Magyar Nemzet, 2016. március (79. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-01 / 51. szám
Magyar Nemzet - Belfor 2016. március 1., kedd Felmérték a tanulók képességeit Sok helyen kiürültek az iskolapadok Egyes intézményekben a diákok hetven százaléka tiltakozott otthon maradásával A miskolci Herman Ottó Gimnázium tanulóinak 75, a közoktatási rendszer problémái ellen szintén erőteljesen tiltakozó budapesti Teleki Blanka Gimnázium diákjainak 54 százaléka nem ment tegnap iskolába. Országosan - egy nem reprezentatív felmérés szerint - hetven százalék lehetett a távol maradók aránya, bár pontos és hivatalos adatok nincsenek. A „Nem leszek suliban” mozgalom kezdeményezője, Puskás Krisztina közölte, további megmozdulásokat terveznek, elkezdték egy szülőkből álló országos hálózat kiépítését. A Huttfer Marianna_____________ Több ezer gyerek nem ment iskolába tegnap a „Nem leszek suliban” mozgalom miatt. A Facebookon szerveződő, 34 ezer csatlakozót felmutató akció lényege az volt: a szülők nem engedik iskolába gyermekeiket, hogy ezzel fejezzék ki szolidaritásukat a pedagógusokkal, és tiltakozásukat a jelenlegi közoktatási rendszer ellen. Hogy országszerte pontosan hány diák töltötte iskolán kívül a hétfőt, arra pontos számot írni nehéz lenne, már csak azért is, mert tombol az influenza az országban, így a hiányzás nem feltétlenül jelent tiltakozást. Ám a „Nem leszek suliban” oldalán felbukkant beszámolók árulkodók: Baján volt olyan intézmény, ahol a 18 fős osztályból mindenki kihagyta a tanítást, Pécsett az egyik tizenkettedikesekből álló 32 fős osztályból mindössze négyen jelentek meg, de az egyik budapesti gimnázium tizedikes osztályában is csak 14 diák ment iskolába a 33-ból. A Kettős Mérce blog 250 osztályból származó, nem reprezentatív felmérése szerint 6788 diák közül hétfőn 1989 ment iskolába, tehát 70 százalékuk hiányzott. Hasonló volt az arány a pedagógustiltakozást kiváltó miskolci Herman Ottó Gimnáziumban is. Pilz Olivér, az iskola tanára és egyben a Tanítanék Mozgalom képviselője arról beszélt a Magyar Nemzetnek: náluk a diákok 75 százaléka hiányzott. Az ő osztályába például 36 gyermek jár, közülük mindössze heten voltak iskolában. A kezdeményezésről egyébként úgy vélekedik, a szülőknek túl sok más lehetőségük nincs, hogy kifejtsék véleményüket az oktatási rendszerről. Pilz nem hiszi, hogy a gyerekek felkészültségét ez az egy hiányzás befolyásolná. Azt viszont határozottan kijelentette: nem ők szervezték az akciót. Pont ezért a hozzájuk forduló szülőknek nem is adtak tanácsot, a gyerekek hiányzása mindenkinek a saját döntése kellett hogy legyen. Pukli István, a miskolciak tiltakozásához elsők közt csatlakozó budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója is arról beszélt: konganak a folyosók náluk. Az intézmény 562 tanulója közül 306-an maradtak otthon, tehát 54 százalék. Például az igazgató 30 fős osztályából mindössze egy gyerek volt iskolában. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Kük) azt válaszolta a 444.hu kérdésére, hogy ők nem tudják, hány gyerek hiányzott hétfőn az iskolából, mert nem feladatuk ezt számon tartani. Puskás Krisztina, a „Nem leszek suliban” mozgalom kezdeményezője a Magyar Nemzetnek azt mondta: az akció azért jutott eszébe, mert nagyobbik, hatodikos gyermekén maga is tapasztalta, hogy az oktatási rendszer rossz irányba megy. Mint mondta, ő „nem tüntetős fajta”, neki a paszszív ellenállás jutott eszébe, amire úgy látszik, sokaknak volt igényük. Puskás elégedett az eredménnyel, a visszajelzések alapján sokkal többen vettek részt az akcióban, mint ahogy azt előre jelezték. Palkovics László nyílt levele kapcsán - amelyben az oktatási államtitkár „károsnak és megosztónak” nevezte a kezdeményezést - úgy reagált: a jelenlegi oktatáspolitika sem vezet előre. Inkább a mostani rendszert tartja károsnak a gyerekekre, így a szülők feladata őket megvédeni ettől. A szervező szerint a „Nem leszek suliban” mozgalom után is tervezik folytatni a tiltakozást, elkezdték egy szülőkből álló országos hálózat kiépítését. Ennek célja az lesz, hogy ők is valós javaslatokkal segítsék az oktatás fejlesztését. A munkába azokat a szülőket is szeretnék bevonni, akik nem értettek egyet azzal, hogy ne menjen iskolába a gyerekük, illetve számítanak a Civil Közoktatási Platform szakembereire is. Hoffmann Rózsa volt közoktatási államtitkár Facebook-oldalán azon tűnődött: a tiltakozó szülők vajon azt szeretnék-e, hogy a gyermekeik a „magyar kultúra értékeit becsülni tudó ifjakká váljanak”, vagy „csekély műveltségű, befolyásolható emberekké”. A KDNP-s politikus tegnap SMS-ben kifejtette, a gyerekek iskolától való távoltartását elsősorban pedagógiai okok miatt nem tartja jó kezdeményezésnek. Szerinte például üzenheti az okokat nem értő gyerekeknek, hogy az iskola nem fontos, relativizálhatja a munkát, a kötelesség teljesítését, de a hiányzás vagy nem hiányzás kérdése miatt nemkívánatos, súlyos konfliktusok is keletkezhetnek a gyerekek között. Sokan szolidaritásuk jeleként kockás ingben mentek iskolába fotó: béres attila HÍRÖSSZEFOGLALÓ E ltérő mértékben fejlődnek a matematikai képességek, de a szövegértésben egyenletesebb a diákok teljesítménye - derült ki az Oktatási Hivatal (OH) adataiból. E szerint a tanulók matematikai képességei a 6.-ról a 8. évfolyamra jelentős mértékben fejlődnek, míg 8.-ról a 10. osztályra kisebb mértékű az előrelépés. Legalábbis ez látszik a tavalyi kompetenciamérés adataiból, amelynek iskolai és tanulói eredményeit tegnap közölte a hivatal. Megállapították, hogy a tanulók szövegértési képességei 6.-tól 10. évfolyamig egyenletesebben fejlődnek. Ugyanakkor azt is jelezték, a matematika- és a szövegértés-eredmények egymással nem vethetők össze. Az összegzés szerint 2008 óta nincs jelentősebb változás az országos átlageredményben matematikából, csak kisebb ingadozások figyelhetők meg. Hasonló a helyzet az országos átlageredményeket tekintve szövegértés terén, itt is csak kisebb elmozdulások tapasztalhatók. A 2015-ös országos kompetenciamérést közel 4500 iskola csaknem 250 ezer tanulója írta meg a 6., a 8. és a 10. osztályban. A szövegértésteszthez 7-15 kérdés tartozik. Ezek azt vizsgálják, hogy milyen mértékben értette meg a tanuló az elolvasottakat, például vissza tud-e keresni információkat, képes-e felismerni összefüggéseket, tudja-e azokat értelmezni. A matematikatesztnél azt vették górcső alá, hogyan képesek a tanulók a mindennapi életben használni az iskolában tanultakat. A bemutatott szituációk többnyire életszerűek, egy feladathoz 1-4 kérdés tartozik, amelyek rendszerint egyre nehezebbek. A kérdések között vannak viszonylag egyszerű, könnyen átlátható, egy lépésben megoldható feladatok és vannak hosszabb számításokat igénylők, továbbá olyanok is, amelyek önálló matematikai módszer leírását kérik. Az Oktatási Hivatal honlapján elérhető eredményekből egyebek közt képet kaphatnak a szülők az egyes iskolák jellemzőiről. KORRUPCIÓS KOCKÁZAT. Az Állami Számvevőszék 2015-ös integritásfelmérése szerint a felsőoktatási intézménycsoportban a legmagasabb a korrupciós veszélyeztetettséget növelő tényezők szintje a közszféra összes intézménycsoportja közül. A magas indexérték oka a kiemelkedő részvételi arány a közbeszerzésekben, illetve az európai uniós pályázatokban, továbbá hogy az elmúlt három évben minden felsőoktatási intézmény hasznosította valamelyik ingatlanját. (MTI) Közlemény A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja, és azt állapítja meg, hogy az alperes az általa kiadott Magyar Nemzet napilap 2013. október 9. napján megjelent számában az „Újabb idősek otthona került gyanúba” című cikkben annak valótlan híresztelésével, hogy három bankszámla nyomtalan eltűnése összefüggésbe hozható a szeretetotthon egyik lakójának szellemi leépülésével, azt a hamis látszatot keltette, hogy a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség felperes által fenntartott szeretetotthonban viszszaélések történtek, megsértette a felperes jó hírnevét. BEZÁRATNÁK A KUKÉTA.Nem leszek suliban a kezdeményezés a politikusokat is megmozgatta. Az MSZP-s Hiller István arról beszélt egyetértenek a szülőkkel, a gyermeket a középpontba állító új közoktatási törvényre van szükség, a Kliket pedig meg kell szüntetni. A DK politikusa, Niedermüller Péter szerint a Fideszpökhendi párbeszéd-képtelensége vezetett ahhoz, hogy ma már nemcsak a tanároknak és a diákoknak, hanem a szülőknek is tiltakozniuk kell a közoktatás tönkretétele ellen. A párt felszólította a kormányt, ismerje be oktatáspolitikájának kudarcát, és azonnali hatállyal szüntesse meg a Kliket A mozgalomra a Fidesz úgy reagált a gyermekeket és a pedagógusokat nem lenne szabad felhasználni politikai akciókhoz, mint azt a szocialisták teszik. Hangsúlyozták, a pedagógusok ma minden támogatást megkapnak a kormánytól, béremelésükre eddig 234 milliárd forintot fordítottak, és a javaslataikat szem előtt tartva megkezdődik a Klik átalakítása. A Jobbik képviselője, Dúró Dóra lapunknak úgy nyilatkozott pártjuk szerint jogos a tiltakozás és a felháborodás mind a szülők, mind a tanárok részéről, de nem tartják szerencsésnek a gyerekeket bármilyen módon belekeverni az ügybe. Ikotity István, az LMP képviselője úgy vélte, a pedagógusok, a szülők és a diákok határozott kiállása hozhat érdemi javulást az oktatásban, a kormány ugyanis csak úgy tesz, mintha meghallgatná a problémákat, de érdemi lépésekre nem hajlandó. A PM csatlakozott aNem leszek suliban' mozgalomhoz, mert szerintük ma Magyarországon a tanárok és a szülők kezdeményezése adhat érdemi viszszajelzést a közoktatási rendszernek (MN) Már a héten kezdődnek a kilakoltatások A végrehajtói kar szerint nem várható lakáskiürítési hullám • Tizenötezer ingatlan vár árverezésre Mától nem védi a kilakoltatási moratórium azokat az adósokat, akik ellen tartozásuk miatt végrehajtási eljárás indult, vagy már el is árverezték az ingatlanukat. Bár a korábbi hírek arról szóltak, hogy tízezrek kerülhetnek utcára, a végrehajtói kar becslései szerint az idén várható kilakoltatások száma nem éri el az ezret. Ugyanakkor a szervezet elnöke közölte: már a héten végrehajtanak akár több lakáskiürítést is. Március elsejével, azaz a mai nappal lejárt a téli kilakoltatási moratórium, ami azt jelenti, hogy a végrehajtási eljárás alatt álló ingatlanokat már nem kell lakottan értékesíteni, hanem az utcára lehet tenni az adósokat. A nem devizahiteles - hanem például közműtartozások miatt bajba került adósok december elseje óta élveztek védelmet, a devizaügyletek miatt adósságcsapdába kerültekre viszont már régebb óta vonatkozott a moratórium. Utóbbi kört a rájuk vonatkozó speciális devizahiteles jogszabályok miatt nem lehetett kilakoltatni, ám ennek is vége. Bár a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi adatai szerint a devizahiteles-törvények alapján 210 ezer végrehajtási ügyet függesztettek fel, a szervezet elnöke szerint nem várható kilakoltatási hullám. Schadl György lapunk kérdésére elmondta, becsléseik szerint körülbelül 600 lakáskiürítés várható idén, ami a korábbi évekhez képes nem nevezhető kirívónak. Mint mondta, 2012-ben 700 lakóingatlant adtak birtokba a sikeres árveréseket követően, 2013-ban ez a szám 550-re csökkent, majd 2014- ben moratórium volt érvényben, tavaly pedig a tilalom részleges feloldása után ismét körülbelül 600 ingatlankiürítést végeztek. A kar elnöke szerint egyebek között azért nem várható kilakoltatási dömping, mert az önálló bírósági végrehajtók számos esetben tárgyalásokat folytatnak a pénzintézetekkel, mert a banki elszámolások miatt problémássá váltak az eljárások. Ugyanis - tette hozzá - az elszámolások után sok esetben nem egyezik a bank követelése a közjegyzői okiratban foglalt összeggel, ha pedig nagyobb a tartozás, a végrehajtó nem intézkedhet. Schadl György elmondta, a moratórium lejártát követő első hónapokban lesz több a kilakoltatás, majd arra számít, hogy mérséklődik a lakáskiürítések száma. Kérdésünkre elmondta, egészen biztos, hogy már ezen a héten lesz kilakoltatás, akár több is. A köztestület honlapja szerint egyébként közel 15 ezer ingatlan vár árverezésre. Ezek közül körülbelül 3500 ingatlant már megpróbáltak elárverezni egyszer vagy kétszer, azonban sikertelen volt a licitálás. A legtöbb ingatlant viszont - csaknem 12 ezret - már harmadik alkalommal tűzték ki árverése. Utóbbi adat pedig arra utal, hogy nem kapkodnak a vevők végrehajtás alá került ingatlanok után. ■ SIKERTELEN ADÓSMENTÉS. Szakértők szerint a kilakoltatási moratórium lejárta meghozhatja az adósok kedvét a családi csődvédelem igénylésére. Az eddig teljes kudarcba fulladt intézkedésre a legutóbbi adatok szerint alig kétszázan jelentkeztek, noha a jegybank és a bankszövetség több tízezerre becsülte azok számát, akik várhatóan jelentkeznek majd a magáncsődre. Az intézkedésre ráadásul 626 millió költött az állam. (H. Cs. L.) Egy kilakoltatás előtt álló ház lakója a Ferencvárosban 2015 novemberében FOTÓ: SZÉKELYHÍDI BALÁZS