Magyar Nemzet, 2015. december (78. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-17 / 295. szám
Magyar Nemzet • Külföld Rovatvezető: Stier Gábor 2015. december 17., csütörtök Magyar esély Marosvásárhelyen Másfél évtized után valós esély nyílik a marosvásárhelyi magyarság előtt, hogy visszaszerezze az erdélyi város irányítását. A román korrupcióellenes ügyészség tegnap hivatali visszaélés miatt vádat emelt Dorin Florea, a közel fele arányban magyarok lakta megyeszékhely polgármestere ellen a helyi futballklub önkormányzati finanszírozásával összefüggésben. Marian Petrache, a román jobbközép liberális párt első alelnöke lapunknak elmondta, a PNL frissen elfogadott feddhetetlenségi feltételei alapján Florea nem indulhat újabb mandátumért az alakulat színeiben a jövő nyári helyhatósági választáson. Egy októberi előválasztáson Soós Zoltán városi tanácsos lett az erdélyi magyar pártok közös polgármesterjelöltje. (R. Sz.) Fogságban a katari sejk rokonai Legalább 27 katari állampolgárt, köztük az uralkodó al-Thani család több tagját is elraboltak Irakban. A katariak épp egy vadászaton vettek részt, amikor mintegy száz iraki fegyveres rajtaütött a társaságon. Az ismeretlenek még a vadászok őrzésére fogadott iraki biztonsági személyeket is fogságba ejtették, ám őket később elengedték. Irakba gyakran járnak solymászok, akik kisebb prédákra, így például pulykára vadásznak. Ez az arab szokás még egy 1998-as CIA-jelentésben is szerepel. Eszerint Oszama bin Laden és az al-Kaida terrorszervezet egy csapata az afganisztáni Kandahar mellett hódolt vadászszenvedélyének hasonló módszerekkel, ám akkor a mesterlövésszel megerősített CIA-ügynök nem kapott utasítást a közbelépésre, mert Bin Ladenék egyesült arab emirátusi vendégei is megsebesülhettek volna. Észak-Irakban négy török katona sebesült meg abban a támadásban, amelyet az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet hajtott végre egy kiképzőbázis ellen. Eközben az amerikai védelmi miniszter előre be nem jelentett látogatásra érkezett Bagdadba, hogy az IÁ elleni keményebb fellépésről egyeztessen. Az Egyesült Államok kész harci helikopterekkel és katonai tanácsadókkal segíteni a küzdelmet a nyugat-iraki Ramádi városában. (MN) Lelkész a hitetlenek börtönében Életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéltek tegnap egy Észak-Koreában fogva tartott kanadai lelkészt, aki korábban beismerte állítólagos államellenes bűncselekményeit. A 60 éves, koreai származású Hyeon Soo Limre egy rövid tárgyalás után a legfelsőbb bíróság mondta ki az ítéletet. A lelkész júliusban beismerte, hogy a megelőző hónapokban humanitárius segély ürügyén több területen is kísérletet tett az észak-koreai rendszer megdöntésére. A lelkész január 31-én indult el Észak-Koreába, ahol rendszeresen segítette egy szanatórium, egy csecsemőotthon és egy árvaház munkáját. Korábban már több mint százszor járt a külvilágtól szinte teljesen elzárt kommunista országban. (MTI) Kárpátalján a magyar first lady Tizenkilenc tonna lisztadományt adott át szerdán az ungvári járási Nagydobronyban található Irgalmas Szamaritánus Református Gyermekotthonban kilenc kárpátaljai egyházi fenntartású oktatási és gyermekintézménynek, valamint egy jótékonysági szervezetnek Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, aki egynapos jószolgálati látogatást tett Kárpátalján. Herczegh Anita az adományátadási ünnepség után megtekintette az ukrán állami támogatás nélkül működő, nagyrészt önfenntartó gyermekotthont, amelyben 68 árva, hátrányos helyzetű és rokkant gyereket nevelnek. Az államfő felesége a növendékekkel együtt részt vett az adományozott lisztből sütött lángosok készítésében és a közös ebéden. Herczegh Anita útban Nagydobronyba Beregszászban felkereste a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, és megkoszorúzta Mádl Ferenc néhai államfő emléktábláját. (MTI) Tajvan amerikai fegyverekhez jut összesen 1,83 milliárd dollár értékben hagyott jóvá a Fehér Ház fegyvereladást Tajvan számára. Washington a többi között két fregattot, páncéltörő rakétákat, kétéltű harci járműveket és egyéb felszereléseket ad el Tajpejnek. A kongresszus egy évvel ezelőtt hagyta jóvá a fegyverexportot Tajvannak, a milliárdos csomag évek óta a legnagyobb fegyverüzlet a két ország között. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője, David McKeely tudatta, hogy az Egyesült Államok „Egy Kína"-politikája továbbra is változatlan. Peking szakadár tartománynak tekinti Tajvant, s korábban élesen bírálta a szigetországnak szánt amerikai fegyvereladásokat. (MTI) IT Norvég tárca a bevándorlókért Bevándorlás- és integrációügyi minisztériumot hozott létre a nagyszámú menekült miatt Norvégia, amelynek élére Sylvi Listhaug eddigi mezőgazdasági és élelmezési miniszter került. Az 5,2 millió lakosú, kőolajban gazdag skandináv országba idén - főként Svédországon át - mintegy 35 ezer menedékkérő érkezett. Norvégiában a liberális-konzervatív kormánykoalíció novemberben megszigorította a bevándorlási szabályokat. Ezek értelmében a bevándorlási hivatal megtagadhatja, hogy azokkal a menedékkérőkkel foglalkozzon, akik korábban tartózkodási engedélyt kaptak egy biztonságosnak tekinthető államban. A kormánykoalíció az Erna Solberg vezette Konzervatív Pártból (Höyre) és Siv Jensen pénzügyminiszter mozgalmából, a bevándorlás ellenőrzésének szigorítását támogató Haladó Pártból (Fremskrittspartiet) áll. (MTI) kuspol@magyarnemzet.hu Pataki: Alkalmatlan éllovasok Riválisai csak óvatosan támadják Donald Trump botrányos szavait Sokan azt latolgatják, hogy riválisai mikértt fogják „kivégezni” Donald Trump ingatlanmilliárdost, az amerikai Republikánus Párt jelenleg vezető elnökjelölt-aspiránsát. Az bizonyos, hogy a párizsi és kaliforniai terrortámadások után sorra került első tévévitájukon, kedd este Las Vegasban ez nem sikerült kihívóinak. W Zord Gábor László_________________ Trump - aki a pakisztáni származású, az Iszlám Állammal állítólag kapcsolatban álló házaspár által elkövetett San Bernardinói mészárlás után kijelentette, hogy leállítaná a muszlimok beutazását az Egyesült Államokba - nem vált azzá a céltáblává, amit úgy a republikánus pártfunkcionáriusok, mint a szavai nyomán levegőt is alig kapó liberálisok látni szerettek volna. Ha egy összehangolt stratégia segítene is a riválisokon, hogy megingassák pozícióját, a leginkább kínálkozó botrány kapcsán ez lehetetlen. Ugyanis hiába kell a politikai korrektség jegyében általánosságban elítélniük Trump szavait, tudják: az előválasztásra készülő konzervatív támogatók körében üzenete bizony célba talált. A közvetlen rokonságában két elnököt tudó, ám ebben a versenyben vészesen lemaradt volt floridai kormányzó, Jeb Bush erőtlen próbálkozását, miszerint „sértésekkel nem juthatsz el az elnökségig”. Trump olyan ügyes és egyszerű mondatokkal hárította, mint például az, hogy „nem a vallásról beszélünk, hanem a biztonságról”. Nem volt túl meggyőző az sem, amikor a futottak még kategóriába tartozó dél-karolinai Lindsey Graham - aki nem mellesleg a szenátusban keményvonalas háborúpárti politikusként ismert - leteremtette Trumpot, amiért az „az egyetlen dolgot tette, amit nem szabad, háborút hirdetett az iszlám ellen”. A többiek nem is nagyon próbálkoztak tovább, s a vita így nem vált a politikai korrektség túszává, hanem kibontakozva az igazi kérdésekről, a külpolitikáról és a nemzeti biztonságról tudott szólni. Itt viszont a nagy összecsapás - Trump szerencséjére, bár úgy tűnik, egyelőre nincs mitől félteni - nem körülötte forgott, hanem három első ciklusos szenátor (Ted Cruz, Marco Rubio és Rand Paul) között zajlott, akiket korábban a republikánusok nagy reménységeként aposztrofáltak, ám eddig nem muzsikáltak jól a kampányban. A derültségről a magyar származású korábbi New York-i kormányzó, George Pataki gondoskodott: Trump muszlimi beutazási tilalmát kommentálva ugyanis megelőlegezte neki a győzelmet, amikor úgy fogalmazott, hogy „ez egyike annak a sok abszurd dolognak, amit ez az elnök mondott”. Nem sokkal később ugyanakkor leszögezte, hogy a vezető republikánus és a demokrata aspiránsok nem alkalmasak főparancsnoknak. Hillary Clinton nem nevezi nevén az Iszlám Államot, és folyamatosan hazudott az amerikai népnek... Donald Trump folyamatosan démonizálja és lealázza amerikaiak millióit. Egyikük sem való amerikai elnöknek - mondta Pataki. KÉRDÉSES KÖLTSÉGVETÉS. Az utóbbi években felvett szokásához híven az amerikai törvényhozás újfent a határidőkkel játszik, amikor a költségvetésről van szó: miután a múlt héten már kaptak néhány napi haladékot a kormányzat leállásának elkerülését lehetővé tevő lépésre, az újabb, tegnapi határidőt is vészesen megközelítették Alapvetően két törvényről van szó, az 1100 milliárd dolláros szövetségi költségvetésről, amely a 2016-os választási évet fedi le, illetve olyan adókedvezmények meghosszabbításáról, amelyek a következő tíz évben mintegy 750 milliárd dollárral többet hagynak a cégek és az alacsony jövedelműek zsebében. A megállapodás elhúzódását annak a számlájára lehet írni, hogy a republikánusok felfüggesztenék az Obamakormányzat Szíriai menekültek befogadását célzó intézkedését, néhány környezetvédelmi lépést, illetve a nyugdíjalapok pénzügyi tanácsadóira vonatkozó szabályzók szigorítását. Hasonlóképpen elsősorban a republikánusok szeretnék elérni a kormányzat álláspontjával szemben, hogy feloldják a negyven éve érvényben lévő olajexport-tilalmat illetve a pártok által szövetségi tisztségre pályázók kampányaira fordítható összeg korlátozását A demokraták olyan ügyekkel alkudoznak, mint a gyermekek után járó adókedvezmények, a lőfegyverekkel elkövetett bűncselekmények kutatásának szövetségi finanszírozása. Az biztos, hogy az Egyesült Államok legnagyobb hosszú távú problémája, a deficit és az államadósság növekedése továbbra is megoldatlan. Október és november folyamán a bevételek 2,9 százalékkal nőttek, ami a munkanélküliség csökkenését mutatja, ugyanakkor a kiadások 5,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest (Z. G.) Továbbra sem találnak fogást Trumpon ellenfelei fotó: europress/afp/robynbeck rrf » Ponta Kínában bukkant fel A volt román kormányfő ázsiai rakományokkal teli hajókat szeretne látni a Dunán Folytatás az 1. oldalról A Fekete-tenger regionális projekt célja, hogy támogassa a kínai termékek Nyugat-Európába szállítását, méghozzá a Dunán keresztül - felelte lapunknak Ponta, amikor új agytrösztjének részleteiről kérdeztük. A román exkormányfő kifejtette, a program célja, hogy a Feketetengeren kiépítse az infrastrukturális hátteret ahhoz, hogy a kínai árukat szállító hajók a román kikötőkön keresztül a Dunán jussanak el Nyugat-Európába. Reggel tartott beszédében még nem árult el részleteket terveiről, hangsúlyozta viszont a kínai tőkében rejlő lehetőségeket. Hozzátette, szeretné, ha egyszer a Budapest-Belgrád vasútvonal mellett a Bukarest-Belgrád vasút is a tervezőasztalra kerülne. Ponta ötlete nem új keletű. Lapunk tavaly decemberben helyszíni riportban számolt be arról, hogy román agytrösztök keményen lobbiznak a Fekete-tenger kikötőin keresztül vezető, új - ám lényegesen lassabb haladást biztosító - kínai Selyemút kiépítéséért. A Kínát a nyugati piacokkal összekötő gigaberuházás így Romániában lépne be a kontinensre, ezzel az ország Európában páratlan mértékű tőkére tehetne szert. Tavaly a Bukarestben bejegyzett, de erős német politikai kapcsolatokkal rendelkező Eurisc Alapítvány kutatói érkeztek Pekingbe. A kínai félnek készült összeállításaikból kiderült, a román elképzelés az Európai Unió égisze alatt meghirdetett Duna-stratégiában rejlő lehetőségre alapoz. Az anyag felhívta a figyelmet továbbá, hogy a Galaci kikötőtől Kína nemcsak a nyugati piacokat, de Moldovát és Ukrajnát is elérheti - itt ugyanis az ázsiai országnak komoly mezőgazdasági érdekei vannak, a román tervezet támogatásával ezért az ázsiai ország ebben a térségben is növelheti kereskedelmét. Ezért a dunai hajózást megvalósító beruházás komolyan gyengíthetné a meglévő, ám kínai háttérrel felújítandó Budapest-Belgrád vasútvonal pozícióját. Az, hogy a magyar fél most novemberben aláírta a kormányközi szerződést a felújításáról a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság elnökével, még nem jelenti azt, hogy Kína nem gondolkodna egy másik, kiegészítő infrastrukturális megoldáson is. Tegnap éppen ezért a Victor Pontéval folytatott beszélgetésünkkor megemlítettük, ambíciói magyar érdekeket sértenek. A politikus azonban nyugtató mosolylyal válaszolt, s úgy vélte, egyszer a magyar kormánynak is be kell látnia, hogy a Fekete-tenger regionális projekttel mindhárom fél sokat nyerhet. A román terv alapvető szépséghibája, hogy Athén kikötője, Pireusz kínai többségi tulajdonban van, és korábbi tervek alapján ez az európai bejárat jelentené Kína erős gazdasági hídfőállását nyugati irányba. Ráadásul Pireusz és az előkészítési fázisban lévő Belgrád-Budapest nagysebességű vasútvonal szerves egységet képezne a logisztikai útvonalban. Nem utolsósorban gyorsabb eljutást biztosítana a kínai termékeknek és nyersanyagoknak Európa belsejébe, mint a dunai hajóútvonal. - Na, abba nehogy belekeverjen -ezt már a Paks II. építésével kapcsolatban feltett kérdésünkre válaszolta Ponta. Románia ugyanis kínai tőkéből épít atomerőművet. A mintegy ötmilliárd dollár értékű beruházás Paks II.-höz hasonlóan Brüsszelben is felvetett kérdéseket. Ponta szerint azonban a Paks II. „egy másik üzlet”, és a beruházás részleteinek titkosítását elrendelő kormánydöntést nem is kívánta kommentálni. Elmondta, többéves egyezkedés árán, de az Európai Bizottság meggyőződött a Ponta által korábban kezdeményezett beruházás tisztaságáról, ehhez azonban Bukarest biztosította a program átláthatóságát. A kínai tőkéből épülő romániai atomerőmű pedig szintén szembemehet a magyar érdekekkel. A volt miniszterelnök ugyanis jelezte, a beruházás regionális szintű áramellátást tesz lehetővé, vagyis hasonlóan Paks II. ambícióihoz, nem csak a belföldi piacra termelnek majd vele. Fontos kapu a pireuszi kikötő