Magyar Nemzet, 2016. október (79. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-01 / 231. szám
LXXIX. évfolyam, 231. szám 1. kiadás • 2016. október 12., hétvége www.mno.hu Áfa: 250 forint Előfizetőknek: 118 forint A FÉLIG TELI BOROSPOHÁR ESETE Szent Vince, segítss - Szüreti számvetés a magyar borászat helyzetéről (17., 22-23. oldal CIVILIZÁCIÓK ÖSSZECSAPÁSA Perczel István vallástörténész a hódító iszlámról, a gyarmatosítók bűneiről és az indiai Szent Tamás-keresztényekről (19. oldal MIRŐL MESÉL A PINGVINÜZZÜLÉK? Idén magyarok kapták a vicces és elgondolkodtató kutatások Ignobel-dyát (20. oldal SZÁRAZ KUKORICASZÁR Önerőből felújított utcák a kárpátaljai Nagydobronyban (21. oldal ELTŰNHETNEK A BALATONI BOROK Jásdi István ingatlanspekulációról, szakmai bajokról és széthúzásról a balatoni régióban (22-23. oldal) UNORTODOX ORSZÁGMENTÉS Fagyos bánásmód várt Izlandon a bankárokra - Vulkán élénkítette fel az új sikerágazatot, a turizmust (24-25. oldal SZÁRNYASZEGETT ÓRIÁS A Concorde-effektus: kudarc az Airbus-380-as (25. oldal SZÁZÖTVEN SZÁZALÉK Idén százhúsz éves a Budapesti Fegyház és Börtön, közismert nevén a gyűjtő (26. oldal „KOMOLY BOMLASZTÁS" Volt, aki megölelte, volt aki felpofozta - Hatvan éve tért haza Páger Antal (27. oldal ÉSZLELÉS A KELETI VÉGEKEN Aki sokat alszik, az keveset ér - Lelkes megszállottak tartják életben a csillagászatot egy zsákfaluban (32. oldal Lukács Csaba robbantásról és félelmeinkről, György Zsombor az egyik és a másik Magyarországról, illetve Gazdag József, Halász Margit Hász Róbert Pilhál György, Térey János tárcája A félig teli borospohár esete 1 770237 379064 ÜZENET GYÖMRŐNEK _ Méltatlansági eljárást indított a kormányhivatal a település elítélt polgármestere, Gyenes Levente ellen. SARCOLNAK Bár a büdzsé helyzete nem indokolja, a kormány mától megemeli az üzemanyagok jövedéki adóját. VÍZUMÜGY ■fii A határidő lejárta ellenére sincs előrelépés a törököknek nyújtandó vízummentesség ügyében. Letelepedési kötvény fél áron A kormány a „szegényebb” bevándorlók előtt is szélesre tárta Magyarország kapuit Már a látszatra sem adnak a letelepedési kötvényt forgalmazó offshore cégek, miután hitelre is árulják a magyar tartózkodási engedélyt. Sőt, fél áron is hozzá lehet jutni a papírokhoz, igaz, akkor a befizetett összeg nem jár vissza. Wiedemann Tamás A kínai ügyfelek akár hitelre is vásárolhatnak letelepedési kötvényt, sőt nem kell kifizetni a teljes árát sem a 300 ezer euróba, azaz 93 millió forintba kerülő állampapírnak. Lapunk információi szerint fél áron, 130-150 ezer euróért is letelepedési engedélyhez juthat a kevésbé módos kínai és vietnami állampolgár. A Kajmánszigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) nevű közvetítőcég ebből nem is csinál titkot, hiszen honlapján is nyíltan hirdeti a hitellehetőséget. (A cég angol nyelvű honlapja ezeket az információkat nem tartalmazza, csak a kínai verzióban lehet róluk olvasni.) A bankhitelt információink szerint a China Construction Bank nevű pénzintézet nyújtja. A hitelkonstrukció alapján a bank kiegészíti a kötvény árát, viszont az állampapír futamidejének lejártakor az ügyfél nem kapja meg az általa befizetett 130-150 ezer eurónyi összeget. Az alku része, hogy a visszajáró pénzt a közvetítővállalkozás és a bank osztja el egymás között. De nem akárhogyan: az ügyre rálátó forrásaink szerint a bank csak a - nemzetközi viszonylatban is kiugróan magas - kamatot kapja meg, ami több mint kilencmillió forintot kóstál. A kajmán-szigeteki közvetítőcég azonban még ennél is jobban jár, hiszen az elvileg jogos kamatnak a többszörösét, 130-150 ezer eurót tehet zsebre, a 45 ezer eurós közvetítői díjon felül. Ez lényegében azt jelenti, hogy a 93 millió forintos kötvény eladásából 54-60 millió forintos haszonra tesz szert a cég, ami felfoghatatlan mértékű, 58-64 százalékos profitnak felel meg. (Az állampapírpiacokon a kötvényforgalmazás átlagos jutaléka bőven egy százalék alatt mozog.) A HSSDF egyébként az a cég, amelynek kínai vezérkara - mint arról a Heti Válasz korábban írt - kapcsolatban állhatott Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadóval, legalábbis erre utal, hogy a társaság 2013-ban az ő közreműködésével akarta megvásárolni a TV2 csatornát. Egy másik közvetítőcégnek, az Arton Capital Kft.-nek pedig ugyanaz az ügyvédje, mint aki Habony Árpád médiavállalata számára megszerezte a 888.hu domainnevet, illetve Rogán Antal - akinek nevéhez fűződött az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben a kötvényprogram vezetése idején dolgozott már a Fidesz frakciójának és a belvárosi önkormányzat cégeinek is. [Letelepedési...] Folytatás a 11. oldalon 15 A kínai és vietnami érdeklődők olcsóbban juthatnak az EU-n belüli szabad mozgáshoz FOTÓ: EUROPRESS/AFP 4 » * Lesújtó jelentés Kövéréktől A házelnök vezette tanács kihasználatlan erőforrásokról ír Hutter Marianna Továbbra is hiányzik a felső szintű politikai elköteleződés, valamint a tudatos, hatékony kormányzati koordináció - ez az egyik megállapítása a Kövér László, az Országgyűlés elnöke által vezetett Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács első jelentésének. A dokumentum szerint egyetlen nemzeti erőforrásunk sincs jó vagy az átlagosnál jobb állapotban. A 2013-14-es évekről szóló dokumentumban többek között megállapították, hogy a 10-14 éves gyerekek szövegértése, matematikai és természettudományos tudása is OECD-átlag alatti, és romló tendenciát mutat. Az egészségügy helyzetéről szólva kifejtik: az alapellátás megerősítése, a szakellátás hatékonyságának a javítása, a sürgősségi ellátás korszerű rendszerének kialakítása és a rehabilitációs rendszer fejlesztése sem „érte el az elvárható színvonalat”. Elismerik, folyamatos az elvándorlás az országból. Részletek a 4. oldalon Szili Katalin és Kövér László közösen kritizált FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD Finiséhez ért a népszavazási kampány Munkatársainktól Vasárnap reggel 6 és este 7 óra között minden szavazásra jogosult elmondhatja véleményét a kormány népszavazási kérdéséről. Elvileg több mint 8 millióan voksolhatnak arról, hogy Brüsszel a magyar parlament hozzájárulása nélkül is előírhassa-e migránsok betelepítését. Ahhoz, hogy a referendum érvényes legyen, több mint 4,1 millió embernek kellene érvényes voksot leadnia. Ebben mintha már a kormány sem bízna igazán. Orbán Viktor miniszterelnök szerint politikai értelemben nincs jelentősége a részvételnek, inkább érzelmi szempontból fontos, hogy érvényes lesz-e a kvótareferendum. A Magyar Nemzet által megkérdezett politológusok szerint a kormányfő a népszavazás jelentőségének tompítására kényszerült, mert méréseik szerint az érvényességi küszöb határán billeg a részvételi hajlandóság. A népszavazás előtt kifejezetten részletes beszámolót tartott a Terrorelhárítási Központ arról, hogy a párizsi és brüsszeli merénylők hogyan jutottak el Magyarországra. Az intézmény helyettes vezetője szerint ugyanakkor az időzítésnek nincs köze a gőzerővel zajló migránsellenes kampányhoz. A költségei és stílusa miatt sokat kifogásolt kampányt tegnap újabb bírálat érte: Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát szerint rendkívül erőszakos az a propaganda és kommunikáció, ami minden magyarból kikényszerítené a nemet. , Részletek a 2. és a 3., VEZÉRCIKK A 7. OLDALON Ismét hazánkban vizsgálódik az OLAF Újra a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) látókörébe került Magyarország. Lapunk brüsszeli forrásból úgy értesült, ezúttal a nagy, uniós finanszírozású infrastrukturális beruházások (közút- és vasútfejlesztések) miatt indult nyomozás, de a mezőgazdasági-vidékfejlesztési támogatások átvilágítása is változatlanul napirenden van. Gyöngyösi Balázs Információink szerint a szervezet ismét magyar csoportot állított fel: egyidejűleg 18-20 nyomozó is a magyarországi ügyek felgöngyölítésére összpontosít, ugyanis a fenti területeken elnyert pályázatok többsége esetében felmerült a csalás gyanúja. Ez már csak azért is kiugróan magas szám, mert a 28 európai uniós tagországra összesen jut mintegy 170 szakember, köztük ügykezelők, jogi véleményezők és hírszerzési elemzők is vannak. Vagyis egy ország uniós forrásfelhasználásával átlagosan hat fő foglalkozik, esetünkben azonban ennek a létszámnak a háromszorosát is indokoltnak tartja az OLAF. A közúti-vasúti beruházásokkal, illetve a vidékfejlesztés felülvizsgálatával kapcsolatban a tét nem csekély, hiszen a csalás elleni hivatal 1999-es megalakulása óta a 3500 lezárt nyomozás 1,1 milliárd eurónyi uniós forrás visszafizetését, illetve 900 évnyi börtönbüntetést eredményezett. A magyar szál felgöngyölítése nem kevés munkaóráját töltheti ki a brüsszeli nyomozóknak: a 2014-2020-as cikcusban integrált közlekedésfejlesztésre mintegy 1100 milliárd forintot kapott hazánk, terület- és településfejlesztésre pedig több mint 1000 milliárdot. Az éves fejlesztési terv szerint közlekedésre idén 288 milliárd forint jut, vidékfejlesztésre pedig 280 milliárd. Érdeklődésünkre az OLAF nem nevezte meg azokat a konkrét projekteket, amelyek az újbóli fokozott figyelmet kiváltották, mindenesetre nem árt felidézni az évtized végéig tervezett fontosabb beruházásokat. [Nyomoz...] Folytatás a 10. oldalon .