Magyar Nemzet, 2016. június (79. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-21 / 144. szám
gazdasag@magyarnemzet.hu Bevásárolta magát az állam az Erstébe A kormány nevében a Corvinus Zrt. vette meg a bank kisebbségi tulajdonrészét A tegnapi aláírással eldőlt, hogy a magyar kormány és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank egyaránt 15 százalékos részesedést szerez idehaza az Erste Bankban. A 38,9 milliárd forintos üzlettől a szakértő szerint azonban egy csapásra még nem indul be a magyarországi hitelezés. Gyöngyösi Balázs A magyar állam 15 százalékos részesedésszerzése az Erste magyarországi leánybankjában lényegében a tavaly februári szándéknyilatkozat megerősítése - mondta a Magyar Nemzetnek a Portfolió vezető elemzője. Palkó István szerint korábban erős kétségeink lehettek afelől, hogy a kormány valóban elő akarja segíteni a hitelezés élénkítését, a mostani lépés azonban azt mutatja, ténylegesen is érdekelt annak előmozdításában. Ez azonban egyelőre csak szimbolikus gesztus lehet, hiszen a közlemény szerint az állam nem szerzett végrehajtói jogot a pénzintézet igazgatóságában. Az üzlet megtérülésével kapcsolatban a szakértő megjegyezte, az idei év első negyedében még ha minimálisan is, de veszteséges volt az Erste, az esztendő végére azonban jó eséllyel nyereségessé válhat. A vételár a várható eredménypálya alapján magas Palkó István szerint, hiszen az állam és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 15-15 százalékos tulajdonrészének ára a magyarországi leányvállalat egészét közel 260 milliárd forintra árazza be, ami - ha nem is sokkal, de - azért meghaladja a valóságot. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az aláírás után kifejtette, a magyar állam nevében a Corvinus Zrt. vásárolja meg az Erste Bank Hungary Zrt. kisebbségi tulajdonrészét. Felidézte: tavaly februárban az EBRD-vel abban állapodott meg a kormány, hogy a korábbiaknál szorosabban együttműködnek a magyar gazdaság szempontjából fontos pénzügyi kérdésekben. A kabinet azt is vállalta, hogy jelentősen mérsékli a bankrendszer terheit amiatt, hogy a hitelezési aktivitás bővüljön, így több lépcsőben csökkentette a bankadót, együttesen mintegy 80 milliárd forinttal. A tárcavezető a 38,9 milliárd forintos vételről elmondta, az árat külső szakértőkkel, piaci értékeléssel alakították ki. Az üzlettől az sem tántorította el a magyar felet, hogy a költségvetésben eredetileg „csak” 32 milliárd forintot irányoztak elő a banki tulajdon megszerzésére. Varga elmondta: a bankot továbbra is az Erste fogja irányítani, a magyar kormány egy-egy tagot delegál a bank igazgatóságába és a felügyelőbizottságba. Kiemelte: emellett a szerződés megfelelő biztosítékokat is tartalmaz, ami azt jelenti, hogy a magyar állam megfelelő szavatossági és kártérítési rendszerben jut a banki részesedéshez. A kormány a tranzakcióról az Európai Bizottságot tájékoztatta. Philip Bennett, az EBRD alelnöke elmondta: a befektetéssel olyan, magánkézben lévő bankot támogatnak és erősítenek meg, amely sikerrel küzdötte le a pénzügyi válság hatásait, s elkötelezett a régió iránt. Friedrich Rödler, az Erste-csoport felügyelőbizottságának elnöke rámutatott: azt szeretnék, hogy pénzintézetük és a magyar kormány között tartós és stabil kapcsolat legyen. Mint mondta, az Erste számára fontos a magyar piac. Friedrich Rödler, Varga Mihály és Philip Bennett hármas kézfogása a szerződések aláírása után FOTÓ: mti/SZIGETVÁRY ZSOLT Veszélyes a kormány terve Korábban egyszer már elálltak az MVH megszüntetésétől Akárcsak most, az Orbán-kormány már 2010-ben meg akarta szüntetni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt, de végül mégis kihátrált a terv mögül. Pontosan olyan okok miatt, amelyek most is fennállnak. Az uniós agrárforrások kifizethetősége a tét. Tóth László Levente Eléggé megosztott az államigazgatás a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) megszüntetése kapcsán. Az MVH ugyanis akkreditált uniós kifizetőhely, s ha feladatait olyan hivatalok között terítik szét, amelyek nem rendelkeznek ilyen minősítéssel, gond lehet az agrártámogatások kifizetésével. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ennek ellenére biztos benne, hogy nem lesz probléma, s nincs szükség újabb, akár évekig is tartó akkreditációs eljárásra az MVH megszüntetése esetén. - írásos dokumentum van arról, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta az uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatások hazai kifizető ügynökségeként működő MVH megszüntetését - fogalmazott a miniszter. A Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára, Kis Miklós Zsolt ugyanakkor úgy nyilatkozott: az új kifizető ügynökség a Magyar Államkincstár lenne, amelyet Brüsszelnek akkreditálni kellene. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint pedig a kincstár most is akkreditálva van. Információink szerint Győrffynek nincs igaza. A kifizetések ugyan technikailag ma is a kincstáron keresztül történnek, de az akkreditált intézmény az MVH. Hogy az esetleges megszüntetése fokozott óvatosságot igényel, jól mutatja az is, hogy a kormány 2010-ben, amikor Lázár még nem miniszterként, hanem a Fidesz frakcióvezetőjeként dolgozott a parlamentben, egyszer már nekifutott a hivatal megszüntetésének - a kormányhivataloknak jutott volna a hivatal szerepe hogy aztán visszavonulót fújjon. „Csak az Európai Unió által meghatározott akkreditációs követelmények teljesíthetőségének függvényében integrálja a kormány az uniós agrártámogatások kifizető ügynökségeként működő MVH kirendeltségeit a 2011. január 1-jén létrejövő megyei és fővárosi kormányhivatalokba” - ez áll a 2010-es kormányhatározatban. Csakhogy mivel a kormányhivatalok mindegyikénél külön-külön el kellett volna végezni a kifizető ügynökség akkreditációját, minden maradt a régiben. Mint arról már beszámoltunk, sokan attól tartanak, hogy ha a kormány most végigviszi az elképzelését, és valóban az államkincstárra bízza az MVH feladatait, akkor sokáig, egy új akkreditációs eljárás lefolytatásának idejére elesik az ország az uniós agrárforrásoktól. Adópénzből ugyan a gazdákat lehetne a megfelelő összeggel kompenzálni, de ez nyilván nem ideális megoldás. Az Európai Unióban egyébként nincs olyan ország, ahol a kifizető ügynökség ne önállóan működne, és ennek jó oka van. Szakértők úgy vélik, ha megvalósul a húszmilliárdos költségvetéssel, 1800 fővel és 19 megyei kirendeltséggel működő vidékfejlesztési hivatal felszámolása, a mezőgazdasági támogatások odaítélése a Miniszterelnökség és az agrártárca irányítása alatt álló folyamattá válhat. Agrár- és vidékfejlesztési támogatások Magyarországon 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Forrás: AKI / MN-grafika 2016. június 21. kedd Gazdaság • Magar Nemzet Rovatvezető: Erdősi Csaba 9 Manipulálták a PADA papírjait? HÍRÖSSZEFOGLALÓ F eljelentést tett sikkasztás, hűtlen kezelés és közérdekű adattal való visszaélés miatt Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezető-helyettese, mert gyanúja szerint manipulálhatták a jegybank Pallas Athéné Domus Animae (PADA) Alapítványa jegyzőkönyveit. A képviselő egy februárban megnyert per folyamán áprilisban kapta meg az alapítvány döntéseiről készült jegyzőkönyveket, ám azokban egy sor részletet kitakartak. Hosszú egyeztetés után Tóth Bertalan június 6-án megkapta a kitakarások nélküli változatot, de látszott, hogy a dokumentumok időközben megváltoztak. Az első verzió például egy szkennelt dokumentum volt, a másodikat viszont szövegszerkesztővel készítették úgy, hogy az aláírásokat képként illesztették a megfelelő helyekre. Az MSZP-s politikus az MNO.hu-nak nyilatkozva elmondta, a jegyzőkönyvek között jelentősebb tartalmi eltérések ugyan nincsenek, az azok alapján megkötött szerződések között viszont vannak. Példaként említett egy olyan, május 13-i keltezésű befektetési döntést, amely egy május 30-i szabályzatra, valamint egy június 13-i határozatra hivatkozik. Az ügyben a PADA közleményt adott ki, amelyben azt állítja: mindenben szabályosan jártak el. Mint írják, Tóth Bertalan feljelentésében csupán formai és technikai eltérésekre utal, nem a konkrét adatokkal kapcsolatos különbségekre, és hamisan állítja, hogy a jegyzőkönyveket manipulálták. mINDEN|KEDDEN|23dAT0l A mai adás tartalmából: Már nem döglött ügy Tanyi György a bíróság előtt egy 20 évvel ezelőtti gyilkossági kísérelt miatt. A Riasztásnak nyilatkozott a meglőtt hajtó Lakatos Csaba. Jogerősen 16 évet kapott az unoka, aki 82-szer szúrta meg nagymamáját. Bombariadó és zaklatás - Egy férfi külföldről írt szexuális tartalmú üzeneteket az interneten egy 16 éves fiúnak. hírín Az ország hírtelevíziója