Magyar Nemzet, 2016. december (79. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-10 / 290. szám

Magyar tanzet 2016. DECEMBER 10., SZOMBAT magazin 29 ______________i_____ Könyvek, amiket jó szívvel ajánlunk karácsonyra TOröcsik Mari a lánya kedvéért mesélt, hogy az igazság az életéről egyszer el legyen mondva A velemi diófa tövében FOTÓ: BÉRES ATTILA Már mindent elmondott ezerszer, sokszor szaj­kózza ezt Törőcsik Mari. A színésznő ezért is tilta­kozott sokáig, hogy újabb könyv jelenjen meg ró­la. Végül lánya, Máhr Teréz győzte meg, hogy me­sélje el életét Bérezés László rendezőnek. MAKRAI zt a könyvet leginkább a lányom kedvéért csiná­lom. Egyszer a következőket mondta nekem: »Mama. Emberi számítás szerint túléllek téged. Halálod után mindenféléket le fognak írni rólad. Nem igazakat is. Ez biztos. Akkor én előveszem ___majd ezt a könyvet, és azt mondom, így volt« ­emlékeztette beszélgetőpartnerét a színésznő. Húsz éve annak, hogy Bérezés László a beszélgető­könyv műfajába belevágott. Az elsőt a marosvásár­helyi Székely Színház igazgatójával, Tompa Miklóssal készítette, s Kovács Lajosról, Paál Istvánról és Cseh Ta­másról is készített hasonló kötetet. Bérezés két nyáron át beszélgetett Törőcsik Mari ve­lemi házának kertjében, a diófa tövében. Sört pattin­tott a művésznőnek, aki fesztelen mesélésbe kezdett. Életről, szerelmekről, a színészet lényegéről, a halállal való találkozásról. Arról, hogy mennyire szerette hall­gatni Fejes és Pilinszky vitáit, hogy mit ér­zett, amikor Gobbi Hilda statisztált neki, hogy miért fogadtak örökbe férjével, a Maár Gyulával egy vietnami kisfiút. A történetek nincsenek időrendbe rendezve, a beszélgetőpartnerek össze­­vissza ugrálnak a különböző életszaka­­szók között. Ám épp ez a hektikusság a szépsége ennek a könyvnek, ahogy várat­lanul kibomlanak a színésznő emlékei. A kötet az élőszóban folyó beszélgeté­seik legépelt változata, és ettől válik kivé­telesen őszinte, leplezetlen életrajzzá. Mi is ott ücsörgünk Törőcsik Marival a vele­mi kertben, halljuk, ahogy a lányával beszél telefo­non, ahogy átkiabál kedvenc szomszédasszonyának, Margitkának, ahogy dirigálja beszélgetőpartnerét, hogy miért nem iszik elég vizet. Megtudjuk, hogy a hatórás hírek közben senki sem zavarhatja, sőt azt is, hogy a színészlegenda a sorozatokat sem veti meg. Törőcsik Mari hatvan éve van a pályán, szinte vala­mennyi fontos és meghatározó magyar filmben szere­pelt: a Körhinta, a Szerelem, a Déryné, hol van? mind­­mind a magyar filmtörténet megkerülhetetlen alkotása, és ebben elévülhetetlen érdemei vannak. Cannes-ban megkapta a legjobb színésznőnek járó díjat, ami azóta egyetlen magyar színésznek sem sikerült. Gyönyörű színházi szerepeket játszhatott, de nem bánja azokat sem, amelyek elmentek mellette. Fruskaként visszatérő vendégnek számított a francia Riviérán, de a tengeren­túli fesztiválokra is őt küldte a kulturális vezetés. Meg­Törőcsik Mari éltető közegében, a színpadon számolni sem lehet, hány díjat kapott pályafutása so­rán, de a beszélgetésekből kiderül, soha nem felejtette el, honnan jött, és hogy a legfontosabbat Gálért Endre és Major Tamás tanította neki a szakmáról. És nem mel­lesleg Isten is a tenyerén hordozta. „A színészethez kell egy velünk született tehetség. De kell hozzá külső és belső adottság is. Ezek összetar­toznak. Azokra a szerepekre vagyok alkalmas, ame­lyeket külső és belső tartalmaim megengednek. Garas nem született hősnek, de ahogy öregedett, úgy vált egyre alkalmasabbá, mert belső tartalmai predeszti­nálták rá. De van egy alapvető dolog: meg kell tanulni a szakmát. (...) Nem mindegy, kitől és hogyan. Ezért hangsúlyozom már unásig a szerencsémet.” Sokat adott Törőcsik Marinak az is, hogy gyermek­korában egy életre feltöltekezett érzelmileg. Ötgyer­mekes családba született Pélyen, és véletlenül fiúné­ven, Mariánként anyakönyvezték. Maga is mindig így írta a nevét, még a személyi igazolványában is így sze­repelt, egy volt középiskolai osztálytársa intézte el neki végül, hogy hivatalosan is Mari lehessen. A könyvből megtudhatjuk azt is, a fiatal Törőcsik talpraesett lány volt, már akkoriban nagy hatást gyako­rolt az emberekre, gimnazistaként példá­ul apja politikai rehabilitálását is kijárta. A címszereplőn kívül a könyvnek van egy másik főszereplője is. A 2013-ban el­hunyt férj, a Törőcsik szerint méltatlanul alulértékelt filmrendező, Maár Gyula. Aki nélkül „sántít az élet”. Makk Károly Szerelem című filmjének forgatásán ta­lálkoztak először. „A díszletek között állt egy férfi. Állt ott, bámészkodott, hallgatott. Be sem mutatkozott, oda sem jött. Nem is nézett felém. Én vi­szont néztem. Kérdezem, ki ez. Mondják, Maár Gyula, filmrendező, de még nem csinált filmet. Bölcsészkart is végzett, és most megkérték, írjon erről a forgatásról a Filmvilágnak. (...) Ezután kimentünk a Nemzeti Színházzal Moszkvába vendégszerepelni. Visszajö­vünk, megyek forgatni, Maár Gyulát újra ugyanott lá­tom az egyik hasadékban. Áll, támaszkodik a falhoz, nézelődik. Nem engem néz, hanem csak úgy általá­ban. Én őt nézem. Aztán odamegyek, átölelem. Itt va­gyok. Ezt mondtam. Attól fogva a haláláig együtt vol­tunk. De ő most is itt van velem.” Törőcsik Mari - Bérezés László beszélgetőkönyve Európa Kiadó, Budapest, 2016 4590 forint Remélem, imádkozol te is, Nagyanyó H.SZ. rága Nagymamám! Most újra köszö­nöm szépen az egy cigit és az egy szipkát, hogy jó füstölést! Azt is el­olvastam, hát ez meg is történt, na­gyon szépen köszönöm, de hát meg tudom én köszönni a Maga nagy szeretetét, jósá­gát, talán majd egyszer, ami késik, nem múlik. Hogy milyen érzés a hazait szívni? Azt senki nem tudja elképzelni... Ma nagy­péntek van, böjtöltem egész nap, a szobám tele van szebbnél szebb virággal... Szép volt a Szent mise, az ember lelke megtisz­tul, megkönnyebbül! Remélem, imádkozol Te is, Nagyanyó, az Istenhez, erről nem szabad leszokni! ... Most búcsúzom, me­gyek hajcsizni, Ica kíván minden jót, Irmi­­ke is puszilja, én pedig szintén, ez a rossz nagy gyerek. Kezét csókolom! Katja. A fenti levelet Karády Katalin írta nagyanyjának 1952. április 12-én Brüsz­­szelből. A Szépmíves könyvek szép kiállí­tású kötete az egyik vagy sokaknak máig legnagyobb magyar díva életét mutatja be leveleken, képeken, szerepeken és utazásokon keresztül. A Ne kérdezd, ki voltam... szerkesztői nem kezdtek ok­nyomozásba, hanem a ren­delkezésre álló kutatási anya­gokat rendszerezték és össze­gezték egy könyvbe. „Pálya­futásáról színdarabok készül­nek, magánélete és művésze­te állandó téma a médiában. A Karády Katalinról szóló írá­sokban sok a pontatlanság és a szépítés. Nem az a célunk, hogy leromboljuk a mí­toszt, bizonyos helyreigazítások azonban elkerülhetetlenek” - szól a bevezető. Való igaz, Karády Katalin magánélete maga a rejtély. Titokzatos volt, nagyon keveseket engedett magához valóban kö­zel. Ebben rejlett a varázsa is mély, búgó hangja mellett. Sztár volt, akinek eleinte visszafogottnak tartott öltözködését ké­sőbb ezrek utánozták, kalapjait nők tö­megei másolták. „Az az igazság, hogy nem nézett ki olyan jól a valóságban, mint amilyen jól fotografálni lehetett. Tudott ugyan szép lenni, de valójában darabos volt, és csontos” - nyilatkozta a színésznőről Inkey Tibor fotográfus. A smink csodája ide vagy oda, Karády legendává vált. Emberi oldala és szerelmi élete azonban inkább halála után lett be­szédtéma. Ahogyan az is, hogy a vészkor­szakban kitartott zsidó barátai mellett, és gyerekek életét mentette meg a kivégzé­sükre készülő nyilasoktól. A kötet - kronológiai sorrendben, ren­geteg képpel illusztrálva - nemcsak sze­repeit, de magánlevelezései­nek egy részét és disszidálás utáni küzdelmeit is bemu­tatja egészen 1990-ben be­következett haláláig. Ne kérdezd, ki voltam...- Karády Katalin, a díva emlékére Athenaeum Kiadó, 2016 3990 forint Most nyúlik nyálasán s.zs. ogy mire képes egy pihent agyú köl­tő, ha népdalokra kell improvizál­nia, azt nemegyszer megtapasztal­hatta, aki Kapolcson járt a Kaláka Versudvarban: Lackfí János aktív közre­működésével számtalan költőnk került kínpadra nyaranta. De hogy mit tud ki­hozni legismertebb slágereinkből két líri­kus, arról - gondolom - eddig legfeljebb az átmulatott éjszakák delíriumában al­kothattak fogalmat a szerencsésebb kö­zeli barátok. Most azonban megtört a csend. Lackfí János és Vörös István egy nagyon nem józan kötetet tett le az asz­talra, amelyben bámulatos abszurditás­ról tesznek tanúbizonyságot. Mind a slá­gerekre írt szövegek mondanivalóját - ha beszélhetünk egyáltalán ilyesmiről -, mind az eredeti szövegekhez való viszo­nyulást tekintve. A kötetet olvasva szinte mindenkinek az lehet a határozott benyomása, hogy a Csavard fel a szöveget szigo­rúan korosztályos könyv, amely épp az ő generációjá­nak szól, ezt más rajtuk kívül nem is értheti. Mert hát ki volt ott azon a tátrai síelésen, amikor a kantinban Demjénre vonatoztunk a diszkógömb fényei közt? Kikkel majálisoz­­tunk a Tabánban, miközben a Beatrice a Nyolc óra munkát nyomta, és ki volt mellet­tünk, amikor először meghallottuk a Szi­geten a Most múlik pontosan.,.-t, ha nem a mi generációnk? De ahogy mélyebbre és mélyebbre hatolunk a szövegben, erő­sebbé válik az érzés, hogy tévedtünk. A Záray Vámosi-páros Köszönet a boldog évekért (Vörös szerint Köszönet a mákos rétesért) című számára írt szövegeknél már van némi megingás, ami csak erősö­dik a Hamvadó cigarettavégnél, és a Pá, kis aranyom (Lackfí olvasatában Csá, kis haverom) lényegében minden falat le­dönt. Hiába, ami örök, az örök! Az önnön farkukba harapó költemé­nyektől a dalszövegek verselését pontosan követő, magvas gondolatokat kibontakoz­tató versekig mindent találunk itt, mi szem-szájnak ingere. Az Edda Elhagyom a várost című örökzöldje Lackfit az ősi (láb)­­szagról szóló opusra ihleti, Vörös pedig az Édes kisfiam sorai közé csempészi be ka­masz fiának létérzését. Az élmény első körben csupán meghökkentő, másodjára viszont már érdemes bekapcsolni az adott számot is, miközben olva­sunk. De vigyázat, az össze­olvasás (netán fennhangon való összeéneklés) egyes ese­tekben könnyeket is csalhat az olvasó szemébe! És nem a meghatottság könnyeit... Lackfí János-Vörös István: Csavard fel a szöveget Athenaeum, 2016,261 oldal 4490 Ft HIRDETÉS EGY MESZELY AZ FÉL ICCE - SZABÓ MAGDA ÍZEI Szabó Magda hagyatékából előkerült két, kézzel írott, recepteket tartal­mazó füzetecske. A megsárgult lapokon található ételek sokszínűsége és érdekessége csupán kultúrtörténeti szempontból is kiadásra érdemesíti őket, ám ezen felül olyan emlékekről van szó, amelyek számos szálon kö­tődnek Szabó Magda életéhez és írói világához, és ahhoz a miliőhöz, amely a hétköznapokban körülvette őt. Vélhetően ennek is köszönhető, hogy az írónő gondosan megőrizte ezeket a recepteket az utókornak. JAFFA KIADÓ 246 oldal, 3990 Ft VyiHARlQVAQ V flkíifísö DÓKA PÉTER: VIHARLOVAG 1. - FEKETE ESŐ Dóka Péter új könyve kalandos lovagregény és fantasy egyedi találkozása. A szerző jól ismert humora, fantáziája most is magával ragadja az olvasót. Hősei bukott lovagok, szélhámos vitézek, történetíró törpék, jámbor sárkányok. A tri­lógia első részében Azovil, a rettenetes erejű kisfiú lovagi küldetésre indul Igazi Lancelot és Jolóka törpe kíséretében, hogy' megmentse országát és ezzel az egész világot a pusztulástól. A férfiak azonban nem járnának sikerrel Vasfog, a sár­kánylovas kislány segítsége nélkül.... MÓRA KÖNYVKIADÓ 288 oldal, 2499 Ft I V

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék