Magyar Nemzet, 2017. január (80. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-02 / 1. szám

2 ROVATVEZETŐ: TÖRÖK LÁSZLÓ • belpol@magyarnemzet.hu rt I is Hallott erről? Lesznek még (...) kicsi és nagy hazugságok úgy, hogy szinte belesüketülünk. BOGÁRDI SZABÓ ISTVÁN, A DUNAMELLÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET PÜSPÖKE Áder János köztársasági elnök köszöntője • Az államfő a kiegyezés korát méltatta • „2017 hozzon több békét, nyugalmat, megértést és egymás iránti tiszteletet” Tisztelt Honfitársaim! Himnuszunkban Kölcsey Ferenc Isten áldását kéri a magyarságra. Az új év el­ső perceiben én is ezt teszem. Óvja és áldja meg Isten szeretett hazánkat! Min­den magyart. Kívánom, hogy 2017 hozzon több békét, nyugalmat, megértést és egymás iránti tiszteletet világunkba! Kívánom, hogy életünk eddigi ta­pasztalataiból kellő erőt tudjunk merí­teni mindazokhoz a feladatokhoz, ame­lyek elé 2017 állít majd minket, és kívá­nom, mindig legyen elég figyelmünk A mögöttünk hagyott év ra­gadta el Kertész Imrét, Es­terházy Pétert, Csoóri Sán­dort és Kocsis Zoltánt ahhoz, hogy felismerjük és megbecsül­jük a teljesítményt! Nemcsak a világra­szóló eredményeket elérő honfitársa­inkét, hanem mindenkiét, aki a maga helyén, a maga módján és a maga te­hetsége szerint szebbé, jobbá, örömte­libbé formálja életünket. A mögöttünk hagyott év - mint min­den más esztendő - egyaránt hozott de­rűt és borút, örömöt és bánatot közös sorsunkba épp úgy, mint személyes éle­tünkbe. Volt részünk felemelő élmény­ben, és megéltünk jó néhány fájdalmas veszteséget. Mindannyian szívesen emlékszünk vissza azokra a nagyszerű pillanatok­ra, amelyekkel olimpikonjaink ajándé­koztak meg minket, és ugyanúgy a fut­­ball-Európa-bajnokság örömünnepeire. Közösen örülhettünk honfitársaink számos tudományos és kulturális si­kerének, köztük egy újabb magyar Os­­car-díj megszületésének. A kiemelkedő eredmények mellett azonban megannyi fájdalmas veszte­séget is el kellett szenvednünk. A mö­göttünk hagyott év ragadta el közülünk Kertész Imrét, első irodalmi Nobel-díja­­sunkat. Sajnos rajta kívül is sok kiváló honfitársunkat veszítettük el. A szomo­rú névsorban ott látjuk Esterházy Pétert, Csoóri Sándort, Kocsis Zoltánt. És mégis, ők mindörökké velünk maradnak, mert mindazzal, amit létrehoztak, mindany­­nyiunkat gazdagabbá tettek. A mögöttünk hagyott esztendőben - 1956-os szabadságharcunk 60. évfor­dulóján - a XX. század világtörténelmi jelentőségű magyar forradalmára em­lékeztünk. ’56 nélkül ma más lenne Eu­rópa, és mások lennénk mi is. Az akkori hősök bátorsága adott ihle­tet 1989-ben és ’90-ben, hogy ismét ki­vívjuk szabadságunkat és függetlensé­günket. A következő év is fontos évfordulót jelez a magyar történelemben. 2017-ben nem egy forradalom ünnepi éve köszönt ránk, hanem egy olyan esemény 150. év­fordulója, amely páratlanul sikeres or­szágépítő időszak előtt nyitotta meg az utat. Az 1867-es kiegyezést követő évti­zedek a magyar felemelkedés csodálatos korszakává váltak. Nyugatos polgároso­dásunk aranykora ez. Eredményeit az­óta is csodálja a világ. Fővárosunk, váro­saink ekkor nyerték el mai arculatukat, ekkor épült ki út- és vasúthálózatunk, ekkor erősödött meg népiskolai rend­szerünk. A magyar ipar, a magyar mező­­gazdaság, a magyar tudomány sokak ál­tal irigyelt világraszóló eredményei min­denkit ámulatba ejtettek. Ha a szabadság nemzeteként joggal vagyunk büszkék arra a bátor kiállásra, amelyet a magyarság 1848-ban, 1956-ban és 1990-ben tanúsított, akkor a kiegye­zést és az azt követő korszakot is méltó módon érdemes elhelyeznünk történel­mi emlékezetünkben. Ma is érdemes volna egyet és mást ellesnünk ebből a korból, és útravalóul magunkkal vinni 2017-re. Érdemes meg­fontolnunk az akkori idők meghatározó alakjának, Deák Ferencnek, a haza böl­csének szavait: „Csak a munka fejti ki, csak az tartja fenn a testnek és léleknek erejét; csak munka tesz hasznossá ma­gunk és polgártársainkra nézve.” Kedves Szilveszterezők! A mai nap azonban nem a munkál­kodásé, hanem a jókedvé és a gondtalan ünneplésé. Újévi jókívánságainkban - jó szokás szerint - közös és személyes re­ményeinknek adunk hangot. A remény szilveszter éjjelén majdnem mindenho­va bekopogtat. Igyekezzünk hát jó ven­dégként marasztalni minden családban, minden baráti társaságban! Békés új évet, Nagyvilág! Boldog új évet, Magyarok! Sikeres új évet, Magyarország! A köztársasági elnök újévi köszöntője után ismét Weisz Fanni jeltolmáccsal koccintott FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁS é ■ * i * •a « Átalakítanák Budapest tömegközlekedését • Ismét tanácsadóktól várja a főváros a megoldást a BKV finanszírozási bajaira • Demszky kísérlete botrányba fulladt SZABÓ ZSOLT Még szűk két hétig, január 13-ig várja a Fidesz-KDNP-s vezetésű fővárosi önkor­mányzat azoknak a cégeknek az ajánla­tát, amelyektől Budapest tömegközleke­désének és egyre inkább ellehetetlenülő finanszírozásának átalakítására kérnek stratégiát és cselekvési tervet. A Fővá­rosi Közbeszerzési Kft. honlapján olvas­ható teljes dokumentáció szerint a még decemberben kiírt eljárás nyertesének átfogó tanulmányt kell készítenie a Bu­dapesti Közlekedési Központ (BKK), illet­ve a BKV működéséről, az elmúlt hét év­re visszamenőleg. Ebben intézkedési javaslatokat kell kidolgoznia annak a cégnek, amely ha­sonló területen az elmúlt hat évben ösz­­szességében legalább 50 millió forintos ellenértékű megbízást kapott. A tanács­adótól elvárják, hogy intézkedéseket vá­zoljon fel a rendszer „továbbfejlesztésé­re”, a budapesti közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának a javítására, valamint az állami és fővárosi finanszíro­zási források reformjára, az úgynevezett integrált közlekedésszervezésre. Itt nyilván az állam által visszavett agglomerációs, elővárosi, illetve a buda­pesti tömegközlekedés, a menetrendek és a tarifák összehangolására gondol­tak. Az is egyértelmű, hogy a viteldíjak­hoz mindenképpen hozzá akarnak nyúl­ni a jövőben, s a tarifákat „rugalmasan”, a Bubi biciklikölcsönző rendszerrel és a P+R parkolóhálózattal együtt vizsgáltat­nák felül. Végül, de nem utolsósorban azt kéri majd a nyertestől a megbízó fő­város, hogy éves szintre lebontva, 3-5 éves távlatra beruházási terveket, vala­mint tíz évre szóló stratégiát is készítsen. Hogy mindez mennyibe kerül majd, a hirdetményből nem derült ki, ugyan­is a tavalytól hatályos közbeszerzési tör­vény szerint a kiírónak már megbecsül­nie sem kell a várt munka ellenértékét. Némi támpontot adhat, hogy utoljára 300­­ millió forint volt az ára 2009-ben a drágítási, járatritkítási csomagnak a Demszky-korszakban, 2008-ban ren­delt meg ilyen tanulmányt a főváros. Akkor az eredetileg 250 millió forint­ra becsült dolgozatért 2009 tavaszán több mint 300 milliót fizetett ki az ön­­kormányzat. A jelenlegi kiírás nem csupán hivat­kozik a Boston Consulting Group (BCG) akkor hatalmas botrányt kavaró tanul­mányára, de a teljes anyagot is mellé­kelték a kiíráshoz. A saját jellemzése szerint „globális vezetési tanácsadó vál­lalat” javasolta a főváros akkori vezeté­sének a drasztikus, 30 százalékos BKV-s járatritkítást, folyamatos, infláció felet­ti jegyáremelést, létszámleépítést és ki­szervezést, amellyel a fővárosi önkor­mányzatnak gyakorlatilag tulajdonosi jogköréről is le kellett volna mondania, a BKV-t pedig végső soron privatizál­ták volna. A közlekedési cég az MSZP­­SZDSZ-es városvezetés és a Gyurcsány- Bajnai-kormányok idején a csőd szélére sodródott, 80 milliárd forintos adósság­állománnyal, illetve évente 20 milliárdos veszteséggel küszködött. A 2010 utáni fideszes városvezetés a BCG javaslatát csak részben fogadta meg. A megrendelői feladatokat a BKK- hoz telepítették, a buszok üzemeltetését viszont kiszervezték csaknem 50 száza­lékos arányban. Az adósságállományt az állam 2015-ben átvállalta, de a BKV, illet­ve az agglomerációs közlekedés finanszí­rozásának megoldása helyett a HÉV-ága­­zatot „államosították”. Kormányzati se­gítséggel a főváros 2014-ben átadta a 4-es metrót, ám a rossz állapotú 3-as metró felújításához szükséges forrásokat az ál­lam máig függőben hagyta. Az új közbeszerzésben a főváros nem kért több változatot, csak egyet. Annak elkészítéshez csatolták a nemzetközi „fenntartható városi mobilitási terv” kri­tériumrendszerét, illetve a Nemzeti Fej­lesztési Minisztérium 2014 augusztusá­ban közzétett stratégiáját a nemzeti köz­lekedési infrastruktúra-fejlesztésről. 2017. JANUÁR 2., HÉTFŐ Magyar Nemzet Közönségszavazás döntött A harcsát választották az év halának 2017-ben Több mint ötezren voksoltak a Magyar Haltani Társaság hon­lapján október óta a 2017-es év halára. A korábbi évekhez ha­sonlóan most is három őshonos jelölt közül lehetett választa­ni. A társaság közleménye szerint a harcsa a szavazatok csak­nem felével, összesen 48 százalékkal nyerte meg a versenyt. A paduc 37 százalékkal a második lett, a halványfoltú küllő a szavazatok 16 százalékát szerezte meg. Mióta a viza eltűnt a vi­zekből, Magyarország legnagyobb hala a harcsa, amely szálka­mentes, ízletes húsa miatt az ország egyik legkedveltebb étke­zési hala is. Népszerű, a gyerekek már a képeskönyvekből meg­ismerik. A harcsa hosszú életű, és folyamatosan növekszik. Bár másfél évszázada még kétmázsás példányokat is fogtak, napja­inkban már a 100 kilogramm fölötti példány is ritkaság. Külön­böző korosztályai alaposan kihasználják kedvelt élőhelyeiken, a lassú folyókban és az állóvizekben az általuk fogyasztható táplálékot az apró halivadéktól a víz felszínén úszó kiskacsá­kig. Ikráit általában júniusban rakja le, többnyire a fűzfák boj­tos gyökérzetére vagy az árvíz alá került bokrokra. A faj mes­terséges szaporítási módszere a haltani társaság szerint „igazi hungarikum”, amit más országok is átvettek. Az üzembiztos technológia lehetővé teszi a tógazdasági és a medencés áru­­harcsa-termeléshez szükséges ivadék előállítását. (MN)

Next