Magyar Nemzet, 2017. január (80. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-02 / 1. szám
2 ROVATVEZETŐ: TÖRÖK LÁSZLÓ • belpol@magyarnemzet.hu rt I is Hallott erről? Lesznek még (...) kicsi és nagy hazugságok úgy, hogy szinte belesüketülünk. BOGÁRDI SZABÓ ISTVÁN, A DUNAMELLÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET PÜSPÖKE Áder János köztársasági elnök köszöntője • Az államfő a kiegyezés korát méltatta • „2017 hozzon több békét, nyugalmat, megértést és egymás iránti tiszteletet” Tisztelt Honfitársaim! Himnuszunkban Kölcsey Ferenc Isten áldását kéri a magyarságra. Az új év első perceiben én is ezt teszem. Óvja és áldja meg Isten szeretett hazánkat! Minden magyart. Kívánom, hogy 2017 hozzon több békét, nyugalmat, megértést és egymás iránti tiszteletet világunkba! Kívánom, hogy életünk eddigi tapasztalataiból kellő erőt tudjunk meríteni mindazokhoz a feladatokhoz, amelyek elé 2017 állít majd minket, és kívánom, mindig legyen elég figyelmünk A mögöttünk hagyott év ragadta el Kertész Imrét, Esterházy Pétert, Csoóri Sándort és Kocsis Zoltánt ahhoz, hogy felismerjük és megbecsüljük a teljesítményt! Nemcsak a világraszóló eredményeket elérő honfitársainkét, hanem mindenkiét, aki a maga helyén, a maga módján és a maga tehetsége szerint szebbé, jobbá, örömtelibbé formálja életünket. A mögöttünk hagyott év - mint minden más esztendő - egyaránt hozott derűt és borút, örömöt és bánatot közös sorsunkba épp úgy, mint személyes életünkbe. Volt részünk felemelő élményben, és megéltünk jó néhány fájdalmas veszteséget. Mindannyian szívesen emlékszünk vissza azokra a nagyszerű pillanatokra, amelyekkel olimpikonjaink ajándékoztak meg minket, és ugyanúgy a futball-Európa-bajnokság örömünnepeire. Közösen örülhettünk honfitársaink számos tudományos és kulturális sikerének, köztük egy újabb magyar Oscar-díj megszületésének. A kiemelkedő eredmények mellett azonban megannyi fájdalmas veszteséget is el kellett szenvednünk. A mögöttünk hagyott év ragadta el közülünk Kertész Imrét, első irodalmi Nobel-díjasunkat. Sajnos rajta kívül is sok kiváló honfitársunkat veszítettük el. A szomorú névsorban ott látjuk Esterházy Pétert, Csoóri Sándort, Kocsis Zoltánt. És mégis, ők mindörökké velünk maradnak, mert mindazzal, amit létrehoztak, mindanynyiunkat gazdagabbá tettek. A mögöttünk hagyott esztendőben - 1956-os szabadságharcunk 60. évfordulóján - a XX. század világtörténelmi jelentőségű magyar forradalmára emlékeztünk. ’56 nélkül ma más lenne Európa, és mások lennénk mi is. Az akkori hősök bátorsága adott ihletet 1989-ben és ’90-ben, hogy ismét kivívjuk szabadságunkat és függetlenségünket. A következő év is fontos évfordulót jelez a magyar történelemben. 2017-ben nem egy forradalom ünnepi éve köszönt ránk, hanem egy olyan esemény 150. évfordulója, amely páratlanul sikeres országépítő időszak előtt nyitotta meg az utat. Az 1867-es kiegyezést követő évtizedek a magyar felemelkedés csodálatos korszakává váltak. Nyugatos polgárosodásunk aranykora ez. Eredményeit azóta is csodálja a világ. Fővárosunk, városaink ekkor nyerték el mai arculatukat, ekkor épült ki út- és vasúthálózatunk, ekkor erősödött meg népiskolai rendszerünk. A magyar ipar, a magyar mezőgazdaság, a magyar tudomány sokak által irigyelt világraszóló eredményei mindenkit ámulatba ejtettek. Ha a szabadság nemzeteként joggal vagyunk büszkék arra a bátor kiállásra, amelyet a magyarság 1848-ban, 1956-ban és 1990-ben tanúsított, akkor a kiegyezést és az azt követő korszakot is méltó módon érdemes elhelyeznünk történelmi emlékezetünkben. Ma is érdemes volna egyet és mást ellesnünk ebből a korból, és útravalóul magunkkal vinni 2017-re. Érdemes megfontolnunk az akkori idők meghatározó alakjának, Deák Ferencnek, a haza bölcsének szavait: „Csak a munka fejti ki, csak az tartja fenn a testnek és léleknek erejét; csak munka tesz hasznossá magunk és polgártársainkra nézve.” Kedves Szilveszterezők! A mai nap azonban nem a munkálkodásé, hanem a jókedvé és a gondtalan ünneplésé. Újévi jókívánságainkban - jó szokás szerint - közös és személyes reményeinknek adunk hangot. A remény szilveszter éjjelén majdnem mindenhova bekopogtat. Igyekezzünk hát jó vendégként marasztalni minden családban, minden baráti társaságban! Békés új évet, Nagyvilág! Boldog új évet, Magyarok! Sikeres új évet, Magyarország! A köztársasági elnök újévi köszöntője után ismét Weisz Fanni jeltolmáccsal koccintott FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁS é ■ * i * •a « Átalakítanák Budapest tömegközlekedését • Ismét tanácsadóktól várja a főváros a megoldást a BKV finanszírozási bajaira • Demszky kísérlete botrányba fulladt SZABÓ ZSOLT Még szűk két hétig, január 13-ig várja a Fidesz-KDNP-s vezetésű fővárosi önkormányzat azoknak a cégeknek az ajánlatát, amelyektől Budapest tömegközlekedésének és egyre inkább ellehetetlenülő finanszírozásának átalakítására kérnek stratégiát és cselekvési tervet. A Fővárosi Közbeszerzési Kft. honlapján olvasható teljes dokumentáció szerint a még decemberben kiírt eljárás nyertesének átfogó tanulmányt kell készítenie a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), illetve a BKV működéséről, az elmúlt hét évre visszamenőleg. Ebben intézkedési javaslatokat kell kidolgoznia annak a cégnek, amely hasonló területen az elmúlt hat évben öszszességében legalább 50 millió forintos ellenértékű megbízást kapott. A tanácsadótól elvárják, hogy intézkedéseket vázoljon fel a rendszer „továbbfejlesztésére”, a budapesti közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának a javítására, valamint az állami és fővárosi finanszírozási források reformjára, az úgynevezett integrált közlekedésszervezésre. Itt nyilván az állam által visszavett agglomerációs, elővárosi, illetve a budapesti tömegközlekedés, a menetrendek és a tarifák összehangolására gondoltak. Az is egyértelmű, hogy a viteldíjakhoz mindenképpen hozzá akarnak nyúlni a jövőben, s a tarifákat „rugalmasan”, a Bubi biciklikölcsönző rendszerrel és a P+R parkolóhálózattal együtt vizsgáltatnák felül. Végül, de nem utolsósorban azt kéri majd a nyertestől a megbízó főváros, hogy éves szintre lebontva, 3-5 éves távlatra beruházási terveket, valamint tíz évre szóló stratégiát is készítsen. Hogy mindez mennyibe kerül majd, a hirdetményből nem derült ki, ugyanis a tavalytól hatályos közbeszerzési törvény szerint a kiírónak már megbecsülnie sem kell a várt munka ellenértékét. Némi támpontot adhat, hogy utoljára 300 millió forint volt az ára 2009-ben a drágítási, járatritkítási csomagnak a Demszky-korszakban, 2008-ban rendelt meg ilyen tanulmányt a főváros. Akkor az eredetileg 250 millió forintra becsült dolgozatért 2009 tavaszán több mint 300 milliót fizetett ki az önkormányzat. A jelenlegi kiírás nem csupán hivatkozik a Boston Consulting Group (BCG) akkor hatalmas botrányt kavaró tanulmányára, de a teljes anyagot is mellékelték a kiíráshoz. A saját jellemzése szerint „globális vezetési tanácsadó vállalat” javasolta a főváros akkori vezetésének a drasztikus, 30 százalékos BKV-s járatritkítást, folyamatos, infláció feletti jegyáremelést, létszámleépítést és kiszervezést, amellyel a fővárosi önkormányzatnak gyakorlatilag tulajdonosi jogköréről is le kellett volna mondania, a BKV-t pedig végső soron privatizálták volna. A közlekedési cég az MSZPSZDSZ-es városvezetés és a Gyurcsány- Bajnai-kormányok idején a csőd szélére sodródott, 80 milliárd forintos adósságállománnyal, illetve évente 20 milliárdos veszteséggel küszködött. A 2010 utáni fideszes városvezetés a BCG javaslatát csak részben fogadta meg. A megrendelői feladatokat a BKK- hoz telepítették, a buszok üzemeltetését viszont kiszervezték csaknem 50 százalékos arányban. Az adósságállományt az állam 2015-ben átvállalta, de a BKV, illetve az agglomerációs közlekedés finanszírozásának megoldása helyett a HÉV-ágazatot „államosították”. Kormányzati segítséggel a főváros 2014-ben átadta a 4-es metrót, ám a rossz állapotú 3-as metró felújításához szükséges forrásokat az állam máig függőben hagyta. Az új közbeszerzésben a főváros nem kért több változatot, csak egyet. Annak elkészítéshez csatolták a nemzetközi „fenntartható városi mobilitási terv” kritériumrendszerét, illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2014 augusztusában közzétett stratégiáját a nemzeti közlekedési infrastruktúra-fejlesztésről. 2017. JANUÁR 2., HÉTFŐ Magyar Nemzet Közönségszavazás döntött A harcsát választották az év halának 2017-ben Több mint ötezren voksoltak a Magyar Haltani Társaság honlapján október óta a 2017-es év halára. A korábbi évekhez hasonlóan most is három őshonos jelölt közül lehetett választani. A társaság közleménye szerint a harcsa a szavazatok csaknem felével, összesen 48 százalékkal nyerte meg a versenyt. A paduc 37 százalékkal a második lett, a halványfoltú küllő a szavazatok 16 százalékát szerezte meg. Mióta a viza eltűnt a vizekből, Magyarország legnagyobb hala a harcsa, amely szálkamentes, ízletes húsa miatt az ország egyik legkedveltebb étkezési hala is. Népszerű, a gyerekek már a képeskönyvekből megismerik. A harcsa hosszú életű, és folyamatosan növekszik. Bár másfél évszázada még kétmázsás példányokat is fogtak, napjainkban már a 100 kilogramm fölötti példány is ritkaság. Különböző korosztályai alaposan kihasználják kedvelt élőhelyeiken, a lassú folyókban és az állóvizekben az általuk fogyasztható táplálékot az apró halivadéktól a víz felszínén úszó kiskacsákig. Ikráit általában júniusban rakja le, többnyire a fűzfák bojtos gyökérzetére vagy az árvíz alá került bokrokra. A faj mesterséges szaporítási módszere a haltani társaság szerint „igazi hungarikum”, amit más országok is átvettek. Az üzembiztos technológia lehetővé teszi a tógazdasági és a medencés áruharcsa-termeléshez szükséges ivadék előállítását. (MN)