Magyar Nemzet, 2017. március (80. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-01 / 51. szám
4 i Maid A hatodikosok szenvedtek a matekvizsgán A tavalyi drámaian gyengére sikerült felvételi után idén összességében jobb eredmények születtek ► Folytatás az 1. oldalról Ez az elmúlt tíz év leggyengébb matematikaeredménye a hatodikosoknak kiírt vizsgán.Ráadásul úgy tűnik, hogy a pótnapon felvételiző 277 gyermeknek jóval könnyebb dolga lehetett, mint az első alkalommal vizsgázó 7418 diáknak. Legalábbis nehéz más magyarázatot találni arra, hogy míg az első matematikavizsgát megírók a már említett 19,7 pontot teljesítették átlagosan, a később felvételizők már 31,4-et, tehát közel 12 ponttal szerepeltek jobban. Ekkora különbség pedig nyilvánvalóan jelentősen befolyásolja, hogy mely diákok jutnak be az elitképzőként számontartott hatosztályos gimnáziumokba. Az első nap, illetve a pótalkalom közti 12 pontos eltérés főleg annak tükrében megdöbbentően nagy, hogy a többi intézménytípus esetén átlagosan csak kétpontos (egy alkalommal pedig ötpontos) differenciát láthattunk. A hatosztályos gimnáziumok pótnapi matematikavizsgája egyébként indulatokat váltott ki az internetes szülői fórumokon is, többen igazságtalannak nevezték, hogy ekkora legyen a nehézségbeli különbség a két vizsga között. - Nagyon szerencsés lenne, ha a felvételik egymástól való átlagos eltérése nem lenne ennyire komoly - nyilatkozta lapunk megkeresésére Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke. Mint elmondta, az általa vezetett győri Révai Miklós Gimnáziumban is jobban sikerültek az említett pótnapi matematikafelvételik, de náluk messze nem volt ekkora a különbség. Ugyanakkor úgy gondolta, miután a hatosztályos intézményekbe jelentkező gyermekek jóval kisebb hányada írta a matematikadolgozatokat a második alkalommal, így a különbség összességében nem befolyásolta jelentősen a felvételik eredményét. Az OH idei felvételikről szóló jelentése egyébként leszögezte: a feladatsorokat összeállító bizottságok az eredményeket részletesen elemezve, a tapasztalatokat figyelembe véve készítik majd el a következő évi felvételi feladatsorokat. Ami a négyosztályos intézményekbe felvételizőket illeti, esetükben mind matematikából, mind magyarból magasabb pontszámok születtek idén, mint 2016-ban, így a tavalyinál összesen több mint négy ponttal jobb, átlagosan 51,7 pontos eredményt értek el a diákok a két tantárgyból. A legjelentősebb javulást a nyolcosztályos gimnáziumba felvételiző diákok körében lehetett tapasztalni. Míg 2016- ban mindössze átlagosan 57,3 pontot sikerült elérniük, idén már 68,7-et. Az átlagosan több mint 11 pontos javulás annak köszönhető, hogy a gyerekeknek sikerült mind matematikából, mind pedig magyarból átlagosan öt-hat ponttal többet szerezniük, mint társaiknak tavaly. Ez azt jelenti, a diákok idei eredményei már közelítenek a 2015-ben elért 69,6 ponthoz. NINCS ENGEDMÉNY. Nem kíván változtatni a kormány a szakképzésben tanuló diákok szakmai érettségijének követelményein - derült ki az MTI tegnapi, köznevelési kerekasztalról szóló beszámolójából. Mint ismeretes, a tanulóknak az idei évtől ötödik vizsgatárgyként kötelező valamilyen szakmai tantárgyat választaniuk, ám ezek részletes követelményei csak tavaly december végén jelentek meg. Sipos Imre - aki tegnap még köznevelésért felelős helyettes államtitkár volt, ám mától már az Oktatáskutató és -fejlesztő Intézet elnöke elmondta, egyeztettek Aáry-Tamás Lajos oktatási biztossal a szakmai érettségikről, de ezek léte a képzésre való jelentkezéskor már ismert volt, az iskolák fel tudták készíteni a vizsgára a tanulókat. A keddi ülésen szó volt még az oktatásban tervezett közel 180 milliárdos uniós forrásról, amelyet az állami intézményrendszer fejlesztésére szánnak, illetve a diákparlament által elfogadott ajánlásokról. (MN) A középfokú felvételi vizsgadolgozatok eredményei Átlagpontszám Az első napon megírt dolgozatok összesített eredményei 75 .......................... ..... r—6. évfolyamosok r— 4. évfolyamosok II Magyar nyelvi feladatlap Matematikafeladatlap A 2017. évi első napi és pótnapi dolgozatok eredményei Magyar első nap Magyar pótnap Matematika első nap Matematika pótnap 8. évfolyamosok 6. évfolyamosok 4. évfolyamosok 34,3 34,6 ' 32,7 _ 32,8 # ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ Q 0 01 Forrás: Oktatási Hivatal / MN-grafika Egyre kevesebben tudnak hálapénzt adni • Az orvosok szerint a betegek a megfelelő ellátás érdekében fizetnek, nem hálából KUSLITS SZÓNJA Jelenleg az orvosok mindössze egy százaléka gondolja azt, hogy a hálapénz természetes, öt százalékuk szerint morálisan elfogadható, 61 százalék azonban bár elutasítja magát a jelenséget, a jelenlegi rendszerben szükségesnek tartja - többek között ez derül ki a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (Reszasz) és a Szinapszis Kft. tegnap bemutatott közös kutatásából, melynek célja a hálapénzrendszerrel kapcsolatos objektív adatok megismerése és az orvostársadalom véleményének felmérése volt. A szakszervezeti vezető szerint szakorvosnak 500, főorvosnak 700 ezres fizetést kellene adni Pozitívum, hogy a felmérés alapján - bár még így is alacsony az arányuk - az elmúlt három évben nőtt a paraszolvenciát elutasítók száma. 2013-hoz képest ez 19 százalékról 33 százalékra emelkedett. Az orvosok közül a rezidensek kifejezetten magas arányban, 56 százalékban teljes mértékben elutasítják a hálapénzt. Januárban 907 magyar orvos töltötte ki a húszperces kérdőívet, a reprezentatív felmérésből pedig egy másik, egészen riasztó helyzet is kirajzolódni látszik. Az orvosok véleménye ugyanis jelentősen megváltozott az elmúlt három évben, és mára a hálapénzt nem a tényleges hála kifejezésének, hanem a megfelelő ellátás, előnyszerzés eszközének látják. A rezidensek 50 százaléka gondolja azt, hogy ez nem a köszönet kifejezésének eszköze. Az orvosok úgy vélik, ehelyett a félelem és a szolgáltatásvásárlás áll a háttérben. Érdekesség, hogy bár megváltozott a motiváció, úgy tűnik, az utóbbi három évben visszaesett a hálapénz összege és az azt adó betegek száma is. Vagyis a betegek félnek, hogy ha nem adnak pénzt, rosszabb ellátást kapnak, de egyre többen vannak, akik nem tehetik meg, hogy erre költsenek, vagy csak kevesebbet tudnak adni. Mára az orvosok 96 százaléka hálapénzmentes egészségügyben szeretne dolgozni, de 60 százalékuk véli úgy, pusztán a béremelések hatására a hálapénzrendszer nem fog eltűnni. Más eszközök bevezetésére is szükséges. Az eseményen ezzel kapcsolatban Dénes Tamás, a Reszasz elnöke arról beszélt: egy ezt felszámoló stratégiára van szükség. A héten Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkárral is tárgyalnak, és hamarosan a hálapénz visszaszorítását célzó javaslatcsomagot nyújtanak be. Ebben többek között kitérnek a teljesítményalapú bérezés bevezetésére is. Mindez elsőre jól hangzik, de felvetődik a kérdés, így mekkora esélye marad a munkára a rezidenseknek vagy a kezdő szakorvosoknak. Ők ugyanis jelenleg is nehezen férnek hozzá a műtétekhez, hiszen több, főleg vidéki intézményben természetes, hogy a nehezebb, magasabb hálapénzzel kecsegtető beavatkozásokat a főorvos végzi. Dénes Tamás a Magyar Nemzetnek elmondta: úgy lehetne megoldani ezt a problémát, hogy a főorvosnak jobb támogatást biztosítanak akkor, ha asszisztálnak egy műtéthez, mint akkor, ha ők maguk végzik az operációt, így az idősebb, tapasztaltabb szakorvosok/főorvosok motiváltabbak lesznek arra, hogy átengedjék a műtéteket, és csupán asszisztáljanak. Hosszú távon egyébként ez a betegeknek is jobb, hiszen minél több beavatkozást végeznek a szakorvosjelöltek, annál hamarabb szereznek rutint. Természetesen ilyenkor is a főorvos felelőssége a műtét, és neki is jelen kell lennie annak elvégzésénél. A kutatásból ehhez kapcsolódóan megtudtuk azt is: tízből kilenc orvos támogatja, hogy a szakorvosjelöltek oktatásáért tételes finanszírozást kapjanak a szakemberek. Dénes Tamás szerint átláthatóbb egészségügyre volna szükség, ahol tudja a beteg, hogy akkor is megkaphatja a megfelelő szintű ellátást, ha nem fizet érte. Ehhez az kell, hogy mindenki tisztában legyen azzal, az adott kórház osztályán a magyar átlaghoz képest milyen a szövődmények és a halálozások száma. A minőséget és a mennyiséget is mérni kellene, de amíg az orvosok a hálapénzért dolgoznak, addig ennek ellenérdekeltjei. Hiszen ha kórházi fertőzés miatt be kell zárni egy osztályt, hogy megfelelően fertőtleníthessék, akkor több műtét is kiesik. Ilyenkor pedig elesik az orvos a hálapénztől - mondta az elnök. A sajtótájékoztatón kitértek arra is, hogy érzékelhető ugyan a béremelés - három év alatt 194 ezer forintról 260 ezer forintra emelkedett átlagosan az orvosok bére -, de ez továbbra sem garantál biztos jövőképet, és a hálapénz sem fog ennek hatására kikopni. Dénes Tamás lapunknak arra a kérdésére, mekkora bér lenne elegendő ahhoz, hogy megszűnjön a hálapénz, úgy válaszolt: továbbra is úgy vélik, a rezidensek nettó alapbére 300 ezer forint, a szakorvosé 500 ezer, míg a főorvosé 700 ezer forint kell hogy legyen. Szuperkórház adminisztratív úton • Miskolcon két intézményt összevonnak, a fejlesztésekről nem tudni konkrétumokat KUSLITS Miskolcon is „szuperkórházat” hoz létre az egészségügyi kormányzat, április elsejétől összevonják a városi és a megyei intézményt - közölte az egészségügyért felelős államtitkár tegnap Miskolcon. Ez azonban messze nem jelenti azt, hogy több tíz milliárdos beruházások indulnak, és új szárnyakat építenek - ahogy arra elsőre a laikusok gondolnának. A változás leginkább a kórházi menedzsmentet érinti. Ónodi-Szűcs Zoltán Miskolcon arról beszélt, hogy az országban már tizenhét kórház integrációja történt meg, elsődlegesen azért, hogy a betegellátás még biztonságosabbá váljék. A „biztonságosabb betegellátás” céljának elérését, úgy tűnik, a kormányzat a fejcserében látja, hiszen egyelőre arról tájékoztatott az államtitkár, hogy az összevont intézményt ideiglenesen a városi kórház vezetője, Tiba Sándor irányítja majd. A megyei kórház eddigi vezetőjének, Csiba Gábornak pedig az emberi erőforrások minisztere országos jelentőségű feladatot szán. Ónodi-Szűcs Zoltán azt is mondta: április elsejétől alapvetően nem változik senkinek a munkája. Az államtitkár szerint ugyan szeretnék, ha a dolgozók terhelését racionálisan megosztaná a két intézmény, és nem egymáshoz küldözgetnék a betegeket, az még nem látható, az összevonás hatására hosszabbak lesznek-e például a várólisták. Idén az összevont miskolci egészségügyi intézmény - amely 4500 dolgozót alkalmaz, és 3600 ágyon látja el a betegeket - 35 milliárdból gazdálkodik. LIDLA 2017. MÁRCIUS 1., SZERDA Magyar Nemzet Nem kell majd sorban állni a receptért SZABÓ EMESE Március elején harminc patikában kezdődik el az a kísérleti program, amely augusztus közepéig az e-recept alkalmazását igyekszik tesztelni. A gyógyszertárak szeptember elejétől csatlakozhatnak a rendszerhez, az éles indulás novemberben lesz. Ekkor már minden orvosnak és gyógyszerésznek alkalmaznia kell az e-receptet, be kell jelentkeznie annak rendszerébe - tudtuk meg Hankó Zoltántól, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökétől. Ahhoz, hogy mindez határidőre megkezdődhessen, többek között az orvosok vényfelíró programját is fejleszteni kell. A recepteket az orvosoknak a rendszeren keresztül zökkenőmentesen kell tudniuk beküldeni. A vények jelenleg papíralapúak, azokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) sokszorosítja, sorszámozza. Ugyanez a vény egyben a patika társadalombiztosításnak való elszámolása alapját is adja. Utóbbi az oka annak, hogy a vényen nemcsak a beteg azonos.A gyógyszertárakban a kísérleti időszak után a tervek szerint novembertől lehet használni az e-receptet jó adatok, valamint a felírt gyógyszer neve és mennyisége szerepel, hanem a támogatási kategória megnevezése is. Ezt az orvos aláírásával és bélyegzőjével hitelesíti. A receptet az OEP akkor tudja teljesítettként elfogadni, ha azon a beteg aláírása is szerepel. Ez az, amit az új rendszerben is biztosítani kell. Az e-recept bevezetése az egészségbiztosító számára komoly előrelépést jelent, ma ugyanis csak a kiváltott recepteket tartják nyilván. Emellett ködbe vész a betegek együttműködési készsége is - vagyis hogy a felírt recepteket ki hogyan váltja ki. A változás a betegek számára is jelenthet előnyöket. Például krónikus betegségek esetén a stabil, fenntartó kezeléshez szükséges gyógyszereket egy felírás után két-három alkalommal is ki lehet váltani. Azaz nem kell havonta sorban állni az orvosnál.