Magyar Nemzet, 2016. augusztus (79. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-01 / 179. szám
Újabb pénzek a „nemkampányra” A kvóta elleni kormányzati tájékoztatás eddigi, hárommilliárdos keretét mától egy másik váltja További milliárdokat költhet el a kormány a kvótaellenes népszavazást megelőző tájékoztató kampányra, augusztustól ugyanis az eddigi hárommilliárdon túl újabb keret nyílik meg erre a célra. Azt viszont, hogy pontosan mennyi pénz megy el, így sem tudni. Mivel a hivatalos kampányrajt csak jövő szombaton lesz, a mostani kormányzati kampány valójában nem is számít annak. Markotay Csaba Mától új keretet nyitnak meg a kvótaellenes kormányzati kampányra. - Folytatódik a kvótaellenes népszavazási kampány, a kiadások fedezésére szolgáló keret július végéig „nyitott”, utána pedig, augusztustól újabb keret áll majd rendelkezésre - közölte másfél hete Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője. Azt is mondta, hogy utóbbi lejárta után annak adatait is közzéteszik majd. Csakhogy az sem világos, hogy az eddigi keret alapján pontosan mennyi pénzt költöttek el a kvóta elleni tájékoztatásra. A Miniszterelnöki Kabinetiroda honlapján ugyanis a kampányra fordított pénzek kapcsán csak egy hárommilliárdos keretösszeg szerepel. Ez viszont a kormányzati közlések szerint nemcsak a kvótaellenes kampányt fedezi, hanem egyéb tájékoztató akciókat is. A honlapon annyit írnak ennél a tételnél, hogy „a Miniszterelnöki Kabinetiroda aktuális kormányzati intézkedésekről szóló lakossági tájékoztató kampányaival kapcsolatos feladatok ellátására”. Azzal, hogy új keret nyitik meg, valószínűnek tűnik, hogy a hárommilliárd elfogyott, bár a részletekről teljes a kormányzati titkolózás. Rejtély az is, hogy ha május közepe óta gőzerővel tart a kampány és tele van az ország a kvótaellenes óriásplakátokkal, újság- és televíziós hirdetésekkel, miért nem merült ki korábban az említett pénzkeret, amiből ráadásul más kiadásokat is fedeznek. „Mivel a kényszer-betelepítés elleni népszavazásról indított kormányzati kampány folyamatosan zajlik, a végleges költségekről a tájékoztató akció végeztével, a teljesítési igazolások aláírását követően tudunk információt adni” - válaszolta július közepén a Magyar Nemzet kérdésére a Miniszterelnöki Kabinetiroda. Mivel a kampány a népszavazás napján, azaz október 2-án este 7-kor ér véget, az ígért elszámolásra még több mint két hónapot várni kell. Közben javában tart a vita arról, hogy a népszavazás „nem” válasz melletti kampánya tulajdonképpen kampány-e vagy sem. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője néhány napja az ATV-nek azt fejtette ki, hogy majd csak augusztus 13-tól kezdődik hivatalosan a kampányidőszak (ez a népszavazás előtti 50. nap), így viszont jelenleg nincs kampány. Sem a Fidesz, sem a Fidesz-frakció, sem a frakciószövetség nem kampányol még, a hirdetések és az óriásplakátok a kormány politikai állásfoglalásai, és politikai állásfoglalásokat bármikor bárki tehet - mondta. Arra nem tért ki, hogy a Fidesz, illetve a kormánypárti frakció ilyen akcióba kezd majd, de jelezte, hogy lesz igen. Azért is érdekes, hogy hivatalosan a mostani kampány nem is számít annak, mert így a választási szerveknek sincs az ügyben semmilyen befolyásuk. Nemrég a Nemzeti Választási Iroda (NVI) lapunknak azt írta, mivel hivatalosan nincs kampányidőszak, a különféle kormányzati szlogenek is csak „a népszavazási kampányidőszakon kívül végzett, országos népszavazással kapcsolatos kommunikációs tevékenység” részei. Márpedig a „szabad véleménynyilvánítás lehetősége mindenki számára nyitott” - közölte az NVI. Érdekesség ugyanakkor, hogy még a kormány hivatalos Facebook-oldalán is tájékoztató kampányként említették a nemrég zárult, „Üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék!” jelmondatú akciót, csakúgy, mint a most új szlogenekkel indult sorozatot is. Utóbbiak keretében a „Tudta?” felirat alatt különböző állításokat fogalmaznak meg, például hogy a bevándorlási válság kezdete óta több mint háromszázan haltak meg Európában terrortámadásban, vagy hogy csak Líbiából közel egymilió bevándorló akar Európába jönni. Az új szlogenek miatt a PM jelezte, feljelentést tesz, mert szerintük az új plakátkampány kimeríti a közösség elleni uszítás fogalmát. Bár a kampány hivatalosan csak később kezdődik, a közterületek tele vannak a kormány plakátjaival fotó: béres ATTILA kt * 4 A A migránsok negyede-fele átjut a kerítésen Bakondi György már a tiltott határátlépés megszűnéséről beszélt ■ Újabb torlódások Hegyeshalomnál Az illegális határátlépéssel próbálkozó migránsok mintegy negyede, sőt időnként a fele továbbra is át tud jutni a magyar-szerb határon, őket csak a mélységi ellenőrzéskor tudják elfogni, majd visszavinni a kerítéshez. Vagyis a tiltott határátlépés Bakondi György közlésével ellentétben nem szűnt meg, ráadásul olyanok is vannak, akiket csak a nyolc kilométeres sávon túl fognak el. Markotay A rendőrség adatai is cáfolják Bakondi György azon kijelentéseit, miszerint megszűnt volna a tiltott határátlépés a magyar-szerb határszakaszon. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója legutóbb az állami tévé szombat esti műsorában beszélt arról, hogy ez a mélységi határellenőrzésnek köszönhető, hiszen a hatóságok vagy a kerítésen áthatolás közben, vagy pedig a határ nyolc kilométeres körzetében elfogják a tiltott módon próbálkozó bevándorlókat, és visszaszállítják őket a kerítéshez. (Ezt július 5. óta tehetik meg egy törvénymódosítás nyomán.) Ez viszont nem azt jelenti, hogy ne lenne tiltott határátlépés, hanem csak azt, hogy az új megoldással gyorsan „orvosolják” a helyzetet, és visszaviszik az érintetteket a kerítés szerbiai oldalára. Magyarország területére csak szombaton 129 ember akart illegálisan bejutni a szerb határon. A rendőrök és a katonák 99 migránst megakadályoztak az illegális belépésben, 30 embert pedig feltartóztattak, és átkísértek az ideiglenes biztonsági határzáron - olvasható a rendőrség honlapján. Előtte pénteken 229 próbálkozóból 103-nak sikerült az átjutás, csütörtökön 104 kísérletből 57 volt a migránsok szempontjából sikeres. Az utóbbi egy hétben a Magyarországra belépéssel próbálkozó menedékkérők negyede, sőt időnként akár fele is átjutott magyar területre, és csak az említett nyolc kilométeres sávban sikerült elfogni őket. Ráadásul így is vannak olyanok, akiket a jelek szerint nem ott fognak el. A rendőrség július 5. után közzétett adataiban is szerepelnek elfogott migránsok, például a július 5. és 15. közötti időszakban 43 emberről tesznek említést. Ők nyilván nem azok, akik a mélységi ellenőrzéskor kerülnek rendőrkézre, és kísérik őket vissza (hiszen ez a csoport ennél sokkal nagyobb), hanem például már beljebb, az ország területén. Az ilyen módon elfogott migránsok száma a rendőrségi statisztika szerint péntek és vasárnap között 18 volt, vagyis a tiltott határátlépés megszűnéséről ez alapján sem lehet beszélni. Egyre kevesebben vannak viszont a magyarországi táborokban. Bakondi György közlése szerint az idegenrendészeti központokban negyvenegy, az őrzött és nyitt táborokban pedig hatvanszázalékos a töltöttség. A bevándorlási hivatal múlt heti adatai szerint egyes helyek csaknem teljesen kiürültek, ilyen például az osztrák határnál fekvő körmendi sátortábor. Igaz, a zsúfoltság ismét nőhet, ha a nyitott menekülttáborok közül újabbakat zárnak be. A bicskei állomásra például év végével kerülhet lakat. A hét végén csaknem egy órát kellett várniuk az autóknak az M1-es autópályán Hegyeshalomnál az osztrák hatóságok szúrópróbaszerű ellenőrzése miatt. Ausztria április 25. óta tart ellenőrzéseket az illegális migránsok és az embercsempészek kiszűrése érdekében. Migránsok a röszkei tranzitzónánál. A kerítés sem tud feltartóztatni mindenkit sokakat már magyar területen fognak el FOTÓ:BALOGH DÁVID 32016. augusztus 1., hétfőBelföld „VÁROSNYI" BEVÁNDORLÓ. Nemcsak Brüsszel, hanem az Orbánkormány is egy városnyi bevándorlót telepítene be Magyarországra - reagált a Jobbik Tuzson Bence kijelentéseire. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a magyar embereknek meg kell állítaniuk Brüsszelt, amely egy városnyi illegális bevándorlót telepítene Magyarországra, ezzel növelve a terrorizmus és a bűnözés kockázatát. A Jobbik emlékeztetett: nemrég Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter támogatta azt a felvetést, ami nagyjából 250 ezer, Európai Unión kívüli, „kulturálisan beilleszthető” vendégmunkás behozataláról szólt. (MN) Navracsics ismét szemben a Fidesszel MTI-Markotay Ha van tanulsága a brexitnek, akkor az az, hogy a nemzeti identitást nem szabad szembeállítani az európai identitással - mondta szombaton az LMP alapítványa, az Ökopolisz nyári akadémiáján, Felsőtárkányban a fideszes Navracsics Tibor. Az EU kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa Szél Bernadettel, az LMP társelnökével beszélgetett a fórumon. Kijelentése azért is érdekes, mert kormánypárti politikusok rendszeresen beszélnek a nemzeti identitás erősítéséről, és ezt ki is játsszákaz európai identitással szemben, illetve azt sem felejtik el hozzátenni, hogy nem szabad több jogkört adni Brüsszelnek. Navracsics Tibor úgy fogalmazott, az uniós kilépésről tartott brit népszavazáson két identitás jelent meg. Az egyik elmélet szerint egymást kizáró identitások vannak, és ha valaki az európait választja, az megtagadja a nemzetit. A másik koncepció szerint az európai identitás kiegészíti a többit: „egy boldog veszprémi boldog dunántúli, boldog magyar és boldog európai lesz” - mondta. A brit népszavazásnál győzött az első, vagyis ki lehetett játszani egymással szemben a nemzeti és az uniós identitástudatot. Nem először megy szembe Navracsics Tibor a Fidesz hivatalos irányvonalával. Legutóbb június elején beszélt arról, hogy a kormány népszavazást hirdető plakátkampánya („Üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék!”) nem értelmezhető Brüsszelben. Szerinte az EU egyáltalán nem zsarolja Magyarországot, kötelező kvótáról pedig nincs szó. Az unióban maradással kapcsolatban pedig tegnap Navracsics Tibor - szemben Lázár János korábbi állításával - azt mondta, hogy ő jó szívvel tudna szavazni az unióban maradásra. Balog helyett az államtitkár válaszolt MN-ÖSSZEÁLLÍTÁS Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez, címezték a legtöbb interpellációt az Országgyűlés tavaszi ülésszakán, a legaktívabban interpellálók pedig az LMP-frakció tagjai voltak - derül ki az év első feléről készült, a parlament honlapjára felkerült részletes statisztikából. E szerint a képviselők tavasszal 451 interpellációt nyújtottak be, ezekből 128 hangozhatott el az ülésteremben. Érdekesség, hogy bár az interpellációk címzettje a legtöbb esetben Balog Zoltán volt, de a miniszter helyett mind a 36 esetben államtitkára válaszolt. A képviselők a második legtöbbször Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterhez fordultak, a 21 neki címzett interpellációból hétre válaszolt személyesen. Szintén hétszer felelt a Miniszterelnökséget vezető Lázár János, aki kétszer válaszolt az Orbán Viktornak címzett interpellációkra is. A kormányfőnek így szóban egyetlen interpellációra sem kellett reagálnia. Balog Zoltán egyébként nemcsak az interpellációknál áll az élen, hanem a kérdéseknél is. A tavaszi ülésszakon többször előfordult, hogy egy-egy ülésnapon a kérdések felét hozzá intézték.