Magyar Nemzet, 2016. április (79. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-01 / 76. szám

Polgári n­a­p­i­l­a­p LXXIX. évfolyam, 76. szám 1. kiadás • 2016. április 1., péntek www.mno.hu Ára: 195 forint Előfizetőknek: 118 forint Főszerkesztő: D. Horváth Gábor • Főszerkesztő-helyettes: Szerető Szabolcs • Lapszerkesztő:­­ György Zsombor, Németh Erika, Szilágyi Richárd • Szerkesztőség és kiadó: 1089 Budapest, Üllői ! A­lapította P­e­t­h­ő S­­á­n­d­o hirdetes@magyarnemzet.hu; apró (1) 216-8817, e-mail: apro@magyarnemzet.hu • Terjesztés: (1) 476-2176, (1) 476-2113, e-mail: terjesztes@magyarnemzet.hu • Telefonos ügyfélszolgálat: (1) 814-- tagja. pót egrendelhető @ hirlapelofizetes@posta.­ 06-40/565-656 • A kézbesítéssel kapcsolatos reklamációkat a 06-40/565-656-os számon és a hirlap@posta.hu e-mail címen tudjuk fogadni. Előfizetési díj egy hónapra 2990 forint, negyedévre 0 forint, egy évre 35 880 forint. • Nyomtatás: Mediaworks Kiadó és Nyom- Bertalan László nyomdaigazgató • Országos kiadás ISSN: 0237-3793­­ szerkesztette: Szerető Szabolcs------m--------~~ inr fal. Az Országos Bíró­sági Hivatal egyik vezetője lehet a vitatott múltú Cserni János. 85 éves korában elhunyt az Egye­sült Államokban Kren­­csey Marianne színésznő. GAZDASÁG Szabotálták a kor­mánypárti képvi­selők a letelepedési köt­vények vizsgálatát. 770237 379057 ■ ■■ A hágai nemzet­közi törvényszék felmentette a vádak alól Vojislav Seseljt. Előny az állami gázcégeknek Miután a lakossági földgázpiacról majdnem az összes külföldi cég kiszorult, és szinte csak az állam maradt a piacon, 53 százalékkal megemelik a la­kosságot ellátó földgázszolgál­tatók árrését. - Fontos azon­ban, hogy ebből a lakosság semmit nem érez - hívta fel a figyelmet az Index. Vagyis az olcsóbb gázból származó elő­nyöket nem a fogyasztóknak, hanem a szolgáltatóknak en­gedik át. (MN) Ismeretlen gépek bombáztak Egyelőre azonosítatlan repülőgé­pek csapásokat hajtottak végre Damaszkusztól keletre, egy is­kola és egy kórház közelében lévő célpontok ellen, a táma­dásnak legalább 23 halottja van. Az orosz-amerikai közve­títéssel tető alá hozott tűzszü­net alatt ez az egyik legtöbb ci­vil áldozatot követelő incidens. Kormányzati források szerint az al-Kaidához köthető ár-­­Nuszra Front hajt végre műve­leteket a térségben. (MTI) Robbantás Diyarbakirban Gépkocsiba rejtett pokolgép rob­bant tegnap a főként kurdok lakta délkelet-törökországi Diyarbakir városban egy rendőröket szállító kisbusz mellett. Hét rendőr meghalt, további 27 személy megsebe­sült, köztük 14 civil. Törökor­szág délkeleti részében két és fél évi fegyverszünet után 2015 júliusában újultak ki a harcok a kurd milíciák és a biztonsági erők között, eddig a biztonsági erők 355 tagja vesztette életét. (MTI) HMM«» Elhunyt a Nobel-díjas Kertész Imre MN-ÖSSZEÁLLÍTÁS N­éhány órával halálának híre után nehéz a jelentőségét mél­tatni. Összegzés helyett most maka­csul egyetlen kérdés jár a fejemben: szerettük-e eléggé? - teszi fel bú­csúztató írásában, lapunk mai ve­zércikkében a költői kérdést Kör­­mendy Zsuzsanna Kertész Imrével kapcsolatban. Az első és eddig egyetlen magyar irodalmi Nobel­­díjas írót hosszú betegség után csü­törtökön hajnali négy órakor ottho­nában érte a halál. A legmagasabb irodalmi kitüntetést 2002-ben ve­hette át Sorstalanság című regényé­ért, amelynek megjelenéséhez rö­gös út vezetett a Kádár-korban. Vé­gül 1975-ben kiadták, de a rend­szerváltásig tulajdonképpen alig volt visszhangja. A holokausztre­­gény jelentőségét tovább növeli, hogy szerzője szerint nem csupán a vészkorszakról, hanem bizonyos értelemben a Kádár-korról is szól. Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. 1944. június 30-án, tizennégy évesen Auschwitzba deportálták. Megjárta a buchenwaldi koncentrációs tá­bort, majd a lágerek felszabadítása után, 1945-ben hazatért Magyaror­szágra. 1955 és 1960 között keletke­zett írásai egy részét beépítette az 1960-tól 1973-ig készült első regé­nyébe, a Sorstalanságba. A nyolc­vanas években írói és műfordítói munkái jelentették megélhetését, a sikert csak az évtized második fele és a magyarországi rendszerváltás hozta meg számára. Lelkes fogadta­tásra talált német nyelvterületen, összegyűjtött művei 1999-ben a Rowohlt Kiadó gondozásában je­lentek meg. Számos írásával és nyilatkoza­tával, de tulajdonképpen egész életművével frissítette fel mind a holokausztról, mind a totalitárius diktatúrákról, mind pedig a de­mokráciáról folytatott diskurzuso­kat. Az életmű, ahogy Körmendy Zsuzsanna fogalmaz, „elmélyedés­sel elsajátítható, de semmilyen cso­port által ki nem sajátítható”. Leg­utóbb 2014-ben kavarta fel az álló­vizet, amikor átvette a Magyar Szent István-rendet. Az írót a Mag­vető Könyvkiadó és Budapest saját halottjának tekinti. Számos politi­kus fejezte ki részvétét és megren­dülését a halálhírrel kapcsolatban, amellyel azonnal kiemelten foglal­kozott a nemzetközi sajtó. Kertész Imre 87 évet élt. Isten nyugosztalja! Bővebben, a 6., vezércikk a 7. oldalon Kész a terrorellenes javaslat Büntetnék, aki titkosított kommunikációs szolgáltatást vesz igénybe II Katona Mariann___________ H­áborút hirdetne a­ kormány azokkal szemben, akik titkos kommunikációra lehetőséget adó szolgáltatásokat vesznek igénybe - legalábbis ez derül ki abból a javas­latcsomagból, amely a Belügymi­nisztérium IBM) tervezett terror­ellenes intézkedéseit tartalmazza. A Magyar Nemzet birtokába került dokumentum szerint a büntető tör­vénykönyvbe emelnék, hogy vétség miatt akár kétéves szabadságvesz­téssel is büntethető, aki „az infor­mációs társadalommal összefüggő olyan szolgáltatást vesz igénybe”, amely a felhasználók között „titko­sított kommunikációt biztosít”. Emellett a szolgáltatókra is igen szigorú szabályok vonatkoznának. A BM kötelezővé tenné számukra a titkos üzenetek tartalmához való hozzáférés biztosítását például a titkosszolgálatoknak. A szolgáltató­nak - ha megkeresik - el kellene árulnia még az ügyfél azonosító adatait és a regisztrációhoz hasz­nált IP-címét is. Amennyiben nem teszi meg, vétséget követ el, és szin­tén két évig terjedő szabadságvesz­téssel büntethető. Már Pintér Sándor belügymi­niszter is beszélt arról, hogy egyes szolgáltatók csatornáin folyó kom­munikációhoz a titkosszolgálatok nem tudnak hozzáférni. Ehhez ké­pest éppen egy erre szakosodott cég vehetett át innovációs díjat teg­nap a Parlamentben, mégpedig a Kövér László házelnök jelenlétében lezajlott díjátadón. A CryptTalk el­nevezésű hívástitkosító szolgálta­tás fejlesztéséért a Magyar Innová­ciós Szövetség Startup Innovációs Díjában részesült az Arenim Tech­nologies. [Kész...] Folytatás 3. oldalon . Homályban marad a királyi vizit? II Munkatársainktól_________ A kormány továbbra sem tud­ja pontosan meghatározni, hogy milyen jelleget öltött VI. Mohamed marokkói király nagy­szabású magyarországi program­ja, amelyről csak azután értesül­hetett a közvélemény, hogy a ven­dég és népes kísérete elhagyta az országot. Ez annál is inkább fur­csa, mert diplomáciai forrásból tegnap úgy értesültünk: Orbán Viktor miniszterelnök kétszer is kísérletet tett arra, hogy az észak­afrikai koronás fővel találkozzék. Először elutasítás volt a válasz, a második alkalommal pedig kide­rült, hogy az illusztris vendég már távozott. Nem szolgált újdonsággal a tegnapi kormányinfón Lázár Já­nos sem. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kérdésünkre úgy felelt: nem tudja, hogy voltak-e tárgyalások, ő csak azt tudja, hogy Magyarországot nagyon sokan szeretik. Mint fogalmazott, nem is ol­vasta az újságban, lehet, hogy nem is volt hivatalos találkozó. - Vannak olyan államfők, akik ti­tokban Magyarországra jönnek azért, hogy jól érezzék magukat - tette hozzá. Előzőleg a külügyi tárca az államfő hivatalához irá­nyította kérdésünket, ahol jelez­ték, nem ők látták vendégül a ki­rályt. Tegnap a minisztérium azt közölte, hogy a látogatást a ma­rokkói követség szervezte, ugyan­akkor „a magyar illetékes szervek az ilyenkor szükséges támogatást megadták”. Végső csapás a jegybanki titkolózásra __Hajdú PF.tf.r T­ovábbra is közpénz marad a Magyar Nemzeti Bank által a saját alapítványainak juttatott forrás, így annak felhasználását is kötelező a nyilvánosság elé tár­ni - ezt mondta ki az Alkotmány­­bíróság (AB) tegnapi határozatá­ban. Az alapítványi pénzek útjá­nak eltüntetését a kormány a jegybanktörvény módosításával igyekezett elérni, ám a jogsza­bályt Áder János köztársasági el­nök a testület elé utalta előzetes normakontrollt kérve. Mivel a bí­rák szerint a módosítás szembe­megy az alaptörvénnyel, nem léphet életbe. Az Alkotmánybíróság tegnap arról a törvénymódosításról is ha­tározott, amellyel a parlament bi­zonyos, a Magyar Posta gazdálko­dásával kapcsolatos adatok meg­ismerésének korlátozása mellett döntött. Ellentétben a jegybank­­törvénnyel, ebben az esetben a bí­rák úgy ítélték meg, hogy a jogsza­bályi rendelkezések megfelelnek az alkotmány előírásainak, ezért hatályba léphetnek. Továbbiak a 11. oldalon Nyomozás a Századvég ügyében II Hutter Marianna__________ K özérdekű adattal való vissza­élés vétségének gyanúja mi­att rendeltek el nyomozást a Szá­zadvég-tanulmányok ügyében. A Budapesti Rendőr-főkapitányság V. kerületi kapitánysága ismeret­­­len tettes ellen indított eljárást. A nyomozás határideje április 15., mely meghosszabbítható - tudta meg a Magyar Nemzet. Ugyanak­kor a folyamatban lévő eljárás ér­dekeire való tekintettel bővebb tá­jékoztatást nem adhatott lapunk­nak a Budapesti Rendőr-főkapi­tányság. A négymilliárd forint értékben készült Századvég-tanulmányok ügye korábban is nagy vihart ka­vart. Mint ismeretes, Joó Hajnal­ka újságíró még az Origó munka­társaként, 2012-ben perelte be a Miniszterelnökséget az iratokért. Már a Fővárosi Törvényszék 2014-es elsőfokú határozata is az adatok kiadására kötelezte a tár­cát, ami ellen fellebbeztek. Ké­sőbb a Fővárosi Ítélőtábla 2015-ös jogerős döntése ellen is felülvizs­gálati kérelemmel éltek a kiadásra szabott határidő lejártának nap­ján. A háromévnyi pereskedést a Kúria tavaly november 25-i ítélete zárta, mely szerint a Miniszterel­nökségnek ki kell adnia az irato­kat az immár a VS.hu-nál dolgozó újságírónak. [Nyomozás...] Folytatás 4. oldalon .

Next