Magyar Nemzet, 2016. április (79. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-01 / 76. szám
Polgári napilap LXXIX. évfolyam, 76. szám 1. kiadás • 2016. április 1., péntek www.mno.hu Ára: 195 forint Előfizetőknek: 118 forint Főszerkesztő: D. Horváth Gábor • Főszerkesztő-helyettes: Szerető Szabolcs • Lapszerkesztő: György Zsombor, Németh Erika, Szilágyi Richárd • Szerkesztőség és kiadó: 1089 Budapest, Üllői ! Alapította Pethő Sándo hirdetes@magyarnemzet.hu; apró (1) 216-8817, e-mail: apro@magyarnemzet.hu • Terjesztés: (1) 476-2176, (1) 476-2113, e-mail: terjesztes@magyarnemzet.hu • Telefonos ügyfélszolgálat: (1) 814-- tagja. pót egrendelhető @ hirlapelofizetes@posta. 06-40/565-656 • A kézbesítéssel kapcsolatos reklamációkat a 06-40/565-656-os számon és a hirlap@posta.hu e-mail címen tudjuk fogadni. Előfizetési díj egy hónapra 2990 forint, negyedévre 0 forint, egy évre 35 880 forint. • Nyomtatás: Mediaworks Kiadó és Nyom- Bertalan László nyomdaigazgató • Országos kiadás ISSN: 0237-3793 szerkesztette: Szerető Szabolcs------m--------~~ inr fal. Az Országos Bírósági Hivatal egyik vezetője lehet a vitatott múltú Cserni János. 85 éves korában elhunyt az Egyesült Államokban Krencsey Marianne színésznő. GAZDASÁG Szabotálták a kormánypárti képviselők a letelepedési kötvények vizsgálatát. 770237 379057 ■ ■■ A hágai nemzetközi törvényszék felmentette a vádak alól Vojislav Seseljt. Előny az állami gázcégeknek Miután a lakossági földgázpiacról majdnem az összes külföldi cég kiszorult, és szinte csak az állam maradt a piacon, 53 százalékkal megemelik a lakosságot ellátó földgázszolgáltatók árrését. - Fontos azonban, hogy ebből a lakosság semmit nem érez - hívta fel a figyelmet az Index. Vagyis az olcsóbb gázból származó előnyöket nem a fogyasztóknak, hanem a szolgáltatóknak engedik át. (MN) Ismeretlen gépek bombáztak Egyelőre azonosítatlan repülőgépek csapásokat hajtottak végre Damaszkusztól keletre, egy iskola és egy kórház közelében lévő célpontok ellen, a támadásnak legalább 23 halottja van. Az orosz-amerikai közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet alatt ez az egyik legtöbb civil áldozatot követelő incidens. Kormányzati források szerint az al-Kaidához köthető ár-Nuszra Front hajt végre műveleteket a térségben. (MTI) Robbantás Diyarbakirban Gépkocsiba rejtett pokolgép robbant tegnap a főként kurdok lakta délkelet-törökországi Diyarbakir városban egy rendőröket szállító kisbusz mellett. Hét rendőr meghalt, további 27 személy megsebesült, köztük 14 civil. Törökország délkeleti részében két és fél évi fegyverszünet után 2015 júliusában újultak ki a harcok a kurd milíciák és a biztonsági erők között, eddig a biztonsági erők 355 tagja vesztette életét. (MTI) HMM«» Elhunyt a Nobel-díjas Kertész Imre MN-ÖSSZEÁLLÍTÁS Néhány órával halálának híre után nehéz a jelentőségét méltatni. Összegzés helyett most makacsul egyetlen kérdés jár a fejemben: szerettük-e eléggé? - teszi fel búcsúztató írásában, lapunk mai vezércikkében a költői kérdést Körmendy Zsuzsanna Kertész Imrével kapcsolatban. Az első és eddig egyetlen magyar irodalmi Nobeldíjas írót hosszú betegség után csütörtökön hajnali négy órakor otthonában érte a halál. A legmagasabb irodalmi kitüntetést 2002-ben vehette át Sorstalanság című regényéért, amelynek megjelenéséhez rögös út vezetett a Kádár-korban. Végül 1975-ben kiadták, de a rendszerváltásig tulajdonképpen alig volt visszhangja. A holokausztregény jelentőségét tovább növeli, hogy szerzője szerint nem csupán a vészkorszakról, hanem bizonyos értelemben a Kádár-korról is szól. Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. 1944. június 30-án, tizennégy évesen Auschwitzba deportálták. Megjárta a buchenwaldi koncentrációs tábort, majd a lágerek felszabadítása után, 1945-ben hazatért Magyarországra. 1955 és 1960 között keletkezett írásai egy részét beépítette az 1960-tól 1973-ig készült első regényébe, a Sorstalanságba. A nyolcvanas években írói és műfordítói munkái jelentették megélhetését, a sikert csak az évtized második fele és a magyarországi rendszerváltás hozta meg számára. Lelkes fogadtatásra talált német nyelvterületen, összegyűjtött művei 1999-ben a Rowohlt Kiadó gondozásában jelentek meg. Számos írásával és nyilatkozatával, de tulajdonképpen egész életművével frissítette fel mind a holokausztról, mind a totalitárius diktatúrákról, mind pedig a demokráciáról folytatott diskurzusokat. Az életmű, ahogy Körmendy Zsuzsanna fogalmaz, „elmélyedéssel elsajátítható, de semmilyen csoport által ki nem sajátítható”. Legutóbb 2014-ben kavarta fel az állóvizet, amikor átvette a Magyar Szent István-rendet. Az írót a Magvető Könyvkiadó és Budapest saját halottjának tekinti. Számos politikus fejezte ki részvétét és megrendülését a halálhírrel kapcsolatban, amellyel azonnal kiemelten foglalkozott a nemzetközi sajtó. Kertész Imre 87 évet élt. Isten nyugosztalja! Bővebben, a 6., vezércikk a 7. oldalon Kész a terrorellenes javaslat Büntetnék, aki titkosított kommunikációs szolgáltatást vesz igénybe II Katona Mariann___________ Háborút hirdetne a kormány azokkal szemben, akik titkos kommunikációra lehetőséget adó szolgáltatásokat vesznek igénybe - legalábbis ez derül ki abból a javaslatcsomagból, amely a Belügyminisztérium IBM) tervezett terrorellenes intézkedéseit tartalmazza. A Magyar Nemzet birtokába került dokumentum szerint a büntető törvénykönyvbe emelnék, hogy vétség miatt akár kétéves szabadságvesztéssel is büntethető, aki „az információs társadalommal összefüggő olyan szolgáltatást vesz igénybe”, amely a felhasználók között „titkosított kommunikációt biztosít”. Emellett a szolgáltatókra is igen szigorú szabályok vonatkoznának. A BM kötelezővé tenné számukra a titkos üzenetek tartalmához való hozzáférés biztosítását például a titkosszolgálatoknak. A szolgáltatónak - ha megkeresik - el kellene árulnia még az ügyfél azonosító adatait és a regisztrációhoz használt IP-címét is. Amennyiben nem teszi meg, vétséget követ el, és szintén két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Már Pintér Sándor belügyminiszter is beszélt arról, hogy egyes szolgáltatók csatornáin folyó kommunikációhoz a titkosszolgálatok nem tudnak hozzáférni. Ehhez képest éppen egy erre szakosodott cég vehetett át innovációs díjat tegnap a Parlamentben, mégpedig a Kövér László házelnök jelenlétében lezajlott díjátadón. A CryptTalk elnevezésű hívástitkosító szolgáltatás fejlesztéséért a Magyar Innovációs Szövetség Startup Innovációs Díjában részesült az Arenim Technologies. [Kész...] Folytatás 3. oldalon . Homályban marad a királyi vizit? II Munkatársainktól_________ A kormány továbbra sem tudja pontosan meghatározni, hogy milyen jelleget öltött VI. Mohamed marokkói király nagyszabású magyarországi programja, amelyről csak azután értesülhetett a közvélemény, hogy a vendég és népes kísérete elhagyta az országot. Ez annál is inkább furcsa, mert diplomáciai forrásból tegnap úgy értesültünk: Orbán Viktor miniszterelnök kétszer is kísérletet tett arra, hogy az északafrikai koronás fővel találkozzék. Először elutasítás volt a válasz, a második alkalommal pedig kiderült, hogy az illusztris vendég már távozott. Nem szolgált újdonsággal a tegnapi kormányinfón Lázár János sem. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kérdésünkre úgy felelt: nem tudja, hogy voltak-e tárgyalások, ő csak azt tudja, hogy Magyarországot nagyon sokan szeretik. Mint fogalmazott, nem is olvasta az újságban, lehet, hogy nem is volt hivatalos találkozó. - Vannak olyan államfők, akik titokban Magyarországra jönnek azért, hogy jól érezzék magukat - tette hozzá. Előzőleg a külügyi tárca az államfő hivatalához irányította kérdésünket, ahol jelezték, nem ők látták vendégül a királyt. Tegnap a minisztérium azt közölte, hogy a látogatást a marokkói követség szervezte, ugyanakkor „a magyar illetékes szervek az ilyenkor szükséges támogatást megadták”. Végső csapás a jegybanki titkolózásra __Hajdú PF.tf.r Továbbra is közpénz marad a Magyar Nemzeti Bank által a saját alapítványainak juttatott forrás, így annak felhasználását is kötelező a nyilvánosság elé tárni - ezt mondta ki az Alkotmánybíróság (AB) tegnapi határozatában. Az alapítványi pénzek útjának eltüntetését a kormány a jegybanktörvény módosításával igyekezett elérni, ám a jogszabályt Áder János köztársasági elnök a testület elé utalta előzetes normakontrollt kérve. Mivel a bírák szerint a módosítás szembemegy az alaptörvénnyel, nem léphet életbe. Az Alkotmánybíróság tegnap arról a törvénymódosításról is határozott, amellyel a parlament bizonyos, a Magyar Posta gazdálkodásával kapcsolatos adatok megismerésének korlátozása mellett döntött. Ellentétben a jegybanktörvénnyel, ebben az esetben a bírák úgy ítélték meg, hogy a jogszabályi rendelkezések megfelelnek az alkotmány előírásainak, ezért hatályba léphetnek. Továbbiak a 11. oldalon Nyomozás a Századvég ügyében II Hutter Marianna__________ K özérdekű adattal való visszaélés vétségének gyanúja miatt rendeltek el nyomozást a Századvég-tanulmányok ügyében. A Budapesti Rendőr-főkapitányság V. kerületi kapitánysága ismeretlen tettes ellen indított eljárást. A nyomozás határideje április 15., mely meghosszabbítható - tudta meg a Magyar Nemzet. Ugyanakkor a folyamatban lévő eljárás érdekeire való tekintettel bővebb tájékoztatást nem adhatott lapunknak a Budapesti Rendőr-főkapitányság. A négymilliárd forint értékben készült Századvég-tanulmányok ügye korábban is nagy vihart kavart. Mint ismeretes, Joó Hajnalka újságíró még az Origó munkatársaként, 2012-ben perelte be a Miniszterelnökséget az iratokért. Már a Fővárosi Törvényszék 2014-es elsőfokú határozata is az adatok kiadására kötelezte a tárcát, ami ellen fellebbeztek. Később a Fővárosi Ítélőtábla 2015-ös jogerős döntése ellen is felülvizsgálati kérelemmel éltek a kiadásra szabott határidő lejártának napján. A háromévnyi pereskedést a Kúria tavaly november 25-i ítélete zárta, mely szerint a Miniszterelnökségnek ki kell adnia az iratokat az immár a VS.hu-nál dolgozó újságírónak. [Nyomozás...] Folytatás 4. oldalon .