Magyar Nemzet, 2015. december (78. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-04 / 284. szám

­ A SZERENCSEJÁTÉK ZRT. TÁJÉKOZTATÓJA A 49. játékheti SKANDINÁVLOTTÓ-számsorsoláson, valamint a KENÓ és a PUTTÓ (1,2,3 nap) játékban az egy nyerőosztályban 200 000 forint feletti nyertes sorsjegyek átvételi igazolás sorszá­mainak szám­jegyzéke. A Puttó játék L nyerőosztályában, valamint ugyanazon átvételi igazolással magasabb sorszámú nyerőosztályban is nagy nyereményeket elért nyertes szelvények átvételi igazolás sorszámai mellett a 7 jegyű nyomdai sorszám kerül feltüntetésre. Az átvételi igazolás sorszám után J" jellel feltüntetett Sz­ám kombinációs szelvényen elért nagynye­­remény-darabszámot is jelölhet. A játékos, ha saját megállapítása szerint sorsjegye - egy nyerőosztályban - 200 000 forint feletti nyereményre jogosult, és sorsjegyének átvételi igazolás sorszáma a számjegyzékben nem szerepel, nyereményigényét óvás útján érvényesítheti. Az óvás benyújtásához szükséges formanyomtatvány valamennyi lottózóban és átvevőhelyen díjta­lanul kapható. A közölt nyereményösszegek a személyi jövedelemadó levonása után kifizetésre kerülő, nettó nyereményösszegek. SKANDINÁV LOTTÓ Nyerőszámok: Első számsorsolás: 3,8,12,14,20,31,32 Második számsorsolás: 9,10,12,17,18, 30,32 7 találatos 0 db nyereménye: 0 Ft 6 találatos 64 db nyereménye: 325 055 Ft 5 találatos 2 814 db nyereménye: 7 395 Ft 4 találatos 47 024 db nyereménye: 1 295 Ft 6 TALÁLATOS SORSJEGYEK Sorsjegyek átvételi igazolás sorszámai: 40 6517 03 20010126 40 6542 03 20049388 40 6544 03 20092806 40652203 20072456 40654303 20002368 40 6544 03 20093351 40652503 20040130 40­654303 20022962 406544 03 20099371 40652903 30024662 406543 03 20027553 40 6544 03 20107563 40 6538 03 20014471 40 6543 03 20029903 40 6544 03 20122175 40 6538 03 20020694 40 6543 03 20034788 40 6544 03 20127316 40 6539 03 20008847 40 6543 03 20058842 40 6544 03 20141932 40 6539 03 20012191 40 6543 03 20062794 40 6544 03 20151311 40 6539 03 20022852 40 6543 03 20079406 40 6544 03 20153214 40 6539 03­ 20024040 40 6543 03 20086989 40 6544 03 20155036 40 6539 03 20037497 406543 03 20089059 406544 03 20155668 40 6539 03 20038578 406543 03 20089068 406544 03 20163548 406540 03 20005553 406544 03 20007167 406544 03 20170518 40­6540 03 20015160 40 6544 03 20013125 40 6544 03 20173332­3 40 6540 03 20022457 40 6544 03 20029805 40 6544 03 20180911 40 6540 03 20022698 40 6544 03 20055620 40 6544 03 20202413 40 6542 03 20002133 40 6544 03 20062163 40 6544 03 20204184­­3 40 6542 03 20021845 40 6544 03 20069745 40 6544 03 20206090 40 6542 03 20027273 40 6544 03 20083184 406544 03 20220811 40 6542 03 20033589 406544 03 20084840 40 6544 03 20220930 K­ENÓ Nagy nyereményt elért sorsjegy átvételi igazolás sorszáma: 40 6543 09 20018367 P UTT0 Nagy nyereményt elért sorsjegyek átvételi igazolás sorszámai: 40 6542 34 20011764 40 6543 34 20074920 40 6543 34 20068149 40 6542 34 20011436­­ 40 6544 34 20043905 Budapest, 2015. december 3. SZERENCSEJÁTÉK ZRT. játékrendszerosztály ­ Száz kilométernyi védelem sem elég Vesna Györkös Znidar: Év végéig csak Szlovénia 300 ezer migránst enged át Nyugat felé • További kerítésszakaszok jöhetnek Tegnap megszűnt a Magyarországról Szlovéniába belépők - ok­tóberben ideiglenesen bevezetett - ellenőrzése, a szomszéd or­szág hatóságai a keletről érkező migránsokat vonattal szállítják Ausztriába. Úgy tűnik, alábbhagyott a migrációs nyomás. Ám ez csak a látszat. Mint lapunknak Vesna Györkös Znidar szlovén belügyminiszter elmondta, az ország Horvátország felé eső dobovai átkelőhelyére migránsok hatalmas és nem szűnő árada­ta zúdul, és még akkor is emberfeletti munka az érkezők töme­geinek fogadása, ha december legelején már csak kétezren jöttek naponta, ellentétben a novemberi napi hatezerrel. A kétmilliós alpesi országba tegnap délig 285 726 menedékkérő érkezett. Ili Kuthi áron___________________ H­ ány határátkelőn keresztül jönnek a migránsok?­­ Pillanatnyilag csak a dobovai átkelőn lépnek be az országba. De tudni kell, hogy országunknak így sincs elegendő kapacitása ekkora tömeg elszállásolására, különösen a téli időszakban. A kormány ezért nagy erőfeszítésekkel próbál több fűtött helyiséget biztosítani, hogy a hideg időben még több embernek lehessen átmeneti menedéket nyúj­tani. Hat befogadóállomás műkö­dik a határ mentén, ahol mintegy 9500 migránst tudunk fogadni. - Mi zajlik a horvát-szlovén ha­táron, milyen menekültügyi eljárás van érvényben? - Amellett, hogy mindig hang­súlyozzuk a helyzet humanitárius oldalát, a biztonsági szempontokat is szem előtt tartottuk. Szlovénia tranzitország, és a schengeni határ őrzője, ami nehéz helyzetbe hozza országunkat. A rendőrség minden migránst regisztrál, és lekérdezi őket a bűnügyi nyilvántartásban, amely a schengeni információs rendszert jelenti. Ezt mind a schen­geni külső határ védelme érdeké­ben tesszük.­­ Novemberben Szlovénia beje­lentette, hogy a gazdasági migrán­sokat visszafordítja határától, és csak az Irakból, Afganisztánból és Szíriából érkezőket fogadja. Ennek a menetét hogy kell elképzelnünk? - A regisztráció során a rendőr­ség több adatbázist is igénybe vesz, és először is megállapítja az illető állampolgárságát. Ha az adott sze­mély háborús övezetből érkezik, a kiutasítás tilalmának elve lép élet­be, és menekültszállón helyezzük el őket. Hangsúlyozom, a kérelmeket és a körülményeket minden eset­ben egyedüeg bírálja el a hatóság. A közelmúltban azonban megnöve­kedett azoknak a száma, akikről a rendőrség okkal feltételezi, hogy gazdasági bevándorlók. Ezért aztán az uniós szabályok és a Horvátor­szággal érvényben lévő kétoldalú megállapodás értelmében a szlovén rendőrség bejelentette, hogy gazda­sági bevándorlók egy csoportját ki­toloncolja az országból Horvátor­szág irányába. A horvátok azonban megtagadták a befogadásukat.­­ November 19-én az ország 160 marokkói állampolgár Horvátor­szágba történő visszatoloncolását jelentette be, de a horvátok vissza­fordították őket. Mit tesz Szlovénia az ilyen esetek megelőzésére? - Minden országgal kulcsfon­tosságú az együttműködés a migrá­ciós nyomást illetően. Akkor, két hete összehívtam a nyugat-balkáni migrációs útvonalon fekvő orszá­gok (Görögország, Macedónia, Szerbia és Horvátország) belügy­minisztereit. Ezt nemsokára a rendőri vezetők találkozója fogja követni. Abban hiszek, hogy közös erőfeszítéssel és munkával úrrá tu­dunk lenni a nehéz helyzeten. Ami a marokkóiakat illeti, Horvátország továbbra sem­ fogadja el rá eső fele­lősségét, és visszadobta őket. - Bevezette már Szlovénia az ujjlenyomatvételt? Hány ilyen állo­más működik? - Ez a rendőrség személyi állo­mányának és technikai felszereltsé­gének a függvénye. A hatóság in­kább azokra a személyekre kon­centrál, akik biztonsági kockázatot jelentenek, és adataikat megosztott adatbázisokba töltjük fel. Eddig 35 ezer ujjlenyomatot vettünk. - Melyek az idegenrendészeti prioritásaik a közrend fenntartása szempontjából, továbbá van-e terv arra, hogy az eddig megépült határ­kerítést meghosszabbítsák? - Szeptember közepe óta 281 ezer migráns lépte át a határt, ami majdnem kiteszi az ország lakossá­gának 12 százalékát; ez rendkívüli terhet jelent. A közelmúltig szerve­zetlen módon, szétszórtan érkeztek az emberek Horvátországból. Élet­­veszélyes volt, hogy veszélyes he­lyeken gyalogoltak, és persze az is, hogy teljesen szervezetlenül. A rendőröknek össze kellett terelni­ük az érkezőket, hogy a befogadó­állomásokra jussanak. A határaka­dály emelése mellett azért dön­töttünk, mert a migránsok kezelé­sét, a lakosság és a schengeni határ védelmét egyszerre kell megoldani. A helyzetet folyamatosan értékel­jük, és ha szükséges, további lépé­seket teszünk. - A migrációs krízis eddig meny­nyibe került az országnak? Kért már Szlovénia plusztámogatást az Euró­pai Uniótól? - Szeptember közepétől szá­mítva november 9-ig bezárólag hatmillió euró felett járunk. Az Eu­rópai Bizottság 10 millió eurós többlettámogatást szavazott meg, és számos tagállam küldött szak­embereket és eszközöket, amiért nagyon hálásak vagyunk. Emellett azért ne feledjük el, hogy a migrá­ciós krízis közös kihívás. Össze­hangolt cselekvés szükséges min­den EU-tagország, a nyugat-bal­káni államok és Törökország rész­vételével. Ez létfontosságú ahhoz, hogyha azt szeretnénk, hogy sike­resen oldjuk meg a válságot. Vesna Györkös Znidar Éjszakai jelenet katonákkal és migránsokkal a szlovén-osztrák határon FOTÓ: EUROPRESS/afp/rene­gomol 1 16 1 Magyar Nemzet • 1Külföld 2015. december 4.­ péntek ­ Nemcsak az egyes tagorszá­gok között van véleménykü­lönbség, de az Európai Unió vezetése sem egységes a mig­rációs hullám kezelését illető­en. Mi sem jelzi ezt jobban, mint hogy Donald Tusk, az Európai Tanács lengyel elnöke tegnap kemény hangvételű in­terjúban bírálta a brüsszeli politikát, de Angela Merkel német kancellárt sem kímélte. II László Dávid__________________ N­ agyon nem tetszik az unió migrációs politikája Donald Tusknak, legalábbis úgy tűnik ab­ból az interjúból, amit az Európai Tanács (az EU állam- és kormány­főit tömörítő testülete) elnöke öt vezető európai médiumnak adott. Az elmondottak alapján a lengyel politikusnak szinte mindennel gondja van, Merkel nyitott ajtók politikájától kezdve a kvótarend­szeren át a biztonságpolitikai kér­désekig. Az interjút például éppen Merkel egyik korábbi kijelentésére utalva rögtön azzal kezdte: nagyon veszélyes az a gondolat, miszerint a migrációs hullám túl nagy ah­hoz, hogy meg lehessen állítani. Tusk szerint nagyon is meg kell ezt tenni, hiszen sem Európa, sem Né­metország nem kész arra, hogy ek­kora tömeget befogadjon. Ráadá­sul úgy látszik, hogy a Berlinből sokat szorgalmazott kvótarend­szerben még maga az Európai Ta­nács elnöke sem hisz, ugyanis azt nyilatkozta, hogy megérti azokat az országokat, amelyek szkeptiku­sak egy állandó és kötelező mecha­nizmussal szemben. Ennek kap­csán rámutatott arra is, hogy nem feltétlenül a kvótarendszer párto­lói vannak többségben, és kifogá­saik nem csupán a közép- és kelet­európai tagállamoknak vannak. Úgy vélte, az európai országok sokkal szolidárisabbak lennének, hogyha azt látnák, hogy Európa képes megvédeni külső határait, vagyis csökkenteni a migránsok számát. Tusk leszámolt azzal a mí­tosszal is, miszerint az Európát el­lepő migránsok a háború elől me­nekülő szíriaiak lennének, szerinte ugyanis mindössze 28-30 százalé­kuk igen menekült, ezért a többie­ket egyszerűen vissza kellene for­dítani. A korábbi lengyel minisz­terelnök ugyanakkor nem csupán kritikáit osztogatta be kézzel, de megoldási javaslatokkal is előállt. Tusk egyértelművé tette, hogy a migráció, nem választható el a biz­tonságtól, ezért a schengeni övezet külső határainak védelmét szor­galmazta, felismerve, hogy jelen­leg túl könnyű bejutni Európába. A politikus a „mini-Schengen” öt­letét, azaz a belső határok nagy ré­szének (Svédország, Németország, Belgium, Ausztria és Hollandia ki­vételével) visszaállítását is elvetet­te, mondván, ez valójában a schengeni rendszer végét jelente­né. Tusk szerint az sem elengedő, hogy egy emberre összesen annyi időt szánnak a hatóságok, amíg le­veszik az ujjlenyomatát. Úgy vélte, a biztonsági problémák megoldá­sára akár az uniós törvények által biztosított 18 hónapra is vissza kellene tartani a migránsokat, míg át nem világítják őket. Egyre gyakoribbak egyébként azok a hangok, amelyek a külső határok védelmének megerősítése helyett inkább a belső határokat zárnák le, még ha időszakosan is. A Financial Times információi szerint az EU-s belügyminiszterek mai, brüsszeli találkozóján az is szóba kerülhet, hogy két évre fel­függesszék a schengeni rendszert. A drasztikus lépéssel a kötelessé­geit elmulasztó Görögországot kényszerítenek rá arra, hogy kérje Brüsszel segítségét a menekültvál­ság megoldásában. Egyes vélemé­nyek szerint ugyanakkor a cél el­éréséhez elegendő lenne a görögö­ket kizárni a rendszerből. ■ Tusk is nekiment Brüsszelnek Az Európai Tanács elnöke elégedetlen a migrációs válság uniós kezelésével Tusk az egyik rendkívüli csúcstalálkozón FOTÓ: EUROPRESS/AFP/PATRICK HERTZOG

Next