Magyar Nemzet, 2016. november (79. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-07 / 261. szám
Háttérbe szorul a Szent János-kórház • Egyes budapesti intézmények százmilliókból fejleszthettek, de akadt, amelyiknek semmi sem jutott KUSLITS SZÓNJA Idén és tavaly is az Egyesített Szent István és Szent László Kórház járt a legjobban. Több évben is ez az intézmény kapta ugyanis a legtöbb támogatást, amióta - 2012-ben - állami fenntartásba vették a budapesti kórházakat. Eközben kifejezetten rosszul járt a köztudottan lerobbant állapotban lévő Szent János-kórház - derült ki a lapunk által kikért adatokból. Arra voltunk kíváncsiak, hogy kizárólag állami finanszírozásból, vagyis az adófizetők pénzéből mennyit és mire költöttek a fővárosban található kórházakra az elmúlt években. Pontosabban: felújításra, bővítésre, eszközbeszerzésre mekkora összeget adott az állam azoknak a budapesti intézményeknek, amelyek gyakran sokkal rosszabb állapotban vannak, mint a vidékiek. Az ország más régióiban ugyanis európai uniós támogatásokból jelentős fejlesztések zajlottak az elmúlt években. A kép meglehetősen vegyes. Kifejezetten nyertes helyzetben van a bevezetőben említett Egyesített Szent István és Szent László Kórház, amelynek fejlesztésére a jövőben várhatóan további milliárdokat fordít majd a kormány, hiszen az Egészséges Budapestért program részeként ide tervezi a dél-pesti egészségügyi centrumot. Az új, nyolcszáz ágyas épület gerincét a Nagyvárad téren tervezik felépíteni - értesült a Magyar Idők. Ide telepítenék az összes képalkotó diagnosztikai egységet a röntgentől a CT-n át az MR-ig, itt lennének a műtők, a központi intenzív, egyes speciális ellátások, mint a csontvelő-transzplantáció, a hematológia, az infektológia. Itt fogadnák a stroke-betegeket, és a Fiumei útról a most még a Péterfy Sándor utcai kórházhoz tartozó baleseti intézet is az új épületbe kerül. Az intézmény egyébként eddig sem járt rosszul, a megismert adatok szerint ugyanis idén 232,6 millió forintot költhetett az onkológiai ellátás fejlesztésére, a pszichiátria felújítására és konyha építésére. Tavaly is ez a kórház kapta a legtöbb állami pénzt, 82 millió forintot fordíthatott a fűtés és a tető javítására, betegőrző monitorokra, valamint a minimumfeltételek teljesítésére. Utóbbi tétel nem kevesebb mint negyvenmillió forintot tett ki. De 2014-ben is jól járt, akkor ugyanis 46 millió forintból vásárolhattak MR-készüléket. Az intézmény egyébként az egyik legnagyobb ellátó a fővárosban, sőt országos szinten is előkelő helyen szerepel. Négy telephelyén látja el a betegeket öszszesen 1640 ágyon. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) tájékoztatásából kiderült, hogy idén nyolc fővárosi kórház részesült támogatásban. Az év második legnagyobb nyertese a Budapesti Szent Ferenc Kórház, ők ugyanis 212,5 millió forintot költhettek új szárny építésére és eszközbeszerzésre. A kormány azonban idén az egyébként is híresen rossz állapotban lévő Szent János-kórházzal nem volt ilyen kegyes, ugyanis csupán ötmillió forintot kaptak a melegvíz-tartályok cseréjére és 24,7 milliót a támfalak javítására. Érdekesség, hogy a később háttérbe szorult, sőt leépítéssel fenyegetett Szent János-kórház 2014-ben még a nagy nyertesek között szerepelt, akkor ugyanis 75 millió forintot, vagyis a teljes finanszírozás közel harmadát kapta CT- és ultrahang-berendezések beszerzésére. Az intézmények egyre rosszabb állapotát jelzi, hogy idén több helyen is szükség volt a fűtési rendszer felújítására. Erre és az ultrahang-berendezés cseréjére a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház 95,5 millió forintot kapott, míg kazánfelújításra a Péterfy Sándor utcai kórháznak csupán 5,5 millió forint jutott - valószínűleg ez az intézmény sincs a kormány kedvencei között. Idén egyébként csupán 764,2 millió forintot fordított a kormány a budapesti kórházak felújítására, eszközbeszerzésére. Tavaly azonban még ennél is roszszabb a mérleg, akkor ugyanis ennek az összegnek alig több mint a felét, 370,6 millió forintot kapott összesen tíz budapesti kórház. Változás, hogy a 2015-ös évben a Heim Pál Gyermekkórháznak is jutott az állami finanszírozásból, 47,3 milliót költhettek a viharkárok helyreállításra és a kazánház bontására. Egy tavalyi vihar egyébként több más intézményben is súlyos károkat okozhatott, ugyanis a Jahn Ferenc-kórház 36 millió, a Péterfy-kórház 26 millió, míg a Szent Rókus Kórház 13,3 millió forintot kapott helyreállításukra. A legkevesebb pénz - tízmillió forint - 2015-ben az Uzsoki Utcai Kórháznak jutott. Ez az intézmény volt azonban a 2013-as év nyertese, akkor ugyanis kizárólag ez az egy kórház kapott pénzt, ráadásul nem is keveset. Hatszázmillió forintot költhettek MR-gépekre. Fejlesztési támogatások a fővárosi kórházakban millió forint 10 ___ Uzsoki Utcai Kórház 10 Egyesített Szent István 2015 és Szent László Kórház - Bajcsy-Zsilinszky Kórház Rendelőintézet és Rendelőintézet 2015 2016 Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet 2016 4,5 Szent Rókus Kórház és Intézményei Szent János Kórház 2014 és Észak-budai E. Kórházak 2014 Adott évben legtöbbet kapott Adott évben legkevesebbet kapott Uzsoki Utcai Kórház 2013 Összesen 2013 600,0 2014 240,5 2015 370,7 2016 764,3 Forrás: Emmi / MN-grafika Emlék a bűn nélkül megbüntetett kőtelkieknek MTI Mindenki számára természetes nemzeti minimum legyen a Gulagra hurcolt áldozatokra, az ’56-os hősökre és a magyar katonákra mint hősökre való emlékezés - szólította fel a hallgatóságot Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára tegnap a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kőteleken. A településről a Szovjetunióba elhurcoltak emlékére állított emlékmű és emléktábla avatási ünnepségén a politikus azt mondta: csalódás volt, hogy a rendszerváltás után 26 évvel sem sikerült a teljes nemzetnek együtt emlékeznie az ’56-os hősökre, áldozatokra, hiszen a parlament ünnepi üléséről „az utódpárt frakciója” távol maradt. Úgy fogalmazott: a távol maradás egyvalamit jelent, azt, hogy „ők még mindig azokhoz állnak közelebb, akik nem engedtek virágot vinni a névtelen sírokra”. Bízik benne, hogy már nem sokáig tart az az időszak, amikor ebben a kérdésben nincs konszenzus - tette hozzá az államtitkár. Rétvári Bence arról beszélt, hogy 800 ezer magyart hurcoltak el különböző okokból a Gulagra a második világháború végén vagy után. „Bűn nélküli büntetést” éltek meg, hiszen nem tettek semmit, amivel „kiérdemelték” volna, hogy elvigyék őket - mondta. „Ha van egy nemzedék, amely nem értékeli és védi meg a szabadságot, el fogja azt veszíteni” - jegyezte meg, hozzátéve: a magyaroknak „kemény tanulópénzt” kellett fizetniük a XX. században, hogy „megérjük és megértsük, mit jelent a szabadság”. Kőtelek község önkormányzata a Gulág ’67 Alapítvány kezdeményezésére állított fel emlékművet a második világháború végén Kőtelekről a Szovjetunióba hurcolt és többségében soha vissza nem tért 57 áldozat emlékére, márvány emléktáblán sorolva fel az elhurcoltak nevét. Az emlékmű elkészítéséhez az Emberi Erőforrások Minisztériuma két és fél millió forinttal járult hozzá. Tisztázhatják az 1956-os kép ügyét • Schmidt Mária személyesen találkozna Pruck Pál lányával SZABÓ ZSOLT Dózsa László színész van a forradalomra emlékező plakáton, és semmilyen ok nincs arra, hogy ezt megkérdőjelezzük - idézte tegnap az Origó Schmidt Máriát. Az 1956-os Emlékbizottság társelnöke nyílt levélben válaszolt Csőkéné Pruck Erikának, aki szerint a forradalomra emlékező egyik plakáton már elhunyt édesapja, Pruck Pál látható, nem pedig Dózsa László. - Úgy látom, hogy számosan vannak Magyarországon, akik legfontosabb nemzeti ünnepeinket is képesek bemocskolni - írta Schmidt Mária, aki ugyanakkor felajánlotta Csőkéné Pruck Erikának, hogy tisztázzák személyesen a kérdést, majd a vita lezárása után tájékoztassák a közvéleményt. Az 1956- os bizottság társelnöke kiemelte: nem vonja kétségbe Pruck Pál forradalmi szerepvállalását, ám a férfi nyilatkozatain kívül ezt semmilyen tény, doku-Schmidt Mária szerint Dózsa László látható a plakáton, míg Rainer M. János az emlékezetpolitikát bírálja mentum nem támasztja alá. A nyolcvanas években a forradalomról lesajnálóan nyilatkozott, és úgy fest, „azok közé tartozott, akik megtagadták a forradalmat”. Saját bevallása szerint összeütközésbe került a törvénnyel, a rendszerváltás után pedig nem tett semmit annak érdekében, hogy megossza emlékeit, esetleges dokumentumait a forradalomról. Azokban a napokban nem volt könnyű a fotósoknak pontosan azonosítaniuk, kit fényképeznek le, és számtalan példa van arra, hogy a fotós meghatározása nem állta meg a helyét. A vitát kiváltó kép aláírása egy 15 éves fiút említ, miközben Pruck Pál 13 éves volt 1956 októberében - érvelt Schmidt Mária, aki továbbra is kiáll Dózsa László mellett. Sajnálja, hogy az elmúlt 26 évben senki sem jelentkezett a családból a kép miatt, pedig a fotó számtalanszor szerepelt kiadványokban, kiállításokon. Maga Dózsa László is azt mondta korábban, hogy ő szerepel a fotográfián, azonban Csőkéné Pruck Erika úgy gondolja, Schmidt Mária bemocskolta az apja emlékét, amikor őt köztörvényes bűnözőnek nevezte, akit „a Kádár-rendszer legelvetemültebb propagandistái (köztük Szabó László, a Népszabadság újságírója és a Kékfény műsorvezetője) visszatérően szerepeltettek a forradalom lejáratásának igazolására”. Csőkéné Pruck Erika a 168 Órának küldött levelében célként jelölte meg, hogy a plakátokon javítsák ki a nevet, Schmidt Mária pedig kérjen bocsánatot. Az Index tegnap idézte Rainer M. Jánost, az 1956-os Intézet vezetőjét, aki Facebook-bejegyzésben reagált az ügyre. Az eset a mai emlékezetpolitika csődjét és alapvető kudarcát jelzi. Menedzsmentje most, 2016-ban megalkotta egy hatvan évvel ezelőtti, zavarba ejtően sokszínű forradalom egydimenziós képét - írta a történész, aki kiemelte: nem kérték ki az intézet véleményét Dózsa László állami kitüntetéseivel kapcsolatban, míg Pruck Pálról elmondta: szerepelt Erich Lessing 2006-ban négy nyelven megjelent kötetének egy fotóján, név nélkül. Rainer M. János szerint Pruck története nem egyedi: „A forradalom nem az angyalok bejövetele. Szereplői húsvér emberek, sokan érkeztek az akkori magyar társadalom pereméről. A szabadságért harcoltak, de saját felszabadító harcukat is vívták nyomorúságos körülményeik, árvaságuk, kitaszítottságuk és bűneik ellen. Kinek sikerült, kinek nem akadt, akinek elvették az életét, még jobban tönkretették, ha egyáltalán ez lehetséges volt, és akadt, aki új életet kezdhetett, mert elmenekült, mert egy új hazát talált, ahol szolidárisan fogadták.” Schmidt tisztázna fotó: hegedűs Márta Még egy vitatott fotó? Gond akadt egy másik legendás 1956-os fotóval is - számolt be egy újabb hatvanadik évfordulós ügyről a 444.hu. Úgy vélik, a Schmidt Mária vezette emlékbizottság egy másik képből, amely a francia Paris Match tulajdona, kivágta Sponga Juliannát, más hátteret adott a képnek, és már kész is lett a plakát. A portál újfent a 168 Órára hivatkozva azt közölte: a Budapesten élő francia fotós, Bruno Bourel érdeklődését felkeltette a módosított fotó. Ő vetette fel, hogy a fotós, Russell Melcher tud-e a képe felhasználásáról. Az Amerikában élő Melchernek továbbították a kérdést, és kiderült, fogalma sem volt róla, nem tájékoztatták, nem kértek engedélyt tőle és nem is keresték meg, tehát fel sem vetődött, hogy megvásárolják tőle a fotográfia közlési jogát. Ezért ügyvédet kért fel, hogy tisztázza a helyzetet. Az eset azért is kínos, mert Russell Melcher Budapestre jön, a Francia Intézet meghívására az évfordulós rendezvények egyikére. (Sz. Zs.) 2016. NOVEMBER 7., HÉTFŐ Magyar lemzet Díszteremben tárgyalják Gergényiék perét SÁNDORI TAMÁS A Fővárosi Ítélőtábla dísztermében a katonai tanács nyilvános ülésen kezdi meg a Bene-Gergényi-per másodfokú tárgyalását, amelyet idén valószínűleg már nem fognak lezárni, a további négy kitűzött tárgyalási nap közül az utolsó ugyanis január 27-e. Egy évvel ezelőtt első fokon a legenyhébb büntetést, megrovást kapott Gergényi Péter volt budapesti rendőr-főkapitány a 2006-os események hatósági túlkapásainak elöljárói felelősségét tárgyaló büntetőeljárásban. Gergényit elöljárói intézkedés elmulasztása vétségében találták bűnösnek, a negyedrendű vádlott Mittó Gábort - aki a tévészékház ostrománál volt helyszíni parancsnok - pedig parancs iránti engedetlenség vétségében, ő szintén megrovásban részesült. Az akkori országos főkapitány, Bene László elsőrendű vádlott ellen az eljárást elévülés jogcímén megszüntették, ahogy az összes többi vádlott esetében is, bár a bíróság úgy találta, alighanem követtek el kötelességszegést. A táblához a vádlottak is fellebbeztek. A vád szerint Gergényinek a Köztársaság téri eseménysor kapcsán fel kellett volna ismernie, hogy Mittó nem hajtja végre azt a parancsot, amely az épület megvédését írta elő számára, a kapitány mégsem tett semmit. A későbbiek kapcsán pedig azt róják a vádlottak terhére, hogy nem tettek lépéseket a beosztottjaik által elkövetett visszaélések megakadályozására, utólag pedig kivizsgálásukra. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség Gergényire és Mittóra is felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérte. GERGÉNYI PÉTER a 2006-os tevékenységéért a legenyhébb büntetést, megrovást kapott