Magyar Nemzet, 2016. november (79. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-07 / 261. szám

Háttérbe szorul a Szent János-kórház • Egyes budapesti intézmények százmilliókból fejleszthettek, de akadt, amelyiknek semmi sem jutott KUSLITS SZÓN­JA Idén és tavaly is az Egyesített Szent Ist­ván és Szent László Kórház járt a leg­jobban. Több évben is ez az intézmény kapta ugyanis a legtöbb támogatást, amióta - 2012-ben - állami fenntartás­ba vették a budapesti kórházakat. Eköz­ben kifejezetten rosszul járt a köztudot­tan lerobbant állapotban lévő Szent Já­nos-kórház - derült ki a lapunk által kikért adatokból. Arra voltunk kíváncsiak, hogy kizá­rólag állami finanszírozásból, vagyis az adófizetők pénzéből mennyit és mire költöttek a fővárosban található kórhá­zakra az elmúlt években. Pontosabban: felújításra, bővítésre, eszközbeszerzésre mekkora összeget adott az állam azok­nak a budapesti intézményeknek, ame­lyek gyakran sokkal rosszabb állapotban vannak, mint a vidékiek. Az ország más régióiban ugyanis európai uniós támo­gatásokból jelentős fejlesztések zajlot­tak az elmúlt években. A kép meglehe­tősen vegyes. Kifejezetten nyertes helyzetben van a bevezetőben említett Egyesített Szent István és Szent László Kórház, amely­nek fejlesztésére a jövőben várhatóan további milliárdokat fordít majd a kor­mány, hiszen az Egészséges Budapestért program részeként ide tervezi a dél-pes­ti egészségügyi centrumot. Az új, nyolc­száz ágyas épület gerincét a Nagyvárad téren tervezik felépíteni - értesült a Ma­gyar Idők. Ide telepítenék az összes kép­alkotó diagnosztikai egységet a röntgen­től a CT-n át az MR-ig, itt lennének a mű­tők, a központi intenzív, egyes speciális ellátások, mint a csontvelő-transzplantá­ció, a hematológia, az infektológia. Itt fo­gadnák a stroke-betegeket, és a Fiumei útról a most még a Péterfy Sándor utcai kórházhoz tartozó baleseti intézet is az új épületbe kerül. Az intézmény egyébként eddig sem járt rosszul, a megismert adatok szerint ugyanis idén 232,6 millió forintot költ­hetett az onkológiai ellátás fejlesztésé­re, a pszichiátria felújítására és konyha építésére. Tavaly is ez a kórház kapta a legtöbb állami pénzt, 82 millió forintot fordíthatott a fűtés és a tető javítására, betegőrző monitorokra, valamint a mini­mumfeltételek teljesítésére. Utóbbi tétel nem kevesebb mint negyvenmillió forin­tot tett ki. De 2014-ben is jól járt, akkor ugyanis 46 millió forintból vásárolhattak MR-készüléket. Az intézmény egyébként az egyik leg­nagyobb ellátó a fővárosban, sőt orszá­gos szinten is előkelő helyen szerepel. Négy telephelyén látja el a betegeket ösz­­szesen 1640 ágyon. Az Emberi Erőforrások Minisztériu­mának (Emmi) tájékoztatásából kide­rült, hogy idén nyolc fővárosi kórház részesült támogatásban. Az év második legnagyobb nyertese a Budapesti Szent Ferenc Kórház, ők ugyanis 212,5 millió forintot költhettek új szárny építésére és eszközbeszerzésre. A kormány azonban idén az egyéb­ként is híresen rossz állapotban lévő Szent János-kórházzal nem volt ilyen ke­gyes, ugyanis csupán ötmillió forintot kaptak a melegvíz-tartályok cseréjére és 24,7 milliót a támfalak javítására. Ér­dekesség, hogy a később háttérbe szo­rult, sőt leépítéssel fenyegetett Szent Já­nos-kórház 2014-ben még a nagy nyer­tesek között szerepelt, akkor ugyanis 75 millió forintot, vagyis a teljes finanszíro­zás közel harmadát kapta CT- és ultra­hang-berendezések beszerzésére. Az intézmények egyre rosszabb ál­lapotát jelzi, hogy idén több helyen is szükség volt a fűtési rendszer felújításá­ra. Erre és az ultrahang-berendezés cse­réjére a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház 95,5 millió forintot kapott, míg kazánfel­újításra a Péterfy Sándor utcai kórház­nak csupán 5,5 millió forint jutott - va­lószínűleg ez az intézmény sincs a kor­mány kedvencei között. Idén egyébként csupán 764,2 millió forintot fordított a kormány a budapes­ti kórházak felújítására, eszközbeszerzé­sére. Tavaly azonban még ennél is rosz­­szabb a mérleg, akkor ugyanis ennek az összegnek alig több mint a felét, 370,6 millió forintot kapott összesen tíz buda­pesti kórház. Változás, hogy a 2015-ös évben a Heim Pál Gyermekkórháznak is jutott az állami finanszírozásból, 47,3 milliót költ­hettek a viharkárok helyreállításra és a kazánház bontására. Egy tavalyi vihar egyébként több más intézményben is sú­lyos károkat okozhatott, ugyanis a Jahn Ferenc-kórház 36 millió, a Péterfy-kór­­ház 26 millió, míg a Szent Rókus Kórház 13,3 millió forintot kapott helyreállítá­sukra. A legkevesebb pénz - tízmillió fo­rint - 2015-ben az Uzsoki Utcai Kórház­nak jutott. Ez az intézmény volt azonban a 2013-as év nyertese, akkor ugyanis ki­zárólag ez az egy kórház kapott pénzt, ráadásul nem is keveset. Hatszázmillió forintot költhettek MR-gépekre. Fejlesztési támogatások a fővárosi kórházakban millió forint 10 ___ Uzsoki Utcai Kórház 10 Egyesített Szent István 2015 és Szent László Kórház - Bajcsy-Zsilinszky Kórház Rendelőintézet és Rendelőintézet 2015 2016 Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet 2016 4,5 Szent Rókus Kórház és Intézményei Szent János Kórház 2014 és Észak-budai E. Kórházak 2014 Adott évben legtöbbet kapott Adott évben legkevesebbet kapott Uzsoki Utcai Kórház 2013 Összesen 2013 600,0 2014 240,5 2015 370,7 2016 764,3 Forrás: Emmi / MN-grafika Emlék a bűn nélkül megbüntetett kőtelkieknek MTI Mindenki számára természetes nemze­ti minimum legyen a Gulagra hurcolt ál­dozatokra, az ’56-os hősökre és a ma­gyar katonákra mint hősökre való em­lékezés - szólította fel a hallgatóságot­­ Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti állam­titkára tegnap a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kőteleken. A településről a Szovjetunióba el­hurcoltak emlékére állított emlékmű és emléktábla avatási ünnepségén a poli­tikus azt mondta: csalódás volt, hogy a rendszerváltás után 26 évvel sem si­került a teljes nemzetnek együtt em­lékeznie az ’56-os hősökre, áldozatok­ra, hiszen a parlament ünnepi üléséről „az utódpárt frakciója” távol maradt. Úgy fogalmazott: a távol maradás egy­valamit jelent, azt, hogy „ők még min­dig azokhoz állnak közelebb, akik nem engedtek virágot vinni a névtelen sírok­ra”. Bízik benne, hogy már nem sokáig tart az az időszak, amikor ebben a kér­désben nincs konszenzus - tette hozzá az államtitkár. Rétvári Bence arról be­szélt, hogy 800 ezer magyart hurcoltak el különböző okokból a Gulagra a máso­dik világháború végén vagy után. „Bűn nélküli büntetést” éltek meg, hiszen nem tettek semmit, amivel „kiérdemel­ték” volna, hogy elvigyék őket - mond­ta. „Ha van egy nemzedék, amely nem értékeli és védi meg a szabadságot, el fogja azt veszíteni” - jegyezte meg, hoz­zátéve: a magyaroknak „kemény tanu­lópénzt” kellett fizetniük a XX. század­ban, hogy „megérjük és megértsük, mit jelent a szabadság”. Kőtelek község önkormányzata a Gu­­lág ’67 Alapítvány kezdeményezésére állított fel emlékművet a második világ­háború végén Kőtelekről a Szovjetunió­ba hurcolt és többségében soha vissza nem tért 57 áldozat emlékére, márvány emléktáblán sorolva fel az elhurcoltak nevét. Az emlékmű elkészítéséhez az Emberi Erőforrások Minisztériuma két és fél millió forinttal járult hozzá. Tisztázhatják az 1956-os kép ügyét • Schmidt Mária személyesen találkozna Pruck Pál lányával SZABÓ ZSOLT Dózsa László színész van a forradalom­ra emlékező plakáton, és semmilyen ok nincs arra, hogy ezt megkérdőjelezzük - idézte tegnap az Origó Schmidt Má­riát. Az 1956-os Emlékbizottság társel­nöke nyílt levélben válaszolt Csőkéné Pruck Erikának, aki szerint a forrada­lomra emlékező egyik plakáton már el­hunyt édesapja, Pruck Pál látható, nem pedig Dózsa László. - Úgy látom, hogy számosan van­nak Magyarországon, akik legfontosabb nemzeti ünnepeinket is képesek be­mocskolni - írta Schmidt Mária, aki ugyanakkor felajánlotta Csőkéné Pruck Erikának, hogy tisztázzák személyesen a kérdést, majd a vita lezárása után tá­jékoztassák a közvéleményt. Az 1956- os bizottság társelnöke kiemelte: nem vonja kétségbe Pruck Pál forradalmi szerepvállalását, ám a férfi nyilatkoza­tain kívül ezt semmilyen tény, doku-Schmidt Mária szerint Dó­zsa László látható a plaká­ton, míg Rainer M. János az emlékezetpolitikát bírálja mentum nem támasztja alá.­­ A nyolc­vanas években a forradalomról lesaj­­nálóan nyilatkozott, és úgy fest, „azok közé tartozott, akik megtagadták a for­radalmat”. Saját bevallása szerint össze­ütközésbe került a törvénnyel, a rend­szerváltás után pedig nem tett semmit annak érdekében, hogy megossza em­lékeit, esetleges dokumentumait a for­radalomról. Azokban a napokban nem volt könnyű a fotósoknak pontosan azonosítaniuk, kit fényképeznek le, és számtalan példa van arra, hogy a fotós meghatározása nem állta meg a helyét. A vitát kiváltó kép aláírása egy 15 éves fiút említ, miközben Pruck Pál 13 éves volt 1956 októberében - érvelt Schmidt Mária, aki továbbra is kiáll Dózsa László mellett. Sajnálja, hogy az elmúlt 26 év­ben senki sem jelentkezett a családból a kép miatt, pedig a fotó számtalanszor szerepelt kiadványokban, kiállításokon. Maga Dózsa László is azt mondta ko­rábban, hogy ő szerepel a fotográfián, azonban Csőkéné Pruck Erika úgy gon­dolja, Schmidt Mária bemocskolta az apja emlékét, amikor őt köztörvényes bűnözőnek nevezte, akit „a Kádár-rend­szer legelvetemültebb propagandistái (köztük Szabó László, a Népszabadság újságírója és a Kékfény műsorvezető­je) visszatérően szerepeltettek a forra­dalom lejáratásának igazolására”. Cső­kéné Pruck Erika a 168 Órának küldött levelében célként jelölte meg, hogy a plakátokon javítsák ki a nevet, Schmidt Mária pedig kérjen bocsánatot. Az Index tegnap idézte Rainer M. Já­nost, az 1956-os Intézet vezetőjét, aki Fa­­cebook-bejegyzésben reagált az ügyre.­­ Az eset a mai emlékezetpolitika csőd­jét és alapvető kudarcát jelzi. Menedzs­mentje most, 2016-ban megalkotta egy hatvan évvel ezelőtti, zavarba ejtően sokszínű forradalom egydimenziós ké­pét - írta a történész, aki kiemelte: nem kérték ki az intézet véleményét Dózsa László állami kitüntetéseivel kapcsolat­ban, míg Pruck Pálról elmondta: szere­pelt Erich Lessing 2006-ban négy nyel­ven megjelent kötetének egy fotóján, név nélkül. Rainer M. János szerint Pruck törté­nete nem egyedi: „A forradalom nem az angyalok bejövetele. Szereplői hús­vér emberek, sokan érkeztek az akko­ri magyar társadalom pereméről. A sza­badságért harcoltak, de saját felszaba­dító harcukat is vívták nyomorúságos körülményeik, árvaságuk, kitaszítottsá­guk­­ és bűneik ellen. Kinek sikerült, ki­nek nem­ akadt, akinek elvették az éle­tét, még jobban tönkretették, ha egyál­talán ez lehetséges volt, és akadt, aki új életet kezdhetett, mert elmenekült, mert egy új hazát talált, ahol szolidári­san fogadták.” Schmidt tisztázna fotó: hegedűs Márta Még egy vitatott fotó? Gond akadt egy másik legendás 1956-os fotóval is - számolt be egy újabb hatvana­dik évfordulós ügyről a 444.hu. Úgy vélik, a Schmidt Mária vezette emlékbizott­ság egy másik képből, amely a francia Paris Match tulajdona, kivágta Sponga Ju­liannát, más hátteret adott a képnek, és már kész is lett a plakát. A portál újfent a 168 Órára hivatkozva azt közölte: a Budapesten élő francia fotós, Bruno Bourel érdeklődését felkeltette a módosított fotó. Ő vetette fel, hogy a fotós, Russell Mel­cher tud-e a képe felhasználásáról. Az Amerikában élő Melchernek továbbították a kérdést, és kiderült, fogalma sem volt róla, nem tájékoztatták, nem kértek en­gedélyt tőle és nem is keresték meg, tehát fel sem vetődött, hogy megvásárolják tőle a fotográfia közlési jogát. Ezért ügyvédet kért fel, hogy tisztázza a helyzetet.­­ Az eset azért is kínos, mert Russell Melcher Budapestre jön, a Francia Intézet meghívására az évfordulós rendezvények egyikére. (Sz. Zs.) 2016. NOVEMBER 7., HÉTFŐ Magyar lemzet Díszteremben tárgyalják Gergényiék perét SÁNDORI TAMÁS A Fővárosi Ítélőtábla dísztermében a katonai tanács nyilvános ülésen kezdi meg a Bene-Gergényi-per másodfokú tárgyalását, amelyet idén valószínűleg már nem fognak lezárni, a további négy kitűzött tárgyalási nap közül az utolsó ugyanis január 27-e. Egy évvel ezelőtt első fokon a leg­enyhébb büntetést, megrovást kapott Gergényi Péter volt budapesti rendőr-fő­kapitány a 2006-os események hatósági túlkapásainak elöljárói felelősségét tár­gyaló büntetőeljárásban. Gergényit elöl­járói intézkedés elmulasztása vétségé­ben találták bűnösnek, a negyedrendű vádlott Mittó Gábort - aki a tévészékház ostrománál volt helyszíni parancsnok - pedig parancs iránti engedetlenség vét­ségében, ő szintén megrovásban ré­szesült. Az akkori országos főkapitány, Bene László elsőrendű vádlott ellen az eljárást elévülés jogcímén megszüntet­ték, ahogy az összes többi vádlott eseté­ben is, bár a bíróság úgy találta, aligha­nem követtek el kötelességszegést. A táblához a vádlottak is fellebbez­tek. A vád szerint Gergényinek a Köz­társaság téri eseménysor kapcsán fel kellett volna ismernie, hogy Mittó nem hajtja végre azt a parancsot, amely az épület megvédését írta elő számára, a kapitány mégsem tett semmit. A későb­biek kapcsán pedig azt róják a vádlot­tak terhére, hogy nem tettek lépéseket a beosztottjaik által elkövetett vissza­élések megakadályozására, utólag pe­dig kivizsgálásukra. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség Gergényire és Mittóra is felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérte. GERGÉNYI PÉTER a 2006-os tevé­kenységéért a leg­enyhébb büntetést, megrovást kapott

Next