Magyar Nemzet, 2016. november (79. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-03 / 258. szám
Magyar tantet 2016. NOVEMBER 3., CSÜTÖRTÖK Mégsem áll le a kötvényüzlettel a kormány? • Teljes a zavar a Fideszben: újabb engedélyt kapott az egyik offshore cég, majd kezdeményezték annak visszavonását ► Folytatás az 1. oldalról A Migrat Immigration Asia Ltd. (MIA) kérvénye egyébként arról szólt, hogy a közvetítő vállalkozás a Seychelle-szigeteki Köztársaság állampolgárainak és cégtulajdonosainak is kínálhatja a magyar letelepedésikötvény-programot. Az adóparadicsomnak tartott Seychelle esetében ez utóbbinak van igazi értelme. A döntés azoknak a külföldieknek adná meg a lehetőséget a magyar programban való részvételre, akiknek a többségi tulajdonában van egy, a szigetállamban bejegyzett offshore cég. Mindegy, milyen állampolgárságú az illető, ha cégtulajdonos a Seychelle-szigeteken, akkor a MIA-n keresztül szerződhet. A kötvényprogramban részt vevő offshore cégek közös jellemzője, hogy országonként és állampolgárságra lebontva értékesíthetik a magyar letelepedési programot, vagyis nincsenek az adott területen versenytársaik. Eddig csak egy kivétel volt, a Cipruson bejegyzett Innozone Holdings Limited, amely a szigetország területén regisztrált gazdasági társaságok többségi tulajdonosai által beadott kérelmeket is intézhette. Ilyen lehetőséget kapott volna most az MIA, a Seychelle-szigetekre érvényes bizottsági felhatalmazással. Elsőre talán furcsának tűnhet, hogy egy külföldi nem a saját országában kérvényezi az egyébként is igen egyszerű eljárásnak tekinthető magyar letelepedési programban való részvételét. Ennek egyetlen oka lehet, méghozzá a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló nemzetközi jogszabályok kijátszása. Az offshore helyszíneken bejegyzett cégek ugyanis jogi értelemben legális külföldi vállalkozásnak számítanak, és a cégen keresztül tisztára mosott pénzek is legálisak. Míg magánemberként igazolni kellene a kötvényre kifizetett összegek eredetét, az offshore vállalat esetében maga a cég „üzleti tevékenysége” igazolja a pénz eredetét. A tegnapi eseményeket azért is tartja különösen visszásnak a letelepedési-kötvény-program kivezetését követelő Jobbik, mert újfent arra világít rá, hogy a kormány kettős játékot űz: a közvélemény előtt a konstrukció kivezetését lebegteti, miközben ezzel kapcsolatban újabb kérelmeket tárgyal meg. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sem nyilatkozott egyértelműen a letelepedési papírok sorsáról tegnapi sajtótájékoztatóján. A tárcavezető szerint a közeljövőben módosulhat az államadósság-kezelési stratégia, de ebben csak mellékszálnak nevezte a kötvényprogramot. Ez utóbbi szerinte az elmúlt években egy kedvező devizaforrás volt, azóta azonban a környezet megváltozott. Ha pénteken a Moody’s hitelminősítő is javít hazánk osztályzatán, akkor Varga Mihály nagy esélyt ad annak, hogy a letelepedésikötvény-konstrukciót is jelentősen meg fogják változtatni, hiszen már nem tudja hozni azt a hasznot, amit korábban. De „attól még, hogy nem használják most, érdemes tartalékba eltenni” - tette hozzá, ezzel azt sugallva, hogy nem szüntetnék meg a konstrukciót, csak jelentősen átalakítanák a feltételrendszerét. Lenne is min változtatni: jelenleg túl magas a letelepedési kötvények után fizetett kétszázalékos garantált kamat, miközben hazánk a piacon 0,5 százalékos kamatért cserébe tud állampapírt kibocsátani. A kormány így négyszer több adófizetői forintot juttat az általa kiválasztott offshore cégeknek. S miközben a magyar állam 35 milliárd forintnyi közpénzről mondott le, a közvetítő cégek több mint 110 milliárd forintos bevételre tettek szert a kötvényprogram révén. Közel négyezer külföldi jutott már így letelepedési engedélyhez, családtagokkal számolva 16 ezer bevándorló előtt nyíltak meg a kapuk. A Seychelle-szigeteki adóparadicsomban is kínáltak volna magyar letelepedési kötvényt FOTÓ: EUROPRESS/AFP/ALBERTO PIZZOLI Z. KÁRPÁT DANIEL: „Minősített hazaárulás", hogy a gaz dasági bizottság újabb kérelmet tárgyalt meg Hazánkba csábítaná a kabinet az uniós bankfelügyeletet A kabinet a múlt héten már hivatalosan is beadta pályázatát az Európai Unió bankfelügyeletének Magyarországra költöztetéséért, és hamarosan versenybe szállhat az uniós gyógyszerhatóságért is. A cégeket az adózás egyszerűsítésével nyernénk meg - közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Idők című napilap hasábjain. A tárcavezető elmondta, hogy számos európai uniós szervezet központja jelenleg Londonban található, ám az érintett felügyeletek és hatóságok a jövőben biztosan más országba teszik át székhelyüket, miután a britek kilépnek az unióból. Varga Mihály szerint Magyarország szerepét, befolyását növelhetné, ha az Angliából elköltöző intézmények egyike, vagy akár több is közülük, Budapesten találna új otthonra. Az uniós bankfelügyelet Magyarországra csábítása annyiban mindenképpen furcsa ötletnek tűnik, hogy hazánkban - Londonnal ellentétben - nem székelnek igazán nagy nemzetközi pénzintézetek (bankok, biztosítók), és a hazai pénzügyi felügyelet sincs mindig a helyzet magaslatán. Elég csak a közelmúltban kirobbant Buda-Cash-, Hungária Értékpapír- és Quaestor-botrányokra gondolni, amelyek több mint 400 milliárd forintos kárt okoztak az adófizetőknek. Ugyancsak nagy hullámokat vetett a kétezres években a Kulcsár Attila fémjelezte K&H-s brókerügy, vagy a kilencvenes évek Postabank-balhéja. A felügyeleti szigor ahhoz sem volt elég, hogy megakadályozza a Dob- trai Sándorné alias Kun-Mediátor Marcsika által szervezett piramisjátékot, vagy a Baumag szövetkezet hasonló csalását, ahol a szövetkezeti forma kiskapuit kihasználva ígértek a banki kamatoknál magasabb hozamokat a kisbefektetőknek. gazdaság 7 Tíz évbe telt, hogy a NAV elkészítse mindenki bevallását • Az adókamara alelnöke szerint a múlt héten bejelentett csomag után hamarosan újabb változások jönnek HORVÁTH ATTILA - Ez még csak egy előcsomag, hamarosan újabb intézkedések várhatók, de hogy mikor, azt nem lehet pontosan tudni. Sok a lezáratlan kérdés, változik például az áfatörvény, de más szabályok is módosulnak majd. Ez azonban nem jó irány, mert a vállalkozásoknak év közben kell hirtelen változásokra felkészülniük. A járulékcsökkentésről sincsenek még konkrétumok, a munkáltatók így nem tudják, mikor kell alkalmazkodniuk a változó bérprogramhoz. Mindez csak az adminisztrációt növeli, és rontja a versenyképességet - sorolta a múlt héten nyilvánosságra hozott új adócsomaggal kapcsolatos észrevételeit a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke. Vadász Iván elmondta, Magyarországon kirívóan magas a bérterhelés, de a járulékcsökkentés önmagában nem javít jelentősen a versenyképességünkön. Szerinte régóta várat magára a minimálbér jelentős emelése, ha el akarjuk kerülni, hogy Magyarország összeszerelő üzemmé váljon. Mint mondta, a járulékcsökkentéssel párhuzamosan kezelni kell a közlekedési, oktatási, lakhatási problémákat is, mert ennek elmaradása mind akadálya a rugalmasan alkalmazandó munkaerőnek. Hozzátette, a járulékcsökkentést a kormánynak jóval előbb be kellene jelentenie, hogy a vállalkozások fel tudjanak rá készülni, de a jelek szerint nem tartják fontosnak. Tegnapi sajtótájékoztatóján Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a péntek este benyújtott adótörvény-módosítás kapcsán nem számszerűsítette, hogy mekkora járulékcsökkentést terveznek, és pontosan mikor. Csak azt hangoztatta, hogy a versenyképesség növelése érdekében járulékcsökkentés biztosan lesz, de hogy mekkora, arról még egyeztetni kell. Kérdésre válaszolva elmondta, a tervezett csökkentés esetében nem volna helyes, ha a partnerekkel való tárgyalás nélkül döntenének róla. Hozzátette, a magyar gazdaság versenyképességét kell erősíteni úgy, hogy öt-hat éven belül elérje a V4 átlagát, Csehország vagy Szlovákia szintjét. A tárcavezető szerint fontos, szinte minden adózó állampolgárt érintő változás, hogy az egyéni vállalkozókon és az áfafizetésre kötelezetteken kívül mindenki választhatja az adóhatósági megállapítást, vagyis ezentúl azoknak, akik nem kértek munkáltatói adómegállapítást, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) készítheti el a bevallást. Vadász Iván ezzel kapcsolatban elmondta, az adóbevallást valójában nem a NAV készíti majd el a magánszemélyek helyett. A munkáltató és a kifizető 2006 óta minden szükséges dokumentumot havonta elküld elektronikusan a hatóságnak, a NAV-nak csak ezeket kellett volna eddig is összegeznie. Tíz év után jutott el tehát végre arra a szintre, hogy rendezni tudja a neki elküldött adatokat. Vadász Iván szerint ez inkább szomorú, mint üdvözlendő. Varga Mihály tegnap arról is beszélt, hogy az új adócsomag miatt változik a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata). Jövőre 6 millió forintról 12 millióra nő a bevételi határ, emiatt szerinte az eddigi 160 ezer katáshoz még mintegy 50 ezren csatlakoznak. A kata bevételi határának növelése jól hangzik, de valójában nincs túl nagy jelentősége, nem jár nagy áldozattal a költségvetés részéről. Olyan szektornak kedveznek, ahol amúgy is magas az adóelkerülés, talán egy kicsit fehéredik, de nem jelentős mértékben. Népszerű, hangzatos döntés a választások előtti évben, de igazi jelentősége nincs - mondta erről Vadász Iván. Járulékcsökkentést ígér Varga Mihály / RENDELJ EGYSZERŰEN, GYORSAN! HAMAROSAN JÖNS Av«n lu bk> for C iOogic play É Q Windows Phone § ilfclí# www«6x6taxuiu J (fi*i) taxípay