Magyar Nemzet, 2016. április (79. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-11 / 84. szám
Masyar .Vénés • Belföld 2016. április 11. hétfő ESZOSZ-ügy: nem lesz bérgarancia-alap A kormány szerint a tulajdonosoknak kellett volna önerőt tenniük a projektbe • Leszavazták a szocialisták javaslatát Tovább húzódik az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) 2800 halmozottan hátrányos helyzetű munkavállalójának kártalanítása. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis a Magyar Nemzet korábbi kérdésére kijelentette: állami bérgarancia-alapra nem számíthatnak az érintettek. Az egyik kormánypárti többségű országgyűlési bizottság pedig leszavazta az érintettek megsegítését célzó, a szocialisták által benyújtott határozati javaslatot. Kutter Marianna______________ Nem hoz létre bérgarancia-alapot a kormány az ESZOSZ- károsultak megsegítésére erről Lázár János beszélt a Magyar Nemzet kérdésére csütörtöki sajtótájékoztatóján. Hozzátette: azt viszont folyamatosan figyelemmel kísérik, hány embernek van már munkája. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a döntést azzal indokolta: az ESZOSZ tartozik a károsultaknak, nem a kormány, a szövetkezet tulajdonosainak önerőt kellett volna tenniük a projektbe. A kérdésre, hogy akkor az államnak nincs-e felelőssége az ügyben, úgy felelt, a bérek elmaradásában nincsen, abban viszont van, hogy az érintett állampolgárokat munkához vagy közmunkához juttassa. Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó viszont úgy nyilatkozott a Magyar Nemzetnek: Lázár Jánosnak nincs igaza. Ugyanis az állam minden egyes európai uniós forrás elköltéséért garanciát vállal, mivel ő köt szerződést. Az állami bérgarancia-alapnak pedig éppen az a funkciója, hogy az ESZOSZ-hoz hasonlóan bedőlt cégek dolgozóit ne hagyják cserben. A szocialisták képviselője az ESZOSZ- károsultak megsegítése érdekében Tóbiás Józseffel terjesztett be önálló képviselői indítványt, amelyet a vállalkozásfejlesztési bizottság múlt kedden tárgyalt. E szerint az Országgyűlésnek el kellett volna ismernie, hogy az államot felelősség terheli az ESZOSZ munkavállalóinak rendezetlen munkajogi helyzetéért és az elszenvedett anyagi kárért. Emellett felszólította volna a kormányt, hogy terjesszen elő törvényjavaslatot az elmaradt bérek és azok kamatainak megtérítéséről, és gondoskodjon a szükséges költségvetési fedezet biztosításáról. Bár az MSZP-s javaslatot a Jobbik is támogatta volna, a kormánypárti többségű bizottság végül leszavazta, így nem vették tárgysorozatba. A döntést a fideszes Szatmáry Kristóf a többi közt azzal indokolta: „politikai elítélődokumentum” volt a javaslat, ami nem járult volna hozzá a károsultak megsegítéséhez. Igaz, azt ő maga is elismerte: az ESZOSZ- osok ügye valóban súlyos. A károsultak ügyében csütörtökön ismét sajtótájékoztatót tartatottak a szocialisták, ahol Gurmai Zita arról beszélt: a rászorulók azonnali támogatásához szükséges, „1,3 milliárd forint kevesebb, mint amennyit egy stadion gyepszőnyegére fordítanak”. Gurmai azt is bejelentette: szolidaritási akcióként a szocialisták párttagjai és szimpatizánsai 100 ezer forintot gyűjtöttek össze, hogy Tóthné Gábor Ildikó, aki az MSZOSZ Hajdú- Bihar megyei szóvivője, és maga is károsult, ne kerüljön az utcára tartozás miatt. Tóthné kálváriája közel tíz hónapja húzódik: súlyos beteg férjével élnek annak havi 22 500 forintos segélyéből egy öt négyzetméteres mosókonyhában. A házban élők ellenkezése miatt ráadásul e hónap végén valószínűleg onnan is ki kell költözniük. Az asszony állítása szerint minden erőfeszítése ellenére munkaügyi papírjait még mindig nem kapta meg a szövetkezet végelszámolójától, így sem közmunkára, sem szociális juttatásra nem jogosult, tehát kénytelen legális jövedelem nélkül megélni tavaly nyár eleje óta. „Teljesen kilátástalannak látom a helyzetemet, még esélyt sem kapok arra, hogy tisztességes munkával, emberhez méltón éljek. Pedig mindenütt azt látom, hogy a magyar reformok működnek” - nyilatkozta. Mint ismeretes, az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2014 végén kötött 2,9 milliárd forintos uniós forrású támogatási szerződést az ESZOSZ-szal 2840 hátrányos helyzetű, alulképzett munkaerő foglalkoztatása érdekében. Az Emmi viszont tavaly szeptemberben jelezte: eláll a szerződéstől. Ugyanis egy vizsgálat megállapította, hogy az ESZOSZ rendszeresen nem tett eleget törvényi kötelezettségének, a munkabérek kifizetése késedelemmel vagy egyáltalán nem történt meg. A kedvezményezett - bár igazolta a minisztériumnak a szükséges, több mint kétmilliárd forint önerő meglétét - olyan projektelemeket finanszírozott a részére kiutalt 733 millió forintnyi előlegből, amelyeket önerőből kellett volna fedeznie. Károsultak tiltakozása a debreceni munkaügyi központ bejáratánál. Nem kaptak kormányzati segítséget FOTÓ: HEGEDŰS MÁRTA Alig haladnak az előkészületekkel IIs.ucs.i Tamás___________________ B ár idén október 23-án lesz hatvan éve, hogy kitört Budapesten a forradalom, és a kormány sem sajnálja a pénzt a méltó ünneplésre - 13,5 milliárd forintot különített el e célra úgy tűnik, az évforduló kapcsán eddig igen kevés történt. A kiírások szerint az évfordulós pályázatok megvalósítási időszaka 2016. március 1.-2017. április 30., ezért a 444.hu megkérdezte a tavaly alakult emlékbizottságot, milyen pályázatok indultak el márciusban. Kérdésükre az elmúlt hónap végén azt a választ kapták, hogy „nincs ilyen pályázat”. Pedig 2015-ben még forradalomügyi kormánybiztost is kineveztek Schmidt Mária személyében, aki novemberben azt mondta: az évfordulón nagy nemzeti ünnepet szeretnének. A történész külön feladatként jelölte meg Orbán Viktor miniszterelnök útmutatása alapján, hogy „el kell érni a fiatalokat, azt a nyelvet kell megtanulni, ahogy a ma fiataljai beszélnek, ezért azt várja a bizottságtól, hogy fancy, szexi és trendi legyen”. A híroldal cikke szerint azóta csupán annyi történt, hogy a Magyar Posta az emlékbizottság támogatásával pályázatot írt ki az emlékév hivatalos emlékbélyegének elkészítésére. Az emlékbizottságban egyébként a miniszter és a forradalomügyi kormánybiztos mellett helyet kapott a belügy-, az igazságügyi, a külgazdasági és külügy-, a honvédelmi és a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az emlékév fővédnöke Kövér László házelnök, védnöke pedig Wittner Mária 1956- os halálraítélt. A testületbe a kormány felkérte tagnak a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, a Magyar Művészeti Akadémia elnökét, a Nemzeti Múzeum főigazgatóját, valamint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökét. A főleg a fiatal korosztályt megcélzó pályázatokat egy 25 fős bizottság bírálná el. Tagjai között megtalálható például Császár Angela színművész, Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Keserű Katalin művészettörténész, Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke. A kormány által adott 13,5 milliárd forintból hét és fél milliárdot biztosítanak civil szervezetek, közintézmények számára a forradalom emlékeit, hőseit megidéző programokra kiírt pályázathoz, 4,6 milliárd forintot pedig a központi programok megvalósítására. Schmidt Mária Szórólapoznak a szülők A péntekre tervezett tiltakozó akció mellett állnak ki HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az ország tizenöt településén szórólaposztással hívja fel ma a figyelmet a Tanítanék Mozgalom pénteki tiltakozó megmozdulására a Szülői Összefogás Gyermekeink Jövőjéért elnevezésű csoport. Nevükhöz fűződik a február 29-i, Nem leszek suliban címmel futó akció megszervezése. Ennek során a közoktatás állapota ellen tiltakozó szülők nem engedték iskolába gyermekeiket, távolmaradásukat pedig igazolták. A szülői csoport most arra készül, hogy Budapesten és más településeken - olyan megyeszékhelyektől kezdve, mint Békéscsaba, Szeged vagy Szombathely, a fővárosi agglomerációhoz tartozó kisvárosokig - szórólapokon ismertesse meg a Civil Közoktatási Platform követeléseit és a Tanítanék Mozgalom célját. „A költészet napjára tervezett, egész országot átölelő akciónk is látványosan szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a pedagógusok követeléseinek széles társadalmi támogatottsága van” - közölte szerkesztőségünkkel a Szülői öszszefogás Gyermekeink Jövőjéért csoport. A péntekre tervezett tanári megmozdulás mellett áll ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is. Az érdekképviselet arra kéri az intézmények alkalmazotti testületét, hogy április 15-én reggel 8 és 10 között lássák el az oda érkező és a kijelölt helyen gyülekező diákok felügyeletét. A PDSZ emellett támogatja a másik tanári érdek-képviseleti szervezet, a Pedagógusok Szakszervezete jövő szerdára tervezett egész napos munkabeszüntetését is. Mindamellett hangsúlyozták, csak a jogszabályi feltételeknek megfelelő sztrájkot támogatnak. A diákok iskolai hiányzását megszervező szülői csoport új akciót indít a tanárokért fotó: székelyhídi Balázs Harmincötezren vannak még várólistán MN-ÖSSZEÁLLÍTÁS Felére csökkent az utóbbi években a várólisták hossza, szemben a 2010 előtti esztendőkkel, amikor a listák egyre növekedtek - közölte Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az állami hírügynökséggel. Az államtitkár felidézte, hogy „az örökölt tarthatatlan állapotok” rendezése céljából az Orbán-kabinet 2012 júliusában bevezette az egységes országos intézményi várólistanyilvántartást. Jelenleg 35 ezer beteg található várólistán, míg másfél-két évvel korábban még 77 ezren szerepeltek. A leggyakoribb beavatkozások a térd-, illetve a csípőprotézis, a gerincstabilizáló, valamint a szürkehályog-operációk. Az államtitkár közlése szerint a rendszer indulásakor az volt a cél, hogy a várakozási időt az Európában megszokott mértékre szorítsák vissza. Több ütemben biztosítottak többletforrásokat: míg 2013-ban 786,5 millió forint állt rendelkezésre a költségvetésben a feltorlódott műtétek mielőbbi elvégzésének , elősegítése céljából, 2014 végén egymilliárd forintot juttattak egészségügyi intézményeknek. 2015-ben ötmilliárd forint ráfordításnak köszönhetően apadtak tovább a várólisták. A többletforrások célja, hogy kisebb műtétek esetén a várakozási idő ne haladja meg a két-három hónapot, de a nagyobb ízületi műtétek is fél éven belül elvégezhetők legyenek.