Magyar Nemzet, 2017. március (80. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-01 / 51. szám

4 i Maid A hatodikosok szenvedtek a matekvizsgán A tavalyi drámaian gyengére sikerült felvételi után idén összességében jobb eredmények születtek ► Folytatás az 1. oldalról Ez az elmúlt tíz év leggyengébb mate­matikaeredménye a hatodikosoknak ki­írt vizsgán.­­Ráadásul úgy tűnik, hogy a pótnapon felvételiző 277 gyermeknek jó­val könnyebb dolga lehetett, mint az el­ső alkalommal vizsgázó 7418 diáknak. Legalábbis nehéz más magyarázatot ta­lálni arra, hogy míg az első matematika­vizsgát megírók a már említett 19,7 pon­tot teljesítették átlagosan, a később felvé­telizők már 31,4-et, tehát közel 12 ponttal szerepeltek jobban. Ekkora különbség pedig nyilvánvalóan jelentősen befo­lyásolja, hogy mely diákok jutnak be az elitképzőként számontartott hatosztá­lyos gimnáziumokba. Az első nap, illet­ve a pótalkalom közti 12 pontos eltérés főleg annak tükrében megdöbbentően nagy, hogy a többi intézménytípus ese­tén átlagosan csak kétpontos (egy alka­lommal pedig ötpontos) differenciát lát­hattunk. A hatosztályos gimnáziumok pótnapi matematikavizsgája egyébként indulatokat váltott ki az internetes szü­lői fórumokon is, többen igazságtalan­nak nevezték, hogy ekkora legyen a ne­hézségbeli különbség a két vizsga között. - Nagyon szerencsés lenne, ha a fel­vételik egymástól való átlagos eltérése nem lenne ennyire komoly - nyilatkoz­ta lapunk megkeresésére Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke. Mint elmondta, az általa vezetett győri Révai Miklós Gimnáziumban is jobban sikerül­tek az említett pótnapi matematikafelvé­telik, de náluk messze nem volt ekkora a különbség. Ugyanakkor úgy gondolta, miután a hatosztályos intézményekbe jelentkező gyermekek jóval kisebb há­nyada írta a matematikadolgozatokat a második alkalommal, így a különbség összességében nem befolyásolta jelen­tősen a felvételik eredményét. Az OH idei felvételikről szóló jelen­tése egyébként leszögezte: a feladatso­rokat összeállító bizottságok az eredmé­nyeket részletesen elemezve, a tapaszta­latokat figyelembe véve készítik majd el a következő évi felvételi feladatsorokat. Ami a négyosztályos intézmények­be felvételizőket illeti, esetükben mind matematikából, mind magyarból maga­sabb pontszámok születtek idén, mint 2016-ban, így a tavalyinál összesen több mint négy ponttal jobb, átlagosan 51,7 pontos eredményt értek el a diákok a két tantárgyból. A legjelentősebb javulást a nyolcosz­tályos gimnáziumba felvételiző diákok körében lehetett tapasztalni. Míg 2016- ban mindössze átlagosan 57,3 pontot si­került elérniük, idén már 68,7-et. Az át­lagosan több mint 11 pontos javulás an­nak köszönhető, hogy a gyerekeknek sikerült mind matematikából, mind pe­dig magyarból átlagosan öt-hat ponttal többet szerezniük, mint társaiknak ta­valy. Ez azt jelenti, a diákok idei ered­ményei már közelítenek a 2015-ben el­ért 69,6 ponthoz. NINCS ENGEDMÉNY. Nem kíván vál­toztatni a kormány a szakképzésben ta­nuló diákok szakmai érettségijének kö­vetelményein - derült ki az MTI tegnapi, köznevelési kerekasztalról szóló beszá­molójából. Mint ismeretes, a tanulók­nak az idei évtől ötödik vizsgatárgyként kötelező valamilyen szakmai tantárgyat választaniuk, ám ezek részletes követel­ményei csak tavaly december végén je­lentek meg. Sipos Imre - aki tegnap még köznevelésért felelős helyettes államtit­kár volt, ám mától már az Oktatáskuta­tó és -fejlesztő Intézet elnöke­­ elmond­ta, egyeztettek Aáry-Tamás Lajos oktatá­si biztossal a szakmai érettségikről, de ezek léte a képzésre való jelentkezéskor már ismert volt, az iskolák fel tudták ké­szíteni a vizsgára a tanulókat. A keddi ülésen szó volt még az oktatásban terve­zett közel 180 milliárdos uniós forrásról, amelyet az állami intézményrendszer fejlesztésére szánnak, illetve a diákparla­ment által elfogadott ajánlásokról. (MN) A középfokú felvételi vizsgadolgozatok eredményei Átlagpontszám Az első napon megírt dolgozatok összesített eredményei 75 .......................... .....­ r—6. évfolyamosok r— 4. évfolyamosok I­I Magyar nyelvi feladatlap Matematika­feladatlap A 2017. évi első napi és pótnapi dolgozatok eredményei Magyar első nap Magyar pótnap Matematika első nap Matematika pótnap 8. évfolyamosok 6. évfolyamosok 4. évfolyamosok 34,3 34,6 ' 32,7 _ 32,8 # ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ Q 0 01 Forrás: Oktatási Hivatal / MN-grafika Egyre kevesebben tudnak hálapénzt adni • Az orvosok szerint a betegek a megfelelő ellátás érdekében fizetnek, nem hálából KUSLITS SZÓN­JA Jelenleg az orvosok mindössze egy szá­zaléka gondolja azt, hogy a hálapénz természetes, öt százalékuk szerint mo­rálisan elfogadható, 61 százalék azon­ban bár elutasítja magát a jelenséget, a jelenlegi rendszerben szükségesnek tart­ja - többek között ez derül ki a Reziden­sek és Szakorvosok Szakszervezete (Re­­szasz) és a Szinapszis Kft. tegnap bemu­tatott közös kutatásából, melynek célja a hálapénzrendszerrel kapcsolatos objek­tív adatok megismerése és az orvostár­sadalom véleményének felmérése volt. A szakszervezeti vezető szerint szakorvosnak 500, főorvosnak 700 ezres fizetést kellene adni Pozitívum, hogy a felmérés alapján - bár még így is alacsony az arányuk - az elmúlt három évben nőtt a paraszolven­ciát elutasítók száma. 2013-hoz képest ez 19 százalékról 33 százalékra emelkedett. Az orvosok közül a rezidensek kifejezet­ten magas arányban, 56 százalékban tel­jes mértékben elutasítják a hálapénzt. Januárban 907 magyar orvos töltötte ki a húszperces kérdőívet, a reprezenta­tív felmérésből pedig egy másik, egészen riasztó helyzet is kirajzolódni látszik. Az orvosok véleménye ugyanis jelentősen megváltozott az elmúlt három évben, és mára a hálapénzt nem a tényleges hála kifejezésének, hanem a megfele­lő ellátás, előnyszerzés eszközének lát­ják. A rezidensek 50 százaléka gondol­ja azt, hogy ez nem a köszönet kifeje­zésének eszköze. Az orvosok úgy vélik, ehelyett a félelem és a szolgáltatásvásár­lás áll a háttérben. Érdekesség, hogy bár megváltozott a motiváció, úgy tűnik, az utóbbi három évben visszaesett a hála­pénz összege és az azt adó betegek szá­ma is. Vagyis a betegek félnek, hogy ha nem adnak pénzt, rosszabb ellátást kap­nak, de egyre többen vannak, akik nem tehetik meg, hogy erre költsenek, vagy csak kevesebbet tudnak adni. Mára az orvosok 96 százaléka hála­pénzmentes egészségügyben szeret­ne dolgozni, de 60 százalékuk véli úgy, pusztán a béremelések hatására a hála­pénzrendszer nem fog eltűnni. Más esz­közök bevezetésére is szükséges. Az eseményen ezzel kapcsolatban Dénes Tamás, a Reszasz elnöke arról beszélt: egy ezt felszámoló stratégiára van szükség. A héten Ónodi-Szűcs Zol­tán egészségügyért felelős államtitkárral is tárgyalnak, és hamarosan a hálapénz visszaszorítását célzó javaslatcsomagot nyújtanak be. Ebben többek között ki­térnek a teljesítményalapú bérezés be­vezetésére is. Mindez elsőre jól hangzik, de felvetődik a kérdés, így mekkora esé­lye marad a munkára a rezidenseknek vagy a kezdő szakorvosoknak. Ők ugyan­is jelenleg is nehezen férnek hozzá a mű­tétekhez, hiszen több, főleg vidéki in­tézményben természetes, hogy a nehe­zebb, magasabb hálapénzzel kecsegtető beavatkozásokat a főorvos végzi. Dénes Tamás a Magyar Nemzetnek elmond­ta: úgy lehetne megoldani ezt a problé­mát, hogy a főorvosnak jobb támogatást biztosítanak akkor, ha asszisztálnak egy műtéthez, mint akkor, ha ők maguk vég­zik az operációt, így az idősebb, tapasz­taltabb szakorvosok/főorvosok motivál­tabbak lesznek arra, hogy átengedjék a műtéteket, és csupán asszisztáljanak. Hosszú távon egyébként ez a betegek­nek is jobb, hiszen minél több beavatko­zást végeznek a szakorvosjelöltek, annál hamarabb szereznek rutint. Természe­tesen ilyenkor is a főorvos felelőssége a műtét, és neki is jelen kell lennie annak elvégzésénél. A kutatásból ehhez kap­csolódóan megtudtuk azt is: tízből ki­lenc orvos támogatja, hogy a szakorvos­jelöltek oktatásáért tételes finanszírozást kapjanak a szakemberek. Dénes Tamás szerint átláthatóbb egészségügyre volna szükség, ahol tud­ja a beteg, hogy akkor is megkaphatja a megfelelő szintű ellátást, ha nem fizet érte. Ehhez az kell, hogy mindenki tisz­tában legyen azzal, az adott kórház osz­tályán a magyar átlaghoz képest milyen a szövődmények és a halálozások száma.­­ A minőséget és a mennyiséget is mérni kellene, de amíg az orvosok a hálapén­zért dolgoznak, addig ennek ellenérde­keltjei. Hiszen ha kórházi fertőzés miatt be kell zárni egy osztályt, hogy megfele­lően fertőtleníthessék, akkor több műtét is kiesik. Ilyenkor pedig elesik az orvos a hálapénztől - mondta az elnök. A sajtótájékoztatón kitértek arra is, hogy érzékelhető ugyan a béremelés - három év alatt 194 ezer forintról 260 ezer forintra emelkedett átlagosan az or­vosok bére -, de ez továbbra sem garan­tál biztos jövőképet, és a hálapénz sem fog ennek hatására kikopni. Dénes Ta­más lapunknak arra a kérdésére, mek­kora bér lenne elegendő ahhoz, hogy megszűnjön a hálapénz, úgy válaszolt: továbbra is úgy vélik, a rezidensek net­tó alapbére 300 ezer forint, a szakorvo­sé 500 ezer, míg a főorvosé 700 ezer fo­rint kell hogy legyen. Szuperkórház adminisztratív úton • Miskolcon két intézményt összevonnak, a fejlesztésekről nem tudni konkrétumokat KUSLITS Miskolcon is „szuperkórházat” hoz lét­re az egészségügyi kormányzat, április elsejétől összevonják a városi és a me­gyei intézményt - közölte az egészség­ügyért felelős államtitkár tegnap Mis­kolcon. Ez azonban messze nem jelenti azt, hogy több tíz milliárdos beruházá­sok indulnak, és új szárnyakat építenek - ahogy arra elsőre a laikusok gondolná­nak. A változás leginkább a kórházi me­nedzsmentet érinti. Ónodi-Szűcs Zoltán Miskolcon arról beszélt, hogy az országban már tizen­hét kórház integrációja történt meg, el­sődlegesen azért, hogy a betegellátás még biztonságosabbá váljék. A „bizton­ságosabb betegellátás” céljának eléré­sét, úgy tűnik, a­ kormányzat a fejcseré­ben látja, hiszen egyelőre arról tájékoz­tatott az államtitkár, hogy az összevont intézményt ideiglenesen a városi kórház vezetője, Tiba Sándor irányítja majd. A megyei kórház eddigi vezetőjének, Csi­ba Gábornak pedig az emberi erőfor­rások minisztere országos jelentőségű feladatot szán. Ónodi-Szűcs Zoltán azt is mondta: április elsejétől alapvetően nem változik senkinek a munkája. Az államtitkár szerint ugyan szeret­nék, ha a dolgozók terhelését racionáli­san megosztaná a két intézmény, és nem egymáshoz küldözgetnék a betegeket, az még nem látható, az összevonás hatásá­ra hosszabbak lesznek-e például a váró­listák. Idén az összevont miskolci egész­ségügyi intézmény - amely 4500 dolgo­zót alkalmaz, és 3600 ágyon látja el a betegeket - 35 milliárdból gazdálkodik. L­I­DL­A 2017. MÁRCIUS 1., SZERDA Magyar N­emzet Nem kell majd sorban állni a receptért SZABÓ EMESE Március elején harminc patikában kez­dődik el az a kísérleti program, amely au­gusztus közepéig az e-recept alkalmazá­sát igyekszik tesztelni. A gyógyszertárak szeptember elejétől csatlakozhatnak a rendszerhez, az éles indulás november­ben lesz. Ekkor már minden orvosnak és gyógyszerésznek alkalmaznia kell az e-receptet, be kell jelentkeznie annak rendszerébe - tudtuk meg Hankó Zoltán­tól, a Magyar Gyógyszerészi Kamara el­nökétől. Ahhoz, hogy mindez határidő­re megkezdődhessen, többek között az orvosok vényfelíró programját is fejlesz­teni kell. A recepteket az orvosoknak a rendszeren keresztül zökkenőmentesen kell tudniuk beküldeni. A vények jelenleg papíralapúak, azokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) sokszorosítja, sorszámoz­za. Ugyanez a vény egyben a patika tár­sadalombiztosításnak való elszámolá­sa alapját is adja. Utóbbi az oka annak, hogy a vényen nemcsak a beteg azonos.­A gyógyszertárakban a kí­sérleti időszak után a ter­vek szerint novembertől le­het használni az e-receptet jó adatok, valamint a felírt gyógyszer ne­ve és mennyisége szerepel, hanem a tá­mogatási kategória megnevezése is. Ezt az orvos aláírásával és bélyegzőjével hi­telesíti. A receptet az OEP akkor tudja teljesítettként elfogadni, ha azon a be­teg aláírása is szerepel. Ez az, amit az új rendszerben is biztosítani kell. Az e-recept bevezetése az egészség­­biztosító számára komoly előrelépést jelent, ma ugyanis csak a kiváltott re­cepteket tartják nyilván. Emellett köd­be vész a betegek együttműködési kész­sége is - vagyis hogy a felírt recepteket ki hogyan váltja ki. A változás a betegek számára is jelenthet előnyöket. Példá­ul krónikus betegségek esetén a stabil, fenntartó kezeléshez szükséges gyógy­szereket egy felírás után két-három alka­lommal is ki lehet váltani. Azaz nem kell havonta sorban állni az orvosnál.

Next