Magyar Nemzet, 2016. október (79. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-31 / 256. szám

2 ROVATVEZETŐ: TÖRÖK LÁSZLÓ • belpol@magyarnemzet.hu Hallott erről? Az egyetemeken történő visszaélé­seknél azok kompromittálódnak, akik alkalmasak lennének arra, hogy megváltoztassák az országot. HADHÁZY ÁKOS, AZ LMP TÁRSELNÖKE A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÉS A KORRUPCIÓ KAPCSOLATÁRÓL t­ Nem csak a politikusok miatt késik a megállapodás • Jelentős a különbség a baloldali pártok programjai között LŐRINCZ TAMÁS Az ellenzéki összefogásban érdekelt pártok szinte csak a többkulcsos adó bevezetésében, valamint az oktatás és az egészségügy forrásainak megemelé­sében értenek egyet - derül ki a Magyar Nemzet pártprogramokon alapuló gyűj­téséből. Az összefogás ennek megfele­lően nem pusztán a politikusok - sokat bírált - kompromisszumképtelensége miatt késhet, az egyes korábban megfo­galmazott ígéretek ugyanis jelentős kü­lönbségeket rejtenek. Az oktatás területén például az MSZP és a Párbeszéd Magyarországért (PM) el­fogadhatatlannak tartja a tandíj megje­lenését, viszont az ellenzéki egyezteté­seken szintén részt vevő Demokratikus Koalíció (DK), Modern Magyarországért (Moma), valamint az Együtt programja már nem zárkózik el tőle. Bokros Lajos pártja például csak a legszegényebbek számára tenné ingyenessé a felsőokta­tást, de alaptandíjban gondolkodik az Együtt is. Az eltérések azzal is indokolhatók, hogy a baloldal felaprózódása idején lét­rejött pártok mindent megtettek azért, hogy valamilyen önálló arcért szerezze­nek, és hogy - ha mástól nem is, de lega­lább az MSZP-től - meg lehessen külön­böztetni őket. A stratégia azonban az összefogásról szóló tárgyalásokon visz­­szaüthet, mert hiába állapodnak meg a közös indulásban, a programokat min­denképpen össze kell fésülni. Márpedig a különbségek néhol igen jelentősek. A menekültkérdésben például az MSZP néhány politikusa helyeselte a kerítés­­építést, tárgyalópartnereik azonban el­zárkóztak tőle. A Kanadával kötött, so­kat bírált kereskedelmi megállapodás (CETA) is lehetne akár törésvonal, a PM-mel ellentétben ugyanis az MSZP és a DK nem tiltakozott ellene hevesen, in­kább csak kérdéseket fogalmaztak meg. Nagy a különbség a nyugdíjak keze­lésében is. A szocialisták ugyanis meg­hagynák a jelenlegi felosztó-kirovó rendszert, és visszahoznák az általuk használt svájci indexálási módszert. A DK viszont alapnyugdíjban gondolko­dik, amit kiegészítene az aktív kor befi­zetéseiből termelődő munkanyugdíj is. Bokros Lajosék egy harmadik meg­ Bokrosék extravagáns ötlete: előbb megbuktatnák Orbánt, majd újabb választást írnának ki oldást javasoltak: ők teljes egészében a munkával töltött évek befizetéseiből fe­deznék a kifizetéseket. Az egészségügy rendbetételére mind­egyik ellenzéki párt programja kitért, de,a megoldási javaslatok ezen a terüle­ten is nagy szóródást mutatnak. A leg­nagyobb különbség a finanszírozás mi­kéntjében mutatkozik, Bokros például beengedné a piaci versenyt is az egész­ségügybe, hosszabb távon pedig kötele­zővé tenné az öngondoskodást. A szoci­alisták és az Együtt azonban egybizto­­sítós modellt képzeltek el, hasonlóan a Párbeszédhez, amely ugyanakkor beve­zetné a nemzeti kockázatviselést is. Az összes párt rendezné a béreket az ága­zatban, ám a DK ebben a betegek hozzá­járulására is számít. A többiek az utóbbi­ról hallani sem akarnak. Az összefogásról szóló tárgyalásokon nehéz lesz mit kezdeni az olyan radiká­lis, valódi megkülönböztethetőséget je­lentő programpontokkal is, mint példá­ul a Párbeszéd ígérete az 50 ezer forin­tos alapjövedelmről. Ha ugyanis a többi párt elfogadja, Karácsony Gergelyék ke­rülhetnek túlságosan vezető szerepbe, míg ha elutasítják, úgy kell belemennie az összefogásba a Párbeszédnek, hogy nem tudták érvényesíteni a legfőbb ígé­retüket. Hasonló okokból kudarcra van ítél­ve Bokros Lajos ötszáz napos program­ja is. A politikus korábban arról beszélt, hogy elegendő lenne a jogállamiság visszaállítását célzó minimálprogram, amivel leváltják a kormányt, majd pe­dig új választásokat írnak ki. Ebben a programban az alkotmányos jogállam alapintézményeinek helyreállítása, ará­nyos, tiszta, kétfordulós választási tör­vény létrehozása, a sajtó- és lelkiismere­ti szabadság helyreállítása, küzdelem a korrupció ellen, valamint áttekinthető, hatékony állam felépítése szerepelne. A baloldali ellenzék sokféleségét az is jel­zi, hogy feltehetően még ebben a mini­­málprogramban sem értenek egyet. A mosoly és az integetés még csak a szimpatizánsoknak szól fotó mti/balogh zoltán Fotóvita Dózsa László vagy Pruck Pál van a híres ’56-os fényképen? Dózsa László kegyeleti okokból lemond arról, hogy az ő neve szerepeljen az 1956- megemlékező plakátokon. Bár a színész-rendezőnek továbbra is meggyőződ,­­hogy ő szerepel a képen, tekintettel van Pruck Pál unokatestvérére - közölte az RTL Klubbal. A névvita annak nyomán robbant ki, hogy a forradalom 60. évfor­dulójára az 1956-os Emlékbizottság országszerte óriásplakátokat és falfestménye­ket helyezett el. Ezek egyikén egy sapkás fiú látható, vállán fegyverrel, mellette a felirat: ő Dózsa László, aki a forradalom idején 14 éves volt. Az RTL Klubnál azon­ban jelentkezett egy férfi, aki szerint a képen valójában az ő unokatestvére, Pruck Pál szerepel. Állítását korabeli fotókkal igyekezett alátámasztani. Ráadásul a Life magazin 1956-os számában az ominózus kép alá is Pruck Pál nevét írták. Dózsa Lász­ló - az ismert színművész - viszont a 168 Órának azt mondta a képről: „Egyértelműen én va­gyok rajta, le sem lehet tagadni, még a fülünk récéi is azonosak. Arról nem beszélve, hogy a sapka a mai napig megvan, meg tudom mutatni.” Az emlékbizottság egyelőre nem nyilatkozott az ügyben. (P. T.) Dobrev Klára mint miniszterelnök-jelölt? • Az MSZP híveit egy felmérésben Szél és Kunhalmi kormányfőjelöltségéről is kérdezték hírösszefoglaló Felmérés készül budapesti szocialista párttagok és szimpatizánsok körében arról, hogy mekkora a támogatottsá­ga Gyurcsány Ferencnek és feleségének, Dobrev Klárának miniszterelnök-jelölt­ként, valamint Molnár Gyula MSZP-el­­nöknek főpolgármester-jelöltként - tudta meg a Magyar Idők. A lap szerint a telefo­nos kutatást a Progresszív Intézet végzi, és megrendelőként a Demokratikus Ko­alíciót (DK) sejtik a háttérben, ugyan­is a kérdések között a Gyurcsány-pártot érintők voltak a leghangsúlyosabbak. Az egyik például a DK elfogadottságát firtat­ta, egy másik pedig azt, hogy a válaszadó mennyire összefogáspárti. Dobrev Klára kormányfőjelöltsége évek óta visszatérő téma baloldali kö­rökben. A „Dobrev Klárát miniszterel­nöknek” Facebook-csoportnak jelenleg körülbelül 4200 tagja van. Alkalmassá­ga kapcsán államigazgatási, piaci vál­lalatvezetői tapasztalatait, az uniós fej­lesztési ügyekhez való hozzáértését, műveltségét, nyelvtudását és állítólag megnyerő stílusát emlegetik. Ugyan­akkor Gyurcsány Ferenc korábban azt mondta, bár feleségét érdekli a közélet, nincs politikai ambíciója. A felmérésben szóba került az LMP társelnöke, Szél Bernadett, illetve az MSZP fővárosi elnöke, Kunhalmi Ágnes tevékenysége: a válaszadókat a két női politikus esetleges miniszterelnök-je­löltségéről is faggatták. Molnár Gyula főpolgármester-jelöltsége mellett a kér­dezőbiztosok Horváth Csabának, a Fő­városi Közgyűlés szocialista tagjának munkásságáról és elismertségéről is ér­deklődtek. A kutatásba még a Minisz­terelnökséget vezető Lázár János is be­került, vele kapcsolatban azt igyekeztek megtudni, mennyire elfogadott a szoci­alista válaszadók körében, illetve hogy miként vélekednének esetleges minisz­terelnök-jelöltségéről. Gréczy Zsolt, a DK szóvivője nem re­agált a Magyar Idők megkeresésére, így egyelőre nem tudni, hogy a Progresz­­szív Intézet felmérését nyilvánosságra hozzák-e, vagy csak belső felhasználás­ra szánják. 2016. NOVEMBER 2., SZERDA Mapi Nemzet Továbbra is hirdetik a kötvényeket LŐRINCZ „A magyar letelepedési kötvény él és jól van” - írja az ArabianBusiness.com ne­vű oldal Orbán Viktor egyik nyilatkoza­tára hivatkozva. A cikk fizetett hirdetés­ben írja, hogy a magyar miniszterelnök szerint még nem döntöttek arról, hogy megszüntetik a letelepedési kötvényeket az alkotmánymódosításról szóló novem­ber 8-i szavazás után. A cikkben felidéz­ték Orbán Viktornak az állami rádiónak adott szokásos péntek reggeli interjúját, amelyben kitértek arra is, hogy a Jobbik a letelepedési kötvények megszünteté­sét szabta feltételül az alkotmánymódo­sítás támogatásához. A kormányfő ezt pénteken úgy kommentálta: „tudomá­sul kell venni, (...) hogy nem fog három­millió ember úgy ugrálni, ahogy a Job­bik fütyül.” Orbán Viktor a már ismert kormányzati kommunikációnak meg­felelően azt mondta, hogy nem tudják a Jobbik kérését elfogadni, de ettől füg­getlenül már zajlik az ország finanszíro­zásának, így többek között a letelepedési kötvényeknek a felülvizsgálata. - A dön­tés azonban még nem született meg - hangsúlyozzák a hirdetésben. Az emirá­­tusokbeli ArabianBusiness.com oldalon megjelent PR-cikket a 30 országban lete­lepedési kötvényekkel üzletelő Arton Ca­pital rendelhette meg. Mint írják, azért volt szükség a cikk megjelentetésére, mert vállalták, hogy az értékes ügyfele­ket mindig a legfrissebb információkkal látják el. A hirdetés végén egy magyaror­szági telefonszámot is megadtak, ame­lyen keresztül további információkat le­het szerezni a letelepedési kötvényekről. Tarlós átfogó megállapodást kötött Moszkvában MUNKATÁRSUNKTÓL A városüzemeltetés szinte valamennyi területére kiterjedő, 2019-ig szóló meg­állapodást írt alá hétfőn Tarlós István fő­polgármester Moszkvával. Az együttmű­ködés kiterjed az építészetre, a városfej­lesztésre, a szovjet panelekből épített lakótelepek felújítására, a közlekedési infrastruktúrára, valamint a víz- és csa­tornarendszer fejlesztésére. A budapes­ti és a moszkvai főpolgármester által aláírt dokumentum szerint együttmű­ködnének a hulladékgazdálkodás, a szo­ciális szféra, valamint idegenforgalmi te­rületeken is. Az egyezmény aláírásakor szóba került a Moszkva tér átnevezése is. Tarlós István arról tájékoztatta Szer­­gej Szobjanyint, hogy a terület visszakap­ta a történelmi elnevezését, ugyanakkor azt is jelezte, hogy a Fővárosi Közgyűlés egy hónapja a pesti Duna-parti sétányt a Margit híd és Dagály között Moszkva sé­tánynak nevezte el. A budapesti főpol­gármester tavaly Georgij Poltavcsenko szentpétervári főpolgármesterrel egye­zett meg a két város közötti hasonló, de a moszkvainál szűkebb körű együttmű­ködési megállapodásról.

Next