polgármesterjelöltje. (R. Sz.) Fogságban a katari sejk rokonai Legalább 27 katari állampolgárt, köztük az uralkodó al-Thani család több tagját is elraboltak Irakban. A katariak épp egy vadászaton vettek részt, amikor mintegy száz iraki fegyveres rajtaütött a társaságon. Az is­meretlenek még a vadászok őrzésére fogadott iraki biztonsági személye­ket is fogságba ejtették, ám őket később elengedték. Irakba gyakran jár­nak solymászok, akik kisebb prédákra, így például pulykára vadásznak. Ez az arab szokás még egy 1998-as CIA-jelentésben is szerepel. Eszerint Oszama­ bin Laden és az al-Kaida terrorszervezet egy csapata az afga­nisztáni Kandahar mellett hódolt vadászszenvedélyének hasonló mód­szerekkel, ám akkor a mesterlövésszel megerősített CIA-ügynök nem kapott utasítást a közbelépésre, mert Bin Ladenék egyesült arab emirá­­tusi vendégei is megsebesülhettek volna. Észak-Irakban négy török ka­tona sebesült meg abban a támadásban, amelyet az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet hajtott végre egy kiképzőbázis ellen. Eköz­ben az amerikai védelmi miniszter előre be nem jelentett látogatásra ér­kezett Bagdadba, hogy az IÁ elleni keményebb fellépésről egyeztessen. Az Egyesült Államok kész harci helikopterekkel és katonai tanácsadók­kal segíteni a küzdelmet a nyugat-iraki Ramádi városában. (MN) Lelkész a hitetlenek börtönében Életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéltek tegnap egy Észak-Koreában fogva tartott kanadai lelkészt, aki korábban beismerte állítólagos ál­lamellenes bűncselekményeit. A 60 éves, koreai származású Hyeon Soo Limre egy rövid tárgyalás után a legfelsőbb bíróság mondta ki az ítéle­tet. A lelkész júliusban beismerte, hogy a megelőző hónapokban huma­nitárius segély ürügyén több területen is kísérletet tett az észak-koreai rendszer megdöntésére. A lelkész január 31-én indult el Észak-Koreá­­ba, ahol rendszeresen segítette egy szanatórium, egy csecsemőotthon és egy árvaház munkáját. Korábban már több mint százszor járt a kül­világtól szinte teljesen elzárt kommunista országban. (MTI) Kárpátalján a magyar first lady Tizenkilenc tonna lisztadományt adott át szerdán az ungvári járási Nagydobronyban található Irgalmas Szamaritánus Református Gyer­mekotthonban kilenc kárpátaljai egyházi fenntartású oktatási és gyer­mekintézménynek, valamint egy jótékonysági szervezetnek Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, aki egynapos jószolgálati látogatást tett Kárpátalján. Herczegh Anita az adományátadási ünnepség után megtekintette az ukrán állami támogatás nélkül működő, nagyrészt ön­fenntartó gyermekotthont, amelyben 68 árva, hátrányos helyzetű és rokkant gyereket nevelnek. Az államfő felesége a növendékekkel együtt részt vett az adományozott lisztből sütött lángosok készítésében és a kö­zös ebéden. Herczegh Anita útban Nagydobronyba Beregszászban felke­reste a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, és megkoszo­rúzta Mádl Ferenc néhai államfő emléktábláját. (MTI) Tajvan amerikai fegyverekhez jut összesen 1,83 milliárd dollár értékben hagyott jóvá a Fehér Ház fegyverel­adást Tajvan számára. Washington a többi között két fregattot, páncéltö­rő rakétákat, kétéltű harci járműveket és egyéb felszereléseket ad el Taj­­pejnek. A kongresszus egy évvel ezelőtt hagyta jóvá a fegyverexportot Taj­vannak, a milliárdos csomag évek óta a legnagyobb fegyverüzlet a két or­szág között. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője, David McKeely tudatta, hogy az Egyesült Államok „Egy Kína"-politikája továbbra is válto­zatlan. Peking szakadár tartománynak tekinti Tajvant, s korábban élesen bírálta a szigetországnak szánt amerikai fegyvereladásokat. (MTI) I­­T Norvég tárca a bevándorlókért Bevándorlás- és integrációügyi minisztériumot hozott létre a nagyszá­mú menekült miatt Norvégia, amelynek élére Sylvi Listhaug eddigi me­zőgazdasági és élelmezési miniszter került. Az 5,2 millió lakosú, kőolaj­ban gazdag skandináv országba idén - főként Svédországon át - mint­egy 35 ezer menedékkérő érkezett. Norvégiában a liberális-konzervatív kormánykoalíció novemberben megszigorította a bevándorlási szabá­lyokat. Ezek értelmében a bevándorlási hivatal megtagadhatja, hogy azokkal a menedékkérőkkel foglalkozzon, akik korábban tartózkodási engedélyt kaptak egy biztonságosnak tekinthető államban. A kormány­­koalíció az Erna Solberg vezette Konzervatív Pártból (Höyre) és Siv Jensen pénzügyminiszter mozgalmából, a bevándorlás ellenőrzésének szigorítását támogató Haladó Pártból (Fremskrittspartiet) áll. (MTI) kuspol@magyarnemzet.hu Pataki: Alkalmatlan éllovasok Riválisai csak óvatosan támadják Donald Trump botrányos szavait Sokan azt latolgatják, hogy ri­válisai mikértt fogják „kivégez­ni” Donald Trump ingatlan­milliárdost, az amerikai Re­publikánus Párt jelenleg veze­tő elnökjelölt-aspiránsát. Az bizonyos, hogy a párizsi és kaliforniai terrortámadások után sorra került első tévévitá­jukon, kedd este Las Vegasban ez nem sikerült kihívóinak. W Zord Gábor László_________________ T­rump - aki a pakisztáni szár­mazású, az Iszlám Állammal állítólag kapcsolatban álló házas­pár által elkövetett San Bernar­­dinói mészárlás után kijelentette, hogy leállítaná a muszlimok be­utazását az Egyesült Államokba - nem vált azzá a céltáblává, amit úgy a republikánus pártfunkcio­náriusok, mint a szavai nyomán levegőt is alig kapó liberálisok lát­ni szerettek volna. Ha egy össze­hangolt stratégia segítene is a ri­válisokon, hogy megingassák po­zícióját, a leginkább kínálkozó botrány kapcsán ez lehetetlen. Ugyanis hiába kell a politikai kor­rektség jegyében általánosságban elítélniük Trump szavait, tudják: az előválasztásra készülő konzer­vatív támogatók körében üzenete bizony célba talált. A közvetlen rokonságában két elnököt tudó, ám ebben a verseny­ben vészesen lemaradt volt floridai kormányzó, Jeb Bush erőtlen pró­bálkozását, miszerint „sértésekkel nem juthatsz el az elnökségig”. Trump olyan ügyes és egyszerű mondatokkal hárította, mint pél­dául az, hogy „nem a vallásról be­szélünk, hanem a biztonságról”. Nem volt túl meggyőző az sem, amikor a futottak még kategóriába tartozó dél-karolinai Lindsey Graham - aki nem mellesleg a sze­nátusban keményvonalas háború­párti politikusként ismert - lete­remtette Trumpot, amiért az „az egyetlen dolgot tette, amit nem szabad, háborút hirdetett az iszlám ellen”. A többiek nem is nagyon próbálkoztak tovább, s a vita így nem vált a politikai korrektség tú­szává, hanem kibontakozva az iga­zi kérdésekről, a külpolitikáról és a nemzeti biztonságról tudott szólni. Itt viszont a nagy összecsapás - Trump szerencséjére, bár úgy tű­nik, egyelőre nincs mitől félteni - nem körülötte forgott, hanem há­rom első ciklusos szenátor (Ted Cruz, Marco Rubio és Rand Paul) között zajlott, akiket korábban a republikánusok nagy reménysége­ként aposztrofáltak, ám eddig nem muzsikáltak jól a kampányban. A derültségről a magyar szár­mazású korábbi New York-i kor­mányzó, George Pataki gondosko­dott: Trump muszlimi beutazási ti­lalmát kommentálva ugyanis meg­előlegezte neki a győzelmet, ami­kor úgy fogalmazott, hogy „ez egyi­ke annak a sok abszurd dolognak, amit ez az elnök mondott”. Nem sokkal később ugyanakkor leszö­gezte, hogy a vezető republikánus és a demokrata aspiránsok nem al­kalmasak főparancsnoknak.­­ Hil­lary Clinton nem nevezi nevén az Iszlám Államot, és folyamatosan hazudott az amerikai népnek... Donald Trump folyamatosan dé­­monizálja és lealázza amerikaiak millióit. Egyikük sem való ameri­kai elnöknek - mondta Pataki. KÉRDÉSES KÖLTSÉGVETÉS. Az utóbbi években felvett szokásá­hoz híven az amerikai törvényho­zás újfent a határidőkkel játszik, amikor a költségvetésről van szó: miután a múlt héten már kaptak néhány napi haladékot a kor­mányzat leállásának elkerülését le­hetővé tevő lépésre, az újabb, teg­napi határidőt is vészesen megkö­zelítették Alapvetően két törvény­ről van szó, az 1100 milliárd dollá­ros szövetségi költségvetésről, amely a 2016-os választási évet fe­di le, illetve olyan adókedvezmé­nyek meghosszabbításáról, ame­lyek a következő tíz évben mint­egy 750 milliárd dollárral többet hagynak a cégek és az alacsony jö­vedelműek zsebében. A megálla­podás elhúzódását annak a szám­lájára lehet írni, hogy a republiká­nusok felfüggesztenék az Obama­­kormányzat Szíriai menekültek be­fogadását célzó intézkedését, né­hány környezetvédelmi lépést, il­letve a nyugdíjalapok pénzügyi tanácsadóira vonatkozó szabály­zók szigorítását. Hasonlóképpen elsősorban a republikánusok sze­retnék elérni a kormányzat állás­pontjával szemben, hogy feloldják a negyven éve érvényben lévő olajexport-tilalmat illetve a pártok által szövetségi tisztségre pályázók kampányaira fordítható összeg korlátozását A demokraták olyan ügyekkel alkudoznak, mint a gyermekek után járó adókedvez­mények, a lőfegyverekkel elköve­tett bűncselekmények kutatásá­nak szövetségi finanszírozása. Az biztos, hogy az Egyesült Államok legnagyobb hosszú távú problé­mája, a deficit és az államadósság növekedése továbbra is megol­datlan. Október és november fo­lyamán a bevételek 2,9 százalékkal nőttek, ami a munkanélküliség csökkenését mutatja, ugyanakkor a kiadások 5,9 százalékkal emel­kedtek az előző év azonos idősza­kához képest (Z. G.) Továbbra sem találnak fogást Trumpon ellenfelei fotó: europress/afp/robyn­beck r­r­f » Ponta Kínában bukkant fel A volt román kormányfő ázsiai rakományokkal teli hajókat szeretne látni a Dunán Folytatás az 1. oldalról­­ A Fekete-tenger regionális projekt célja, hogy támogassa a kínai ter­mékek Nyugat-Európába szállítá­sát, méghozzá a Dunán keresztül - felelte lapunknak Ponta, amikor új agytrösztjének részleteiről kérdez­tük. A román exkormányfő kifejtet­te, a program célja, hogy a Fekete­tengeren kiépítse az infrastrukturá­lis hátteret ahhoz, hogy a kínai áru­kat szállító hajók a román kikötő­kön keresztül a Dunán jussanak el Nyugat-Európába. Reggel tartott beszédében még nem árult el rész­leteket terveiről, hangsúlyozta vi­szont a kínai tőkében rejlő lehető­ségeket. Hozzátette, szeretné, ha egyszer a Budapest-Belgrád vasút­vonal mellett a Bukarest-Belgrád vasút is a tervezőasztalra kerülne. Ponta ötlete nem új keletű. La­punk tavaly decemberben helyszíni riportban számolt be arról, hogy román agytrösztök keményen lob­biznak a Fekete-tenger kikötőin ke­resztül vezető, új - ám lényegesen lassabb haladást biztosító - kínai Selyemút kiépítéséért. A Kínát a nyugati piacokkal összekötő giga­beruházás így Romániában lépne be a kontinensre, ezzel az ország Európában páratlan mértékű tőké­re tehetne szert. Tavaly a Bukarestben bejegy­zett, de erős német politikai kap­csolatokkal rendelkező Eurisc Ala­pítvány kutatói érkeztek Pekingbe. A kínai félnek készült összeállítá­saikból kiderült, a román elképze­lés az Európai Unió égisze alatt meghirdetett Duna-stratégiában rejlő lehetőségre alapoz. Az anyag felhívta a figyelmet továbbá, hogy a Galaci kikötőtől Kína nemcsak a nyugati piacokat, de Moldovát és Ukrajnát is elérheti - itt ugyanis az ázsiai országnak komoly mezőgaz­dasági érdekei vannak, a román tervezet támogatásával ezért az ázsiai ország ebben a térségben is növelheti kereskedelmét. Ezért a dunai hajózást megvaló­sító beruházás komolyan gyengít­hetné a meglévő, ám kínai háttérrel felújítandó Budapest-Belgrád vas­útvonal pozícióját. Az, hogy a ma­gyar fél most novemberben aláírta a kormányközi szerződést a felújí­tásáról a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság elnökével, még nem jelenti azt, hogy Kína nem gondolkodna egy másik, kiegészítő infrastrukturális megoldáson is. Tegnap éppen ezért a Victor Pontéval folytatott beszélgeté­sünkkor megemlítettük, ambíciói magyar érdekeket sértenek. A po­litikus azonban nyugtató mosoly­­lyal válaszolt, s úgy vélte, egyszer a magyar kormánynak is be kell látnia, hogy a Fekete-tenger regi­onális projekttel mindhárom fél sokat nyerhet. A román terv alapvető szép­séghibája, hogy Athén kikötője, Pi­reusz kínai többségi tulajdonban van, és korábbi tervek alapján ez az európai bejárat jelentené Kína erős gazdasági hídfőállását nyugati irányba. Ráadásul Pireusz és az előkészítési fázisban lévő Belgrád-Budapest nagysebességű vasút­vo­­nal szerves egységet képezne a lo­gisztikai útvonalban. Nem utol­sósorban gyorsabb eljutást bizto­sítana a kínai termékeknek és nyersanyagoknak­ Európa belsejé­be, mint a dunai hajóútvonal. - Na, abba nehogy belekeverjen -ezt már a Paks II. építésével kap­csolatban feltett kérdésünkre vála­szolta Ponta. Románia ugyanis kí­nai tőkéből épít atomerőművet. A mintegy ötmilliárd dollár értékű beruházás Paks II.-höz hasonlóan Brüsszelben is felvetett kérdéseket. Ponta szerint azonban a Paks II. „egy másik üzlet”, és a beruházás részleteinek titkosítását elrendelő kormánydöntést nem is kívánta kommentálni. Elmondta, többéves egyezkedés árán, de az Európai Bi­zottság meggyőződött a Ponta által korábban kezdeményezett beruhá­zás tisztaságáról, ehhez azonban Bukarest biztosította a program át­láthatóságát. A kínai tőkéből épülő romániai atomerőmű pedig szin­­­­tén szembemehet a magyar ér­dekekkel. A volt miniszterelnök ugyanis jelezte, a beruházás regio­nális szintű áramellátást tesz lehe­tővé, vagyis hasonlóan Paks II. ambícióihoz, nem csak a belföldi piacra termelnek majd vele. Fontos kapu a pireuszi kikötő

Next